Pécsi Stúdió

Tekintsünk vissza együtt Pécsre és a 80-as évekre. - Riportok, videórészletek kétnaponta a Kertvárosi Közösségi Televízió és a Pécsi Városi Televízió 1986 és 1990 között készült műsoraiból. - Nyomj egy "Like"-ot, hogy a Facebookon is értesülj az új posztokról!

Címkék

100 éves kertvátosi lakos (2) 1978 (2) 1981 (1) 1983 (2) 1985 (4) 1986 (27) 1987 (25) 1988 (47) 1989 (26) 1990 (5) 2014 (1) 508-as (1) 62-es busz (3) abc (6) adásszünet (1) agroker (1) aidinger jános (1) állami biztosító (1) állatkert (2) alsószentmárton (1) ank (1) apáczai csere jános (1) aranyvasárnap (1) áremelkedés (1) áruház (1) áruhiány (1) autóbuszok (1) autós hegyiverseny (1) bakti ferenc (2) bányászdemonstráció (2) bányászok (4) bányászsztrájk (1) barkácsáruház (1) báv (2) békés sándor (2) berta jános (1) bév (1) bevásárlóturizmus (1) biztosítás (1) boldogság háza (1) bőrgyár (2) bruttósítás (1) bucsu (1) cigányok (1) címer (1) commodore 64 (2) csőtörés (1) demisz (1) diákmunka (1) diákok (2) diana tér (1) divatbemutató (1) dohányzás (1) dokumentumfilm (7) domus (2) eddy grant (1) építkezés (3) erdélyi menekültek (1) erhardt imre (1) esküvő (1) fáy andrás (1) félévi bizonyítvány (1) felvonulás (1) fema (1) filmetűd (1) főcím (1) földutak (1) fórum (1) friderikusz (1) füzi árpád (1) grósz károly (2) gyalogátkelő (1) gyerekek (1) gyermekruhák (1) gyurcsány ferenc (1) hajdú gyula (1) hajléktalanok (1) halvásárlás (1) hanghiba (1) hazafias népfront (1) hiánycikkek (1) hild-díj (1) hírgép (1) hőerőmű (2) hóhelyzet (2) hullám (1) hvg (1) ikarus (2) ilku pál úti abc (1) interjú (1) iparosház (1) játszótér (1) jelzőlámpa (1) jó estét kertváros (99) jó estét pécs (2) jó reggelt pécs (31) jugoszlávok (1) kamaz (1) karácsony (4) kárász róbert (1) katona ágnes (1) kerékpárosok (1) kereskedelem (12) kertváros (1) kínaiak (1) kisdobosok (1) kisz (2) kmk (1) kommunista szombat (1) könyvesbolt (1) konzum áruház (1) kossuth tér (1) közerület-felügyelők (1) közlekedés (19) kozmetika (1) ktv (101) lakásátadás (2) lakáskiutalás (1) légi felvételek (1) lila abc (1) magasház (2) magyarürög (1) május elseje (1) malomvölgyi úti abc (1) mechlabor (2) mecsek (1) mecseki kisvasút (1) melinda utca (1) melinda utcai abc (2) mérnökképzés (1) möbiusz (1) mozi (1) mtv (7) műjégpálya (2) munkásőrség (1) műszaki értelmiség (1) műszaki vizsga (1) németh károly (1) népi ellenőrzés (1) nevelési központ (9) nevkó abc (1) női szépségideál (1) oktatás (4) omega (1) orfű (1) otp (2) pályaválasztás (1) panellakások (1) panelszerelők (1) pankráció (1) pannon volán (4) parkok (1) patyolat (1) pe-ta (2) pécsi ipari vásár (2) pécsi körzeti stúdió (7) pécsi nemzeti színház (1) pedagógusnap (1) pétáv (2) piac (1) piroska presszó (1) piros abc (2) piti zoltán (1) posta (4) rába (1) reklámok (2) rendőrség (1) rózsadomb (8) sopiana gépgyár (1) sport (1) strand (2) sulivízió (2) számítástechnika (1) széchenyi istván gimnázium (1) szellemváros (2) szemetelés (1) szent istván tér (1) szja (1) szökőkút (1) születésnap (2) szűrőbusz (1) takarékbélyeg (1) takarékosság (1) takarékossági világnap (1) tanműhelyek (1) távfűtés (1) taxi (2) telefon (4) tőkés import (1) történelmi belváros (1) tudakozó (1) tünde divatház (1) tűzoltóság (2) tűzvédelem (1) tv-computer (1) újságos (1) új nemzedék (1) uránbánya (5) uránbányászok (5) uránváros (1) uszoda (1) utcaseprők (1) útkarbantartó gépek (1) úttörők (1) úttörőtábor (1) vadászkürt szálló (1) választások (1) városbejárás (1) városgondnokság (1) városi sportcsarnok (1) varsány utca (1) vásárcsarnok (1) véménd (1) verseny (1) vidámpark (1) videoklip (1) videoton (1) vízellátás (1) vtv (31) zászló (1) zöldövezetek (1) zsebpénz (1) Címkefelhő

