Pécsi Stúdió

Tekintsünk vissza együtt Pécsre és a 80-as évekre. - Riportok, videórészletek kétnaponta a Kertvárosi Közösségi Televízió és a Pécsi Városi Televízió 1986 és 1990 között készült műsoraiból. - Nyomj egy "Like"-ot, hogy a Facebookon is értesülj az új posztokról!

Címkék

100 éves kertvátosi lakos (2) 1978 (2) 1981 (1) 1983 (2) 1985 (4) 1986 (27) 1987 (25) 1988 (47) 1989 (26) 1990 (5) 2014 (1) 508-as (1) 62-es busz (3) abc (6) adásszünet (1) agroker (1) aidinger jános (1) állami biztosító (1) állatkert (2) alsószentmárton (1) ank (1) apáczai csere jános (1) aranyvasárnap (1) áremelkedés (1) áruház (1) áruhiány (1) autóbuszok (1) autós hegyiverseny (1) bakti ferenc (2) bányászdemonstráció (2) bányászok (4) bányászsztrájk (1) barkácsáruház (1) báv (2) békés sándor (2) berta jános (1) bév (1) bevásárlóturizmus (1) biztosítás (1) boldogság háza (1) bőrgyár (2) bruttósítás (1) bucsu (1) cigányok (1) címer (1) commodore 64 (2) csőtörés (1) demisz (1) diákmunka (1) diákok (2) diana tér (1) divatbemutató (1) dohányzás (1) dokumentumfilm (7) domus (2) eddy grant (1) építkezés (3) erdélyi menekültek (1) erhardt imre (1) esküvő (1) fáy andrás (1) félévi bizonyítvány (1) felvonulás (1) fema (1) filmetűd (1) főcím (1) földutak (1) fórum (1) friderikusz (1) füzi árpád (1) grósz károly (2) gyalogátkelő (1) gyerekek (1) gyermekruhák (1) gyurcsány ferenc (1) hajdú gyula (1) hajléktalanok (1) halvásárlás (1) hanghiba (1) hazafias népfront (1) hiánycikkek (1) hild-díj (1) hírgép (1) hőerőmű (2) hóhelyzet (2) hullám (1) hvg (1) ikarus (2) ilku pál úti abc (1) interjú (1) iparosház (1) játszótér (1) jelzőlámpa (1) jó estét kertváros (99) jó estét pécs (2) jó reggelt pécs (31) jugoszlávok (1) kamaz (1) karácsony (4) kárász róbert (1) katona ágnes (1) kerékpárosok (1) kereskedelem (12) kertváros (1) kínaiak (1) kisdobosok (1) kisz (2) kmk (1) kommunista szombat (1) könyvesbolt (1) konzum áruház (1) kossuth tér (1) közerület-felügyelők (1) közlekedés (19) kozmetika (1) ktv (101) lakásátadás (2) lakáskiutalás (1) légi felvételek (1) lila abc (1) magasház (2) magyarürög (1) május elseje (1) malomvölgyi úti abc (1) mechlabor (2) mecsek (1) mecseki kisvasút (1) melinda utca (1) melinda utcai abc (2) mérnökképzés (1) möbiusz (1) mozi (1) mtv (7) műjégpálya (2) munkásőrség (1) műszaki értelmiség (1) műszaki vizsga (1) németh károly (1) népi ellenőrzés (1) nevelési központ (9) nevkó abc (1) női szépségideál (1) oktatás (4) omega (1) orfű (1) otp (2) pályaválasztás (1) panellakások (1) panelszerelők (1) pankráció (1) pannon volán (4) parkok (1) patyolat (1) pe-ta (2) pécsi ipari vásár (2) pécsi körzeti stúdió (7) pécsi nemzeti színház (1) pedagógusnap (1) pétáv (2) piac (1) piroska presszó (1) piros abc (2) piti zoltán (1) posta (4) rába (1) reklámok (2) rendőrség (1) rózsadomb (8) sopiana gépgyár (1) sport (1) strand (2) sulivízió (2) számítástechnika (1) széchenyi istván gimnázium (1) szellemváros (2) szemetelés (1) szent istván tér (1) szja (1) szökőkút (1) születésnap (2) szűrőbusz (1) takarékbélyeg (1) takarékosság (1) takarékossági világnap (1) tanműhelyek (1) távfűtés (1) taxi (2) telefon (4) tőkés import (1) történelmi belváros (1) tudakozó (1) tünde divatház (1) tűzoltóság (2) tűzvédelem (1) tv-computer (1) újságos (1) új nemzedék (1) uránbánya (5) uránbányászok (5) uránváros (1) uszoda (1) utcaseprők (1) útkarbantartó gépek (1) úttörők (1) úttörőtábor (1) vadászkürt szálló (1) választások (1) városbejárás (1) városgondnokság (1) városi sportcsarnok (1) varsány utca (1) vásárcsarnok (1) véménd (1) verseny (1) vidámpark (1) videoklip (1) videoton (1) vízellátás (1) vtv (31) zászló (1) zöldövezetek (1) zsebpénz (1) Címkefelhő

