Tekintsünk vissza együtt Pécsre és a 80-as évekre. - Riportok, videórészletek kétnaponta a Kertvárosi Közösségi Televízió és a Pécsi Városi Televízió 1986 és 1990 között készült műsoraiból. - Nyomj egy "Like"-ot, hogy a Facebookon is értesülj az új posztokról!
1987 szeptemberéig a kertvárosi lakótelep postaforgalmát egyetlen postahivatal szolgálta ki a Varsány utcában. A riport elején az egyik kézbesítő a koránkelésre panaszkodik, mert állítása szerint "amióta átadták a villanyvonatot", azóta már 3/4 5-re megérkeznek a postai küldemények. És valóban, 1985 végére ért el a vasúti felsővezeték Pécsig, a Budapest-Pécs közötti villamosított vasútvonalat egészen pontosan 1985. november 29-én adták át a forgalomnak. Ezzel a két város között a vonatok menetideje 1 órával csökkent.
Pécs első postamestere Kränner Frigyes volt, aki valószínűleg a felszabadító császári seregekkel érkezett a városba, "s királyi adományként a postaépület számára belsőségeket, a postalovak ellátására pedig legelőket kapván a postai szolgálatra berendezkedett". Ekkor - 1690 körül - a postaépület egyben a postamester lakásául is szolgált, főbejárata a mai Király utcáról nyílt, mellékbejárata, amelyen keresztül a postakocsik közlekedtek a mai Perczel utca felől nyílott. 1749-ben egyébként Magyarországon 10 levélpostajárat volt rendszeresítve, összesen 730 km vonalon, 165 postaállomással. Ebből az un. 3. levélpostajárat útvonala haladt Pécsen keresztül Bécs felé. Az 1840-es években a pécsi hivatal létszáma még mindig csak két főből állt. Az igazi, robbanásszerű fejlődés csak a kiegyezés után indult meg...
(Az eredeti riportot kivételesen megvágtam, ugyanis ez a videórészlet kirívóan rossz minőségben maradt fenn. Akit a postai kézbesítőkkel készült teljes beszélgetés érdekel, az ide kattintva megnézheti a teljes riportot.)
A téli havazás sokszor még ma is "megoldhatatlan" feladat elé állítja a közútkezelő/közlekedési vállalatokat. Nem volt ez másként 1986-ban sem, amikor is február 24-ére virradóra ismét behavazódott a város. Akik az 1-es és a 47-es (a későbbi 7-es) busszal igyekeztek a munkába ezen a reggelen, azok jó eséllyel elkéstek, ezek a járatok ugyanis 3/4 órán át egyáltalán nem közlekedtek. Mindennek oka, hogy nem tudtak felmenni a Hajdú Gyula (jelenleg: Aidinger János) úti emelkedőn. A sószóró munkagép csak tetemes késéssel érkezett a helyszínre, de - és ez sem változott - a Köztisztasági Vállalatnak természetesen volt magyarázata a dologra...
A MÁV ezzel szemben azt közölte, hogy a vasúti közlekedésben semmiféle fennakadást (!) nem okozott a hó.
Ki kicsoda - Hajdú Gyula (1886-1973)
Ügyvéd, majd egyetemi professzor volt az ELTE-n az 1950-es években. Doktor Sándorral együtt szerepet vállalt 1919-ben a pécsi munkásmozgalom irányításában.
Ki kicsoda - Aidinger János (1846-1906)
Pécsett született, majd itt végezte tanulmányait is. 1866-ban a város aljegyzője lett, 1872-ben főjegyzővé választották. 1875-ben, 29 évesen nyerte el Pécs polgármesteri tisztségét. 1884-ben, 1890-ben és 1896-ban is ő került a polgármesteri székbe. Irányításával a város jelentősen fejlődött. A lakosság száma 1865-ben még csak 18 110 fő volt, 1896-ban már elérte a 37 000 főt. Sok fontos alkotás (például a Nemzeti Színház vagy a tettyei vízmű) és esemény fűződik a nevéhez. Harminc éven át, haláláig volt a város köztisztviselője, huszonegy éven át polgármestere.
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.02.24.)
Véménd 1400 fős kisközség Baranya keleti részén, közvetlenül Tolna megye határán. Az MTV Pécsi Stúdiójának munkatársai 1978-ban jártak a településen, ekkor forgattak dokumentumfilmet a település helyzetéről. Szóba került többek között a fiatalok nagy arányú elvándorlása, a falu elöregedése, a munkahelyek megszűnésének víziója, a falu lakosságának az "átrétegződéséből" adódó kérdések. (A véméndi általános iskolában 1955-ben összesen három cigány tanuló volt, 1978-ban - a tanulólétszám felére esése mellett - harmincnyolcra nőtt a számuk.) Végeredményben csupa olyan probléma, ami általánosságban is jellemző sok vidéki kistelepülésre, azóta is.