Blogajánló

Facebook

Május elseje Pécsett - 1986

2014.04.30. 20:21 tomikgb

Dísztribün, fúvószenekar, integető párt- és állami vezetők, vörös zászlók, napszemüveges elvtársak, molinók, transzparensek, sör, virsli, napsütés. Semmi kétség, ez bizony egy szocialista május elseje. Ahogy majd a felvételből is kiderül, 1986-ban még nagyon adtak erre. A dolgozók "impozáns felvonulását" természetesen a Mecseki Szénbányák Vállalat nyitotta, őket pedig a Mecseki Ércbányászati Vállalat dolgozói és családtagjai követték a sorban.

Hogy önbizalomból nem volt hiány, azt mutatja az anyag záróinterjúja, amit Németh Károly készített Labudek Klárával, a SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa) politikai munkatársával, aki a felvonulás egyik főszervezője volt. Elmondása szerint 60-70 ezer ember vonult fel, és 26-al több vállalat, mint 1985-ben. Amikor a műsorvezető arról kérdezi, hogy vajon jövőre is lesz-e felvonulás, "mert hogy olyan hangok hallatszottak, hogy...", na ekkor - a kérdés végét meg se várva - nyugtatja meg az emberünk a kérdezőt, hogy lesz, "annál is inkább, mert a dolgozók minden ellenkező híresztelés ellenére szívesen vesznek részt a fölvonulásokon. Előtte vannak egy kis morgolódások, de a felvonulás napján minden üzemnél, vállalatnál nagy a készülődés, és a lelkesedés. És azt hiszem, hogy a hagyományaink közül ezt meg kell őriznünk" - zárja rövidre a témát a szakszervezeti asszonyság.

Az illegalitástól a hivatalos ünneplésig - Régi pécsi-baranyai május elsejék


1890.


A fővárosban már fölvonulással ünnepeltek, nálunk ekkor még ilyenről nem volt szó, de érdemes tanulmányozni a Mohács és Vidéke hetilap korabeli számait, amelyben ezekre a napokra időzítve két cikk is megjelent, a "Munkások mozgalma", illetve "A munkáskérdés hordereje és tanulsága" címmel.


Az első cikknél az "F" monogrammal jelzett írója ezt a végkövetkeztetést vonta le: "A munkáskérdés rögtön elveszítené fenyegető jellegét, ha a munkaidő leszállítását a munkaadók elhatároznák. A munkásoknak idejök maradna az üdülésre és szellemök képzésére, és a mellett mégis keresnének annyit, hogy jól is lakhatnának..." A szerkesztőségi megjegyzés summája: a munkásokon kívül mások is vannak, akik hasonlóan keményen dolgoznak a megélhetésért.


A második cikkben Serli Sándor "a nyugatról felénk lavinaként növekvő veszélyt" neveléssel és reformokkal vélte kivédhetőnek, az állam szerepét hangsúlyozta ebben a fontos kérdésben, eközben pedig ezt állapította meg: "II. Vilmos (Németországban) már jó példával jár elül."


