Pécsi Stúdió

Tekintsünk vissza együtt Pécsre és a 80-as évekre. - Riportok, videórészletek kétnaponta a Kertvárosi Közösségi Televízió és a Pécsi Városi Televízió 1986 és 1990 között készült műsoraiból. - Nyomj egy "Like"-ot, hogy a Facebookon is értesülj az új posztokról!

Címkék

100 éves kertvátosi lakos (2) 1978 (2) 1981 (1) 1983 (2) 1985 (4) 1986 (27) 1987 (25) 1988 (47) 1989 (26) 1990 (5) 2014 (1) 508-as (1) 62-es busz (3) abc (6) adásszünet (1) agroker (1) aidinger jános (1) állami biztosító (1) állatkert (2) alsószentmárton (1) ank (1) apáczai csere jános (1) aranyvasárnap (1) áremelkedés (1) áruház (1) áruhiány (1) autóbuszok (1) autós hegyiverseny (1) bakti ferenc (2) bányászdemonstráció (2) bányászok (4) bányászsztrájk (1) barkácsáruház (1) báv (2) békés sándor (2) berta jános (1) bév (1) bevásárlóturizmus (1) biztosítás (1) boldogság háza (1) bőrgyár (2) bruttósítás (1) bucsu (1) cigányok (1) címer (1) commodore 64 (2) csőtörés (1) demisz (1) diákmunka (1) diákok (2) diana tér (1) divatbemutató (1) dohányzás (1) dokumentumfilm (7) domus (2) eddy grant (1) építkezés (3) erdélyi menekültek (1) erhardt imre (1) esküvő (1) fáy andrás (1) félévi bizonyítvány (1) felvonulás (1) fema (1) filmetűd (1) főcím (1) földutak (1) fórum (1) friderikusz (1) füzi árpád (1) grósz károly (2) gyalogátkelő (1) gyerekek (1) gyermekruhák (1) gyurcsány ferenc (1) hajdú gyula (1) hajléktalanok (1) halvásárlás (1) hanghiba (1) hazafias népfront (1) hiánycikkek (1) hild-díj (1) hírgép (1) hőerőmű (2) hóhelyzet (2) hullám (1) hvg (1) ikarus (2) ilku pál úti abc (1) interjú (1) iparosház (1) játszótér (1) jelzőlámpa (1) jó estét kertváros (99) jó estét pécs (2) jó reggelt pécs (31) jugoszlávok (1) kamaz (1) karácsony (4) kárász róbert (1) katona ágnes (1) kerékpárosok (1) kereskedelem (12) kertváros (1) kínaiak (1) kisdobosok (1) kisz (2) kmk (1) kommunista szombat (1) könyvesbolt (1) konzum áruház (1) kossuth tér (1) közerület-felügyelők (1) közlekedés (19) kozmetika (1) ktv (101) lakásátadás (2) lakáskiutalás (1) légi felvételek (1) lila abc (1) magasház (2) magyarürög (1) május elseje (1) malomvölgyi úti abc (1) mechlabor (2) mecsek (1) mecseki kisvasút (1) melinda utca (1) melinda utcai abc (2) mérnökképzés (1) möbiusz (1) mozi (1) mtv (7) műjégpálya (2) munkásőrség (1) műszaki értelmiség (1) műszaki vizsga (1) németh károly (1) népi ellenőrzés (1) nevelési központ (9) nevkó abc (1) női szépségideál (1) oktatás (4) omega (1) orfű (1) otp (2) pályaválasztás (1) panellakások (1) panelszerelők (1) pankráció (1) pannon volán (4) parkok (1) patyolat (1) pe-ta (2) pécsi ipari vásár (2) pécsi körzeti stúdió (7) pécsi nemzeti színház (1) pedagógusnap (1) pétáv (2) piac (1) piroska presszó (1) piros abc (2) piti zoltán (1) posta (4) rába (1) reklámok (2) rendőrség (1) rózsadomb (8) sopiana gépgyár (1) sport (1) strand (2) sulivízió (2) számítástechnika (1) széchenyi istván gimnázium (1) szellemváros (2) szemetelés (1) szent istván tér (1) szja (1) szökőkút (1) születésnap (2) szűrőbusz (1) takarékbélyeg (1) takarékosság (1) takarékossági világnap (1) tanműhelyek (1) távfűtés (1) taxi (2) telefon (4) tőkés import (1) történelmi belváros (1) tudakozó (1) tünde divatház (1) tűzoltóság (2) tűzvédelem (1) tv-computer (1) újságos (1) új nemzedék (1) uránbánya (5) uránbányászok (5) uránváros (1) uszoda (1) utcaseprők (1) útkarbantartó gépek (1) úttörők (1) úttörőtábor (1) vadászkürt szálló (1) választások (1) városbejárás (1) városgondnokság (1) városi sportcsarnok (1) varsány utca (1) vásárcsarnok (1) véménd (1) verseny (1) vidámpark (1) videoklip (1) videoton (1) vízellátás (1) vtv (31) zászló (1) zöldövezetek (1) zsebpénz (1) Címkefelhő