Blogajánló

Facebook

"Munkát és létbiztonságot akarunk!" - Bányászdemonstráció Pécsen - 1. rész - 1989. augusztus

2014.10.05. 09:00 tomikgb

A blogon már többször foglalkoztunk a pécsi uránbányászok és szénbányászok helyzetével, ami a rendszerváltás közeledtével kezdett egyre bizonytalanabbá, egyre szomorúbbá válni. Most ismét - a hossza miatt indokoltan - egy két részre bontott poszt következik, ahol az 1989 augusztus végi helyzetet, és az augusztus 30-i bányászdemonstráció eseményeit vesszük górcső alá.

csilletoltes_mev_v_uzem.jpg
Csilletöltés - MÉV V. üzem

A pécsi bányaüzemekben a 80-as évek végén sorozatban láttak napvilágot az aggasztóbbnál aggasztóbb hírek. 1987-ben a Mecseki Szénbányák már szanálás alá került, 1988-ban pedig ennél a vállalatnál robbant ki a 80-as évek első igazán komoly munkabeszüntetése. A Mecseki Ércbányászati Vállalatnál is borús volt a hangulat, miután a kormány bányabezárási tervei kezdtek egyre nyilvánvalóbbá válni. 1989-re tehát mindkét vállalat több ezer dolgozója felett ott lebegett Damoklész kardjaként a létbizonytalanság, a munkahely elvesztésének rémképe.

Ilyen hangulatban köszöntött be 1989 nyara, amikor is az uránbánya dolgozói - a helyzetükre való figyelemfelhívásként - egy bányászdemonstráció megszervezésébe kezdtek. A demonstráció időpontját 1989. augusztus 30-ra tűzték ki, amihez rögvest csatlakoztak a Mecseki Szénbányák dolgozói is. A helyzetről Jambricsek József, a "szenesek" szakszervezeti titkára így nyilatkozott a Dunántúli Naplónak 1989. augusztus 4-én:

"- Úgy ítéljük meg, hogy a kormány nem foglalkozik megfelelően a bányászat, a bányászok sorsával. Egyetértünk az uránbányászok azon gondolatával, hogy amennyiben a vállalat helyzete megváltozik, feltétlenül megnyugtatóan kell gondoskodni a dolgozók további munkájáról, ami ilyen mértékben már nem csak a város és a megye felelőssége. Ezenkívül több olyan nyitott kérdés van, ami nemcsak minket, vagy az uránbányászokat, de az egész bányásztársadalmat érinti, hiszen továbbra sem rendeződött megnyugtatóan a föld alatti pótlék, vagy a túlműszakok adóztatása. Tehát a bányászszolidaritás mellett azért is feltétlenül szükségesnek éreztük, hogy csatlakozzunk a meghirdetett demonstrációhoz, hogy ezáltal eredményesebben képviselhessük a két vállalat dolgozóinak érdekeit."

