A Magasházzal foglalkozó kétrészes poszt első felében már megemlékeztünk a 25 emeletes építéséről, valamint a 80-as évek végén felbukkanó hibák kezdeti fogadtatásáról. Akkor ott fejeztük be, hogy 1989 nyarán kiköltözésről még nem, csak felújításról volt szó a Magasházzal kapcsolatban.
1989 második felében azonban eléggé felpörögtek az események. A Dunántúli Napló 1990. január 10-én részletesen foglalkozott az épület sorsával. Itt foglalták össze az épületen addig elvégzett vizsgálatokat is:
"A Magasház átfogó épületdiagnosztikai vizsgálatának elvégzésére még 1988-ban az Építési és Minőségellenőrzési Intézet kapott megbízást. A vizsgálat egyik részeredménye jelezte, hogy az épület szerkezeti rendszerében rozsdásodás (korrózió) észlelhető az épület ügynevezett "primer tartószerkezetét feszítő pászmán". Ez a részeredmény - jellege miatt - további vizsgálatok elrendelését is szükségessé tette.
1989. derekán a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat (PIK) a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatot (FTV) kérte fel a korróziós károsodás mértékének további, részletes vizsgálatára. Ezt az FTV 1989. december 20-i határidővel, külföldi szakértő bevonásával vállalta.
A helyszíni feltáró vizsgálatok egyrészt az eddig felvetődött problémákat más megvilágításba helyezték, másrészt olyan súlyú gondokat is jeleztek, amelyek indokolttá tették statikus szakértők véleményének kikérését is.
Pécs Megyei Város Tanácsa építési és közlekedési osztálya és a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat - figyelemmel az épület méreteire - a Budapesti Műszaki Egyetem vasbetonszerkezetek tanszékét kérte fel a szakértői közreműködésre. A tanszék 1990. november 15-i határidőre vállalta el a szakmai vélemény megadását. Figyelemmel a korróziós károsodásból eredő tartószerkezeti meghibásodásokra és az ebből adódó feladatokra, a szakértő - részben a rendelkezésre álló korábbi információk alapján - 1989. december 15-én telexen előzetes szakértői információt bocsátott rendelkezésünkre. Ennek a szóbeli kiegészítésére, majd előzetes írásos rögzítésére december 18-án és 21-én került sor.
Az eddig ismert vizsgálati eredmények szerint a korróziós károsodás oka a feszített vasszerkezet pillér- és födémelemei közé elhelyezett gyorskötő, hézagkitöltő anyag (PU-paszta) korróziókeltő hatásaiban keresendő. Az eddigi vizsgálatok alapján feltehető, hogy az épület feszítő acélszerkezeteinek zömét - mindegy 70 százalékát - korróziós hatás érte. Ennek pontosabb igazolása vagy kizárása csak a tényleges további feltáró munkák után válik ismertté. Természetszerűleg e munkákat csak az épület teljes kiürítése mellett lehet elvégezni."
A vizsgálatok eredményeképpen tehát 1989 karácsonyára (egészen pontosan december 21-én) eldőlt:
"A Budapesti Műszaki Egyetem március 21-ig vállalt garanciát, felelősséget ezért az épületért, ami azt jelenti, hogy e napig az összes lakót és intézményt ki kell költöztetni."
Levél Németh Miklós miniszterelnök úrnak!
Pécs városában 1977-ben épült fel a város arculatát erőteljesen befolyásoló 25 emeletes, úgynevezett magasház-épület. Az utóbbi időben a műszaki szakemberek olyan elváltozásokat - beázás, korrózió - tapasztaltak, amelyek szükségessé tették külső szakértők közreműködésével az épület beható vizsgálatát.
Arról már a korábbi időszakban tudomásunk volt, hogy az épület nyílászáró szerkezetei a beázások miatt cserére szorulnak. A további vizsgálatok, korróziós feltárások indokolttá tették statikus szakemberek bevonását is. A tartószerkezetek állapota miatt - egyetértésünkkel - a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat a Budapesti Műszaki Egyetem Vasbetonszerkezetek Tanszékét kérte fel.
Az eddig rendelkezésünkre álló adatok alapján 1989. december 21-én közölték előzetes szakvéleményüket, amely a következőkben foglalható össze:
- Az épület tartószerkezete gyors megerősítésre szorul.
- A megerősítés megtervezéséhez további vizsgálatok elvégzése szükséges.
- A szakértők nem tartják szükségesnek a lakók azonnali kiköltözését, azonban a további folyamatos romlás kétségtelen bekövetkezésére kell számítani. Emiatt az épületet folyamatosan és tervszerűen ki kell üríteni, a bentlakókat ki kell költöztetni az elkövetkezendő három hónapon belül, január 15. és március 21. között.
