Pécsi Stúdió

Varga Lászlóné és Gretznerné Bakó Katalin első osztályos tanítványaival a mohácsi Gólya utcai Általános Iskolában

Pedagógusnapon

Orvosokról, pedagógusokról mindenkinek vannak történetei, emlékei, élményei. Jók vagy rosszak, netán árnyaltak. Dicsérjük vagy bíráljuk őket, megjegyzéseket fűzünk munkájukhoz, de nem lehet nem tudomásul venni, hogy mekkora a szerepük az életünk formálásában. A közösségbe kerülő kisgyermek, amikor belép a bölcsőde, vagy az óvoda kapuján, attól is függően hagyja előbb abba a sírdogálást,hogy az óvónéni miképpen foglalkozik vele, milyenek az első benyomásai, amelyek azonban nem tűnékenyek, gyakran meghatározzák a gyermek későbbi kapcsolatainak alakulását, viszonyát a tanuláshoz, az iskolai munka iránt. Tudományosabban: befolyásolják a szocializációs folyamatot. A pedagógus a későbbiekben is központi helyet foglal el a családok, az iskolások mindennapjaiban. "A tanító néni, a tanár bácsi azt mondta, hogy ügyes vagyok, rám szólt, mert rendetlenül néztem ki, ellátott külön feladatokkal, mert szerinte meg tudom oldani azokat is." Keserűség és öröm, az igazságérzet fejlődése vagy csorbulása - az érzelmek, gondolatok mögött megtalálható a pedagógus egy-egy kijelentése, cselekedete. Nemcsak az óvodában, az általános vagy középfokú iskolákban, de a főiskolákon, egyetemeken tanulóknál is, - noha ilyenkor már "sikk" kicsit félvállról beszélni az oktatókról -, megkülönböztetett fontosságú a tanár tudása, egyénisége, véleménye a hallgatók számára. Ugyanígy van, amikor felnőtt fejjel ülünk az iskolapadba évekre, vagy csak egy-egy tanfolyam idejére.

Nem tartozom azokhoz, akik minden felelősséget legszívesebben az iskolára, a pedagógusra hárítanak. Nehezedő feltételek között kell helytállniuk, és nem vállalhatják magukra a család, a különböző szervezetek, munkahelyek, a társadalom feladatait, sürgető kötelességeit. Nem lehet könnyű mindennap kiegyensúlyozottan, minden irányban tájékozottan, felkészülten és emberszeretőn belépni az osztályba, megpróbálni nemcsak a tanulmányi teljesítményre, de a különböző egyéniségekre, a százféle gyerekre is figyelemmel lenni.

Pedagógusnapon virágok illatoznak a vázákban. Apró figyelmesség, a köszönet látható jelei. E néhány sorral szeretnék én is a köszönetmondókhoz csatlakozni, bizakodva, hogy mindig lesznek olyan pedagógusok, akikről évtizedek múltán is jólesik beszélni, hálával, szeretettel gondolni rájuk. Akiknek alapos munkája, értő, szeretettel irányítgató szavai mind többeket segítenek ahhoz, hogy minél jobban megtalálják és megállják a helyüket.

(Dunántúli Napló - 1987. június 6.)

1988-ban a város központi pedagógusnapi ünnepségét Pécs akkori legfiatalabb iskolájában, a Siklósi úti Általános Iskolában (a mai Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskolában) tartották, ahol 200 óvónő, tanító, tanár, gyógypedagógus, nevelő, valamint technikai dolgozó vehetett át kitüntetést.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1988.06.06.)

Természetesen a Nevelési Központban is megtartották a pedagógus napi ünnepséget. A rendezvényen a Közösségi Televízió is részt vett.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1988.06.06.) 

A Konzum Áruház építését a 70-es évek elején határozták el a Kossuth tér déli részén. Itt a Vadászkürt szálló és egyéb régi épületek álltak, ezeket a 70-es évek közepén elbontották, a Vadászkürt épületét pedig felrobbantották.

