"A pécsiek örömmel fogadhatják a jó hírt: a Pécsi Városi Televízió április 29-én, szombaton reggel megkezdi rendszeres adását." - harsogta a Dunántúli Napló a hírt 1989. április 26-án. Az intézmény független intézményként indult ugyan, azonban az újság hozzáteszi: a televízió "a gazdálkodási, pénzügyi kérdéseket tekintve a városi tanács pénzügyi osztályához tartozik." Értjük, ugye. :)
A VTV főszerkesztője az induláskor a Magyar Rádiótól átigazolt Müller István volt, aki a műsorstruktúráról elmondta:
"A minden második hétvégén szombaton 7 órától 9 óráig az egyes műsoron fogható adás az idén még kísérleti jellegű lesz. Hangulatában alkalmazkodni igyekszik majd a szombat reggelekhez, ezért az átlagosan 75 perces műsoridőt sok aktuális információ, zene, néhány perces kisinterjúk jellemzik majd. A rovatok is eszerint alakultak ki: a "szóbeszéd" a város közszájon forgó gondjaira, a "plusz-mínusz" gazdasági jellegű problémákra figyel, s valaki mindig leül a "vendég" rovat székébe is."
Élő adás a pécsi városi televízió stúdiójából. (1989. április 29.)
Induláskor a Városi Televízió adásait 34 ezer pécsi lakásban - Kertvárosban, a Szigeti úti lakótelepen, Uránvárosban, és a meszesi városrész 400 lakásában - nagyközösségi antennarendszer segítségével közvetlenül is venni lehetett, de a misinai és a kertvárosi kisadók is sugározták a műsorokat.
A Pécsi VTV adásaihoz a technikai feltételeket a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója biztosította, így adva volt a helyzet, hogy az első interjút Békés Sándor, a "vendéglátó" stúdió vezetője adja a Városi Televíziónak.
Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1989.04.29.)
(Békés Sándor az interjú végén elmondja, "itt van ez a rengeteg vallásos fiatal, akiket én kíváncsisággal szeretnék megismerni." Ezzel pedig az 1989-es Regionális Taizéi Találkozóra utal, amit ezekben a napokban rendeztek Pécsen, és ami miatt Európa számtalan országából nagyjából 15 ezer fiatal érkezett a városba.)