Pécsi Stúdió

A 60-as évek eleje igen mozgalmasan telt Pécsett. 1960 augusztusában épült meg az állatkert, egy évre rá pedig elkészült a szomszédságában (a Dömörkapunál) a Vidámpark, amit nagyrészt társadalmi munkában építettek fel a város dolgozói. A következő évben "Pécs Város Tanácsa elhatározta, hogy a Mecseki Parkerdőben már meglévő és az ifjúság kulturált szórakozását, nevelését szolgáló Állatkert és Vidámpark között keskeny nyomtávú vasutat létesít az ország több városában már üzemelő úttörővasutak mintájára." Így kezdődhetett meg 1962-ben a mecseki kisvasút építése. A 760 mm nyomtávolságú vasútvonal teljes hossza csupán 570 méter, ezzel Magyarország ma is üzemelő legrövidebb kisvasútja, amelyet 1962. augusztus 20-án adtak át a forgalomnak.

A mecseki vidámpark egy 1962-es képeslapon. (Forrás: egykor.hu)

A mecseki hegyoldalban a 60-as évektől tehát igazi kis "gyerekbirodalom" működött, ami a vidámparkkal, az állatkerttel és a kisvasúttal (akkor úttörővasúttal), valamint a szabadtéri színpadával együtt igen kedvelt helye volt a kirándulóknak. A 90-es évektől aztán elkezdett szépen lassan pusztulni a környék, aminek végállomásaként 2011 októberében a vidámpark, 2013-ban pedig az egykori Mandulás kemping is bezárta kapuit. A vidámpark területe azóta pusztul, szomorú látványt nyújtva azoknak, akik gyerekként boldog délutánokat töltöttek a Mecsek eme jeles intézményében.

A kisvasút azonban - bár az utasforgalma érthető módon csökken - még működik. A kisvasúti járművek felújítását 1985-ben a MÁV Dombóvári Üzemfőnökségének munkatársai végezték, társadalmi munkában. A megújult járművek visszatérésénél ott volt a Közösségi Televízió stábja is.

A Pécsi Hőerőmű létesítését egy 1953-as kormányhatározat rendelte el, építése 1956-ban kezdődött. A 60-as években bővítették először, majd a 80-as években egy általános rekonstrukció során növelték tovább a teljesítményét. A filmben szereplő Veres Péter szocialista brigád az erőmű irányítástechnikai berendezéseinek működtetéséért, üzemben tartásáért felelt, de társadalmi munkában is sok helyen, sokat segédkeztek, ezért kapták a díjat.

Ki kicsoda - Veres Péter (1897-1970)

Prózaíró, publicista, politikus. 1930-tól jelentek meg a paraszti sorssal és a földkérdéssel foglalkozó írásai. A népi írók köréhez tartozik. 1945-1949 között a Nemzeti Parasztpárt elnöke, 1947-1948 között honvédelmi miniszter. Veres Péter az 1950-es években többször ellátogatott Pécsre, és színesen beszélt életútjának tanulságairól, szépírói terveiről.

"Tudom, hogy indiszkrét a kérdés, de járt-e ezzel a díjjal boríték?" - kérdezte Németh Károly a brigádvezetőtől, majd miután kiderült, hogy fejenként 10 ezer forinttal gazdagodtak a brigádtagok, gyorsan fel is tette körkérdésbe, hogy ki mire fogja költeni a váratlanul jött pénzt. :)

Összehasonlításképp: Magyarországon 1986-ban 6435 forint volt az átlagjövedelem, a 10 ezer forint tehát az akkori átlagfizetés bő másfélszeresére rúgott.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.04.14.)

A Commodore cég 1981-ben dobta piacra a VIC-20 típusú számítógépét, majd egy évvel később, 1982 szeptemberében jelent meg a Commodore 64. Ez a számítógép a pályafutása során a történelem legsikeresebb otthoni számítógépévé vált, és tartok tőle, hogy ha a kedves olvasó körülnéz a pincében/padláson, akkor még ma is talál valahol egy működő C64-et. :) Aki pedig - velem együtt - a 90-es évek elején volt általános iskolás, az még jól emlékezhet az akkori számítógéptermekre, amikben rendszerint a C64 + fehér Junoszt TV összeállítású egységeken lehetett megtanulni a BASIC csínját-bínját strip pokert játszani addig, amíg a tanár nem volt a teremben.

A Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskolában (amit akkor Tarr Imre Ipari Szakmunkásképző Intézetnek hívtak, a köznyelvben pedig egyszerűen csak mint az "508-as" élt), szóval az 508-ban is haladtak a korral, és 1985-ben létrehozták a vadiúj számítástechnika termet, ahol nem csak a tanulókat okították, hanem a lakosság részére is szerveztek Basic tanfolyamokat, méghozzá mindjárt három képzési szinten. Az 1985/86-os tanévben a riport szerint közel 80 fő sajátította el a Basic nyelvet, valamint a számítástechnikai eszközök kezelési módját.

A BASIC egy általános célú programozási nyelv, amelyet kifejezetten oktatási céllal  fejlesztett ki Kemény János és Thomas Kurtz. A programnyelvet ugyan már 1964-ben kitalálták, de igazán csak a 80-as években terjedt el, köszönhetően az otthoni számítógépek rohamos terjedésének. Magyarországon is több magazin foglalkozott ezekkel a gépekkel, ezek sokszor nyomtatásban közöltek hosszabb-rövidebb BASIC programokat az olvasókkal. De 1984-ben a KFT zenekar is húzott egy nagyot, ők a Bál az operában c. nagylemezük borítójára nyomtatták a működő, saját fejlesztésű labirintusjátékuk programkódját.

A Commodore-os hőskort a Kertvárosi Televízió riportja idézi fel.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.04.14.)

A Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola 2012 februárjában. (Forrás: Google Street View)

Magyarországon napjainkban száz lakosra 28 vezetékes fővonal és 117 mobil-előfizetés jut, a telekommunikáció a mindennapjaink elválaszthatatlan része. 30 éve azonban még egészen más volt a helyzet.

1986-ban az országban száz lakosra 8 telefonvonal jutott, az átlagos várakozási idő "mezei" telefonigénylőknél 16 év (!) volt. Ez a helyzet pedig sokak számára kilátástalannak tűnt. Tovább bonyolította a helyzetet a telefonáthelyezések ügye, ugyanis egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy ha valaki költözött, akkor - hiába volt a régi lakásában telefon - az új lakásban is kapott telefonkészüléket.

De a nyilvános telefonfülkék terén sem volt jobb a helyzet, gyerekkorunkból még sokan emlékezhetünk a telefonfülkék előtti sorbaállásra, az elnyelt aprópénzre, a nem működő fülkés telefonokra. De ha volt fülke is, meg működő telefon is, még akkor sem biztos, hogy azonnal kaptunk vonalat.

Pécsen a 80-as évek közepére olyan fokú kapacitáshiány lépett fel, hogy Kertvárosban a Németh László utcában a Posta kénytelen volt egy 1000 vonal kapacitású konténerközpontot üzembe helyezni. Ezeket a központokat a BHG Híradástechnikai Vállalat gyártotta, és a vidéki nagyvárosok mellett Budapest több kerületében is megtalálhatóak voltak. Nagy előnyük volt, hogy szinte bárhol, "a szabad ég alatt" telepítve rövid időn belül működőképesek voltak, így gyorsan lehetett a segítségükkel megoldani az "átmeneti tűzoltást". A pécsi konténerközpontot véglegesen csak az 1990-re megépült kertvárosi távbeszélőközpont váltotta ki.

Az elmaradott nyilvános telefonhálózat mellett több, gyakran azzal párhuzamos nyomvonalon futó, és annál sokkal fejlettebb zártkörű hálózat épült ki a magas rangú párt, állami, tanácsi és vállalati vezetőket kiszolgáló un. K-vonal. De külön vonala volt a vasútnak, az olajiparnak, az árvízvédelemnek és a munkásőrségnek is. 1985-ben a különhálózatokban telepített kábelek hossza megegyezett a nyilvános távbeszélő hálózat kábeleinek hosszával.

