1987 szeptemberéig a kertvárosi lakótelep postaforgalmát egyetlen postahivatal szolgálta ki a Varsány utcában. A riport elején az egyik kézbesítő a koránkelésre panaszkodik, mert állítása szerint "amióta átadták a villanyvonatot", azóta már 3/4 5-re megérkeznek a postai küldemények. És valóban, 1985 végére ért el a vasúti felsővezeték Pécsig, a Budapest-Pécs közötti villamosított vasútvonalat egészen pontosan 1985. november 29-én adták át a forgalomnak. Ezzel a két város között a vonatok menetideje 1 órával csökkent.
Pécs első postamestere Kränner Frigyes volt, aki valószínűleg a felszabadító császári seregekkel érkezett a városba, "s királyi adományként a postaépület számára belsőségeket, a postalovak ellátására pedig legelőket kapván a postai szolgálatra berendezkedett". Ekkor - 1690 körül - a postaépület egyben a postamester lakásául is szolgált, főbejárata a mai Király utcáról nyílt, mellékbejárata, amelyen keresztül a postakocsik közlekedtek a mai Perczel utca felől nyílott. 1749-ben egyébként Magyarországon 10 levélpostajárat volt rendszeresítve, összesen 730 km vonalon, 165 postaállomással. Ebből az un. 3. levélpostajárat útvonala haladt Pécsen keresztül Bécs felé. Az 1840-es években a pécsi hivatal létszáma még mindig csak két főből állt. Az igazi, robbanásszerű fejlődés csak a kiegyezés után indult meg...
(Az eredeti riportot kivételesen megvágtam, ugyanis ez a videórészlet kirívóan rossz minőségben maradt fenn. Akit a postai kézbesítőkkel készült teljes beszélgetés érdekel, az ide kattintva megnézheti a teljes riportot.)
