Pécsi Stúdió

1987 őszén komoly útépítés kezdődött a Kertvárosban, az akkori Egri Gyula út - Hajdu Gyula út (ma: Maléter Pál út - Aidinger János út) kereszteződésében. Az akkor alig néhány éves kereszteződés átépítésére azért volt szükség, mert új jelzőlámpát, és ezzel együtt gyalogátkelőket létesítettek. Hogy miért haladt végtelenül vontatottan a munka, és hogy ez miért nem jutott eszükbe az építőknek a kezdet kezdetén, ezt a kérdést az akkori sajtó is feltette:

"Az Egri Gyula út - Hajdu Gyula út kereszteződésében néhány hete figyelgetem már, hogyan készülget a jelzőlámpásítás. Ami azt illeti, egyik napról a másikra kevés előrehaladást látni most, november végén. [...] Figyelgetem tehát ezt a lassan mozduló tevékenységet és az a legfeltűnőbb, hogy a járda, az út keresztül-kasul fel van vagdalva, új járdaszigetek épülnek. Melyek láttán akaratlanul is a szemlélő eszébe jut, hogy alig "öregebb" fél évtizedesnél ez az útkereszteződés így, ahogy van, s nehezen érti: mindez a mostani munka miért nem volt elvégezhető a nagy útépítés idején olyannyira, hogy most csak a kábeleket kellene behúzni a védőcsövekbe, felállítani az oszlopokat, elhelyezni a lámpákat..." - írja a Dunántúli Napló 1987 novemberében.

Madártávlatból az Egri Gyula - Hajdu Gyula utcai kereszteződés. (1987. november)

Ki kicsoda - Egri Gyula (1923-1972)

A munkásmozgalom résztvevője. Tatabányáról került Pécsre. 1952-1954 között a Baranya megyei Pártbizottság első titkára volt. 1954-ben belügyminiszter-helyettesként dolgozott, majd a fővárosi és egri tisztségei után 1958-1962 között ismét ő lett a Baranya megyei Bizottság első titkára. 1969-ig az MTSH (Magyar Testnevelési és Sporthivatal) elnökeként tevékenykedett, 1958 és 1972 között pedig a megye országgyűlési képviselője volt.

Ki kicsoda - Maléter Pál (1917-1958)

Katonai vezető, 1943-ban a Ludovika Akadémián végzett. 1948-tól különböző vezetői tisztségeket töltött be a honvédelmi alakulatoknál. 1956. október 31-én a honvédelmi miniszter helyettesévé, november 2-án honvédelmi miniszterré nevezték ki. A szovjet csapatok kivonulásáról tárgyaló magyar kormányküldöttség tagjaként november 3-án éjjel a szovjet hatóságok Tökölön letartóztatták. A Nagy Imre-per ötödrendű vádlottjaként 1958. június 15-én halálra ítélték, s másnap kivégezték. 1989. június 16-án ünnepélyesen újratemették, és július 6-án jogilag is rehabilitálták.

A panaszokat Németh Károly zúdította Kemenes Lászlóra, a Városi Tanács közlekedéstechnikai főelőadójára.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1988.06.06.)

A Maléter Pál út - Aidinger János út kereszteződése 2012 februárjában. (Forrás: Google Street View)

Pécsen - a rendőrök szerint a domborzati viszonyokra visszavezethető okok miatt - a 80-as évek végén viszonylag kevés kerékpáros közlekedett, így a kerékpárosok által okozott balesetek is ritkák voltak. 1987-ben mindössze 14 balesetet okoztak biciklisek. Új biciklik terén sem volt rózsás a helyzet. A választék szűkös volt, különösen az olcsó Csepel kerékpárokból volt hiány. A váltó a bicikliken ekkor még luxusfelszerelés volt, az eladó nem tudott a riporternek olyan bringát ajánlani, ami ugyan nem versenybicikli, de van rajta váltó, és kapható is.

Kerékpározók figyelmébe

A kerékpáros gyermekbalesetek arra vezethetők vissza, hogy egyrészt a gyerek nem ismeri saját képességeit, annak határait: másrészt esetükben a legfőbb motívum, hogy a legkisebb erőkifejtéssel a leggyorsabban haladjanak. Emiatt csak akkor fékeznek, amikor már közvetlen az ütközés veszélye és csak akkor néznek körül, amikor ezt már feltétlenül szükségesnek vélik. Csábítja őket a mozgékony jármű arra, hogy az úttesten éppúgy viselkedjenek, mint a játszótéren, a parkolóban, a gyalogosjárdán vagy a gyalogos zónákban.