- Az épület szükséges megerősítése műszakilag csak a teljes kiürítéssel hajtható végre, mert az épületgépészeti vezetékek (víz, csatorna, villany, fűtés) szakaszolásos üzemeltetése nem oldható meg.
- Bár a vizsgálat jelenlegi adatai szerint nincs közvetlen életveszély, az épület kiürítéséig is szükséges óvatossági rendszabályok bevezetése.
A lakók - összesen 248 család - azonnali átmeneti elhelyezéséről kell gondoskodnunk, mely feladatot saját erőből megoldani nem tudjuk.
Számolnunk kell a későbbiekben olyan feladatokkal is, hogy a korábbi lakók végleges elhelyezését másutt kell megoldani. Ismerve Pécs város lakáshelyzetét, továbbá előzetes információkkal rendelkezvén a város, és a lakóépület kezelésével megbízott Ingatlankezelő Vállalat anyagi és pénzügyi helyzetéről, az épület felújítását, valamint megerősítését saját erőből megoldani képtelenek vagyunk.
Jelen ismereteink szerint az épület szerkezeti megerősítése, megfelelő felújítása mindegy 450-500 millió forintra becsülhető.
Röviden felvázolt, de annál súlyosabb problémánk megoldásához tisztelettel kérjuk és kérem a Kormány kiemelt támogatását.
Kérjük, egyrészről szíveskedjenek bármi módon pénzügyi segítség nyújtani az épület felújításához, másrészt megfelelő számú - a későbbiekben végleges elhelyezést biztosító - lakás megépítéséhez várnánk támogatást.
A lakók későbbiekben történő végleges elhelyezéséhez szükséges lakások fél éven belül - a kivitelező vállalattól szerzett információ szerint - megépíthetők.
Egyúttal arról is tájékoztatást szeretnék adni, hogy a lakók kiköltöztetésével és ideiglenes elhelyezésével egyidőben intézkedéseket kezdeményeztünk a felelősség megállapítása tárgyában.
Ennek eredményeként a későbbiekben - a bírósági tárgyalások lezárását követően - a most felmerülő költségek egy részének visszatérülésével lehet és kell számolni.
Ismételten nagy tisztelettel kérem Miniszterelnök Urat, hogy problémánk további részletes megismerése céljából továbbá a problémák feloldására intézkedések megtétele céljában a Kormány megbízottját kijelölni szíveskedjék.
Tájékoztatom továbbá a Miniszterelnök Urat, hogy jelen levelünk másolatát megküldtük a Közlekedési, Hírközlési és Építőipari Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium és az Országos Tervhivatal vezetőinek is.
Kérjük továbbá a Baranya megyei Tanács elnökének segítő támogatását.
Az előbbiekben felvázolt - a város életében jelentős problémát okozó - ügy rendezéséhez tisztelettel kérjük a Kormány segítségét.
Pécs, 1989. december 22.
Dr. Molnár Zoltán
tanácselnök
(Dunántúli Napló - 1990. január 10.)
A Magasház lakói érthető módon aggodalommal tekintettek a várható történések elé, főleg azért, mert a hírek szerint messze nem állt rendelkezésre elég lakás a kiköltözők befogadására. A helyzet megoldásának elősegítésére a Magasház lakói felhívással fordultak a város polgáraihoz:
Magasház
Mi, a magasház közel 900 lakója segítséget kérünk Pécs város polgáraitól. Otthonunkat legkésőbb 1990. március 15-ig el kell hagynunk. A városi tanács - erőfeszítései ellenére - mindössze 140 lakást tud biztosítani. A szükséges 248 helyett. Feltételezésünk szerint az üres lakások száma városunkban lényegesen több annál a 140-nél, melyről a tanácsnak és a PIK-nek tudomása van. Kérjük önöket, ha a környezetükben üresen álló tanácsi lakásról tudnak, tájékoztassanak bennünket a 11-025-ös telefonszámon. Szívességüket köszönjük a magasház lakóinak nevében...
Abosi Tibor
(Dunántúli Napló - 1989. december 27.)
"A városi tanács azt kéri minden érintettől, hogy bízzanak a döntések megalapozottságában. Kéri a bérlőket, hogy segítsék elő az ütemezésnek megfelelő kiköltözést, és legyenek bizalommal az intézkedő államigazgatási dolgozókhoz. A tanács tisztában van azzal, hogy nem tud olyan döntéseket hozni, amellyel minden érintett elégedett lenne, de ezeket a döntéseket meg kell hozni. Minden döntést előzetesen egyeztetünk és megbeszélünk a lakók közül létrejött bizottsággal. Csak együtt, egymás munkáját segítve, egymásban bízva tudunk sikeresen megbirkózni a nehéz feladattal" - írja a Dunántúli Napló 1990. január 10-én.