Az újságcikk szerint a komlói, mázaszászvári és nagymányoki dolgozók számára buszok indításával teremtették meg a lehetőségét annak, hogy augusztus 30-án ők is eljöjjenek Pécsre.

A Dunántúli Napló augusztus 26-i számában már a konkrét programról is olvasni lehetett:

Demonstráció


Az ország szinte minden pontjáról csatlakoznak ahhoz a bányászdemonstrációhoz, amit a Mecseki Ércbányászati Vállalat kezdeményezett.


Az augusztus 30-i program háromnegyed négykor kezdődik, és 6 óra körül fejeződik be. A MÉV szakszervezeti bizottsága gyülekezési helyeket jelölt ki a résztvevőknek: a MÉV központ - 39-es dandár út - Mecsek Áruház, Kőrösi Cs. S. u., Bánki Donát utca, Türr István utca. A felvonulás útvonala a 39-es dandár út és a Dr. Veress Endre út lesz.


Fél öttől nagygyűlést tartanak a városi sportcsarnok mellett. Ezen a rendezvényen a MÉV, a Mecseki Szénbányák, Baranya megye, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete szónokai mellett felszólal Nagy Sándor, a SZOT főtitkára és (feltehetően) jelen lesz az ipari miniszter is.


Az említett gyülekezési útvonalakat ezen a napon délután 3 órától lezárják.


A demonstráció célkitűzéseit és a szolidaritást a résztvevők az általuk megfogalmazott jelszavakkal is kifejezik. Tegnap délután sikerült megtudnunk néhány jelszót:


Bezárt bányák, tönkrement tsz-ek, virágzó bankok?

Mi értéket termelünk, dolgozni akarunk!

Urános és szenes, az utcára mehetsz?


Időközben megkaptuk a Mecseki Szénbányák értesítését is, az MSZB szakszervezeti titkári testülete közli, hogy a demonstrációra a vállalat dolgozói és nyugdíjasai augusztus 30-án 15 órakor találkoznak a Kőrösi Csoma Sándor utcában.


(Dunántúli Napló - 1989. augusztus 26.)

banyaszdemonstracio_felvonulok_pecs_1989_aug_30.jpg
Demonstráló bányászok felvonulása Pécsen - 1989. augusztus 30.

Az időjárás aznap mostoha volt, a borult, szeles, hideg idő miatt a vonulás után a demonstrációt nem a sportcsarnok körül, hanem magában a sportcsarnokban tartották meg. Az eseményről, amelyen körülbelül ötezer elkeseredett bányász vett részt, a helyi és az országos sajtó is beszámolt. Mi most a Dunántúli Napló augusztus 31-i riportja segítségével idézzük fel az ott történteket.

kenyeret_munkabol_pecsi_banyaszdemonstracio_1989_aug_30.jpg


"Munkát és létbiztonságot akarunk!" - Ötezer bányász tiltakozása a pécsi sportcsarnokban


A mecseki bányászok tavaly augusztusban sztrájkba léptek jogos követeléseikért. Az idei április végi bejelentés viszont az uránbányászat felett is megkongatta a vészharangot. (Lapunkban mindkét bányával kapcsolatban részletesen kifejtettük a kormányzati és a vállalati véleményeket.) A Mecseki Ércbányászati Vállalat munkáskollektívája átgondolatlannak és megalapozatlannak tartva a kormányzati bejelentést, országos bányászdemonstrációt hirdetett a tegnapi napra, hogy kifejezésre juttassák elégedetlenségüket és reális, átgondolt és elfogadható döntésre késztessék a kormányt.


Délután az Uránvárost megszállták a mecseki érc- és szénbányászok, és sorra érkeztek különbuszokkal az ország bányavállalataitól is. Előkerültek a transzparensek, felsorakoztak a körültekintő szervezés által számukra kijelölt helyeken és tegnap délután, nem sokkal háromnegyed négy előtt a széles, fegyelmezett, transzparensektől tarka sorok megindultak a demonstráció színhelye, a Városi Sportcsarnok felé. A rendkívül hideg, szeles, esőt igérő időjárás miatt a rendezők úgy döntöttek, hogy nem a Sportcsarnok környékén, hanem bent a csarnokban tartják meg a tiltakozó rendezvényt. (Ahogy a tavalyi mecseki szenes-sztrájk résztvevői utólag ledolgozták a kiesett műszakokat, úgy a mostani demonstráció résztvevői sem hagynak ki egyetlen műszakot sem.)