1911-ben adták át a forgalomnak a Pécs-Pécsvárad-Bátaszék vasútvonalat, amelynek az egyik legfontosabb állomásaként épült meg Véménd vasútállomása. Itt kezdettől fogva jelentős teherforgalom bonyolódott, és a vasút fénykorában Véméndről egészen Kiskunfélegyházáig, sőt Szegedig is el lehetett jutni. A vasúti közlekedés a pálya kritikus állapota miatt 1997-ben Véménd állomáson már "ideiglenesen szünetelt", 2003-ban pedig végleg megszűnt a forgalom a Pécsvárad-Bátaszék szakaszon. Azóta pedig a természet veszi vissza az utalmat az egykor szebb napokat látottvasútállomáson...
A film elég őszintére sikerült, emiatt kisebb vihart is kavart az elvtársak körében, a bemutató utáni eseményekre így emlékszik vissza Békés Sándor, az MTV Pécsi Stúdiójának akkori vezetője az 1986-ban megjelent, "Az első évtized - Tények, adatok, események a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának történetéből" c. könyvében:
"1978. július 18. Horváth Lajos, Baranya megye tanácsának elnöke megküldte címemre a Mohácsi Járási Hivatal elnökének és a Véméndi Községi Tanács elnökének levelét, melyben a Véménden készült filmünkkel kapcsolatban mondják el bíráló megjegyzéseiket. Valamennyiünket megdöbbentett ez a levél, hisz filmünkkel segíteni akartunk. Mi azt mutattuk be, hogy mennyit dolgoznak a véméndi emberek, a megkeresett pénzt azonban másutt, többnyire a városokban használják fel új házak építésére a fiatalok. Ők ugyanakkor azt értették ki a filmből, hogy az elöregedés, a lepusztulás képeivel megszégyenítettük őket... Elhatároztuk, hogy falugyűlés keretében újravetítjük a filmet, lehetőséget kérve és adva a félreértések megbeszélésére."
Az országos önkiszolgáló bolthálózat terve először állítólag az 1949-ben elfogadott első ötéves tervben merült fel. 1961-ben aztán egy miniszteri rendelet előírta, hogy minden 500 lakosnál nagyobb lakótelepen lennie kell ilyen üzletnek. Ez után, a 60-as évek közepén kezdtek el gombamód szaporodni a klasszikus ABC áruházak, amelyekből 1988-ig nagyjából 1400 épült, azonban rend szerint csak a lakótelepek átadása után évekkel készültek el. Így történt ez kertvárosban a Malomvölgyi úti és a Rózsadombi városrészen is, csak úgy, mint az Ilku Pál (jelenleg: Tildy Zoltán) utca környékén, ahol 1986-ban nyílt meg az ABC áruház. Jelenleg már nem üzemel, az épületében a PVSK Küzdősport Centruma működik.
Ki Kicsoda - Ilku Pál (1912-1973)
Politikus, tanító. A második világháború idején katona volt, majd 1944-ben átszökött a partizánokhoz. 1945 után a kommunista párt beregszászi (1944-1945), majd pécsi párttitkára (1945-1948). Később a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke. 1958-1961 között a művelődésügyi miniszter helyettese, majd 1961-től haláláig művelődési miniszter volt.
Ki Kicsoda - Tildy Zoltán (1889-1961)
Lelkész, majd 1922-től politikus. 1930-ban a Független Kisgazda és Polgári Párt (FKgP) egyik alapítója, majd ügyvezető elnöke volt 1945-ig. Az FKgP választási győzelme után a koalíciós kormány miniszterelnöke (1945-1946), és Magyarország köztársasági elnöke (1946-1948). 1956-ban Nagy Imre kormányának államminisztere. 1958-ban hat év börtönre ítélték, de ennek végrehajtását 1959-ben felfüggesztették. 1989-ben rehabilitálták.
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.02.27.)
Az egykori áruház 2011 decemberében. (Forrás: Google Street View)
Hogy a mai 20-as, 30-as korosztály milyen arányban fogja megélni a száz éves kort, az talányos, mindenesetre sok jóval az esélyek nem kecsegtetnek. Nem úgy Bakti Feri bátyánknál, aki 1986-ban ünnepelte a századik születésnapját. (Baranya megyében egyébként a KSH 2013-as adatai szerint 1682 kilencven éves vagy annál idősebb ember élt - a megye népességének kevesebb, mint fél százalékát adták ők -, közülük aggasztóan kevés, csak 401 férfi volt.)
"Bakti Ferenc 1886-ban született. Az első világháborúban a 12. huszároknál szolgált, a Piavei fronton esett fogságba. 1911-ben nősült, négy ükunokája közül a legkisebb hat hónapos. 1953 óta lakik Pécsen, 1973 óta kertvárosi lakos."
A műsorvezető, Katona Ágnes szerint az öreg egész életében mezőgazdasági munkával foglalkozott, ennek ellenére vígan mesél az útépítőknél eltöltött időszakról. :) Feri bácsi száz évesen is szemüveg nélkül olvasott, vacsora után pedig még ekkor is elszívott egy cigit.
A városrész legidősebb lakóját köszöntötte 28 éve a Közösségi Televízió.
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.01.27.)