A Magasház lakói a városháza tanácstermében rendezett "lakógyűlésen"
(DN - 1990. január 12.)
A kiköltöztetés tehát 1990. január 22-én megkezdődött, és tervszerűen, három ütemben zajlott le. Műszaki indokok miatt a kiköltöztetést az alsó szintekkel kezdték. Elsőként az első 10 emelet lakói hagyták el az épületet, majd februárban a 11-19. emelet, március 20-ig pedig a 20-24. emelet lakói kerültek sorra.
A kiköltöztetés során sok idős ember félt attól, hogy - akarata ellenére - szociális otthonba költöztetik. Ezzel kapcsolatban így ír a megyei napilap:
"Szeretnénk az itt élő időseket megnyugtatni, akik elég sokan vannak, hogy szociális otthoni elhelyezésről nem gondolkodik senki - ettől nem kell tartaniuk."
A Városi Tanács gondolkodott a lakók vidéki elhelyezésén is, ez ellen azonban a lakók hevesen tiltakoztak. A szükséges lakások végül összejöttek, így mindenkit sikerült időben ideiglenes lakhelyre költöztetni. Mint a Dunántúli Napló korabeli száma írta:
"Lényeges dolog az is, hogy a költözködésben a lakók minden segítséget megkapnak, még csomagolóanyagot is, nem kell tartaniuk emiatt anyagi áldozattól. Az a legfontosabb, hogy a lehető legszervezettebben, szigorúan az ütemezés szerint haladjanak. Az már a lakáshatóság gondja, hogy gyorsan és lehetőleg megnyugtatóan döntsön a hirtelen megszaporodott egyedi ügyekben. Itt most az aktagyártást félre kell tenni."
A magasház tartópillérének egyik csomópontjában a feszítő vashuzalokat a törésig korrodálta a tömítőanyag. (DN - 1990. június 23.)
És hogy mik voltak a további tervek? Akkor még úgy gondolták, hogy megmenthető, és egy alapos felújítást követően újra használatba vehető lesz a Magasház. A Dunántúli Napló írja 1990. június 23-án:
"Augusztus elején pályázatot írnak ki a vállalkozóknak az épület tartószerkezetének megerősítésére. Ha ez kész, sor kerül a belső felújításra.
A műszaki megoldás tehát adott, és képes biztonságosan erre a magyar építőipar - mondja Rabb Péter. A gazdasági számítások azt mutatják, hogy a helyreállítás feleannyiba kerül, mint a lebontás. Ezzel nem is foglalkoztak. Sőt, vannak olyan számítások is, miszerint a helyreállított épület a következő 36 éves élettartama alatt 11 milliárdos nyereséget hoz, ha gazdaságosan hasznosítják.
A Bázis januárban bejelentette vételi szándékát, de valószínű, hogy az önkormányzatnak is lesznek a hasznosítással kapcsolatos tervei. Az nagyon biztos azonban, hogy a Magasház lakóház többé nem lesz..."
A fenti cikkben egyébként megemlítenek egy érdekes adalékot az egész Magasház-történettel kapcsolatban. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat (BÉV) már 1983-ban megbízta a Műegyetemet a ház állapotfelmérésével, ami akkor el is készült, és több helyen is beavatkozást javasolt, fő feladatnak pedig a korróziós veszély megelőzését tekintette. Tehát már 1983-ban tudni lehetett, hogy baj van, és hogy ha nem történik semmi, akkor még nagyobb baj lesz. Ennek ellenére nem foglalkozott ezzel a tanulmánnyal senki, és csak akkor kezdtek el a Magasház problémájával komolyan foglalkozni, amikor az már elkerülhetetlen volt.
A Városi Televízió 1989. decemberében járt a 25 emeletes lakóházban. Az akkori helyzetről, a lakók akkori hangulatáról készült az alábbi tudósítás.
Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1990.01.05.)
A Magasházzal az elmúlt 25 évben - az épület összedőlését megakadályozó statikai megerősítésen kívül - sok minden nem történt. Tulajdonosok jöttek-mentek, hírek és álhírek keltek szárnyra időről időre, a valós helyzet azonban semmit sem változott, a monstrum jelenleg is szomorú torzóként mered a pécsiek feje fölé. Napjainkban megint az épület bontása van napirenden (a tervezett költség 1 milliárd forint), tehát a mostani helyzet szerint néhány év múlva már tényleg csak emlék lesz Közép-Európa legmagasabb lakatlan épülete.