 

sportcsarnok_banyaszdemonstracio_pecs_1989_aug_30.jpg

 

A néma felvonulók zsúfolásig megtöltötték a csarnok ülőhelyeit és a küzdőteret - több, mint ötezren lehettek. Fél ötkor fanfárok jelezték az esemény kezdetét, s a morajlást elcsendesítette Moravezt Levente színművész, aki József Attila "Tömeg" című versét oly eleven lüktetéssel mondta el, hogy a vers refrénsorait "Munkát, Kenyeret!" szinte együtt mondta vele a hallgatóság. Hisz lényegében erről volt és van szó, a 170 ezer hazai urán-, szén-, szénhidrogén-, érc-, ásvány- és bauxitbányász sorsát kérdőjelezi meg, vagy legalábbis teszi kérdésessé a kormányzat gazdaságpolitikai és energiapolitikai koncepciója.


Gyulai Sándor, a MÉV szb-titkára lépett elsőként az emelvényen a mikrofon elé. "Vállalati kollektívánk a mecseki bányászat, a bányász társadalom nevében köszönetet mondok a mai nagygyűlésünk résztvevőinek, akik megjelenésükkel is alátámasztják, hogy egyetértenek a mai demonstráció céljaival." - kezdte beszédét. Külön megköszönte azon leveleket, táviratokat és nyilatkozatokat, melyeket hazai és külföldi kollektívák és egyének juttattak el hozzájuk, kifejezvén szolidaritásukat. A bányabezárással kapcsolatban említette, hogy nem csak egy vállalat, egy város és egy megye veszít a döntéssel. Elismerte, hogy "az ország valamennyi állampolgárának érdeke, hogy az államháztartás a veszteségeket csökkentse, de nem értünk egyet azzal a politikával, mely a gazdasági problémák megoldására csak a restrikciót ismeri, vagyis elvonom, felszámolom, megszüntetem, mert könnyen az egyszeri ember sorsára juthatunk, aki majdnem leszoktatta a lovát az evésről, csak a ló közben megdöglött..."


További beszédét is gyakorta megszakította a dörgő taps, az egyetértő bekiabálások sora. A hangulat emelkedése érezhető volt, az emelvény mellett álldogáló, beszédük megtartására váró szónokokra, valamint Baranya és Pécs állami és pártvezetőire, a két pécsi bánya vezérigazgatójára is átragadt a hangulat.


Szabó László, a MÉV IV. Bányaüzem csapatvezető vájára lépett a mikrofonhoz, hogy elmondja véleményét. "...Nekem, mint csapatvezető vájárnak nem feladatom eldönteni, hogy kell-e az országnak uránbánya. De egyet tudok: az a gazdaság a leginkább sebezhető, amelynek nincs átgondolt és hosszú távú energiapolitikája. S a magyar népgazdaságnak nincs, már régóta nincs. Gondoljunk a hatvanas évekre... Tudjuk, hogy minden bánya-újranyitás háromszor annyiba került, mint amit a bezáráson nyertünk... Sokan megkérdezték, van-e erkölcsi alapunk ezt a demonstrációt megszervezni... Mi nem akarunk az ózdiak sorsára jutni... Mikor kérték ki a véleményünket egy-egy beruházás előtt? Ugye, soha! Éppen ezért nem a munkásság felelős azért, hogy ide jutott az ország... Számomra és minden becsületes dolgozó számára elfogadhatatlan, hogy a mai Magyarországon mindent érdemesebb csinálni, csak becsületesen, lelkiismeretesen dolgozni nem érdemes..."

