Pécsi Stúdió

Gyakran zárva tartó pavilonok - Hol és miért hiányzik az újság?

Pécsett 45 hírlappavilon áll az olvasók, vásárlók rendelkezésére. Ezek közül 18 reggel 5-től este 7-ig, a többi pedig délelőtt 5 és 10, délután 14-17 óra között tart nyitva. Jövőre várhatóan hárommal bővül a pécsi újságosbódék száma. Az ez évben megkezdődött rekonstrukciós program keretében idén három pavilont korszerűsítettek, a következő évben elsőként a Széchenyi téri pavilonokat cserélik fel a városképbe jobban beillő, egyedi tervezésűekkel.

A fenti adatok szerint kielégítő kellene hogy legyen a város ellátása, a vélemények azonban mást tükröznek.

- Az uránvárosi buszvégállomáson a minap már fél négykor nem kaptam Dunántúli Naplót, a Kórház téren meg ki volt téve a "Rögtön jövök" tábla és több, mint 20 perc múlva sem jött vissza az eladónő - panaszolta Kiss Istvánné.

- A Malomvölgyi úton az újságárus múltkor két hétig volt egyfolytában zárva - bosszankodik egy középkorú férfi.

- Az Építők úti bódét szombaton még sosem találtam nyitva. Sokszor akartam buszjegyet venni, de mindig át kellett gyalogolnom egy másikhoz - mondja egy fiatal lány.

Bezárt újságospavilon Pécsett, a Fürst Sándor utcában

Legtöbben tehát valamilyen napilap, folyóirat hiányát, vagy a gyakran bezárt pavilonokat említik.

"... nem tehetünk róla, ha késik a vonat ... általában a pesti lapokból keveset is kapunk, mégis minket okolnak ... durvák az emberek" - így a hírlapárusok.

- Ha megvan az igény, miért nem rendelnek nagyobb példányszámot a keresett lapokból? - tettük fel a kérdést Szigeti Lászlónak, a városi hírlaposztály vezetőjének.

- Nehéz előre kiszámítani az olvasók szinte rapszodikus igényeit úgy, hogy zárás után ne maradjon felesleges újság. Sok múlik egy rendkívüli, közérdekű, politikai, sport- vagy kulturális eseményen, egy érdekes cikken, sőt - akármilyen furcsa - sokszor a tv-műsoron, vagy az időjáráson is. A pár percesek mellett havonta egy-két alkalommal fordul elő órásnál nagyobb vonatkésés, ami az újságok kihordásában maximum 1-2 óra elcsúszást jelent.

A belvárosban az említett apróbb gondok mellett is fennakadás nélkül dolgoznak az árusok - ők az újságok késését sem érzik meg annyira -, a város külsőbb területein azonban gyakori a zárt pavilon.

- Ennek oka általában betegség - válaszolja Szigeti László. - A táppénzek esetén 20 nyugdíjas dolgozó vállal elvileg helyettesítést. A Szigeti úton például hosszú ideig kihasználatlanul, üresen állt a bódé. Ennek és még számos, hétvégén zárva tartó egységünknek az az oka, hogy nem nyereségesek. Arról nem beszélve, hogy gazdáinak megjár a szabadnap, nincs akkora forgalmuk sem, hogy fedezné az eladó bérét. Emiatt nem tudunk kitelepülni például Meszesre, a Hősök terére, vagy a Szeptember 6. térre. Ezeken a gyérebb forgalmú helyeken viszont a vendéglátósoknál való árusítással próbáljuk kielégíteni az igényeket.

(Dunántúli Napló - 1986. december 13.)

1987-ben új típusú újságárusító pavilonokat mutatott be a Magyar Posta a Budapesti Nemzetközi Vásáron.

A Posta új, mutatós újságárusító pavilonja. (Dunántúli Napló - 1987. május 24.)

A pavilonokat a Pécsi Postaigazgatóság műszaki kollektívája tervezte, és a Pécsi Építőipari Szövetkezet gyártotta le az új pavilonok öt darabos mintakollekcióját, amelynek fogadtatásáról Katona Ágnes kérdezte az uránvárosi lakosokat.

 

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.11.16.)

A Pécsi Hőerőművet az 50-es évek végén kezdték el építeni, az első generátort pedig 1959. december 22-én kapcsolták az országos villamosenergia-hálózatra. Az első kiépítés során összesen 3 db, 92 megawattot kitevő gőzturbina, illetve 8 db 60 tonna/óra gőztermelésű kazán létesült, amely 1964-ben egy 22,5 megawattos gőzturbinával egészült ki.

