Tekintsünk vissza együtt Pécsre és a 80-as évekre. - Riportok, videórészletek kétnaponta a Kertvárosi Közösségi Televízió és a Pécsi Városi Televízió 1986 és 1990 között készült műsoraiból. - Nyomj egy "Like"-ot, hogy a Facebookon is értesülj az új posztokról!
A kertvárosi ABC túránkat ma a Melinda utcai és a Nevkó ABC-ben folytatjuk. Mindkettő régi áruház, előbbit 1978-ban, utóbbit 1979-ben adták át.
Titokzatos női nevek Kertvárosban
Az egykori Lvov-Kertváros északi tömbjében (a jelenlegi Maléter Pál út - Nagy Imre út - Keszüi út - Málomi út által határolt területen) tizenhét közterület nevében szerepel női keresztnév. Ezek: Anikó, Diána, Dóra, Erika, Etelka, Éva, Izabella, Júlia, Kamilla, Karola, Krisztina, Lívia, Olga, Regina, Sarolta, Viktória, Zsuzsanna. "Tekintélyes névbokor jó hangzású, szép női nevekből" - írja Pesti János a Pécs utcanevei című könyvében.
Zala, olasz, soproni felvágott minden mennyiségben. Sok mindent már nem is tennék hozzá, maximum a "mikulásáru" szóra, mint fogalomra hívnám fel a figyelmet, meg arra, hogy Berta János elvtárs láthatóan nem a szavak embere. :) Még mindig 1986-ban járunk, íme:
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.11.24.)
Magyarországon november 7-e (a nagy októberi szocialista forradalom évfordulója) 1950 és 1988 között állami ünnep volt. Ebből az alkalomból a Baranya Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács 1986-ban is meghirdette a "Tehergépkocsival a közlekedés biztonságáért" című versenyt. A helyszín a Magyar Posta Diósi úti járműtelepe volt, ahol különböző feladatokat kellett megoldaniuk a nagy gépkocsiparkkal rendelkező, fuvarozással foglalkozó vállalatok dolgozóinak. Volt itt videós verseny, de a kor modernitásának szimbóluma, a Commodore 64 is feltűnik a riportban. A gyakorlati feladatokban a Posta akkori mindenes szállítójárművével, a Barkas B1000-el lehetett csapatni a Szikra Nyomdáig és vissza, valamint azt is meg lehetett nézni, hogy boldogul az ember az összkerekes IFA W50 LA/Z típusú monstrummal a földutas akadálypályán.
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.11.24.)
A Magyar Urbanisztikai Társaság 1968 óta Hild János-díjjal ismeri el a településfejlesztésben, illetve a településrendezésben kiemelkedő eredményt elérő települések, illetve személyek munkáját. 1986-ban a települések közül Pécs kapta meg ezt a rangos elismerést. Ennek apropójából készült a következő filmetűd, amelynek eredeti felkonferálása 1986 novemberében így hangzott:
"Ünnepi hétre fordult ma a naptár. November 29-én lesz 42 esztendeje, hogy Pécs felszabadult. Városunk - számtalan visszaemlékezés tanúskodik erről - szinte példátlan módon, jelentősebb háborús károk nélkül, a nyugalom és béke szigeteként lépte át a történelmi korszakhatárt. Több évszázados építészeti és kulturális értékeink csorbítatlan hagyatékként maradtak ránk, ámbár megőrzésükre az ország- és városépítés évtizedeinek kezdetén kevés figyelem és energia jutott. Értékteremtő és megélhetést nyújtó munkahelyeket, 32 ezer új lakást, iskolákat, üzleteket, korszerű életfeltételeket kívánt a létszámában kétszeresére duzzadt város. Az utóbbi évek lassú, de kiegyensúlyozottabb fejlődése tette lehetővé, hogy régi városrészeinkre ismét több gondot fordítsunk, hogy létrejöjjön egy új harmónia történelmi örökségünk és napjaink teremtő munkája között. Ennek első eredményeit ismerték el azzal, hogy az idén Pécs kapta a magyar városok szépségdíját, a Hild-érmet. Ez a megtiszteltetés és az ünnepi évforduló ihlette most következő filmetűdünk alkotóit."