A mai Konzum helyén álló egykori Vadászkürt szálló

A Vadászkürt szálló felrobbantott épülete

Épül a Konzum

Az építkezés végül több, mint öt évig tartott, a teljes épületegyüttes csak 1981-re készült el.

A Konzum áruház 1980-ban

Az építkezés a Konzum Irodaház építése miatt húzódott el. Ennek ellenére magát az áruházat 1976. november 6-án megnyitották. Ez volt sokáig Pécs, de építésekor a vidék Magyarországának is a legnagyobb áruháza. Bruttó alapterülete 9000 négyzetméter, amiből körülbelül 7000 volt a hasznos terület. Ennek 70 százaléka eladótérként, 30 százaléka raktárként funkcionált. A földszinti, "hipermarket-jellegű" ABC mérete meghaladta a 2000 négyzetmétert.

A Konzumba a megnyitáskor még csak a Kossuth tér felől lehetett bemenni, a Rákóczi úti bejárathoz vezető árkádsor ugyanis az irodaház elhúzódó építkezése miatt még nem volt használható állapotban. Az áruházban üzemeltek a város első mozgólépcsői, amelyek természetesen szovjet importból származtak. A korabeli tudósítások szerint 1976 nyarán már "Pécsett tartózkodik a szovjet Masinoexport cég szakembere is, aki a szerelést irányítja, és aki a próbaüzemnél is jelen lesz."

Áremelés után a Konzum ABC-ben. (1988. január 10.)

De a Konzumban a mozgólépcsőkön túl is több újdonságot vezettek be a későbbiekben. A városban például itt kezdték először nagy tételben előre csomagolni a különböző húsféleségeket és itt működött először vonalkódos pénztárgéprendszer is.

Vonalkód-rendszer a pécsi Konzumban

A pénztáros kiemeli a vásárló kosarából a könyvet, megkeresi rajta a vonalkódot tartalmazó kis címkét, a szabálytalan fésűre emlékeztető kis ábra fölött áthúzza a fényceruzát és a pénztárgép ablakában máris megjelenik a fizetendő összeg. Ez a dolog látható része. Ám a gép közben egy távolabb elhelyezkedő komputernek is információt küld: jelzi, hogy a raktárkészlet egy könyvvel megfogyatkozott.

A vásárlók számára ma még kicsit szokatlan pénztárgép a Konzum Áruházban működik. Az ÉGSZI-DÉLSZÁM és a Konzum Rt. közös fejlesztése némileg eltérő az eddigi hazai próbálkozásoktól. A szakemberek szerint ez egy olyan korszerű és olcsó kereskedelmi fejlesztés, ami az országban másutt is, bárhol bevezethető.

Az ÉGSZI pécsi szakemberei olyan műszaki megoldást dolgoztak ki, amely szükségtelenné teszi a korábban használt elektronikus pénztárgépek cseréjét. Ezzel a megoldással a vonalkódtechnika bevezetése jóval olcsóbb. A Konzumnak például az egész áruházat behálózó rendszer kialakítása mindössze 13-15 milliójába kerül. Összehasonlításképpen érdemes megjegyezni, hogy egy új, és nagyjából azonos feladatokat ellátó pénztárgép ára 25 millió forint körül van.

A május közepétől működő vonalkódrendszer az eddigi tapasztalatok szerint jelentősen könnyíti a kereskedelmi munkát. Kevesebb a pénztári tévedés lehetősége, a központi számítógép másodpercek alatt elkészíti - az új adózási rendszer miatt időnként kissé bonyolult - számlákat. Az áruház naprakész információkat kap a raktári készletek alakulásáról, így például gyorsabb lehet az utánrendelés, kevesebb a hiánycikk.

A vonalkód alkalmazásának másik nagy előnye, hogy pontosabb az ármunka, naprakész a leltár, a kereskedő így jobban követheti, mi az, ami fogy, mi az, ami nem kelendő. Az ésszerű készletgazdálkodás lehetővé teszi, hogy ugyanannyi pénzből nagyobb választékot kínáljanak a fogyasztóknak.