1959-ben az alaperőmű első gépegységének szerelési munkálatai még folyamatban voltak, amikor 1959. augusztus 7-én megállapodás született Magyarország és a Szovjetunió között a Pécsi Hőerőmű 2 x 50 megawattos gépegységgel és hozzá tartozó kazánokkal való bővítésére. A beruházási programot 1960. január 15-én hagyták jóvá. Ekkor a turbinákat még szovjet szállításban tervezték, azonban az oroszlányi erőműben szerzett kedvező tapasztalatok miatt később mégis magyar gyártmányú Láng turbinákra esett a választás.

A turbinákhoz tartozó két új kazánról néhány számadat: állandó teljesítményük 210 tonna/óra, a túlhevítő utáni gőz nyomása 100 bar, hőmérséklete 540 Celsius-fok. A tűztér térfogata 1220 köbméter. (Összehasonlításképp: a MÁV méltán híres 424-es gőzmozdonyának maximális kazánnyomása 14 bar volt.)

Miért füstölög?

Szombaton délután fekete füst szállt a Pécsi Hőerőmű két kéményéből. Olvasóinkkal együtt megkérdeztük a Hőerőmű ügyeletes mérnökét, Kiss Andrást, mi az oka a szennyezésnek? Kiss András azt válaszolta, két hatvan tonnás kazánt indítottak be a fűtéshez, s amíg a távozó füstgáz hőmérséklete nem éri el a 150 Celsius-fokot, nem lehet bekapcsolni a füstszűrő filtereket. Ez körülbelül két órát vett igénybe.

(Dunántúli Napló - 1991. december 23.)

Az erőmű első ütemének kiépítése 1966-ben zárult le, ekkor az erőmű teljesítménye 208 megawatt volt. Ezzel a fő berendezés-struktúrával üzemelt a létesítmény 1983-ig, amikor az erőmű berendezéseinek műszaki állapota, és Pécs távhőellátásának hosszútávú biztosítása miatt elkerülhetetlenné vált az erőmű rekonstrukciója, amelyet két ütemben hajtottak végre. Az I. ütemben a két szovjet gyártmányú gőzkazánt szlovák gyártmányúra, a két 50 megawattos Láng-turbinát 60 megawattosra cserélték. A II. ütem keretében négy 160 tonnás kazánt építettek be a nyolc alaperőművi kazán helyébe. A rekonstrukció során megújultak az erőmű irányítástechnikai rendszerei is, a folyamat 1992-ben zárult.

A Pécsi Hőerőmű 1987-ben 29 ezer pécsi lakást (ez az akkori pécsi lakásállomány közel fele), valamit 540 intézményt és 45 ipari jellegű fogyasztót látott el távhővel.

A Munkásőrség a levert 1956-os forradalom után, a szocialista hatalmi rendszer támogatására Magyarországon létrehozott, közvetlen pártirányítás alatt álló félkatonai szervezet volt. 1957-től működött, és a kezdeti 20 ezresből lassanként 60 ezer fős testületté vált. Bár éles harci helyzetben a Munkásőrséget szerencsére soha nem vetették be, tagjai árvízvédelemben, állategészségügyi kordonok fenntartásában és hasonló feladatokban aktívan részt vettek. Érdekesség, hogy nők is a tagjai lehettek a testületnek. A véget sok hasonló pártszervezettel egyetemben a Munkásőrség számára is a rendszerváltás hozta el. Az 1989-es "négyigenes" népszavazáson a választók 94,9%-a a Munkásőrség megszüntetésére szavazott, ám a dolog már korábban eldőlt, az 1989. évi XXX. törvény ugyanis a szervezetet 1989. október 20-i hatállyal jogutód nélkül feloszlatta.

A következő, a Pécsi Hőerőművet bemutató dokumentumfilmet a Munkásőrség Videóstúdiója készítette, és a Közösségi Televízió tűzte műsorra 1987-ben.

 

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.11.16.)

Pécsett 1981 elején adták át a közönségnek a Városi Műjégpályát, ami a kilencedik műjégpályaként épült meg az országban. A létesítmény helyét a Veress Endre úton, a volt BÉV-telep helyén jelölték ki, amit a városi rendezési tervek alapján korábban is sportcélokra kívántak hasznosítani. Az építési munkálatokat 1979 végén tereprendezéssel a Mecseki Ércbányászati Vállalat kezdte, a tényleges kivitelezés pedig Pálfi Miklósné építész és Dulánszky Jenő statikus tervező (Dél-dunántúli Tervező Vállalat) tervei alapján 1980. február 4-én indult meg. A munkát az UNIBER szervezte, a közreműködő 29 vállalat tevékenységét Gróf Dániel, az UNIBER műszaki ellenőre hangoltak össze.

