A Pécsi Hőerőművet az 50-es évek végén kezdték el építeni, az első generátort pedig 1959. december 22-én kapcsolták az országos villamosenergia-hálózatra. Az első kiépítés során összesen 3 db, 92 megawattot kitevő gőzturbina, illetve 8 db 60 tonna/óra gőztermelésű kazán létesült, amely 1964-ben egy 22,5 megawattos gőzturbinával egészült ki.
1959-ben az alaperőmű első gépegységének szerelési munkálatai még folyamatban voltak, amikor 1959. augusztus 7-én megállapodás született Magyarország és a Szovjetunió között a Pécsi Hőerőmű 2 x 50 megawattos gépegységgel és hozzá tartozó kazánokkal való bővítésére. A beruházási programot 1960. január 15-én hagyták jóvá. Ekkor a turbinákat még szovjet szállításban tervezték, azonban az oroszlányi erőműben szerzett kedvező tapasztalatok miatt később mégis magyar gyártmányú Láng turbinákra esett a választás.
A turbinákhoz tartozó két új kazánról néhány számadat: állandó teljesítményük 210 tonna/óra, a túlhevítő utáni gőz nyomása 100 bar, hőmérséklete 540 Celsius-fok. A tűztér térfogata 1220 köbméter. (Összehasonlításképp: a MÁV méltán híres 424-es gőzmozdonyának maximális kazánnyomása 14 bar volt.)
Miért füstölög?
Szombaton délután fekete füst szállt a Pécsi Hőerőmű két kéményéből. Olvasóinkkal együtt megkérdeztük a Hőerőmű ügyeletes mérnökét, Kiss Andrást, mi az oka a szennyezésnek? Kiss András azt válaszolta, két hatvan tonnás kazánt indítottak be a fűtéshez, s amíg a távozó füstgáz hőmérséklete nem éri el a 150 Celsius-fokot, nem lehet bekapcsolni a füstszűrő filtereket. Ez körülbelül két órát vett igénybe.(Dunántúli Napló - 1991. december 23.)
Az erőmű első ütemének kiépítése 1966-ben zárult le, ekkor az erőmű teljesítménye 208 megawatt volt. Ezzel a fő berendezés-struktúrával üzemelt a létesítmény 1983-ig, amikor az erőmű berendezéseinek műszaki állapota, és Pécs távhőellátásának hosszútávú biztosítása miatt elkerülhetetlenné vált az erőmű rekonstrukciója, amelyet két ütemben hajtottak végre. Az I. ütemben a két szovjet gyártmányú gőzkazánt szlovák gyártmányúra, a két 50 megawattos Láng-turbinát 60 megawattosra cserélték. A II. ütem keretében négy 160 tonnás kazánt építettek be a nyolc alaperőművi kazán helyébe. A rekonstrukció során megújultak az erőmű irányítástechnikai rendszerei is, a folyamat 1992-ben zárult.
A Pécsi Hőerőmű 1987-ben 29 ezer pécsi lakást (ez az akkori pécsi lakásállomány közel fele), valamit 540 intézményt és 45 ipari jellegű fogyasztót látott el távhővel.
A Munkásőrség a levert 1956-os forradalom után, a szocialista hatalmi rendszer támogatására Magyarországon létrehozott, közvetlen pártirányítás alatt álló félkatonai szervezet volt. 1957-től működött, és a kezdeti 20 ezresből lassanként 60 ezer fős testületté vált. Bár éles harci helyzetben a Munkásőrséget szerencsére soha nem vetették be, tagjai árvízvédelemben, állategészségügyi kordonok fenntartásában és hasonló feladatokban aktívan részt vettek. Érdekesség, hogy nők is a tagjai lehettek a testületnek. A véget sok hasonló pártszervezettel egyetemben a Munkásőrség számára is a rendszerváltás hozta el. Az 1989-es "négyigenes" népszavazáson a választók 94,9%-a a Munkásőrség megszüntetésére szavazott, ám a dolog már korábban eldőlt, az 1989. évi XXX. törvény ugyanis a szervezetet 1989. október 20-i hatállyal jogutód nélkül feloszlatta.
A következő, a Pécsi Hőerőművet bemutató dokumentumfilmet a Munkásőrség Videóstúdiója készítette, és a Közösségi Televízió tűzte műsorra 1987-ben.
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.11.16.)