Elképzelések szerint idén az áruház iparcikk szintjén mindenütt, jövőre pedig a ruházati osztályon is megjelenik a vonalkódtechnika. Valószínűleg a földszinti ABC marad utoljára. Az új, korszerű technika elterjedését nehezíti, hogy a hazai gyártók nagy része vonalkódtikettek nélkül csomagolja áruit. A Konzum is ezért kénytelen maga nyomtatni a szükséges címkék nagy részét.

Az üzleti forgalom gyorsítására, ésszerűsítésére életre hívott pécsi rendszer abban is eltér a hasonló hazai vállalkozásoktól, hogy a nemzetközi termékazonosító társaság kódjeleit használja. Az EAN vonalkód nemcsak a termék árát, de az azonosításhoz szükséges egyéb információkat, például színét, darabszámát is tartalmazza. A bevezetéshez szükséges technikai háttér, a fényceruza, a kódnyomtató, adapter a pénztárgéphez és a központi számítógép rendelkezésre áll. A pécsi szakemberek véleménye szerint a vonalkód elterjesztésének nincs nagyobb akadálya, egyelőre csak a koordináció hiányzik.

(Dunántúli Napló - 1988. május 31.)

És még egy érdekesség: a Konzum tetején adott koncertet 1994-ben az Omega együttes. A Közösségi Televízió kamerája 1988 tavaszán járt az áruházban.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1988.03.28.)

A Konzum Áruház 2011 novemberében. (Forrás: Google Street View)

Pécsen a köznyelv egyszerűen csak "Boldogság Házaként" emlegeti a házasságkötő termet. 1988 tavaszán a Közösségi Televízió stábja kereste fel az intézményt, hogy bepillantást engedjen a 80-as évek esküvőinek kulisszatitkaiba. A ház igazgatója mellett szóra bírják az intézmény technikusát is, aki elmondta, hogy amíg régebben a komolyzene volt a menő, addig a 80-as évek végén már tartottak esküvőt Pink Floyd és Rolling Stones zenei aláfestéssel is. Ám ez valószínűleg mind semmi ahhoz a figurához képest, aki nemes egyszerűséggel egy Kamazzal állított be a saját esküvőjére 1988 októberében. :)

Kamazzal az anyakönyvvezetőhöz

Ha ma reggel valaki vidám társaságra bukkan a Misina étterem környékén, gratuláljon közülük a szőke fiatalasszonynak, s szakállas férjének: tegnap léptek házasságra ők ketten, Weller Csilla, a DÉDÁSZ adatrögzítője és Nagy Bálint, a pécsi ÉPFU gépkocsivezetője.

S aki ma reggel a Misina környékén azt hiszi, hogy már vége a lagzinak, az téved: merthogy az éttermet csak reggelig kapták meg, folytatódik egy szőlőben, talán még holnap is.

- Rövid időre nem érdemes semmibe belefogni - mondja Sándor Tibor, aki Bálint kollegája. S hogy ezen esküvőről hírt adunk, annak az az oka, hogy kalapnyi ötletből Tibor Kamazát "húzták ki". Mert törték ám a fejüket a fiatal gépkocsivezetők, mivel tegyék emlékezetessé barátjuk esküvőjét, s az jött ki, vigyék a menyasszonyt, vőlegényt a hatalmas tehergépkocsival az esküvőre, majd a lakodalomra.

Nem is pátyolgattak egy lomha Kamazt még annyira, mint tegnap reggeltől: először is le kellett mosni róla az utolsó út porát (Zalaegerszegre szállították rajta azt a toronydarut, ami nemrég még a Pécsi Nemzeti Színház újjáépítésénél segédkezett), aztán virágokkal, színes szalagokkal ékesítették - más esküvők személygépkocsijai el is bújhattak mellette.