A pálya lelátóját eredetileg 900 ülőhelyre tervezték, azonban az ülőhelyekből végül állóhelyek lettek, a lépcsőkön 1000-1200 néző fér el. A lelátó alatt öltözők, kiszolgáló helyiségek, raktárak vannak. Maga a pálya 60 x 30 méteres alapterületével megfelelt a nemzetközi szabványoknak. A pálya betonburkolata alatt 21 km 5/4 collos csőhálózatban kering a lelátó mögötti kompresszortelepről betáplált hűtőfolyadék.

"Több, mint ezren korcsolyáztak tegnap Pécsett, a műjégpályán."
(Dunántúli Napló - 1987. január 3.)

Már az építéskor születtek tervek egy második lelátó építésére, valamint a pálya lefedésére, ezek a tervek azonban soha nem valósultak meg. A Városi Műjégpályát végül 1981 elején adták át a közönségnek, az első igazi, teljes szezon azonban csak 1981 őszén indult.

 

Csütörtökön nyit a műjégpálya!

Az elmúlt télen átadott pécsi műjégpálya október 29-én nyitja ki kapuit a korcsolyázni vágyók előtt. A nyitást követően 1982 tavaszáig használhatják a pályát az érdeklődők. A részletes programról és a lehetőségekről a jégpálya vezetője, Orosz Ferenc tájékoztatott bennünket.

- A nyitás napján, csütörtökön 18 és 20 óra között leszünk nyitva, majd pénteken 15-17, valamint 18-20 óra a nyitvatartás ideje. Szombattól már reggeltől estig rendelkezésre állunk a következő időpontokban: 9-11, 12-14, 15-17 és 18-20 óra között. A szünetekre azért van szükség, mert ezekben az órákban felfrissítjük a jégfelületet. Jövő héttől már a szombati nyitvatartás érvényes, a hétfő továbbra is szünnap marad. Bérleteket nem adunk ki, de elképzelhető, hogy a későbbiek folyamán sor kerül rá.

A délelőtti és déli nyitvatartás idejére a belépőjegy ára diákoknak 7, felnőtteknek 13 forint. Délután és este a diákjegy 9, a felnőtt 15 forintba kerül. A kísérők részére egységes 4 forint a belépő. A ruhatár ingyenes, de kérjük, hogy a cipőjét mindenki tasakban adja le, csak így fogadják el a ruhatárosok.

- Előfordulhat, hogy a meghirdetett időpontokban nem tudunk kinyitni az időjárás miatt. Például, ha huzamosan esik az eső vagy havazik, esetleg erősen süt a nap. Ezért előre is elnézést kérünk a korcsolyázni vágyóktól.

A pálya továbbra is a tömegsport igényeit elégíti ki. Egyszerre 600 főt tudunk fogadni, a nagyobb létszám már balesetveszélyes lenne. November 5-én, csütörtökön kivételesen szünnap lesz, ekkor egy gálaműsor megrendezésére kerül sor.

(Dunántúli Napló - 1981. október 28.)

1987 őszén az Apáczai Nevelési Központban működő Sulivízió diákjai jártak a Városi Műjégpályán. (A Közösségi Televízió műjégpályán készült 1985-ös riportja pedig ide kattintva érhető el.)

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.11.16.)

1987 végén a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt furcsa táblákkal szórta tele a Málomi dombtetőt. A cél nemes volt, a kivitelezés azonban nem aratott osztatlan sikert. Így számolt be az akcióról a Dunántúli Napló november 17-én, a dohányzásellenes világnapon:

"Lelkes kis csoport határozta el, hogy megpróbálja füst- és utcákon elszórt cigarettacsikkektől mentes körzetté kikiáltani Kertváros legújabban felépült negyedét. Két szempont vezérelte az önkénteseket: az egészségvédelem és a környezetvédelem. Új városrész, jórészt fiatal, kisgyermekes lakókkal, gondolták, ők fogékonyak lesznek a kezdeményezésre, meg lehet nyerni őket az ügynek. Kiküldött szórólapokon és autóbusz-megállókba kitett táblákon kérték fel őket az együttműködésre. Másnap a szerkesztőség ügyeleti telefonja ugyancsak sűrűn csengett, tucatnyian felháborodott hangon méltatlankodtak, mondván, hagyják őket békén ezzel a hülyeséggel, inkább a környezetét tenné rendbe az illetékes. (Talán épp a csikkszórók reklamáltak?) És pár nap múlva a táblákat leszaggatták, eldobálták..."