Blogajánló

Facebook

Húszórás figyelmeztető sztrájk Pécs-Bányaüzemben - 1988. augusztus

2014.06.27. 09:00 tomikgb

Magyarországon a kádári konszolidációt követő első komoly munkabeszüntetés Pécsett tört ki 1988. augusztus 23-án, kedden, amikor is sztrájkba léptek a Mecseki Szénbányák Pécs-Bányaüzemének István-aknai dolgozói. Ezzel az országos figyelem középpontjába került az - akkor már több más bányászati vállalattal együtt - szanálás alatt álló, súlyos gazdasági nehézségekkel küzdő szénbányászati vállalat, és annak dolgozói. A munkabeszüntetéshez azonban évtizedes út vezetett, ahhoz pedig, hogy ezt megértsük, érdemes a visszatekintést a 80-as évek elejéről kezdeni.

aug_20_1988_pecs.JPG


A remény megtestesítője a 80-as évek elején: A Liász-program

A Mecseki Szénbányák a 80-as évek elején végtelenül korszerűtlen technikai feltételek mellett, elmaradott körülmények között termelt. Ezeknek a körülményeknek a fejlesztésére hirdették meg 1982-ben a vállalat utolsó nagy modernizációs programját, a Liász-programot.

liasz_program_alairas_1982_pecs.jpg
A Liász-program aláírási ünnepsége a Mecseki Szénbányák dísztermében - 1982. május 5.

A program indulása eleve két évet csúszott, és az évenkénti pénzügyi keret menet közbeni változása is már eleve kizárta az eredeti célkitűzések időben történő megvalósítását. Ezzel együtt részeredmények megvalósultak belőle, többek között a pécsi szenelőkészítő rekonstrukciója 1986-ban, amiről az alábbi videóban Kapolyi László akkori ipari miniszter nyilatkozik a Közösségi Televízió riporterének.



Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.09.29.)

A program csonka megvalósulásával a mecseki szénbányászatban megmaradt az alapvetően emberi fizikai erőn alapuló, már a hazai viszonyok között is idejétmúlt termelési mód, amire eleve nem lehetett a jövő bányászatát alapozni. A Liász-programot végül a bizonytalan gazdasági és piaci helyzet miatt 1988-ban teljesen leállították.


Sokasodó problémák - A Mecseki Szénbányák útja az 1987-es szanálásig

A Mecseki Szénbányák 1984-ig nyereséggel gazdálkodott, a konkrét gazdasági problémák 1985-től jelentkeztek. Ebben az évben még a tervezett állami dotáció fedezte a veszteségeket, 1986-ban viszont már az akkor 1 433 milliárd forintra rúgó veszteség nagyjából fele fedezetlen maradt. A veszteséges gazdálkodás fő oka a hazai szén árának kedvezőtlen változása volt, a termelés költségei ugyanis nem térültek meg a hatóságilag alacsonyan tartott árak mellett. A szakképzett bányalétszám is rohamosan fogyott, az így előállt hiányt pedig a 80-as évek közepén csak lengyel bányászok tömeges foglalkoztatásával lehetett pótolni, ez szintén több százmillió forintos többletterhet rótt évente a vállalatra.

szenelokeszito_pecsujhegy_1987.jpg
Esti fényben az újhegyi szénelőkészítő üzem. (1987)

Mivel ezeket a veszteségeket az akkor még 12 000 főt foglalkoztató nagyvállalat kigazdálkodni már nem tudta, így 1987 nyarán elindult a vállalat szanálási eljárása, amellyel az eredményességi mutatókat kívánták drasztikusan javítani. A dolgozókat a korabeli sajtó nyugtatta. "A most folyó szanálási eljárás nem felszámolás, hanem állami megsegítés.", "Az állami szanálási eljárás elrendelése semmiképpen sem jelenti eleve a gazdálkodó szervezet megszüntetését" - írták a korabeli lapok 1987-ben a helyzettel kapcsolatban.