A kétkerekű jármű (elsőkerék-fékjét) nem csupán akkor kell használni, ha a hátsó meghibásodik, hanem az optimális lefékezés érdekében mindig a hátsóval együtt kellene működtetni. A kerékpárosok az első fék csekély hatásossága miatt nem használják azt, s így nem is tanulják meg a helyes fékezést. Később ezt a helytelen fékezési technikát gyakran a motorkerékpárokra, mopedekre is átviszik, s ez nagy sebességről történő fékezésnél veszélyes lehet.

A kerékpár biztonságának is alapvető feltétele a karbantartás. A leglényegesebb tennivalók: a világítóberendezés ellenőrzése, a fényvisszaverők tisztítása (pedálokon is), a tuskós fék utánállítása, a tuskók cseréje, a működtető bovden olajozása, a láncfeszesség ellenőrzése, beállítása, a kormány rögzítésének és játékának ellenőrzése a villafejben, a csengő mozgó alkatrészeinek olajozása, a lekopott abroncsok cseréje.

A kerékpáros saját érdekében különösen vegye figyelembe a következő tanácsokat: 1. Ha egyértelműen elsőbbsége van, akkor is figyelje az útkereszteződés forgalmát! Csak akkor haladjon tovább, ha látja, hogy a közlekedési partner valóban elsőbbséget ad! 2. Parkoló járművek mellett akkora oldaltávolságban haladjon el, hogy a nyíló ajtó mellett is elférjen! 3. Figyelje az autók tolatólámpáit is! 4. Elindulás előtt mindig figyelje, hogy nem jön-e mögötte másik jármű! 5. Mindig vegye figyelembe az útburkolat állapotát! (A vizes kockakő és a keramit csúszik!)

A gyermek kerékpározás közben saját biztonságát súlyosan veszélyezteti, ha menet közben 1. a kormányt elengedi; 2. lábát a pedálról leveszi; 3. más járművel húzatja magát; 4. másodmagával ül a kerékpárra; 5. társa mellett, párosával kerékpározik; 6. társaival vagy barátaival a közúton versenyez.

(Dunántúli Napló - 1988. július 12. - részlet)

Új, magyar gyártmányú, hagyományos kerékpárt 1988 tavaszán 3000 forint körül lehetett kapni, a versenybiciklik ára 5-6 ezer forint körül volt, és a korszak slágerét, a BMX-et is 5000 forint körül lehetett megvenni ekkoriban. A helyzetet a KTV riportere, Szűcs Imre térképezte fel 1988 májusában.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1988.05.30.)

Az egykori 62-es busz valószínűleg még élénken él a Kertvárosiak emlékezetében. A járat a Nevelési Központot kötötte össze a Rózsadombi lakóteleppel, amolyan ráhordó járatként funkcionált a Nevelésitől a belvárosba közlekedő 6-os és 7-es buszokhoz. A járat közlekedtetésével kapcsolatban azonban - ahogy a KTV következő riportjából is kiderül - sokan, sok mindennel elégedetlenek voltak. Hiányzó menetrendi táblákról, a hétvégi ritka járatsűrűségről, a koszos buszokról panaszkodtak az utasok.

Indul a Nevelési Központnál lévő végállomásról a 62-es járat

Sűrűbben jár a 62-es autóbusz

A nyári, ideiglenesen ritkított járatsűrűséggel járó menetrendről majd két hónapja állt át az őszi-téli-tavaszi normális menetrendre Pécs tömegközlekedésében a Pannon Volán. A visszaállás óta, e hét elején következett be jelentős, s előnyös változás a menetrendben. A 62-es járat zsúfoltságát nemcsak az utasok panaszáradatából, de saját felméréseiből is felismerte a közlekedési vállalat. Menetrendi átszervezéssel október 26-tól megoldották, hogy a reggeli és a délutáni csúcs idején, 4.45-től 7.45-ig, illetve 15.45-től 18.45-ig a korábbi 15 perces időközök helyett 10 percenként járnak a 62-es járat autóbuszai a Nevelési Központ és a málomi új, s mindinkább benépesülő városrész Pataki István utcai ideiglenes buszfordulója között. A járatsűrítés mellett a zsúfoltságot jelentősen enyhítette az is, hogy szólóbuszok helyett csuklósok közlekednek a vonalon. Most a málomi városrész autótulajdonosainak kellene segíteni a tömegközlekedésnek azzal, hogy nem parkolnak szabálytalanul a buszfordulóban.

