"A konyhában nagyon szép zöldes, sárgás, virágos csempe köti össze a faliszekrényt a mosogatóval. Minden lakásba három lapos villanytűzhelyet szerelnek. A konyhák eleve úgy készültek, hogy a majdani lakók a szobában alakítsanak ki étkezősarkot. Ezt segíti az átadóablak is. A fürdőszobát hagyományos fehér csempével borítják, s egy beépített szekrény "tágítja" a teret. A ház külön hőközpontból kap melegviztet és hőt" - írja a Dunántúli Napló napokkal a Magasház átadása előtt, 1977 májusában.
A Magasház makettje. (1974)
Az épület története az 1970-es évek elejéig nyúlik vissza, a város ekkor döntött a 25 emeletes lakóépület megépítéséről, a helyét pedig az ekkoriban megújuló Szigeti városrészben jelölték ki.
A Magasház az - azóta elhíresült - IMS-technológiával épült. Ez a név napjainkban ugyan rosszul cseng, ám a 70-es évek elején ez az építési módszer újnak és korszerűnek számított. (És hozzá kell tenni, hogy a Magasház problémái nem is az eredeti jugoszláv technológia elméleti hibájára, hanem a BÉV által elkövetett kivitelezési hibákra vezethetők vissza. )
A Dunántúli Napló 1973 nyarán írt a jugoszláv feszített vázszerkezetes technológiáról, és az ezzel folytatott hazai kísérletek akkori állásáról.
A földrengésnek is ellenáll - Olcsóbb, gyorsabb a feszített vázszerkezet
Új módszerrel épül Pécs legmagasabb lakóházaÖn évvel ezelőtt a jugoszláviai Banja Lukán a földrengés szinte eltörölte a várost a föld színéről. Összesen hat, 12-16 emeletes épület maradt meg hibátlanul, épségben. Valamennyit az akkor még nálunk ismeretlen, feszített vázszerkezettel építették.
Akik időben felfigyeltek
Újvidéken, majd Belgrádban jártak tavasszal a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei. A belgrádi IMS-ben (Tudományos Anyagvizsgáló Intézet) különös figyelemmel tanulmányozták Zsezselj professzor szabadalmát, a feszített vázszerkezetet. Jugoszláviában akkor már ebben a szerkezeti rendszerben mintegy negyvenezer lakás épült meg, Magyarországon azonban még alig hallottak erről a technológiáról.
A vállalat tárgyalásokat folytatott az intézettel. Olasz, osztrák, kubai cégek után a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat is megvásárolta a feszített vázszerkezet licencét. A szerződés értelmében a technológia magyarországi alkalmazásának kizárólagos joga a vállalaté. Ez természetesen nem valamiféle egyeduralom. Ellenkezőleg! A feszített vázszerkezet gyártási és szerelési eljárása ezentúl az IMS és a magyar építőipar közös érdeke szerint terjedhet el hazánkban. Ez pedig jó az építőknek, építtetőknek egyaránt, hiszen ez a módszer nagyon sok új lehetőséget tartogat.
Mindenekelőtt az hökkenti meg a laikusokat és az építészeket is, hogy az elemek között nincs támaszkodó kapcsolat, nincsenek tartók, gerendák. Az egész épület oszlopokon áll, ezek közé helyezik a szobanagyságú födémeket. Egy-egy födémpanel hossza hat méter, 3,6 méter széles és 23,5 centiméter vastag. Belsejében 28 meghatározott méretű üreg van.
Az összeszerelés csak első hallásra bonyolult, a valóságban azonban egyszerű, gyors és fizikai erőt alig igényel. Az elemeket ideiglenes, acél tartókeret segítségével a pillérekhez rögzítik, s a pilléreken áthúzott feszítőkábeleket egy kézi feszítőpréssel megfeszítik. A pillérekhez csatlakozó födémelem sarokpontjai ettől kezdve 40 tonnányi erővel szorulnak egymáshoz. A csatlakozó felületek közötti súrlódás az, ami összefogja az épületet. Mégpedig a magyar vasbetonszabvány előírásain felül is többszörös biztonsággal. Egy-egy födémpanel maximális terhelhetősége 22 tonna. A lakásoknál, irodáknál a terhelés általában 10-12 tonna, elemenként.
Az oszlopok 9-10,5 méter hosszúak. További magasság elérésére az oszlopokat egyszerűen egymás tetejére rakják, így ezzel a módszerrel 26 szintes házat lehet építeni.
Tág lehetőség a tervezőknek
A legfeltünőbb előnye a feszített vázszerkezetnek az, hogy míg a hagyományos univáz szerkezettel csak 6-7 emeletig lehet építeni, addig ezzel a technológiával, és a hazai modulméretekkel 25 emeletes épület is megvalósítható.
A térelválasztó elemek üzemben, házgyári technológiával is elkészíthetők. A födémelemeket tükörsimára csiszolt acélsablonokban készítik, így vakolást, vagy helyszíni felületkezelést nem igényelnek. Az elemek gyártásának és összeszerelésének legnagyobb részét gépek végzik, így jelentős munkaerő és időmegtakarítást eredményez ez a módszer. A pontosságra azonban minden eddiginél jobban kell vigyázni. Egy centiméter gyártási hiba, és ugyanennyi mérettűrés az, ami még megengedhető.
A tervezők fantáziáját végre nem kötik a paneles építésmód korlátai. A födémelemeket 120-140 centiméterre lehet erkélyszerűen, konzolosan kiugratni az oszloptól, így a homlokzat kiképzése tetszés szerint variálható. Talán végre megszűnik a lakótelepek nyomasztóan egyhangú, uniformizált kocka-rengetege.
Az épület célját tekintve rendkívül sokoldalú a feszített váz alkalmazása. Ipari módszerekkel építhetők iskolák, áruházak, irodaházak, hiszen a belső tér magassága tetszés szerint alakítható, csak az oszlopokat kell az igény szerinti hosszúságnak megfelelően gyártani.
Hazai távlatok
Fél évvel ezelőtt az újvidéki szakemberek közreműködésével a panelüzemben építési bemutatót tartottak. Öt építőipari munkás nem egészen három hét alatt felépítette a háromszintes épület vázszerkezetét úgy, hogy közben megtanították a szerelés és feszítés technikáját, megmutatták a szakmai fogásokat a pécsi szakembereknek.
A kísérletezés és előkészítés után most a vállalaton a sor, hogy hasznosítsa a tapasztalatokat. Először alacsonyabb épületeken kívánnak nagyobb gyakorlatot szerezni. Idén júliusban kezdik építeni Mohácson, a Liszt Ferenc utcai tömbbelsőben az első öt- és hatszintes épületeket. Az itt felépülő 52 lakás - Magyarországon elsőként - feszített vázszerkezettel épül.
Az igazi vizsga pedig Pécsett, a Szigeti út és a Megyeri út által határolt területen felépülő 25 szintes lakóház lesz. Már készíti a terveket Mayer György építészmérnök és tervező csoportja. Mint Győri János, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatóhelyettese, a feszített vázszerkezet egyik hazai "atyja" elmondotta: a vállalat, műszaki felkészültsége alapján jogosan bizakodik abban, hogy a jövő év végére tető alá kerül az ország egyik legmagasabb lakóépülete.
(Dunántúli Napló - 1973. július 10.)
Épül a pécsi 25 emeletes lakóház. (1975. szeptember)
A Magasház építése 1974 októberében indult. Külön érdekesség, hogy az építéséről - oktató jelleggel - még kisfilmet is készítettek Pécsen, elmagyarázva, hogy is kell IMS technológiával toronyházakat építeni. :S :) Sőt, külföldi szakembereknek is büszkélkedett a BÉV az új IMS-elemgyártó gépsorával. A Dunántúli Napló írja 1974 októberében:
"Az IMS-építkezés menetéről ötvenperces színesfilm készül magyar, szerb, angol és spanyol nyelvű kísérőszöveggel. Ezzel a technológiával tizenkét éve építkeznek Jugoszláviában. Tucatnyi vállalat kb. 40 000 lakást készített eddig. Alkalmazzák már Olaszországban, Ausztriában, Kubában. Készülnek átvenni Perzsiában, Teheránban UNESCO-épület készül ezzel a módszerrel, s a jövőben további terjedésével számolnak.
Pénteken népes külföldi szakdelegációt vár a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat. Az IMS-technológiát alkalmazó 17 jugoszláv vállalat, valamint a kubai építési minisztérium hetven képviselője megtekinti a BÉV pécsi panelüzemében elkészült új IMS-elemgyártó gépsort, amelyet a volt stasa üzem helyén alakítottak ki. Jelenlegi kapacitása eléri az évi 35 000 négyzetmétert. A szakemberek a helyszínen ismerkednek meg a pécsi szabadalom alapján készült berendezésekkel és gyártmányokkal."
A Magasház és környéke 1981 tavaszán
A 248 cölöpön álló, 84 méter magas lakóházba 1977 májusában költözhettek be a lakók. Az épületben 84 másfél szobás és 164 egy szoba-hálófülkés lakást alakítottak ki, de csak a negyedik emelettől felfelé. Az alsó szinteken a Baranya megyei Statisztikai Hivatal és egy Postahivatal kapott helyet. Az építményre pedig ekkor még büszke volt a város és az építő vállalat egyaránt.
"Pécsi látképek a 20. emeletről." (DN - 1977. április 15.)
A ház tehát állt, ám azóta kiderült, hogy sem a tervezők, sem a kivitelezők, sem a leendő üzemeltetők nem rendelkeztek megfelelő előismeretekkel. Az ebből adódó gondok 1983-ban jelentkeztek először, amikor egy állapotfelmérés során megállapították, hogy az épületet tartó vázszerkezeten a rozsdásodás jelei mutatkoztak. 1989 tavaszán pedig már súlyosabb gondokról szóltak a hírek, ám még ekkor sem merült fel a kilakoltatás lehetősége, "csupán " az épület általános felújításán gondolkodtak a város vezetői.
Viharos hangulatú lakógyűlés - Felújítják a toronyházat
Dühös emberekkel telt meg a pécsi toronyház klubja. Elkeseredettségük nagyon is érthető, hiszen a tizenkét éve átadott pécsi huszonöt emeletes ház inkább bosszúságot, mint örömet okoz nap mint nap lakóinak. A fórumot Komlódi Józsefné, a környék tanácstagja, a pécsi városi tanács elnökhelyettese hívta össze. A beszélgetésre meghívták a PIK [Pécsi Ingatlankezelő] képviselőit is. A lakók tájékoztatást kaptak a ház felújítási tervéről, és elmondhatták panaszaikat is. Egyre-másra záporoztak a kérdések, ömlött a panasz. A lakásokban elhasználódott a szőnyegpadló. Hangosak a liftek, elviselhetetlen a kívülről beszüremlő járműzaj. Szellőzetlenek a konyhák, javíthatatlanok a villanytűzhelyek. Az ablakok beáznak, a folyosókon fellazult a padlóburkolat. Az ablakok rendszeresen beáznak, mert ugyan az akkori szabványnak megfeleltek, de a toronyházba nyílászárókra lett volna szükség. A hibák orvoslása már nem tűr halasztást.
1988 végén a PIK az Építésügyi és Minőségellenőrző Intézet pécsi kirendeltségétől szakvéleményt kért. Az ÉMI a felkérést követően komplex épületdiagnosztikai méréseket végzett. A feltárt általános hibákról készült szakértői jelentést megküldte a PIK-nek és a tanácsnak. Ezt követően a Budapesti Műszaki Egyetem munkatársai az ÉMI szakvéleményét felhasználva további méréseket és vizsgálatokat végeznek, és a kettő alapján készíti el a kijavítási kiviteli terveket 1989. július 5-ig.
A lakossági fórum összehívására azért került sor, mert ugyan a három ütemre tervezett felújítási munkák teljes tervdokumentációja még nem készült el, de az első ütem részterve már a PIK rendelkezésére áll. Ez az életveszélyt, illetve veszélyt közvetlenül előidéző hibák megszüntetésére készült. A tetőszigetelésnek, a villámhárítók javítására és az épületet borító alumínium lemezek rögzítésére. Ezeket a PIK a Bázissal [A Baranyai Építőipari Vállalat utódja] kívánja elvégeztetni még ebben az évben az esős idő beálltáig. A második ütemben - 1990-ben - kerülne sor a nyílászárók cseréjére. A BME szakemberei külön tervet készítenek a belső felújítási munkákra is. A költségeket a külső helyreállítási munkáknál nem a lakóknak kell viselniük, hanem a lakóházfelújítási alapból fizetik.
(Dunántúli Napló - 1989. május 25. - részlet)
A aktuális helyzetről 1989 júniusában Szűcs Imre kérdezte Rabb Pétert, a Pécsi Ingatlankezelő műszaki igazgatóhelyettesét.
Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1989.06.10.)
(folytatjuk...)