Súlyosbodó gazdasági gondok, kiéleződő belső feszültségek

A bányásztársadalom hangulata az állami kommunikáció ellenére folyamatosan romlott, és nem csak az anyagi okok miatt. Úgy érezték, hogy az erkölcsi megbecsülésük is csökkent, az iparág "kiemelt" státusza megszűnt, terhet jelentenek a társadalom nyakán, és általában aggasztotta őket a szénbányászat jövőjének bizonytalansága. (Ezek a dolgok vissza is köszönnek a sztrájk okaiként.)

"Józan ésszel felfogni azt nem lehet, hogy az ember vállalja azt a rizikót, hogy nap mint nap leszáll, és kiderül az, hogy a munkája értelmetlen? Hogy veszteséget termel? Hogy a munkája semmi célt nem szolgál, csak az adósságállományt növeli? Ezt mi elfogadni nem tudjuk, mert ez nem így van." - világított rá a dolog érzelmi oldalára Bischoff Antal csapatvezető vájár 1988 februárjában.



Hazai Tükör (MTV - 1988.03.10.)

A gazdasági mutatók pedig sajnos valójában nem adtak okot a reménykedésre. A Hazai Tükör című műsorban egy gyors áttekintést adtak az 1988-as helyzetről, amiből kiderült, hogy Magyarországon a szénfelhasználás aránya az 1950-es 84%-ról 1987-re 23%-ra csökkent. Ezzel együtt ekkor még mindig majdnem 80 ezer embert foglalkoztatott Magyarországon a szénbányászat.



Hazai Tükör (MTV - 1988.03.10.)

A műsorban egy másik riportot is bemutattak, ahol mázaszászvári bányászokat kértek a kamera elé. A panaszok hasonlóak voltak, a bányászok érezhetően nem tudtak mit kezdeni a körülöttük kialakult bizonytalan helyzettel. "Jó volna, hogyha most már leszállnának rólunk, és hagynának bennünket dolgozni" - zárja rövidre egyikük a témát.



Hazai Tükör (MTV - 1988.03.10.)


Az 1988-as hűségjutalmak kifizetése körüli bonyodalmak

A bombát végül a bányászok között az 1988-as hűségjutalmak összege robbantotta. A hűségpénzt 1950-ben hozták létre, és a bányásznapon fizették ki a dolgozóknak. A jutalom mértéke a dolgozó munkakörétől és a munkában eltöltött évek számától függött.

"A mecseki bányában 23-án, kedden reggel függesztették ki a szeptember eleji bányásznap alkalmával kifizetendő, az adólevonással csökkentett - nettó - hűségjutalmak listáját. Az ezen szereplő összegeket a bányászok kevesellték, azokat ugyanis összevetették a tavaly kézhez kapott hűségjutalmakkal, és azt tapasztalták, hogy az ideiek mindegy 30-40 százalékkal elmaradtak a tavaly ilyen címen kifizetett summáktól. Ezt úgy értékelték, hogy nem teljesült az a korábbi ígéret, mely szerint nettó jövedelmük, ezen belül nettó hűségjutalmuk nem csökken az idén." - írta a HVG. 


Az utolsó csepp kicsordul - Sztrájkba lépnek István-akna dolgozói

A Dunántúli Napló jelenti 1988. augusztus 25-én:

"A Mecseki Szénbányák Pécs-Bányaüzemében kedden az éjszakás műszakban 150 munkás megtagadta a leszállást, tarthatatlanul súlyos sérelmeikre így kívántak orvoslást találni. A bányászok sérelmezték, hogy a személyi jövedelemadó miatt átlagosan valamennyi bányász mintegy 10 000 forinttal kevesebb hűségjutalmat kap az idei bányásznapon, mint az elmúlt esztendőben. Ugyancsak az adóterhek miatt nagymértékben csökkent a pótműszakokra járó bér, valamint a műszakpótlék is. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a táppénzen lévő dolgozók több pénzt kapjanak kézhez, mint az egész hónapot fáradtságos munkával eltöltő bányászok."