(Dunántúli Napló - 1987. október 30. - részlet)

Érdekesség, hogy már a 80-as évek végén igény mutatkozott arra, hogy a 61-es és a 62-es járatok ne csak a Nevelési Központig, hanem közvetlenül a belvárosig közlekedjenek, valamint a Nevkó buszvégállomás áthelyezése is folyamatosan napirenden volt. Ezek a törekvések mára megvalósultak, a buszvégállomás az egykori FEMA mellé költözött, a kertvárosi külső lakótelepeket pedig a 70-es buszcsalád és a 973-as éjszakai járat köti össze a belvárossal.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1988.02.29.)

Bónuszként pedig még néhány buszos hír. A bemondó: Mátyás Judit.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.10.05.)

Napjainkban, amikor a közterületeken bármerre is fordítjuk a fejünket, reklámokba botlunk, teljesen természetes, hogy a tömegközeledési eszközök is kívül-belül reklámfelületként is funkcionáltak. Nem volt azonban ez mindig így. Pécsett 1987-ben jelentek meg az első reklámok a helyi járatú autóbuszokon. A jelenségről így számolt be a Dunántúli Napló:

Reklámok a pécsi autóbuszokon

Néhány napja a Pannon Volán pécsi járatain is megjelentek a reklámok az autóbuszok oldalain. Mi indokolta, hogy a vállalat járműveit reklámhordozóként is hasznosítsák? Albert Ferenc, a Pannon Volán igazgatóhelyettese szerint a jelenlegi gazdasági helyzet kényszerítette ki, hogy olyan tevékenységgel is foglalkozzanak, amivel korábban nem.

Egyre szerteágazóbb feladataik lebonyolítására január elsejétől új szervezeti egységként idegenforgalmi üzletágat hoznak létre, melynek feladata lesz többek között a lehetséges reklámhordozó felületek - az autóbuszok oldalait, a megállóhelyek oszlopainak tábláit és a buszok vezetőfülke mögötti részét "adják el" - hasznosítása. Már az elmúlt hetekben megkerestek több vállalatot, intézményt, felkínálva ezt a lehetőséget. Elsőként a Budapest Bank Rt. lépett, így a pénzintézet reklámja már megjelent az autóbuszokon. (Érdemes megemlíteni, hogy a járművek külső felületei közül csak a buszok oldalára kerülhet szöveges reklám, illetve grafika, hátulra nem, mert ez zavarná, elvonná az autóbuszokat követő járművek vezetőinek figyelmét.) Azóta több cég is jelezte reklámozási igényét, velük a szerződéstervezetet most készítik. A reklámok tarifája egy évben 65 000 és 100 000 forint között lesz. S hogy ne kerüljenek "csúnya", nem esztétikus feliratok, ábrák a buszokra, erről szakértő zsűri gondoskodik.

Persze felmerül a kérdés, hogy a Pannon Volán mire költi a reklámokból megszerzett pénzt? Ezt a jövedelmet új autóbuszok vásárlására fordítják.

(Dunántúli Napló - 1987. december 12. - részlet)

Az új hirdetési formával a Közösségi Televízió is foglalkozott. Albert Ferencet, a Pannon Volán igazgatóhelyettesét Zárai Tibor kérdezte a televízió stúdiójának szomszédságában, a Nevelési Központ buszvégállomáson.

 

Jó estét Pécs! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.11.30.)

Magyarországon november 7-e (a nagy októberi szocialista forradalom évfordulója) 1950 és 1988 között állami ünnep volt. Ebből az alkalomból a Baranya Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács 1986-ban is meghirdette a "Tehergépkocsival a közlekedés biztonságáért" című versenyt. A helyszín a Magyar Posta Diósi úti járműtelepe volt, ahol különböző feladatokat kellett megoldaniuk a nagy gépkocsiparkkal rendelkező, fuvarozással foglalkozó vállalatok dolgozóinak. Volt itt videós verseny, de a kor modernitásának szimbóluma, a Commodore 64 is feltűnik a riportban. A gyakorlati feladatokban a Posta akkori mindenes szállítójárművével, a Barkas B1000-el lehetett csapatni a Szikra Nyomdáig és vissza, valamint azt is meg lehetett nézni, hogy boldogul az ember az összkerekes IFA W50 LA/Z típusú monstrummal a földutas akadálypályán.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.11.24.)