1910.


A pécsi szervezett munkásság ekkor már több rendezvénnyel emlékezett meg a munka ünnepéről. Délelőtt 9-kor a Munkás Kaszinóban fölolvasást tartottak, amelyet szavalat és ének követett.


A népgyűlésre délután kettőtől került sor, amikor is a Majláth (a mai Kossuth) téren gyülekeztek, az ünnepséget a munkásdalárda nyitotta meg, majd kezdetét vette a népgyűlés. A bányamunkások már 1 órakor gyülekeztek a Rigóder Szabolcsi úton, onnan mentek be szervezetten a gyűlés színhelyére.


A rendezvény végeztével a munkásság az Irgalmasok (Bem), a Rákóczi, a Ferenciek (Sallai) utcák, a Scitovszky (Szent István) tér, a Király (Kossuth). a Sörház (dr. Majorossy Imre), a Kálvária (Vak Bottyán), a Tettye utcákon át vonult föl a Tettyére, ahol ekkoriban mindig vidám szórakozással fejezték be a napot.


majuskoszonto_majusfa.jpg
Májusköszöntő tánccal, májusfával


1930.


A fokozott rendőrségi készültség jegyében telt el ekkor a munkásság ünnepe mindenütt az országban. A belügyminiszter "az ilyenkor szokásban volt gyűléseket nem engedélyezte", sőt Pécsett is a rendőrség előző nap este razziát tartott a város területén, amelynek során, mint azt a Dunántúl megírta: "... A detektívek a legeldugottabb helyeket is bejárták, de gyanús alakra nem akadtak. Ez a körülmény is arra vall, hogy a kommunista agitátorok vagy elkerülték Pécset, vagy ha ilyenek akadtak is, nagyon jól elrejtőztek a rendőrség és a józanul gondolkodó munkásság elől..."


A munkásság ilyen helyzetben a mecseki kirándulásokat választotta, ott kerültek sorra azok a gyűlések, kisebb összejövetelek, amelyeket el tudtak titkolni az avatatlan megfigyelők előtt. Voltak évek előtte is, utána is, amikor sor kerülhetett a városban és a megye más helyein is nagyobb szabású ünnepségekre.


majus_1_1945_pecs.jpg
Pécs, 1945. május 1.


1950.


"A béke hatalmas táborának lenyűgöző seregszemléje volt az egész világon az idei május 1.", "Pécs soha nem látott még ilyen lelkes és gyönyörű májusi felvonulást", "Több, mint negyvenezer ember tüntetett a béke harcos seregszemléjén", "A felszabadult munka szépsége és öröme", "Forró lelkesedés a bányavidéken és Baranyában", "Vidám, boldog szórakozás a Balokány-ligetben és a Tettyén", "Ötezer ember gyönyörködött a sportműsorban", "Pécsbányatelep az első az ipari felvonuláson", Május 1-én estig Baranya megyében 275 030 dolgozó írta alá a békefelhívást"... ilyen, és ehhez hasonló újságcímek tanúsították a megváltozott helyzetet. A hatalomra jutott Magyar Dolgozók Pártja vezetősége addig soha nem látott pompával, külsőségekkel akarta felejthetetlenné tenni ezt a napot.


A Dunántúli Napló részletes tudósításban számolt be a pécsi fölvonulásról, részletesen taglalva azokat a gyárakat, intézményeket, amelyek részt vettek a Széchenyi téri központban zajlő demonstráción. A kor szellemének megfelelően ezek voltak a fő jelszavak: "Éljen Sztálin, éljen Rákosi!"


Hasonló, részletes tudósítást kapott a korabeli olvasó a megyében zajló ünnepségekről, fölvonulásokról. A tudósításban nagyon sok helység neve, eseményei szerepeltek. Külön kiemelték a délszláv lakosú falvak ünnepségeit, tekintettel a Tito vezette Jugoszláviával való akkori rossz viszonyra.


majus_1_1974_pecs.jpg
Készül az ünnepi dekoráció (1974)


1970.


Ismét megváltozott körülmények között, derűs, ünnepi hangulatban zajlott le ekkor az ünnep. Kossuth-bánya ekkor lett élüzem, hasonló kitüntetésben részesült a szigetvári Minőségi Cipőgyár is, Kátolyban ekkor avatták föl az új kultúrotthont. Ezek a rendezvények is május elsején zajlottak.


A pécsi központi fölvonuláson 45 ezren vettek részt, amely ekkor még a Rákóczi, a Bem utcákon és a Széchenyi téren át zajlott, de a gyülekezők a környező utcákat is igénybe vették. A fölvonulás közel három órán át tartott a megjelent párt- és állami vezetők, a veteránok és nagy számú érdeklődő előtt. Hasonló rendezvényekre került sor a megye többi városában, helységében, Baranya napilapja ezekről is beszámolt.


A délutáni rendezvényeket jórészt elmosta az eső, kénytelenek voltak zárt helyeken megrendezni. Ezekben a napokban tanzániai pártküldöttség tartózkodott hazánkban, Pécsre is ellátogattak, ahol sokrétű programról gondoskodtak részükre a szívélyes helyi vendéglátók.


(Dunántúli Napló - 1989. április 26.)

És hogy mit gondolt Piti Zoltán, a város akkori tanácselnöke az előttünk álló feladatokról, az is kiderül a Közösségi Televízió ünnepi összeállításából.



Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.05.05.)

Szólj hozzá!

Címkék: 1986 május elseje felvonulás ktv jó estét kertváros piti zoltán

Szaporodó rongálások Pécsett - Már a gyermekintézmények udvarai is célpontot jelentenek - 1988. február

2014.04.29. 09:00 tomikgb

telefonfulke_pecs_1987.jpg


Megszólal a telefonfülke - A rongálók leleplezőinek jutalmat fizet a posta


Akárcsak az ország más városaiban, Pécsett is évek óta gond a nyilvános készülékek rongálása, kifosztása. Vandál pusztítók időről időre tönkreteszik a telefonokat, ellopják a perselyeket, szétszaggatják a telefonkönyveket. Pedig a nyilvános állomások sokszor életet, vagyont menthetnének, így a pénzben kifejezhető kár mellett jóval nagyobb az, amit egy üzemképtelen berendezés okozhat.


A baranyai megyeszékhelyen tavaly 950 órát fordítottak a használhatatlanná tett készülékek javítására, az eltűnt kézibeszélők és perselyek pótlására. A pécsi Távközlési Üzem dolgozói naponta rendszeresen ellenőrzik a nyilvános állomások működését, a károkozást azonban így sem tudják megelőzni.


A fülkékből évente több mint száz mikrofon és hallgató tűnik el, gyakran kiszerelik az üvegeket. A közel háromszáz - helyi, belföldi és nemzetközi távhívásra is alkalmas - készülék működtetésére évente félmillió forintot költenek. De ennél is nagyobb gond, hogy a túlzott igénybevételnek kitett nyilvános telefonok élettartama jóval rövidebb a kelleténél.


A posta szakembereinek véleménye szerint továbbra is sok gondot okoznak az ügyeskedők, a hamis pénzzel és más trükkökkel próbálkozók. A különféle műszaki újítások a korábbinál nagyobb védelmet jelentenek az ilyen próbálkozások ellen, a tapasztalatok szerint mégis előfordul, hogy a készülék a bliccelők miatt válik használhatatlanná.


Az elmúlt évben a lopások és rongálások miatt a rendőrségre 23 feljelentés érkezett. Volt olyan nyilvános fülke, ahonnan egymás után kétszer is elvitték a telefont. A tavaly eltulajdonított érmék becsült értéke megközelíti a 100 000 forintot, de az idén is loptak már el olyan perselyt, amiben a feltételezések szerint 8 ezer forint volt.