 

nem_akarunk_munkanelkuliseget_banyaszdemonstracio_pecs_1989_aug_30.jpg

 

Kovács Mózes, a Mecseki Szénbányák Vasas Bányaüzem szb-titkára a demonstrációt, mint a munkásszolidaritás napját említette beszéde elején. "A szakszervezeti mozgalmunk első olyan tette, mely kifejezi az együttgondolkodást és az együttes cselekvés fontosságát... Nem mi bányászok idéztük elő a jelenlegi válságot, mi tisztességesen, odaadóan dolgoztunk eddig is és a jövőben is ezt tesszük, ha látjuk értelmét..." - mondotta, majd beszéde végeztével a tavalyi szenes-sztrájkra, és az annak leszerelésére tett kormányzati ígéretekre utalt: "...Nem tartjuk elfogfadhatónak, hogy a kormányunk a követeléseinkre tett többszöri ígéretét nem tartja meg. Mi az adott szavunkat mindig megtartottuk és a jövőben is megtartjuk" - utalt arra, hogy a sztrájk eszköze a kezükben van és ehhez kérte a magyar bányászok támogatását. (Az ő beszédét is gyakorta együttérzést kifejező taps szakította félbe, egy-egy résznél dörgött a taps, zúgott a csarnok.)


Simon József, a Baranya Megyei SZMT (Szakszervezetek Megyei Tanácsa) titkárába szinte már mondandója elején belefojtották a szót a hangos bekiabálásokkal, füttyökkel, s az egybefüggő tapssal végképp lehetetlenné tették, hogy befejezze mondandóját.


Schalkhammer Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének titkára az egyre forróbb légkört alig tudta lehűteni, de köszöntve a magyar bányászokkal szolidaritást vállaló angol bányászdelegációt, megnyerte a hallgatóság figyelmét. A hazai bányászat helyzetét ecsetelte (tapsokkal és bekiabálásokkal kísérve egy-egy megállapításnál), majd felolvasta a BDSZ 11 pontos felhívását a Magyar Népköztársaság kormányához. (Ezt a felhívást lapunkban közöljük.)


A National Union of Mineworkers nemzetközi bányászszervezet angol titkára, Dave Temple programon kívül kért és kapott szót. "Igazatok van, amikor a munkanélküliség ellen küzdötök. Szolidárisok voltatok velünk, mi is azok vagyunk veletek" - mondta nagy, együttérző tetszést aratva.


Nagy Sándor, a SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa) főtitkára köszöntve a hallgatóságot, beszélt a szakszervezetek új feladatairól, a szakszervezeteket együtt tartó életerőről, melyre a jövőben egyre nagyobb szükség lesz, mert a munkásember, a dolgozó ember, a kisember csak a maga által megszerzett erőre, saját magára számíthat. Hiszen a munkavállalók fizetik azt a számlát, amit egy hibás gazdaságpolitikai, egy hibás politikai mechanizmus működése ebben az országban évtizedeken keresztül összehozott. Ők a kárvallottjai a jelenlegi változásnak is, miközben azt látják, hogy ennek a nehéz helyzetnek azért szép számmal vannak haszonélvezői is. (Nagy taps.) Miközben azt látják, hogy a fejük felett folynak hatalmi, politikai egyezkedések, megállapodások, amelyeket - persze mindannyian tudjuk - ugyancsak az ő kontójukra kötnek. Lehet-e azon csodálkozni, hogy ilyen körülmények között az emberek itt, ebben a csarnokban is ingerültek, indulatosak. Nem ígéretekre, nem homályos elgondolásokra, hanem döntésekre, cselekedetre, tényleges tettekre van szükség.