A Hazafias Népfront (HNF) sajátos társadalmi szervezet volt 1954 és 1990 között, amelynek célja "a magyar társadalom valamennyi osztályának, rétegének összefogása" volt. Egyéni tagsága nem volt, tömegmozgalomként működött. Megalakításában nagy szerepe volt Nagy Imre miniszterelnöknek, aki ezáltal kívánta politikai szerephez juttatni a párton kívüli állampolgárokat. A Hazafias Népfront önálló lapja volt 1989-ig a Magyar Nemzet. A kádári restauráció idején az egypártrendszerű országban a Hazafias Népfront volt „a szocialista nemzeti egység kifejezője”. Kiemelkedő szerepet kapott az országgyűlési és a tanácsi választások előkészítésében és lebonyolításában. A Népfrontot végül annak rendje s módja szerint a rendszerváltás temette maga alá, a szervezet 1990 nyarán szűnt meg.

A rózsadombi dohányzásellenes akcióról az MTV csinos riportere kérdezte a lakókat, a kezdeményezés hátteréről pedig Várbíró Péter, a HNF képviselője beszélt a tévénézőknek.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.10.05.)

Ma ismét egy igazi lakótelepi, paneles poszttal jelentkezünk. A távfűtéses panellakások örök gondja, hogy miért hideg a radiátor, miért meleg a radiátor, süvít be az ablakon a hideg, így az utcát fűtjük, hogy penészesedik a fal, és hasonló kérdések.

Nem volt ez másként a 80-as években sem. Történt ugyanis, hogy a 80-as évek közepén a PÉTÁV - egy országos program részeként - elkezdte leszigetelni a panellakások nyílászáróit, hogy minél kevesebb hő vesszen el a távfűtéses lakásokból. Igen ám, de az nem úgy van, hiszen a kivitelező Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat (BÉV) szerint a nyílászárókon pont annyi levegő jön be, amennyi a lakás optimális légáramához szükséges, tehát az, hogy az ablak nem zár rendesen, az nem hiba, hanem pont, hogy a kívánatos jelenség. Erről pedig - 10 ezer példányban - ki is adtak egy tájékoztatót.

A Komócsin Zoltán (jelenleg: Nagy Ferenc) téri hőközpont működését ellenőrzi a PÉTÁV szakembere - 1987. november

A lakások hőmérséklete

Évről évre visszatérő téma ez, s az erről folyó vita már-már akadémikus vitának számít. Nem is csoda, hiszen ahol 28 000 lakást fűtenek, biztos, hogy nem lehet mindenkinek a kedvére tenni. Mégis visszatérünk ismét a kérdésre, mert többen is panasszal fordultak hozzánk. Van, akinek túl melege van, van, aki megfagy, van, aki szerint csak több pulóvert öltve lehet huzamosabb ideig olvasni a lakásban, s van olyan is, aki teljesen meg van elégedve. Ez a változatos vélemény nem csupán a jobb, vagy rosszabb fűtés, hanem az egyéni érzékenység függvénye is.

A PÉTÁV műszaki igazgatóhelyettesét, Hanyecz Lászlót kértük meg, ismertesse a fűtésre vonatkozó fontosabb előírást:

- Egy 1966-ban született rendelet, most is érvényben van - mondja -, hogy reggel 8-tól este 8-ig a lakásokban 20 fokos hőmérsékletnek kell lennie. Az átlag úgy értelmezendő, hogy a lakószobákban 20 foknak, a fürdőszobában 24 foknak, a konyhában és az előszobában 16 foknak kell lennie. A szabályos hőmérséklet-mérést pedig a helyiségek közepén, másfél méter magasságban kell elvégezni. Amíg ez a rendelet meg nem változik, a távfűtőknek ehhez az előíráshoz kell igazodniuk. Azonban előfordulhat, hogy valamelyik lakásban ettől a hőmérséklettől nagymértékű eltérést tapasztalnak. Ezeket a panaszokat egyedileg kell kivizsgálni, de ezt csak akkor tudják megtenni, ha az érintett lakók nevük és pontos címük megadásával a PÉTÁV hibabejelentőjéhez, vagy a kertvárosi művezetőséghez fordulnak.

(Dunántúli Napló - 1987. november 7.)

A BÉV nehezményezte továbbá, hogy a radiátorokra párologtatókat szerelnek, ezzel pedig megnövelik a lakások páratartalmát, ami szerintük a nyílászárók szigetelésével egyetemben szintén penészesedéshez vezet, amit ők ezek után nem fognak garanciálisan javítani. Na itt jöttek be az orvosok, akik viszont kifejezetten ajánlották, hogy a lakók párologtassanak, hiszen a gyerekek szervezetének nem tesz jót a túl száraz levegő. :)

Szóval jó kis vita kerekedett ebből 1987-ben, erről szól a Közösségi Televízió alábbi anyaga.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.10.05)