Pécsi sajátosság, hogy a most folyó hálózatbővítés következtében a szokásosnál valamivel tovább kell várni a tárcsahangra. A jelenségre sokan meggondolatlanul reagálnak, dühösen ütni kezdik a készülék oldalát, holott ez is újabb hibaforrás lehet. Egy nekibőszült telefonáló állítólag azért verte szét a 40 ezer forintos készüléket, mert az nem adta vissza a bedobott 20 forintját.


Hasonló esetek elkerülése végett a posta máris többféle intézkedéseket tett. Megerősítették a készülékeket, új típusú zárakat szereltek a perselyekre, a fülkéket pedig riasztóberendezésekkel látták el. Ha a rongáló működni kezd, megszólal a fülke, a leleplezésben segédkezőknek a posta jutalmat fizet.


(Dunántúli Napló - 1987. július 27.)

A 80-as évek végén Pécsen újult erővel ütötte fel a fejét a vandalizmus. A telefonfülkék, parkok, játszóterek mellett sokszor az oktatási intézmények udvarai is áldozatul estek az unatkozó fiatalok értelmetlen rombolásának. A jelenségről 1988 februárjában a Közösségi Televízió riportere kérdezte Kiss Pálnét, a Nevelési Központ 1. óvódádájának vezetőjét.



Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1988.02.01.)

Szólj hozzá!

Címkék: óvoda 1988 vandalizmus ktv jó estét kertváros

Baranya megye legidősebb lakóját köszönti a Közösségi Televízió - 1988. február

2014.04.28. 09:00 tomikgb

Kertvárosban, a Varsány utcában lakó Bakti Feri bácsi már szerepelt egyszer a Közösségi Televízióban, 1986-ban Katona Ágnes készített vele interjút a századik születésnapja alkalmából. Azóta eltelt két év, Feri bácsit pedig utolérte a 102. születésnapja is, amivel a megye legidősebb lakójává vált. Az alkalmat a KTV sem hagyta ki, 88-ban ismét Katona Ágnes adta át Feri bácsinak a televízió munkatársainak és a város lakóinak jókívánságait.

A "Varsány" a honfoglalás előtt a magyarsághoz csatlakozott alán néptöredék magyar neve volt. Varsány néven a 11., 13. században Baranyában három falu létezett, egy Bisse határában, egy Málom vagy Pécsudvard vidékén, egy pedig Királyegyháza határában. Ezek a települések valószínűleg a Varsány törzsbeliek szálláshelyei voltak. 1181-ben Udvard határának Pogány felőli részén említik a Varsány felől folyó patakot, ennek alapján tehát feltehető, hogy a Pécshez közel eső Varsány a mai Pécsudvard határában lehetett. "Jóllehet, az utcanévben szereplő helynév nem tartozik Pécs történeti földrajzi nevei közé, mégis dicsérendő az utcanévbizottság döntése, hogy utcanévül javasolta ezt a régi, Árpád-kori helységnevünket." - írja Pesti János a Pécs utcanevei című könyvében.

A KSH 2011-es népszámlálási adatai szerint egyébként három éve 1044 száz éves, vagy annál idősebb ember élt Magyarországon. És - gondolom mindenkiben felmerül a kérdés - vajon mi lehet a hosszú élet titka? Feri bácsi ezt is összefoglalja az alábbi rövid összeállításban.



Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1988.02.01.)

Szólj hozzá!

Címkék: születésnap 1988 ktv jó estét kertváros 100 éves kertvátosi lakos bakti ferenc

Új emelőkosaras gépjárművet kapott a pécsi tűzoltóság - 1988. február

2014.04.26. 09:00 tomikgb

1904-ben már öt tűzoltóság (1 fizetéses, 2 önkéntes és 2 gyári) működött Pécsett. A városi tűzvédelem terén a jelentős fejlődés a dualizmus korában indult el, 1869-ben ugyanis belügyminiszteri rendelet írta elő minden helységben tűzőrség, vagy önkéntes tűzoltó egylet alakítását. Ennek nyomán alakulhatott meg Pécsett - az országban hatodikként- 1870-ben a Pécsi Torna- és Tűzoltó Egylet, 65 alapító és 114 pártoló taggal. Céljuk a szervezett tűzoltásban való közreműködés, és tornatanfolyamok szervezésével a testi erő és ügyesség fejlesztése volt. Az egylet részben önkéntes, részben hivatásos tűzoltókból állt, munkájuk felügyeletét a rendőrfőkapitány látta el. A megelőzés, a tűzoltás és a tűzesetek kivizsgálásának hármas feladatát elvégzendő a pécsi egylet sok problémával szembesült, s az 1883. évi mélypont után (az egyesület ekkor gyakorlatilag megszűnt), végül 1886-ban kezdődött meg újjászervezése. Különösen Reéh György rendőrkapitány tűzoltó parancsnoki időszakát (1893-99) emelhetjük ki, aki sokat tett a felszerelés korszerűsítése, a működéshez szükséges anyagi bázis megteremtése, a taglétszám jelentős növelése, a képzés megszervezése terén. Országos programokon való részvétellel, helyi rendezvények szervezésével felhívta a figyelmet a tűzoltó szervezet munkájára, s ezzel a városi intézmények, illetve a lakosság körében megbecsülést, s persze anyagi támogatást is szerzett a pécsi tűzoltóknak.

raba_emelokosaras_gepjarmu_1988_januar.jpg


Simon, az óriás - Új emelőkosaras jármű a tűzoltóságon


"Munkanélküliként" is - egyelőre az udvaron állva, gémjét összecsukva - tekintélyes gép a Baranya Megyei Tűzoltóparancsnokság legújabb szerzeménye, Simon. A gyártó cég nevét használva máris csak így hívják ezt a rendkívül korszerű - az európai szintnek magasan megfelelő - emelőkosaras gépjárművet. A Simon cég SS 400-as gépe olajjal működő hidraulika segítségével rendkívül magasra tudja emelni kosarát: a gém teljes kinyúlása esetén akár 40 méteres magasságból is menthetőek az emberek, oltható a tűz.


És ennek Pécsett jelentősége van: rendkívül sok a 10 emeletes épület, a tűzoltóknak eddig rendelkezésre álló létra legfeljebb a nyolcadik emeletig ért volna. Szerencsére ennél magasabbról eddig nem kellett senkit sem kisegíteni szorult helyzetéből, de megnyugtató a megyeszékhelyre nézve, hogy az új berendezéssel immár teljes a felkészültsége a tűzoltóságnak.


A 17 millió forintos berendezést a napokban kapta meg a parancsnokság, természetesen speciálisan kiképzett kezelőszemélyzetre van szükség. Éppen ma indult ennek érdekében egy több napos tanfolyam.


Az emelőkosaras jármű RÁBA alvázból és az angol cég által gyártott berendezésből lett összeszerelve Békéscsabán. Mindenféle meghibásodása esetén innen biztosítják a pótalkatrészeket is.


Simon nem csak menteni, hanem oltani is tud: az emelőkosárra felszereltek egy víz- és habágyút, ennek teljesítménye 2275 liter víz percenként. Az új gép bejáratását hamarosan megkezdik, érdemes lesz a "civileknek" is néhány pillantást vetni majd az utcákon a 24 tonnás járműre: teljes hossza csaknem 15 méter. Az emelőkosár teherbírása egyébként 365 kilogramm, vagyis legalább négy embert lehet egyszerre segítségével biztonságba juttatni.


(Dunántúli Napló - 1988. január 20.)

1987-ben Baranya megyében 1088 esetben kellett kivonulniuk a tűzoltóknak. A Közösségi Televízió 1988. elején járt a városi tűzoltóságon, ahol Pfeiffer Mártont, a megyei parancsnok helyettesét Németh Károly kérdezte az elmúlt év eredményeiről, a jövő feladatairól és az új, korszerű RÁBA emelőkosaras gépjárműről.



Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1988.02.01)

Szólj hozzá!

Címkék: rába 1988 tűzoltóság ktv jó estét kertváros

"Drót Pécsről" - A HVG cikke a pécsi kábeltelevízió indulásáról - 1983. február 19.

2014.04.24. 09:00 tomikgb

Pécsen az országban elsőként indult el egy egész városrészen fogható kábeltelevíziós adás. Az indulás még az MTV Pécsi Stúdió bábáskodása alatt történt, ők végezték a 70-es évek végétől a kábeltelevíziós kísérleteket is. Az indulással foglalkozott az országos sajtó is, a HVG például 1983-ban közölt egy viszonylag hosszú cikket a kezdetekről.

Drót Pécsről


Bár Magyarországon még sehol nem épült ki kábeltévé-hálózat, de kábeltelevíziózásra alkalmas hálózat annál több. A legtöbb vidéki nagyvárosban és számos budapesti lakótelepen is működnek közösségi tévéantenna-rendszerek, sőt Pécsett ennél is tovább léptek: ez év januárjában egy tévémentes hétfőn immár másodszor önálló műsort nyújtott a helyi közösségi antennarendszerre támaszkodó háziprogram.

A ma Magyarországon általánosan használt nagyközösségi antennarendszerek több ezer lakást látnak el egyetlen antennáról, és hat-hét program továbbítására képesek. Zalaegerszegtől Nyíregyházán át Sopronon, Dunaújvároson át egészen Pécsig számos ilyen rendszer működik már, és a közvetített csatornák számától függő, de mindenütt havi húsz forintnál kevesebb díj ellenében általában kiváló minőségű, szellemképmentes vételt biztosítanak. A rendszerek a Magyar Televízió első és második műsorán kívül továbbítják a helyben fogható külföldi műsorokat is: így Nyugat-Magyarországon a jugoszláv és az osztrák, északon a szlovák, keleten a szovjet és a román, délen a jugoszláv műsorokat. A legnagyobb és egyben legkorszerűbb hazai rendszer Székesfehérváron működik. Ott egyetlen antennarendszer több, mint húszezer lakást lát el. Az ottani üzemeltetők célja, hogy a szétszórt beépítésű külterületek kivételével fokozatosan az egész város részesüljön a nagyközösségi antennarendszer előnyeiből. Több helyen, így Székesfehérváron és Zalaegerszegen azzal is kísérleteznek, hogy a várost behálózó kábelrendszert más célra is hasznosítsák: például a közüzemek (távfűtés, víz, felvonók) hibajelzéseinek továbbítására, netán távszabályozásra is.


De válhat-e a hazai nagyközösségi antennarendszerből kábeltévé? A lehetőség mindenesetre adott: "mindössze" annyi szükséges hozzá, hogy a "légből kapott" műsorokon kívül saját készítésű műsorokat is továbbítsanak rajta. A műszaki lehetőség megvan, a legtöbb helyen ugyanis nincs kihasználva a a hat-hét csatornás kapacitás, de még ahol - a sok külföldi program révén - minden csatorna foglalt is, a hétfői napokon bizonyosan szabad mindkét magyar műsor helye. Ami pedig az adástechnikai berendezéseket illeti, a nagyközösségi antennarendszer központi erősítőjére szinte bármely képmagnót és ipari tévékamerát rá lehet kapcsolni. Ilyenek pedig ma már jószerint mindenütt működnek - gyárakban, művelődési központokban, felsőoktatási intézményekben. Ezeken a helyeken tehát a nagyközösségi antennák kábeltelevíziós felhasználása gyakorlatilag semmilyen új beruházást nem igényelne.