Az éjszaka folyamán a Mecseki Szénbányák vezérigazgatója, a pártbizottság titkára, a szakszervezet és az üzem vezetői is megpróbálták rávenni a bányászokat a munka felvételére, sikertelenül.

"A bányászok hihetetlen fegyelmezettséggel, egyetlen hangos, sértő szó nélkül ültek tovább a felolvasóteremben, mindössze kétségüknek adtak kifejezést, hogy a vállalat vezetői képesek gondjaikon enyhíteni." - emiatt pedig kizárólag a kormány képviselőivel kívántak tárgyalni.

csethe_andras.jpg

A riadólánc ezek után elindult, Csethe András vezérigazgató nyomban értesítette is az eseményekről Berecz Frigyes ipari minisztert, Kapolyi László szénbányászati kormánybiztost, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének (BDSZ) országos központját és a megyei pártbizottság titkárát is.


Megkezdődnek a tárgyalások

A helyzet megoldására még aznap éjszaka Pécsre érkezett Kapolyi László kormánybiztos és Kovács László, a BDSZ főtitkára. A bányászok képviseletében Berczki János és Grün Lajos vájárok mondták el követeléseiket. "Heves szócsata után" végül Kapolyi javaslatára egy hatfős küldöttség, köztük az előbb említett vájárok utaztak Budapestre, hogy a kormány képviselőivel tárgyaljanak.

A nap folyamán a műszakra érkező délelőttös bányászok is csatlakoztak társaikhoz, majd a délutánosok is, sőt a Mecseki Szénbányák több üzemében is részleges szolidaritási sztrájkba kezdtek a munkások.

Közben a Budapestre érkezett küldöttség eredményes tárgyalásokat folytatott Berecz Frigyes ipari miniszterrel, és Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettessel, majd másnap fél 6-kor tért vissza Pécsre, ahol Grün Lajos tájékoztatta kollégáit a fejleményekről:

"- Tisztelt Kollégák, a hűségjutalom elmúlt évi nettó értékét megkapjuk! A leszállási, a veszélyességi és a liász-pótlék dolgában kompromisszumos megoldást kellett találnunk, az adórendszer felülvizsgálata a parlament feladata. 1989. januártól várhatjuk, hogy erre a követelésünkre is megoldást találnak. Azt javaslom, vegyük fel a munkát..."

kapolyi_1988_pecs_sztrajk.jpg
Kapolyi László a bányászok körében. (1988. augusztus 25.)

Kapolyi László elmondta, a hűségjutalom megnövelt összegét már most pénteken kirakják a hirdetőtáblákra, az ehhez szükséges többletköltség előteremtéséhez a vállalatot a kormány és a tárca segíti. A munkabeszüntetés miatt egyetlen dolgozónak, a szószólóknak sem bántódása nem eshet, semmiféle hátrányos következményei nem lehetnek. A kieső termelést pótműszakokkal lehet pótolni.

Ezek után, augusztus 24-én délután 6 órakor a délutános műszak leszállt a bányába, és felvette a munkát.

banyaszok_pecs.jpg


A megnyert csata és az elvesztett háború - A Mecseki Szénbányák felszámolása

A bányászok tehát az augusztusi csatát megnyerték, a háborút viszont elvesztették. A szénpiac felbomlása 1989-től a teljes csődhöz vezetett, a gazdasági recesszió miatt a Pécsi Hőerőmű kevesebb szenet vett át, a Dunai Vasmű pedig 1991-től áttért az olcsóbb, import kokszszén használatára. A szanálási eljárás sem tudta megállítani a termelés visszaesését, a veszteség növekedését a legszigorúbb gazdálkodás mellett sem.

vasas_banyauzem.jpg

A fizetésképtelenné vált vállalat 1991-ben végül csődeljárást kezdeményezett önmaga ellen, aminek következtében 1991. október 8-án megkezdődött a Mecseki Szénbányák felszámolása. A szerkezetátalakítást szabályozó kormányhatározat szerint a Komlói Bányaüzem működését 2000-ig biztosították.

A program szerint 1992 és 2000 között 13 aknát, 2 külfejtést, 13 meddőhányót szüntettek meg. A felszámolás nyomán közel 7 500 ember munkahelye szűnt meg.

Szólj hozzá!

Címkék: 1988 bányászok ktv jó estét kertváros bányászsztrájk

A bejegyzés trackback címe:

https://pecsi-studio.blog.hu/api/trackback/id/tr256303859

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása