Pécsi Stúdió

Ma az 1977-ben megnyitott Diana téri piacra látogatunk, aminek átadása nem ment zökkenőmentesen, a KÖJÁL engedélyeket például nem sikerült első nekifutásra megszerezni. A kezdetekről így számolt be a Dunántúli Napló korabeli cikkében:

Lvov-Kertváros első piacán

Most már megfelel a pécsi Lvov-Kertváros Diana téri új piaca a KÖJÁL előírásoknak, állapították meg tegnap a december 1-i üzembe helyezést megelőző hatósági bejáráson. A piac létesítésére mintegy kétmillió forintot fordított a Városi Tanács. Az új, csaknem húszezer lakosú városrész első piaca küllemre esztétikus, egységesen rendezettek az elárusító helyek homlokzatai, előterei, ahol megfelelően, és vásárlói kedvet keltve tálalják az eladni való portékákat.

Horváth Endre, a kereskedelmi osztály vezetője a még hátralévő kisebb-nagyobb teendőkről beszél:

- Hamarosan kirakjuk a behajtani, parkolni tilos táblákat, a szeméttárolóba konténereket állítanak be, három elárusító házikóba december 15-ig bekötik a villanyt, északról, az építkezés barakkjai felől egy betonszegélyt húznak, hogy ne csuroghasson be, épp a vásárlók lába alá az esőlé. A piacon árut kínáló kistermelők száma már most megközelíti a harmincat. Célunk, hogy délről, vagyis Málomból, Keszüről, Nagyárpádról, Szalántáról több termelő jöjjön fel árusítani, ezért a Volánnal tárgyalunk, hogy a távolsági buszok álljanak meg a közelben is. Az itt standot nyitó kereskedőknek átmenetileg elengedjük a helypénzt, hogy kedvet csináljunk az idejövetelükhöz.

Nagy szükség van arra, hogy bő és széles skálájú legyen a kínálat, valamint olcsóbb is, mert ma még többen keresik fel a belvárosi piacot. Sok eladót várnak sokféle és olcsó áruval. Már alakulóban az új piaci szokások, már sejteni, hogy reggel 6 és 9, majd délután 4 és 6 óra között van a csúcs. Utóbbi megállapításokat Pozsonyi Jánosné zöldség-gyümölcs kereskedő és Sárközi Árpádné vásárló mondták.

Csupán csalogatásul, kedvcsinálásnak a vásárláshoz, mert az új piacot nagyon kevesen ismerik még: működik házi készítményeket kínáló pék, egy lángossütő és egy pecsenyés is.

(Dunántúli Napló - 1977. november 24. - részlet)

A kertvárosi piac - 1987. augusztus

A Közösségi Televízió 1987 decemberében járt a piacon, ahol egy maszek halkereskedőt kérdeztek a karácsony előtti halvásárlási lehetőségekről.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.12.14.)

A 80-as évek második felében Magyarországon már érzékelhetően felpörgött az infláció. A pénzromlás értéke az 1987-es 8,6 százalékról 1988-ra 15 százalékra, 1989-re pedig 17 százalékra ugrott, az áremelkedés pedig az élet minden területén érzékeltette a hatását.

Megnőtt a kereslet a használt bútorok és ruhák iránt

A bútorok és a ruhafélék megnövekedett árai miatt a vásárlói kereslet a jó minőségű, szép és olcsóbb használt cikkek felé fordult. Az ezek értékesítésével foglalkozó üzleteknél nem csökkent, hanem nőtt a forgalom januárban is.

A Bizományi Áruház Vasút utcai üzletházában mindig nagy a forgalom. Itt használt bútorok és vevőreklamációs bútorok eladása mellett a hazai termelőszövetkezetek, kisszövetkezetek gyártotta bútorokat is értékesítik. Kertész Istvánné üzletvezető megjegyezte, hogy hogy a múlt évihez képest a bútorok ára itt is drágult. Azért a vevőknek megérti,mert használtsági foktól függően olcsóbb és drágább garnitúrákat, szekrénysorokat lehet kapni. Átveszik a még eladható, használtabb bútordarabokat is. Új szolgáltatásuk az elmúlt év tavaszán megnyitott használtruha-felvevő és értékesítő boltocska. Tavaly négymillió forint forgalmuk volt. Jelenleg nagyon sokan adják be a gyermekruhákat, melyeket márciusig szezontól függetlenül átvesznek.

A Bizományi Áruház pécsi, Bem utcai boltja

Juhász István, a BÁV Bem utcai üzletének vezetője ugyanakkor ezt állapította meg. Náluk naponta 180 ezer forintért vásárolnak ruhákat, cipőket a vevők. Sokszor annyian nézelődnek, válogatnak az üzletben, hogy kénytelenek lezárni rövidebb időre az eladóteret. Talán annak is köszönhető, hogy nagyon jó minőségű hazai és külföldi, valamint lakossági árukat sikerült beszerezniük. Februárra hazai kötöttárukat, harisnyákat várnak.

Mindkét boltvezető megjegyezte, érdemes betérni, nézelődni, mert előbb vagy utóbb mindenki megtalálja a kedvére való és a pénztárcájának megfelelő terméket.

(Dunántúli Napló - 1988. január 23. - részlet)

A Közösségi Televízió stábja a Gólya Áruházban, és egy használt ruhákat árusító butikban érdeklődött a változó forgalomról.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.12.14.)

A Közösségi Televízió a következő riportjában ismét az utca emberét kérdezgette, a téma pedig a pénz, a takarékoskodás volt, aminek kapcsán szóba kerül a takarékbélyeg is, ami a 80-as években élte a virágkorát.

Forrás: retronom.hu

Az iskolai takarékbélyegeknek fontos szerepe volt a gyerekek szemléletformálásában, spórolásra, öngondoskodásra tanította a fiatalokat. Az első bélyegek 1952-ben jelentek meg, 1, 2, 5 és 10, később 20 forintos címletben, de az infláció nyolcvanas évek végén tapasztalható felfutása után már megjelentek a horribilis, 50 forintos iskolai takarékbélyegek is. A bélyegeket az e célra kialakított iskolai takarékbélyeg gyűjtőlapra kellett beragasztani. A nevesített gyűjtőlapot a tanév végén a takarékossági megbízott tanár aláírásával és az iskolai pecséttel hitelesítette. A betétkönyvecskét ezt követően lehetett az OTP Bank fiókjaiban beváltani. Az összegyűjtött bélyegek kamatoztak is; a kamatmértékek az évtizedek során természetesen változtak. Tanulságos és sokat mond a korról, a fizetőeszköz biztonságáról, hogy az 1952-ben született konstrukció 1987 október elsejéig évi egyszeri 1 százalék kamatot biztosított a megtakarításokra.

Egy példásan teleragasztott takarékbélyeg-gyűjtőlap 1989-ből. (Forrás: retronom.hu)

'87 októberétől már évi egyszeri 5 százalékos kamat jutalmazta a zsebpénzüket takarékbélyegbe fektető nebulókat. Hamarosan ez is kevésnek bizonyult, az 1990-1991-es tanévtől egyszeri 15 százalékot kamatozott a bélyegek értéke, míg 1992 szeptemberétől egyszeri 12 százalékos kamat fizetendő a betétkönyvben gyűjtött összeg után. Takarékbélyegeket az 1991-1992-es tanév végéig lehetett vásárolni az iskolákban, megszűnésében pedig a változó gazdasági körülmények játszották a döntő szerepet. A kilencvenes évek elejének pénzromlása és pénzhiánya ugyanis oda vezetett, hogy egészen egyszerűen már nem érte meg életben tartani egy ilyen, tipikusan kis összegekre koncentráló, sok adminisztrációs teherrel járó konstrukciót.

A KTV riportját Szűcs Imre készítette.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.12.14.)

A Közösségi Televízió a karácsonyi ünnepek közeledtével hagyományosan feltérképezte, mi várható a kereskedelem terén, mi kapható és mi nem. 1987-ben sem volt ez másként. Az alábbi összeállításban megszólalnak a pécsi áruházak képviselői, akiktől megtudjuk, hogy a Centrum áruházban újra voltak Adidas termékek, valamint hogy "a szaloncukor-kínálat idén nagyobb, mint valaha, és csokoládé függelékekből is óriási kínálat van." Gesztenyemassza és tejszín is nagy mennyiségben állt rendelkezésre, így aki gesztenyepürében gondolkodott, annak a hírek szerint legalább emiatt nem kellett bosszankodnia.

Aranyvasárnap - A vártnál nagyobb volt az érdeklődés az üzletekben

Pécs belvárosában tegnap kora délelőttől délutánig óriási tömeg hullámzott. Áruháztól áruházig vezetett a vásárlók útja.

Farmerek, bőrdzsekik

A két kimondottan férfi szaküzlet - az Ádám és a Csongor - a vártnál nagyobb forgalmat bonyolított. Vitték a férfi fehérneműt, az ingeket, pizsamákat, köntösöket, a sálakat és a kesztyűket, no meg a nyakkendőket. Barka Pálné, az Ádám Ruhaház vezetője aranyvasárnapra Casucci-farmereket és bőrdzsekiket szerzett be: sokat megvettek belőlük.

Déligyümölcs-vásár

A Konzum Áruház szinte a nyitás pillanatától zsúfolt volt. Az utolsó darabig elkelt a kedvezményes áron kínált olasz hálóing és pizsama. Sokan vitték a drága szabadidőruhákat: megérte, mert 1000 forint feletti vásárlásra 200 forintos utalványt adtak. Keresettnek bizonyultak a női ruhák, és az alkalmi cipők, csizmák is. A műszaki osztályon pillanatok alatt gazdára találtak a színes tévék. Az ABC áruházban minden pénztár dolgozott: 100 mázsa narancs és mandarin, 40 ezer koszorú füge és 10 ezer doboz aszalt banán fogyott. Szalai Elemérné, az ABC igazgatóhelyettese elmondta, hogy még nem érkeztek meg az ananászt és az újabb mandarin szállítmányt hozó kamionok. Jövő hét elejétől még 150 mázsa narancsot várnak. Úgy tűnik, banánt nem kapnak.

Fekete a divatszín

Az "S" modell üzlet vezetője, Vajda Lászlóné és munkatársai megállás nélkül dolgoztak nyitástól zárásig. Csodaszép alkalmi selyemruhákat szereztek be. Flitteres, aranyszállal átszőtt, és hímzett ruhák, két- és háromrészes együttesek kínálták magukat. Általában a fekete a divatszín, lezser, sok raffolás, válltömés teszi egyedivé a ruhákat. A forgalmuk mintegy másfél millió forint volt.

Újra volt Lego

A Centrum Áruház is meglepetéssel szolgált vevőinek az aranyvasárnap. Gyönyörű import csecsemő- és bébiáruból válogathattak a vevők és nagy keletje volt ismét a Lego-nak. Ebből már az ezüstvasárnap elfogyott a készlet, ám az áruház újabb szállítmányról gondoskodott, hogy e hétvégére is legyen. A műszaki osztályon a japán gyártmányú rádiónak és rádiósmagnóknak volt a legnagyobb sikere. Itt olyan áruval okoztak meglepetést, amilyent még eddig soha nem lehetett kapni: import rádiósmagnó mini tévével egybeépítve. Igaz, nem olcsó ajándék - 23 900 forint -, de sokan nem sajnálták rá a pénzt.