Az olcsóság titka persze az, hogy a lakóhelyi kábeltévével senki sem akar a központi állami televízióval konkurálni, a szűkebb környezetről szóló képi kommunikáció iránti igény viszont számos városban konkrét formában is felmerült az utóbbi évtizedben. Volt, ahol a helyi labdarúgó-csapat idegenben játszott, de országosan nem közvetített mérkőzését szerették volna lejátszani. Másutt a Népfront - a helyi politizálásban rejlő lehetőségeket felismerve - tanácsülést, május elsejei ünnepséget és iskolatévét szeretett volna közvetíteni. Felvetődött persze egy sor új kérdés, így többek között a műsorsugárzás jogi szabályozása, az adások politikai felelőssége. Mivel Baranya megye állami és pártszervei támogatták a kezdeményezéseket, s a döntéshez szükséges tapasztalatok megszerzése érdekében a Magyar Televízió elnöke is hozzájárult a dologhoz, az MTV pécsi körzeti stúdiója kapott jogosítványt kísérleti kábeltévéadások készítésére.


ktv_monoszkop_1983.jpg
A pécsi kísérleti kábeltévé monoszkópja. A műsor idején kiürültek az utcák.


Ilyen előzmények után 1982. november 29-én jelentkezett először Pécs impozáns nevelési központjából a kísérleti kábeltévéadás. A nevelési központ ésszerű okból lett a kábelközvetítés főhadiszállása, mivel már rendelkezett egy jól felszerelt zártláncú tévéhálózattal, stúdiója pedig a kábeles adások továbbítására is tökéletesen megfelel. Azóta már a második adás is lement: január 31-én, hétfőn 19 órától volt látható a kertvárosi képernyőkön. A nevével ellentétben ma már főleg panelházakból álló kertvárosi lakótelep lakásainak többsége nagyközösségi antennarendszerről kapja a magyar és a jugoszláv programokat. Ennek felhasználásával mintegy hétezer családhoz juthatott el a kábeltévés adáskísérlet.


Helyszínen járt munkatársunk is meggyőződhetett róla, hogy az adás nagy része technikailag tökéletesen élvezhető volt. Akadt olyan betelefonáló néző is, aki jobb minőségűnek vélte, mint a szokásos programot, de hát a lokálpartiotizmus korántsem szégyen. A program gerincét egyébként a helyi tájékoztatás jelentette. Beszélgetések, információk, amelyek bárhol az országban érdektelenek lettek volna, de itt, ennek a huszonegynéhányezer potenciális nézőnek igen fontosak lehettek. "Hogyan épül tovább a lakótelep? Zsúfoltak-e az iskolák, mi várható a jövőben? Angol klub indul a Nevelési Központban..." Szerencsésen színesítették a kínálatot a helyi vonatkozású filmek ismétlései: így a Pannónia Filmstúdió pécsi művészeinek animációs filmjei, vagy a körzeti stúdió korábban már sikert aratott, de itt különösen aktuális filmje a "kulcsos gyerekekről". Még nincsen adat, hogy a hétezer lakás melyikében és hányan nézték az adást, de tény, az utcák kiürültek a házitévé első műsorainak hírére, mint az Onedin család idején, és a műsor egyetlen telefonvonala szünet nélkül foglalt volt.


A kísérletek folytatódnak, igaz még számos kérdés válaszra vár. De már rendelkezésre áll a gazdasági mérleg: az első adás mindössze 6 ezer, a második mostani pedig 2500 forintba került. Ehhez nyilvánvalóan hozzá kell adnunk a fiatal televíziós munkatársak és a Nevelési Központ dolgozóinak lelkes, társadalmi munkáját is, de az előzetes felmérések szerint a rendszeres adás sem kerülhet lényegesen többe. Már felvetődött a gondolat, hogy az adások költségét később helyi hirdetésekből finanszírozni lehetne, ám ennek szabályozása is a megoldandó feladatok körébe tartozik. Mindenesetre az első hirdetési fecske már megjelent: a pécsi Volán gépkocsivezetőket keresett.

És hogy a videó se maradjon el, ma Zárai Tibor merengése következik arról, hogy milyen jó is lett a KTV esti adásainak főcíme, és hogy milyen jó is kertvárosinak lenni. :) Ezzel, meg a hanghibás főcím megismétlésével picit megcsúsztatta ugyan az adásmenetet, de ez akkor még senkit nem zavart.



Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1988.02.01.)

1 komment

Címkék: 1983 hvg 1988 főcím ktv hanghiba jó estét kertváros

süti beállítások módosítása