Pécsett a 80-as évek végén három mozi közül is választhattak a filmre vágyó városlakók.
Az Apolló mozi romos homlokzata. (2002)
A legrégebbi az Apolló Mozi volt, amely Károlyi Emil tervei alapján készült. A filmszínházat az Apolló Projektograph Rt. építette, amelynek alapítását 1912. január 19-én dr. Vámos Arthur, a gazdag pécsi drogériatulajdonos kezdeményezte. A részvénytársaság alapító tagjai között (Zsolnay Miklós, Jusztusz Miksa, Kiss József, Lenkei Lajos, Hamerli József, Dr. Vámos Arthur, dr. Visy Imre, Dr. Horvát István, Weiszmaier Oszkár) ott találjuk a város több köztiszteletben álló gazdag polgárát. A mozit 1912 nyarán kezdték el építeni, és 1912. decemberében nyitották meg a nagyközönség előtt.
Negyvennégy évvel ezelőtt nyílt meg az "Apollo" mozi
Ahol ma a "Három asszony" című francia filmet forgatják, negyvenegynéhány esztendővel ezelőtt még beépítetlen, üres telek volt. Abban az időben Pécs városának még alig volt számottevő szórakozóhelye. Akkor vetődött fel a gondolat, hogy a Perczel utca 22 szám alatt mozit kellene létesíteni. Rövidesen megalakult a Projectograph Részvénytársaság és az új mozi tervének elkészítésével Spiegel Sigfrid és Englert budapesti építészeket bízta meg.Negyvennégy évvel ezelőtt, 1912 decemberében azután elkészült az "Apolló", a mai "Kossuth" mozgóképszínház, amelynek oldalfalait Gebauer Ernő pécsi festőművész festette. A mozi megnyitására 1912. december 12-én került sor. Negyvennégy évvel ezelőtt nagy esemény volt ez Pécs város kulturális életében, mert újabb lehetőség nyílott a magyar kultúra terjesztésére.
Délután 5 óra előtt már zsúfolásig megtelt a mozi látogatókkal és meghívott vendégekkel. Az egyik páholyban az "előkelőségek" foglaltak helyet: dr. Visy László főispán, Nendtvich Andor polgármester, Zsolnay Miklós, Stenge Ferenc alispán. Pontosan 5 órakor szétlibbent a mozi színpadának függönye és a fehér vetítővásznon megjelent a magyar korona. A Jogász Dalárda elénekelte a Himnuszt, majd megkezdődött a filmvetítés.
A város közönsége örömmel fogadta az előadást s Pécs polgárai büszkék voltak arra, hogy városuk újabb szórakozóhellyel gyarapodott.
(Dunántúli Napló - 1956. december 16.)
A város második mozija a Park mozi volt. A mozi építését az első világháborús békekötés után, 1920. szeptemberében kezdte el építeni az Apolló Projectográf Rt. a mai Búza tér és a Felsőmalom utca közötti, akkor még házak karéja nélküli területen. Az építkezést erősen hátráltatta a háború utáni vas- és építőanyag hiány, emiatt a mozi a tervezettnél jóval később, csak 1921. decemberére készült el. A Pilch Andor tervezte, korának kiemelkedő építészeti alkotását jelentő filmszínház méreteiben meghaladta az 1912-ben épült Apollót. A nézőtérre 680 ülőhelyet rögzítettek, a várakozó látogatók kényelmét pedig nagyméretű előcsarnokkal biztosították. Központi fűtés és tetőbe épített szellőzőkészülék gondoskodott a megfelelő klímáról és a levegőcseréről.
A Park Mozi ünnepélyes megnyitójára 1921. december 25-én került sor, ettől kezdve vasárnap öt, hétköznapokon három előadást tartottak a filmszínházban. A hangosfilm megjelenéséig - mint általában akkor a mozikban - zongorista, később különféle zenekarok szolgáltatták a zenei aláfestést. A régi mozizenészeket különleges nimbusz övezte. Pécsen még a 60-as években is felemlegették a kortársak Hajsinek Rezsőt és szalonzenekarát, akik 1931-ben, a némafilmmel együtt léptek le a mozi pódiumáról. A Park Mozi 1930-ban egyébként 730 előadást tartott, és közel 270 ezer néző előtt 285 filmet mutatott be.
A mozi a II. világháború alatt egészen a szovjet front megérkezéséig működött. A szovjet hadsereg 1944. november 28-án érte el Pécset. Aznap a mozi még két előadást tartott, Honthy Hanna Régi Nyár című filmoperettjét tűzték műsorra. A mozi a front elvonulása után, decembertől már újra játszott. 1946-ban a filmszínház a Magyar Kommunista Párt, majd 1948. márciusában a teljes filmiparral együtt az állam kezelésébe került. Utolsó korszerűsítésre 1980-ban került sor. A Park Mozi végül a 90-es évek végén zárta be kapuit.
1935-ben Weichinger Károly tervei alapján, bauhaus stílusban felépült a város harmadik filmszínháza, az Uránia is. A korabeli újságok így írtak a moziról:
Impozáns a vörös téglából épült színház külső frontja. Tökéletesen modern, sima egyszerűségében is lenyűgöző. Középen magas rizaliton belátás nyílik az emeleti várócsarnokba. E fölött neongázcsövekből a filmszínház neve: „Uránia”. Este a kivilágított betűk kék fénye már az utcán világvárosi látványban fogja a járókelőket részesíteni. Fokozzák azonban a fényhatást a kétoldalt felszerelt hatalmas reflektorok, amelyek az épület felső részét fogják megvilágítani.
(Pécsi Újság - 1935)
Az akkori sajtó nem felejtkezett meg azokról az iparosokról sem, akik munkájukkal hozzájárultak az új mozi felépítéséhez.
Az Uránia mozgóképszínház megépítése a nagysikerű jubiláris kiállítás után ismét ragyogó dokumentuma a pécsi ipar teljesítőképességének. Ezzel kapcsolatban elsőnek Tarján Benő építővállalkozót kell megemlítenünk, aki komoly, megbízható munkájával ismét beigazolta, hogy mennyire érdemes arra a népszerűségre, amelynek szakmájában örvend. Az ácsmunkákat Záray György, a műkő és műmárvány munkákat Stark Zsigmond, a lakatosmunkákat Balatonyi Sándor, az épület asztalos munkákat Schönberger Lajos végezte. A belső berendezés Schönberger Lajos, Hegedűs Jenő és Hammer György asztalosmesterek fejlett tudásának bizonyítéka. Hasonlóképpen rászolgáltak elismerésünkre Steiner Oszkár (üveges), Schreiber Rezső és fia (tetőfedő), Tichy Aladár (vízvezeték szerelő), Kerner János (mázoló, fényező) és Őry József (festő), akik mind méltóan reprezentálták ezúttal is a pécsi ipart.
(Pécsi Újság - 1935)
És akkor a régmúltból térjünk vissza a közelmúltba. A 80-as évek végén a pécsi mozik is átalakuló piaccal találták szemben magukat. A kábeles és a műholdas adók között megjelentek a 24 órás filmcsatornák, rohamosan terjedtek a VHS videomagnók, így a mozi addigi egyeduralma megtörni látszott. A változásokról, a mozik előtt álló feladatokról Szűcs Imre kérdezte Pozsgai Miklóst, a Baranya Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatóját.
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1988.02.29.)
