Tekintsünk vissza együtt Pécsre és a 80-as évekre. - Riportok, videórészletek kétnaponta a Kertvárosi Közösségi Televízió és a Pécsi Városi Televízió 1986 és 1990 között készült műsoraiból. - Nyomj egy "Like"-ot, hogy a Facebookon is értesülj az új posztokról!
A 80-as években a pécsi lakótelepépítés elérte Málom falut, kelet felől a Malomvölgyi úti városrész, nyugatról pedig a Rózsadombi városrész "telepedett" a kis falu köré. A Malomvölgyi úti városrészhez egyetlen szolgáltató egységet terveztek, egy ABC áruházat, ami 1986. novemberében el is készült, az átadón pedig természetesen ott volt a Közösségi Televízió stábja is.
Málom Árpád kori falu, nevét egyes iratokban már 1200 körül említik. A falu a török megszállás alatt sem néptelenedett el. Noha 1800 körül németek is betelepültek, de a lakossága többségében magyar nemzetiségű maradt. A málomi határ mentén az 1860-as években még nyolc malom működött. 1955-ben a falut Pécshez csatolták, azóta közigazgatásilag is a város egyik külső városrésze.
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.11.10.)
Mai videónkban a Kertváros két ABC áruházába látogatunk. Először az Ilku Pál úti ABC mutatkozik be, ami ezidőtájt a lakótelep legfiatalabb ABC áruháza volt. A másik üzlet pedig, ahová betérünk, a Piros ABC, ami a lakótelep legrégebbi élelmiszer-áruháza, 1977-ben adták át a lakótelep lakóinak.
A magyarországi élelmiszer-kereskedelem tervgazdaságban kialakult rendszere igen merev volt. A kiskereskedelemre vidéken a megyei elkülönültség volt jellemző, a megye városaiban egy tanácsi alapítású, többnyire csak élelmiszerrel és vegyi cikkekkel foglalkozó kiskereskedelmi vállalat, a községekben pedig a területen működő ÁFÉSZ üzemeltette a boltokat. Csak a Csemege volt országos kiskereskedelmi vállalat. Budapesten 11 közért működött, egy – a Budapesti Közért – kivételével szigorúan meghatározott két-három kerületben. Az élelmiszer és vegyi áru nagykereskedelmével 10 úgynevezett füszértvállalat foglalkozott, ugyancsak területileg elkülönülten. Emellett néhány speciális profilú – hallal, baromfival, déligyümölccsel foglalkozó – élelmiszer-nagykereskedelmi vállalat működött a szocializmus évtizedeiben Magyarországon.
Aki kalauzol minket, ő pedig nem más, mint Földényi Ildikó, a Baranya Megyei Élelmiszer-kereskedelmi Vállalat képviselője. Íme:
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.09.29.)
Pécsen divat volt a 80-as években az áruház színével azonosítani az üzleteket. A Berek utcai ABC a köznyelvbe mint Piros ABC vonult be, és hát ott volt ugye Kertváros akkoriban legnagyobb és legjobban ellátott élelmiszer-áruháza, a Lila ABC. Ez annyira központi objektum volt akkoriban, hogy még a mellette álló buszmegálló is innen kölcsönözte a nevét. És hogy ez a kivételezett helyzet nem csak legenda, arra tanúbizonyságul álljon itt egy rövidke bejátszás:
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.02.24.)
1986 szeptemberében pedig egy itt történt csőtörésről adott hírt a Közösségi Televízió híradója:
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.09.29.)
A Lila ABC 2011 decemberében. (Forrás: Google Street View)
"A pécsi közönség lassan már hozzászokik a kiábrándító, un. hakniprodukciókhoz. Emlékezzenek csak, volt itt már lézerbalett, Lúdas Matyi diszkóváltozatban, mégis példátlan az a szemfényvesztés, aminek a múlt héten lehettünk tanúi a pécsi Városi Sportcsarnokban."
Manapság, amikor számolatlanul ömlik a mocsok ránk, bármerre is nézünk a világban, egészen hihetetlennek tűnik, hogy milyen dolgok verték ki a biztosítékot 30 éve. A felkonfban említett példátlan szemfényvesztés egy Pankráció Show volt a Városi Sportcsarnokban (jelenleg: Lauber Dezső Városi Sportcsarnok), ahol ott volt a Közösségi Televízió stábja is. A riportban megszólal az érdeklődő közönség, Wéber Árpád, az este menedzsere és szervezője, valamint Géra Nándor, a PVSK cselgáncs edzője is, aki szakmai szempontból értékeli a látottakat.
Ki kicsoda - Lauber Dezső (1879-1966)
Építész, kiváló sportember, aki számtalan sportágban nyert versenyeket és bajnoki címeket az atlétikától a golfig, a kerékpározástól a teniszig. Lauber Dezső Pécsett töltötte gyermekéveit, itt is érettségizett, majd Budapestre ment, ahol 1901-ben építészmérnöki diplomát szerzett. Ettől az évtől saját mérnöki irodája volt Pécsen. A mérnöki munka mellett Lauber aktívan sportolt. Az athéni (1906), a londoni (1908) és a stockholmi (1912) magyar olimpiai csapat vezetője lett. Az ő szervezésével született meg a budapesti Korcsolyázó Egylet és a jéghoki csapat, illetve ő alapította a Magyar Golf Klubot is. 1905-től tíz éven át a Magyar Olimpiai Bizottság titkára volt. Nevét 1997-től viseli az 1976-ban átadott pécsi Városi Sportcsarnok.
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.05.26.)
A 80-as évek közepén Magyarország külföldi - nyugati államok felé irányuló - eladósodottsága kezdett ijesztő méreteket ölteni. Ennek következtében a 70-es évek végétől sok vállalat törekvései kötözz ott volt a "tőkés import" kiváltása, vagyis az arra való törekvés, hogy minél több mindent hazai vagy KGST forrásból sikerüljön megépíteni, legyártani. Ennek a folyamatnak a részeként tartottak bemutatót a közútkezelő vállalatok Pécs mellett, ahol saját szerkesztésű, "ötletes és érdekes gépeiket" mutatták be a szakma képviselőinek és a sajtó munkatársainak.
Alekszej Koszigin (a Szovjetunió Minisztertanácsának akkori elnöke) a KGST 1978. június 27-29. között tartott XXXII. ülésszakára érkező delegációk vezetőinek szóvá tette, hogy „tőkés relációkban nyugtalanító módon folytatódik a szocialista közösség országainak eladósodása". Javasolta, hogy csökkentsék a tőkés importot, elsősorban a gépeket szocialista szállításokkal váltsák ki és a tőkés szállítókkal ne külön-külön, hanem együtt tárgyaljanak, vásároljanak, mert csak így tudják kihasználni az ebből fakadó előnyöket. Arról is tájékoztatta kollégáit, hogy a Szovjetunióban „szigorú rendszabályokat határoztak el a tőkés import korlátozására". Ezzel kimondatlanul utalt arra, hogy a „nyugtalanító" tőkés eladósodás alól a Szovjetunió sem számít kivételnek.
Minden bizonnyal voltak itt használható fejlesztések is, nekem a legjobban mégis a Żuk kisteherautóra szerelhető bójafelszedő szerkezet tetszik. Hogy ez hatékonyabb-e, mint kézzel összeszedni a bójákat, azt nem tudom, mint ahogy azt sem, hogy a prototípuson felül készült-e ebből a vicces szerkezetből sorozatpéldány, és ha igen, akkor végül mekkora tőkés importot sikerült a találmánnyal kiváltani. :)
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.05.26.)