Kedvezményes vásár

A Mecsek Áruháznál már a nyitás előtt sorbaálltak a "népek", s az ajtók kinyitása után szinte azonnal tele lett az áruház. Olyannyira, hogy például 10 óra körül a férfi-női fehérnemű- és divatosztály felé vezető közlekedő részen az egymással szembe hömpölygő tömeg megrekedt, vásárlási "forgalmi dugó" keletkezett. Itt is jól járták, akik ezt a napot szánták a bevásárlásra, hiszen a férfi félcipőket 30 százalékkal kevesebbért vehették, a divatáru osztályon egyes kötöttáru- és pólóféleségeket 30-40, sőt némelyiket 50 százalékkal adták olcsóbban.

Olcsó pezsgő

A komlói Zengő Áruházban is nagy volt a forgalom, különösen a műszaki és a ruházati osztályokon, azonban tegnap az ABC-részleg kenterbe verte az összes többit. 30-40 százalékkal kínálták ugyanis olcsóbban a pezsgőket és a vermutokat, és a nagy mennyiségben érkezett déli gyümölcsökért is nagy volt a tülekedés. Az áruház vezetője azonban megnyugtatásul közölte, narancsból még lesz a következő napokban is.

(Dunántúli Napló - 1987. december 21. - részlet)

És hogy mennyi pénzt szánt az "utca embere" a 87-es karácsonyra, az is kiderül a Közösségi Televízió következő összeállításából. (Összehasonlításképp: 1987-ben az átlagkereset nagyjából 7000 forint volt.)

Jó estét Pécs! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.11.30.)

Napjainkban, amikor a közterületeken bármerre is fordítjuk a fejünket, reklámokba botlunk, teljesen természetes, hogy a tömegközeledési eszközök is kívül-belül reklámfelületként is funkcionáltak. Nem volt azonban ez mindig így. Pécsett 1987-ben jelentek meg az első reklámok a helyi járatú autóbuszokon. A jelenségről így számolt be a Dunántúli Napló:

Reklámok a pécsi autóbuszokon

Néhány napja a Pannon Volán pécsi járatain is megjelentek a reklámok az autóbuszok oldalain. Mi indokolta, hogy a vállalat járműveit reklámhordozóként is hasznosítsák? Albert Ferenc, a Pannon Volán igazgatóhelyettese szerint a jelenlegi gazdasági helyzet kényszerítette ki, hogy olyan tevékenységgel is foglalkozzanak, amivel korábban nem.

Egyre szerteágazóbb feladataik lebonyolítására január elsejétől új szervezeti egységként idegenforgalmi üzletágat hoznak létre, melynek feladata lesz többek között a lehetséges reklámhordozó felületek - az autóbuszok oldalait, a megállóhelyek oszlopainak tábláit és a buszok vezetőfülke mögötti részét "adják el" - hasznosítása. Már az elmúlt hetekben megkerestek több vállalatot, intézményt, felkínálva ezt a lehetőséget. Elsőként a Budapest Bank Rt. lépett, így a pénzintézet reklámja már megjelent az autóbuszokon. (Érdemes megemlíteni, hogy a járművek külső felületei közül csak a buszok oldalára kerülhet szöveges reklám, illetve grafika, hátulra nem, mert ez zavarná, elvonná az autóbuszokat követő járművek vezetőinek figyelmét.) Azóta több cég is jelezte reklámozási igényét, velük a szerződéstervezetet most készítik. A reklámok tarifája egy évben 65 000 és 100 000 forint között lesz. S hogy ne kerüljenek "csúnya", nem esztétikus feliratok, ábrák a buszokra, erről szakértő zsűri gondoskodik.

Persze felmerül a kérdés, hogy a Pannon Volán mire költi a reklámokból megszerzett pénzt? Ezt a jövedelmet új autóbuszok vásárlására fordítják.

(Dunántúli Napló - 1987. december 12. - részlet)

Az új hirdetési formával a Közösségi Televízió is foglalkozott. Albert Ferencet, a Pannon Volán igazgatóhelyettesét Zárai Tibor kérdezte a televízió stúdiójának szomszédságában, a Nevelési Központ buszvégállomáson.

 

Jó estét Pécs! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.11.30.)