- S ha egy rendőrnek feltűnik, mit keres a városban szombat délután egy felcicomázott Kamaz?

- Szabályos menetlevelet mutatok neki - mondja Sándor Tibor - a cég ajándéka ez az út a fiataloknak.

A szűkebb brigád négytagú: Karádi Gábor révén tudtunk mi is az esküvőről, ő tartott "sajtótájékoztatót" Grátz Zoltán segítségével. Négyőjük közül most már ketten házasok, s ahogy elnézem a csapatot, fognak még hosszú programokat szervezni: az ifjú pár ugyanis jövőre építkezésbe kezd, lesz segítség a saját otthon megteremtéséhez.

Sok boldogságot, fiatalok!

(Dunántúli Napló - 1988. október 2.)

És hogy volt-e olyan pár, ahol nemet mondott az egyik fél? Ez is szóba kerül, és még sok minden más. Esküvőlesen Pécsen, a Boldogság Házában. A KTV riportja.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1988.03.28.)

2013 szeptemberében Orbán Ráhel esküvőjétől volt hangos a teljes magyar sajtó. Meg attól, hogy mindenféle felújítási, karbantartási beruházásokat végeztek el az állami/önkormányzati cégek a jeles esemény előtt, nyilván egészen véletlenül erre az időpontra időzítve. Az Index korabeli cikke szerint az esküvő előtt rendesen helyrepofozták a Margit körúti Szent István templom körüli területet, a HVG pedig arról cikkezett, hogy a több évtizede elhanyagolt állapotban lévő Csabdi és Tükröspuszta közötti utat kátyúzta végig példás gyorsasággal a Magyar Közút Nonprofit Zrt.

A jelenség azonban - nem meglepő módon - nem egyedülálló, és nem a legújabb kor találmánya. :)

Pécs város vezetői 1988 tavaszán tisztasági és környezetvédelmi bejárást tartottak a városban. A sajtóval előzetesen közölt útvonalon a Közösségi Televízió is bejárást tartott előző nap. A kamerás körút tapasztalatairól szól az alábbi rövid bejátszás:

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1988.03.28.)

A politikusok bulvármédiában való szereplése ma már viszonylag gyakori jelenség. Elég, ha csak Rogán Antalt vesszük, aki szerepelt már a TV2 napi sorozatában, de avatott Blikket reklámozó rikkancs szobrot is az V. kerületben. Vagy Hajdú Péter műsorát, ahová időnként Majka papa, Cicciolina és L.L. Junior közé beékelődik egy Gyurcsány Ferenc, vagy egy Orbán Viktor. A jelenség részben érthető is, hiszen ezeken a felületeken olyan célközönséget is el lehet érni a mondanivalóval, aki a hírműsorokra amúgy nem annyira vevő.

Ezzel a műfajjal kísérletezett a 80-as évek végén Friderikusz Sándor is. Az "Ez van" című "élő folyóiratot" a Debreceni Művelődési Központban vették fel minden hónapban, az anyagot pedig a városi televíziók, többek között a Közösségi Televízió is műsorára tűzte. A riportalany pedig nem volt más, mint Grósz Károly, az ország akkori miniszterelnöke, akivel szóba kerülnek a városi mendemondák, és a vadászatok is. Grósz elvtárs saját bevallása szerint igen rosszul lőtt repülő fácánra. Kérdés, ma fel lehetne-e hívni Lázár Jánost hasonló kérdéssel, egy hasonló színházteremből. Friderikusznak egészen biztosan nem. :)

Grósz Károly egyébként nem tapasztalta, hogy viszonylag népszerű lenne az országban. Nem is volt az. Grósz a keményvonalas kommunisták közé tartozott, 1987 nyarán lett miniszterelnök, 1988 novemberében pedig már váltotta is őt a Kádár-korszak utolsó miniszterelnöke, Németh Miklós.

A felvétel 1988. február 26-án készült.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1988.03.28.)