1904-ben már öt tűzoltóság (1 fizetéses, 2 önkéntes és 2 gyári) működött Pécsett. A városi tűzvédelem terén a jelentős fejlődés a dualizmus korában indult el, 1869-ben ugyanis belügyminiszteri rendelet írta elő minden helységben tűzőrség, vagy önkéntes tűzoltó egylet alakítását. Ennek nyomán alakulhatott meg Pécsett - az országban hatodikként- 1870-ben a Pécsi Torna- és Tűzoltó Egylet, 65 alapító és 114 pártoló taggal. Céljuk a szervezett tűzoltásban való közreműködés, és tornatanfolyamok szervezésével a testi erő és ügyesség fejlesztése volt. Az egylet részben önkéntes, részben hivatásos tűzoltókból állt, munkájuk felügyeletét a rendőrfőkapitány látta el. A megelőzés, a tűzoltás és a tűzesetek kivizsgálásának hármas feladatát elvégzendő a pécsi egylet sok problémával szembesült, s az 1883. évi mélypont után (az egyesület ekkor gyakorlatilag megszűnt), végül 1886-ban kezdődött meg újjászervezése. Különösen Reéh György rendőrkapitány tűzoltó parancsnoki időszakát (1893-99) emelhetjük ki, aki sokat tett a felszerelés korszerűsítése, a működéshez szükséges anyagi bázis megteremtése, a taglétszám jelentős növelése, a képzés megszervezése terén. Országos programokon való részvétellel, helyi rendezvények szervezésével felhívta a figyelmet a tűzoltó szervezet munkájára, s ezzel a városi intézmények, illetve a lakosság körében megbecsülést, s persze anyagi támogatást is szerzett a pécsi tűzoltóknak.
Simon, az óriás - Új emelőkosaras jármű a tűzoltóságon
"Munkanélküliként" is - egyelőre az udvaron állva, gémjét összecsukva - tekintélyes gép a Baranya Megyei Tűzoltóparancsnokság legújabb szerzeménye, Simon. A gyártó cég nevét használva máris csak így hívják ezt a rendkívül korszerű - az európai szintnek magasan megfelelő - emelőkosaras gépjárművet. A Simon cég SS 400-as gépe olajjal működő hidraulika segítségével rendkívül magasra tudja emelni kosarát: a gém teljes kinyúlása esetén akár 40 méteres magasságból is menthetőek az emberek, oltható a tűz.
És ennek Pécsett jelentősége van: rendkívül sok a 10 emeletes épület, a tűzoltóknak eddig rendelkezésre álló létra legfeljebb a nyolcadik emeletig ért volna. Szerencsére ennél magasabbról eddig nem kellett senkit sem kisegíteni szorult helyzetéből, de megnyugtató a megyeszékhelyre nézve, hogy az új berendezéssel immár teljes a felkészültsége a tűzoltóságnak.
A 17 millió forintos berendezést a napokban kapta meg a parancsnokság, természetesen speciálisan kiképzett kezelőszemélyzetre van szükség. Éppen ma indult ennek érdekében egy több napos tanfolyam.
Az emelőkosaras jármű RÁBA alvázból és az angol cég által gyártott berendezésből lett összeszerelve Békéscsabán. Mindenféle meghibásodása esetén innen biztosítják a pótalkatrészeket is.
Simon nem csak menteni, hanem oltani is tud: az emelőkosárra felszereltek egy víz- és habágyút, ennek teljesítménye 2275 liter víz percenként. Az új gép bejáratását hamarosan megkezdik, érdemes lesz a "civileknek" is néhány pillantást vetni majd az utcákon a 24 tonnás járműre: teljes hossza csaknem 15 méter. Az emelőkosár teherbírása egyébként 365 kilogramm, vagyis legalább négy embert lehet egyszerre segítségével biztonságba juttatni.
(Dunántúli Napló - 1988. január 20.)
1987-ben Baranya megyében 1088 esetben kellett kivonulniuk a tűzoltóknak. A Közösségi Televízió 1988. elején járt a városi tűzoltóságon, ahol Pfeiffer Mártont, a megyei parancsnok helyettesét Németh Károly kérdezte az elmúlt év eredményeiről, a jövő feladatairól és az új, korszerű RÁBA emelőkosaras gépjárműről.
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1988.02.01)