Ki kicsoda - Hild János (~1760-1811)
Építőmester, Hild József építőmester apja, az első ismert magyar várostervező. Tanulmányait Bécsben folytatta, majd Itáliában járt tanulmányúton. József nádor megbízásából, nagyrészt az ő korábban megfogalmazott városfejlesztési elképzeléseit keretbe foglalva 1805-ben elkészítette Pest város szabályozási tervét, amely az első ismert magyar városrendezési tervnek tekinthető, 1807-től pedig részt vett a terv megvalósítását előmozdítani hivatott Szépítő Bizottság munkájában is.
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.11.24.)
"Természetesnek tartjuk ma már, hogy a nyolc általános az alapvető műveltséghez meglegyen. [...] Sajnos a gyakorlati tapasztalatom az, hogy a dolgozó nem igényli, hogy neki a nyolc általánosa meglegyen. Furcsa helyzet állt elő, de ezek az emberek azt mondják, hogy betanított munkásként, segédmunkásként az ember öt általánossal is megkeresi azt, amit más érettségivel. Akkor ő minek törje magát? Szóval nem látják azt, hogy a nyolc általános nem azért kell, mert több lesz a fizetés, hanem egyszerűen azért kell, mert az embernek az alapvető igényeihez tartozik" - mondta el Fekete Istvánné, a Pécsi Bőrgyár üzemi szociológusa.
A mai magyar munkaerőpiacnak is az egyik alapvető problémája, hogy mit tud kezdeni a 8 általánossal, vagy még azzal sem rendelkező rétegekkel. Ma is sokszor látni, hogy a gyerekeknek nyűg az iskola, fásultak, motiválatlanok, nem látják a célját a dolognak. A probléma pedig nem újkeletű. 1978-ban - országos viszonylatban - a 8 általánost csak a gyerekek 82%-a végezte el időben, ez az adat azonban Baranyában csak 75% volt, ami kirívóan rossz eredménynek számított már akkor is, sajnos. A helyzetről, az okokról, a lehetséges kiutakról forgatott filmet 1978-ban a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója. A bemutatóra így emlékszik vissza Békés Sándor akkori stúdióvezető "Az első évtized" c. könyvében:
"1978. december 12. Baranya megye oktatási szakemberei előtt - Bárdi László iskolai csoportvezető szervezésében - a pécsi Kossuth Klubmoziban levetítettük Pánics György "Iskolai végzettsége nincs" című filmjét. Baranya megyében 16 éves korukig csak a tankötelesek 87-88%-a fejezi be a nyolc általánost. A film néhány jellemző okra is rámutat. A vetítést követő őszinte és szenvedélyes vita ismét igazolta: mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy tartalmas és hosszú legyen legközérdekűbb műsoraink utóélete."
(A film vége sajnos az eredeti, könyvtári állományban is hiányzik, ezzel együtt úgy gondoltam, hogy a műsort érdemes ebben a töredékes formájában is közzétenni, ezen a blogon is.)
Iskolai végzettsége nincs (MTV Pécsi Körzeti Stúdió, 1978)
A kertvárosi lakótelep-építkezés hatodik szerkezeti egységeként épült meg 1983 és 1985 között a Malomvölgyi úti lakótelep, a hetedik, és egyben utolsó nagy ütem pedig a Rózsadombi lakótelep építése volt 1986 és 1989 között. Az akkor málomi dombtetőként emlegetett városrészbe 1986 őszén költözhettek be az első lakók. A kulcsátvételnél természetesen ott volt a Közösségi Televízió stábja is.
A Baranya Megyei Építőipari Vállalat által épített lakások számának alakulása a 80-as évek második felében:
1985: 1375 lakás
1986: 1257 lakás
1987: 1034 lakás
1988: 962 lakás
1989: 1132 lakás
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.11.10.)
Valójában azonban a lakásokon túl még semmi nem volt kész a Rózsadombon, se bolt, se út, se busz. A legégetőbb igény tehát az egykori 62-es buszjárat elindítása volt, aminek az előkészületeiről Gyuris Gábor, a Pannon Volán személyforgalmi osztályvezetője számolt be a lakóknak szintén ebben a műsorban, íme:
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.11.10.)