Kertvárosban egyébként 1986 elején 2811 lakónak volt telefonja, a várakozók száma a városrészben 4022, a nyilvános telefonfülkék száma 32 volt. (A teljes városra vonatkozóan nagyjából 11 ezer ember várt telefonkészülékre, 35%-uk már több, mint tíz éve adta be az igénylését.) Ilyen körülmények között tartottak 1986 márciusában fórumot a Közösségi Televízióban, ahol a nézői kérdésekre a Magyar Posta pécsi vezetői válaszoltak. A fórum a következő bevezető kisfilmmel indult:

Az ez után következő beszélgetés viszonylag hosszú volt, ezért csak részleteket fogok közölni belőle. A nézői kérdésekre való válaszadáskor a showt egyértelműen Gál Béla, Pécs város távközlési üzemvezetője vitte el. Az alábbi részletből megtudjuk, hogy aki a Kertvárosban egyáltalán talál bármilyen telefonfülkét, az már szerencsés, mert az újonnan kiépült lakótelepi részeken (a jelenlegi Tildy Zoltán utca környéke és a Malomvölgyi út környéke) valamit Málom területén egyáltalán nincs még telefonfülke sem.

Egy rövid szünet után záporoztak tovább a kérdések. Gál elvtárs most kezd igazán belejönni a dologba, az alábbi blokkban - nyilván egy alapos felkészülés után - fejből nyomja, hogy melyik kertvárosi utcában pontosan hány ember vár telefonra. :) De ebben a részben kiderül az is, milyen sorrendben, milyen szempontok alapján kaphattak telefont a várakozók.

A végére pedig jöjjön Petike Józsefné, aki 1986-ban már évtizedes harcát vívta a Postával a telefonigénylése ügyében. Gál elvtárs természetesen ebből a témából is példásan felkészült.

"Ő egy elég peches ember, a Petike Józsefné elvtársnő, de én bízom abban, hogy előbb-utóbb megoldódik az ő távbeszélő-kérelme, és én még egyszer szíves elnézését kérem, de nem tehetünk róla, hogy amikor van vödör, akkor nincs víz. Gondolom tetszik ismerni..." zárja sanda mosollyal az arcán a mondandóját Petike Józsefné ügyében a város mókás távközlési üzemvezetője.

1987 szeptemberéig a kertvárosi lakótelep postaforgalmát egyetlen postahivatal szolgálta ki a Varsány utcában. A riport elején az egyik kézbesítő a koránkelésre panaszkodik, mert állítása szerint "amióta átadták a villanyvonatot", azóta már 3/4 5-re megérkeznek a postai küldemények. És valóban, 1985 végére ért el a vasúti felsővezeték Pécsig, a Budapest-Pécs közötti villamosított vasútvonalat egészen pontosan 1985. november 29-én adták át a forgalomnak. Ezzel a két város között a vonatok menetideje 1 órával csökkent.

Pécs első postamestere Kränner Frigyes volt, aki valószínűleg a felszabadító császári seregekkel érkezett a városba, "s királyi adományként a postaépület számára belsőségeket, a postalovak ellátására pedig legelőket kapván a postai szolgálatra berendezkedett". Ekkor - 1690 körül - a postaépület egyben a postamester lakásául is szolgált, főbejárata a mai Király utcáról nyílt, mellékbejárata, amelyen keresztül a postakocsik közlekedtek a mai Perczel utca felől nyílott. 1749-ben egyébként Magyarországon 10 levélpostajárat volt rendszeresítve, összesen 730 km vonalon, 165 postaállomással. Ebből az un. 3. levélpostajárat útvonala haladt Pécsen keresztül Bécs felé. Az 1840-es években a pécsi hivatal létszáma még mindig csak két főből állt. Az igazi, robbanásszerű fejlődés csak a kiegyezés után indult meg...

(Az eredeti riportot kivételesen megvágtam, ugyanis ez a videórészlet kirívóan rossz minőségben maradt fenn. Akit a postai kézbesítőkkel készült teljes beszélgetés érdekel, az ide kattintva megnézheti a teljes riportot.)