 

erces_szenes_mi_lesz_veled_banyaszdemonstracio_pecs_1989_aug_30.jpg

 

Végül Horváth Ferenc ipari miniszter kapott szót. A csarnok bányászközönsége csak az őket fegyelemre intő és kérő, a bányászfegyelemre apelláló Szabó László szavát követően engedte, hogy elkezdje beszédét. "Érti a kormány, megérti azokat a követeléseket, amelyeket a BDSZ és önök felvetettek a biztonságukkal, a munkalehetőségükkel kapcsolatosan. El kell mondani, hogy a kormánynak atekintetben nincs alternatívája, hogy a gazdaságtalan üzemeket be kell zárni... A kormánynak van energiapolitikája, de azt folyamatosan hozzá kell igazítani a változó feltételekhez, azokhoz, amelyek a hazai kondíciókból és a külföldiekből adódnak. Van biztos megélhetése a szénbányászatnak, hiszen mintegy 2000 MW-nyi széntüzelésű erőművünk van, aminek a működtetéséhez alapvető érdekünk fűződik, és ahhoz is, hogy a lakosságot is ellássuk megfelelő minőségű szénnel.


Ez perspektívát nyúlt a bányászatnak, akkor is, ha az elkerülhetetlenül gazdaságtalan bányákat bezárjuk..." Szólt a mélyművelésű bányák megpecsételt sorsáról, majd konkrétan is szólt a Mecseki Szénbányákról és az uránbányáról. A szénbánya kapacitása ma meghaladja a piaci igényeket. Biztos piac a hőerőmű és a lakossági igény. Ehhez kell alkalmazkodnia a szénbányának, ehhez kell alakítani a kapacitásait. Nem a bánya totális csődjéről van szó, hanem racionalizálásról. Áttérve az uránbánya helyzetére: "1988-ban már 3 milliárd forint támogatásra volt szükség az uránbánya működtetéséhez. Az igaz, hogy hosszabb ideig az urán nem volt gazdaságtalan, nem szorult támogatásra, de jelenleg az uránár csak egyharmadát fedezi a ráfordított költségeknek." (Füttyökre, bekiabálásokra válaszolva kérte: "Én nagy türelemmel hallgattam meg önöket, kérem, önök is hallgassanak végig.") Az indulatok egyre gyakrabban szabadultak el a miniszter további mondandói nyomán. "A szovjet partner hozzájárult, hogy a számunkra kedvező időpontban bezárhatjuk a bányát, nem tart igényt arra sem, hogy az egyezmény végéig folytassuk a kitermelést... Ma, döntés előtt azt tudom mondani, hogy a számítások alapján jövő év végén megkezdődik a kitermelés csökkentése, 1991-ben ez minden bizonnyal befejeződik, és ezzel párhuzamosan meg lehet kezdeni a bánya bezárását, nagyon szigorúan megfelelve a környezetvédelmi követelményeknek."


Az ipari miniszter további beszédéből nem sokat értett meg a bányászhallgatóság. A mind gyakoribbá váló bekiabálások, füttyök hangereje elnyomta érvelő szavait, így beszédét nem tudta befejezni. A tegnapi országos bányászdemonstráció így a bányász himnusz hangjaival ért véget este 6 órakor.


(Dunántúli Napló - 1989. augusztus 31.)



Bányász Himnusz.

A Dunántúli Napló Horváth Ferenc ipari minisztert külön is megszólaltatta a demonstráció után, aki elmondta, hogy a racionalizálási program keretében muszáj ezeket a strukturális, szerkezeti döntéseket meghozni, mert "ez az egész társadalom gazdasági érdeke." "Engem a döntéseimben nem fog motiválni, ami itt ma történt. A kormányzati munkában én teszek javaslatot, de maradjunk annyiban, hogy nagyon sokat próbálok tenni a továbbiakban is a bányászokért." - nyilatkozta  a miniszter, aki a lapnak azt is elmondta, hogy minden segítséget megad a kormány, hogy külföldi tőkét hozzon a baranyai térségbe, valamint "hogy a hátrányos helyzethez kötődő kedvezmények januártól járjanak ennek a térségnek."

A bányászdemonstráción a Pécsi Városi Televízió két riportot is készített, ebből most az első jön, ami egy rövid bepillantást enged a sportcsarnokban lezajlott eseményekbe.



Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1989.09.02.)

Szólj hozzá!

Címkék: 1989 uránbánya bányászok vtv uránbányászok jó reggelt pécs bányászdemonstráció

A bejegyzés trackback címe:

https://pecsi-studio.blog.hu/api/trackback/id/tr436757957

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása