Pécsi Stúdió

A 90-es évek elején, gyerekként számomra Pécsen a Konzum Áruház jelentette a jelent, a FEMA pedig a jövőt, a megtestesült, nagybetűs nyugatot. A bevásárlóközpont szomorú jelenét már sokszor, sok helyen megírták, mi azonban mostani posztunkban a dicső múltra, a város akkor legkorszerűbb bevásárlóközpontjának az építésére és átadására emlékezünk.

"Négyezer négyzetméter alapterületű autós bevásárlóközpont épül Pécsett, a Lvov-Kertvárosban, az 58-as út mentén. Az alapvető élelmiszereket és iparcikkeket árusító supermarket menedzselését Fellbach városa vállalta el. Az új kereskedelmi egység létesítéséhez állami és magántőkét egyaránt felhasználnak. A Baranyaker és a Mecsek Füszért közösen hirdetett pályázatot az üzlethelyiségekre" - tudósít a Dunántúli Napló 1988. május 24-én.

Július elején már a tervek elkészültéről szóltak a hírek.

Befejezés előtt a pécsi autós bevásárlóközpont tervei - Vállalkozók kerestetnek!

Magyarországon egyedülálló kereskedelmi és szolgáltató központ nyitja meg kapuit Pécsett 1990-ben. A Harkányi, a Sarohin tábornok és a Hajdu Gyula utcák által határolt részen mintegy 5000 négyzetméter hasznos alapterületen épül föl a komplexum, amelynek tervei befejezés előtt állnak. Elkészültével megoldódik a Kertváros ellátása minden szempontból és tehermentesül a belváros, mert a bevásárlóturizmus is - valószínűleg - ide koncentrálódik majd.

Röviden arról, milyen lesz a városszéli centrum. Az elképzelések szerint galériás, tetőteres épület falait húzzák fel. A 2800 négyzetméteres földszintet egy vegyes profilú supermarket áruház foglalja el, ahol élelmiszer, háztartási, vegyi és iparcikkek, napi ruházati termékek kaphatók. Érdekessége, hogy az élelmiszerrészen üvegfallal elválasztott húselőkészítőt alakítanak ki, hogy a vevők nyomon követhessék az itt végzett műveleteket. Az 1600 négyzetméteres galérián lesznek a szolgáltatóegységek, többek között kulcsmásoló, cipőjavító, fodrász-kozmetikus, fényképész, gyorsbüfé, valamint egy utazási iroda és egy valutabolt. Várják még vésnök, üveges, optikus-látszerész, női, férfiszabó, táska- és cipzárjavító jelentkezését! Fontos tudni, hogy lesznek olyan részlegek, amelyek nonstop nyitva tartanak. Az 100 négyzetméteres alapterületű tetőtérbe kerülnek a szociális helyiségek és az irodák,illetve egy panzió, ahol 16 kétágyas szoba várja vendégeit. Ennek működtetésére szintén keresik a szakmai tapasztalattal és tőkével rendelkező vállalkozókat, társakat!

(Dunántúli Napló - 1989. július 22. - részlet)

A cikk megemlíti, hogy az új "bevásárlócentrum" neve Fellbach lesz, a tervezés mintájául ugyanis Pécs nyugatnémet testvérvárosának egy hasonló kereskedelmi-szolgáltató központja szolgált.

Beck Tamás kereskedelmi miniszter helyezi el az új bevásárlóközpont alapító levelét.

1989. május 26-án aztán a városba érkezett Beck Tamás kereskedelmi miniszter, aki részt vett az áruház ünnepélyes alapkőletételén. A miniszter elmondta: "nagy öröm számára, hogy a mai gazdasági helyzetben ilyen nagyszabású üzletközpont építésébe kezdenek Pécsett, s üdvözölte az autós bevásárlóközpont megvalósításának és működtetésének részvénytársasági formáját is, a külföldi tőke bevonását, a további bővítés lehetőségét."

A 300-350 milliósra tervezett beruházás megvalósítására létrejött részvénytársaság alapító tagjai a következők voltak:

• Baranyaker
• Mecsek Füszért
• Pécs Város Tanácsa
• Szelektív Rt. (Budapest)
• Tritex Kereskedelmi Vállalat
• Gutbrod GmbH (Ausztria)

És hogy mi is volt ez a bizonyos Gutbrod GmbH? Erről kérdezte a megyei napilap a Fellbach Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaság egyedüli külföldi részvényesét, Gottfried Ostermayert, aki elmondta:

"Cégem a Gutbrod Ausztria egy hasonló nevű nyugat-németországi cég leányvállalata, amely a kerti gépek egyik legnagyobb forgalmazója. Pontosabban az NSZK-ban jelenleg a második legnagyobb, de én nagyon remélem, hogy három-négy éven belül Ausztriában a legelső lesz. Határozott elképzelésem, hogy a keleti exportot növeljem, hogy segítségemmel a magyar piacot is megnyerjük magunknak. Egyébként nemcsak eladni, de vásárolni is szándékozunk Magyarországról. Ikladról például már most is veszünk különféle villanymotorokat, merülőszivattyúkat, és keressük azokat a termékeket, amelyeket exportálni tudnánk."

Ostermayer elmondta még, hogy ő személy szerint meg volt győződve arról, hogy Magyarországon semmiféle politikai konfliktussal nem kell számolni, Magyarország és Ausztria pedig - az erősödő kapcsolatok révén, amibe természetesen beletartoztak az üzleti együttműködés is - híd lehet Kelet és Nyugat között.

A leendő bevásárlóközpont alapjait tűzik ki Kertváros határában a Bázis szakemberei

Az üzletközpont építését tehát 1989 nyarán megkezdték a Bázis - a korábbi Baranyai Építőipari Vállalat -  és a kapcsolódó vállalatok szakemberei.

"Már alapozzák a Pécs határában épülő új bevásárlóközpontot." (DN - 1989. augusztus 15.)

A pécsi Lvov-Kertvárosban lakókat érdekli, mi ez a nagy munka a Hajdú Gyula úton? A DDGáz  épít gázvezetéket - zömmel a zöldterületen - az autós bevásárlóközponthoz. A közműmunka befejezési határidejéről annyit jegyzünk meg, hogy a városgondnokság október 31-ig ad ki útfelbontási engedélyeket, a télre készülve, illetve az utak védelmében.

(Dunántúli Napló - 1989. október 19.)

Egy rövid videóbejátszásunk is van 1989. szeptemberéből, amikor a Városi Televízió munkatársai jártak a FEMA építkezésén, ekkor készült az alábbi rövid tudósítás képanyaga.

Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1989.09.30.)

Az építési munkák csúsztak, így az eredetileg 1990-re tervezett átadás meghiúsult. A FEMÁ-t végül csak egy évvel később, 1991. május 16-án nyitották meg, amiről így számolt be a megyei napilap aznapi száma:

Nyitás: ma reggel - Átadták a FEMA bevásárlóközpontot

Huszonkét hónapos munka után elkészült és ünnepélyes keretek között átadták Pécsett, a Kertvárosban az ország egyik legnagyobb kereskedelmi egységét, a FEMA bevásárlóközpontot.

A FEMA átadására eljött meghívottakat, akik közt ott volt dr. Krippl Zoltán, Pécs Megyei Jogú Város polgármestere és Theodor Zens, a Németországi Szövetségi Köztársaság pécsi konzulátusának konzulja, dr. Kerner Ödön, a Fellbach Részvénytársaság elnökigazgatója köszöntötte. Magyar és német nyelven elmondott beszédében szólt egyebek közt a bevásárlóközpont létrejöttének körülményeiről, dicsérte azokat a kivitelezőket, akik erre rászolgáltak, s reményének adott hangot, hogy a FEMA nyitása csak egy állomás a vásárlókkal való kapcsolatfelvételben, mert a cég maximálisan vásárlóközpontú kereskedelmet akar megvalósítani.

Dr. Krippl Zoltán elmondta, Pécsett ez az első olyan kereskedelmi egység, amelynek a vásor is tulajdonosa. Így akik a FEMA-ban vásárolnak, növelik a részvénytársaság nyereségét, melynek egy részéből a város is részesedik. Pécs polgármestere köszönetét fejezte ki Kiel úrnak, Fellbach polgármesterének, hogy a pécsi üzletközpont a német város nevét vehette fel, majd hangsúlyozta, örömmel venné, ha Fellbachban is elneveznének Pécsről valamilyen közhasznú létesítményt.

A szalagátvágást követően az ünnepség résztvevői megtekintették a bevásárlóközpontot. A FEMA ékessége a 2500 négyzetméter alapterületű hipermarket, ahol a háztartási berendezésektől a diétás élelmiszerekig, a befőttektől az ágyneműgarnitúrákig több ezer árucikket kínálnak. Több látnivaló is csalogatja az embert, az egyik ilyen érdekesség, hogy a húsbontásnak a vásárló is szemtanúja lehet egy nagyméretű üvegablakon keresztül. A hipermarket fölött lévő 1500 négyzetméteres galéria üzleteiben - DÉLKER-shop, sport-játék, divatáru, Tini-shop, porcelán, konfekció, cipő-bőrruházat, híradástechnika, fotó, óra - szőnyegpadlón lépkedhet a vevő, de nem lehet panasz a kínálatra sem.

A hármas tagolású nagyon szép épület - Kistelegdi István és Szilágyi Sándor tervezői munkáját dicséri - közepe a kupola, ahol csomagmegőrzésre, farmer- és illatszer, ruhák, valamint sütemény vásárlására van lehetőség. Az innen is nyíló fedett bevásárló utcákban, a passzázsokban sok-sok üzlet, söröző várja a betérőket. Lévén, hogy a FEMA autós bevásárlóközpont, így természetesen nagy, díjtalan parkolóval - 500 autó fér el egyidőben - várják a személygépkocsival érkezőket.

Ma reggeltől tehát a FEMA bevásárlóközpont várja a vásárlókat. Gondoltak azokra is, akik nem tudnak kocsival eljutni Kertvárosba: a Konzum Áruháztól naponta tíz alkalommal autóbuszokat indít a Fellbach Részvénytársaság a Pannon Volánnal együttműködve.

(Dunántúli Napló - 1991. május 16.)

A FEMA nyitása utáni években igencsak jól ment a szekér, ahogy az az alábbi életképeken is látszik, sokszor igazi tömegek lepték el az akkor még újdonságszámba menő bevásárlóközpontot.

A FEMA bevásárlóközpont a 90-es évek közepén élte virágkorát, hanyatlása a 90-es évek végén egy tűzesettel kezdődött és a 2000-es években folytatódott (a Vásártér mellett 1999 októberében adták át az akkori legnagyobb konkurenst, a Pécs Plázát), a jelenkori állapotokat pedig már ismerjük. Mi most mégsem a jelen szomorú képeivel, hanem az egykor virágzó bevásárlóközpontról a 90-es évek elején készült fényképekkel zárjuk a posztot.

Isten veled, FEMA!

"Botrány volt tegnap a Konzum Áruházban. Délelőtt és kora délután több órára korlátozni kellett az áruházban a vásárlók szabad bejárását a jugoszláv vásárlók rohama miatt" - írja a Dunántúli napló 1989. november 9-i cikke. Mint az újság írja: "Miközben a napok egyre csak telnek, a baranyai üzletekben a helyzet változatlan. Jugoszláviai szomszédaink bevásárló rohama nemhogy csökkent volna, hanem még fokozódott. Már nemcsak személygépkocsikkal, de buszkaravánokkal is jönnek és a megye déli részein kívül például már Komlót is felfedezték, sőt Dombóvárig is eljutottak."

Furcsa színfoltja volt a város életének 1989 őszén az egyik pillanatról a másikra megjelenő jugoszláv bevásárlóturisták rohama. A jelenség kiváltó oka az volt, hogy déli szomszédunknál ebben az időben tették szabadárassá az élelmiszereket, ezáltal pedig komoly áremelkedés ment végbe Jugoszláviában ekkoriban az élelmiszerárak területén. Emiatt pedig a határ menti lakosoknak vastagon megérte Magyarországon vásárolni, a gondot azonban nem is feltétlenül ez okozta, hanem az, hogy a derék jugoszláv látogatók elkezdtek kereskedelmi mennyiségű árut kipakolni a pécsi boltokból. A jugoszláv bevásárlók rohama ezáltal a baranyai térségben jelentős áruhiányt okozott, komoly zavart okozva a kereskedelmi ellátásban, ezáltal pedig feszültséget generálva Baranya, és különösen Pécs lakossága körében. Tumultus, sorbaállás volt jellemző ekkor a belvárosi üzletekre.

Jugoszláv bevásárlók zsúfolt vásárlókocsikkal a Konzum parkolójában. (1989.09.25.)

A jelenségről november 25-én már drámai hangon írt a Dunántúli Napló "Válságban a közellátás" című cikkében:

"Hetek, hónapok óta tart és egyre keményebbé válik az invázió a dél-dunántúli boltok ellen. Jugoszláv szomszédaink tonnaszámra vásárolják fel az élelmiszereket, viszik a sajtot, a vajat, az étolajat, a húst és mindent, ami kapható, nem kis ellátási feszültséget okozva ezzel. Mostanság már nem csak az a baj, hogy a baranyai üzletekben kevés az áru, hogy a boltokban elviselhetetlenné vált a zsúfoltság, de az is, hogy a helybelieknek fel kell ismerniük: nincs igazi gazdája ennek a problémának, vagy legalábbis hosszú időn át nem volt."

November végére a helyzet kezdett igen komollyá válni, az ügy pedig egészen a miniszteri szintig jutott. November 24-én a témában Beck Tamás kereskedelmi miniszter nyilatkozott a megyei napilapnak.

"Nagy valószínűséggel az lesz a döntés, hogy tilalmi listákat vezessünk be azokra az élelmiszerekre, amelyeket a jugoszláv turisták visznek ki, a vámőrség pedig a legszigorúbban ellenőrizze ezek kiviteli tilalmát. A baj az, hogy ezt nem lehet megcsinálni egy országra, ez diszkriminatív lenne, tehát körbe meg kell tennünk minden szomszédországgal. Ez pedig nem kiszámítható retorziókat is hozhat maga után" - mondta a miniszter, aki hozzátette: a hústermékek, valamint a vaj, sajt, olaj, margarin, fűszerpaprika fog szerepelni a listán, és minden más, amit a jugoszlávok nagy mennyiségben visznek ki az országból.

Az újságíró megkérdezte a minisztertől, biztos ez-e a legjobb megoldás. A válaszában Beck Tamás elmondta:

"Nem a legjobb húzás valóban, de Magyarország olyan ország, amelyik most indult el a piacgazdálkodás útján, itt olasz vagy osztrák körülményeket és viszonyokat igényelni teljesen irreális. Nincs az a kormány, nincs az a párt, nincs az a társadalom, amelyik ma ezt meg tudná valósítani. Huszonkétmillió turista fordul meg nálunk, ezek vásárolnak, ennyivel megnő az ország ellátásának a kötelezettsége. De magyar turisták is kimennek, azok is kapnak mindent, amit akarnak. Most, hogy ezt a tilalmi listát életbe léptetjük, s netán az osztrákok ugyanezt teszik az elektronikára, akkor megint lesz felháborodás"

Az osztrákok persze bolondok lettek volna korlátozó intézkedéseket hozni akkor, amikor a fél ország náluk költötte el a pénzét. :)

A bevásárlóturisták okozta nehézségekről - még szeptember végén - a Városi Televízióban Dr. Takács Józsefet, a Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokhelyettesét kérdezték, aki azonban a gondokon túl egy másik aspektusra is felhívta a nézők figyelmét. Történetesen arra, hogy a jugoszláv állampolgárok jelentős mennyiségű konvertibilis valutát hagytak a pécsi boltokban (a Konzum áruházban például augusztus hónapban 15 millió forint értékű konvertibilis valutát váltottak be), és - mint mondta - "ezért valamit adni is kell a külföldi állampolgárok számára."

Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1989.09.30.)

Berta János neve ismerősen csenghet a szemfüles olvasóknak. Bizony, ő már szerepelt a blogon. Egy 1986 novemberi videóban tűnt fel, és - mint a Melinda úti (8-as számú) ABC vezetője - adott tanácsokat a karácsonyi bevásárláshoz, ajándékozáshoz.

A 80-as évek végén Berta Jánost is elkapta a vállalkozási láz. Első körben bérbe vette a 8-as számú ABC áruházat, amit előtte már hosszú évekig igazgatott, 1989 nyarán pedig az ABC áruházával szemben megszűnő Zöldért üzletre csapott le, amit szintén bérbe vett. Az eredeti tervek szerint az üzletben fagyizót és kávéházat nyitott volna, de a bonyodalmas hatósági engedélyezési eljárás miatt inkább vegyeskereskedés lett az egykori Zöldértes kisboltból.

A Sarohin úti ABC csemege részlege

Új bolt a Kertvárosban

A helyzet valóban furcsa volt: egymástól öt méterre két bolt a kertvárosban - "Mindegyiküknek volt teje, kenyere...", mondja Berta János, a 8-as ABC bérlője. Így a Zöldért az ABC-vel szembeni üzletét megszüntette, versenytárgyaláson vegyeskereskedésként működtetendő meghirdette.

Ekkor a 8-as már igazán jónevű boltként volt számontartva, tisztes hasznot szülő forgalma alapján Berta János úgy vélte: a másik üzletet is érdemes lenne bérbe venni. A versenytárgyalás eredményeként az övé lett - alig egy hónap volt arra, hogy a volt Zöldért-boltot "formába rázza". Sőt:

- Két hét alatt kellett tataroznunk, a belső berendezést és az induló árukészletet beszereznünk.

E kemény két hét után tegnap reggel 9 órakor nyílt meg a pécsi Kertváros legújabb boltja a Sarohin tábornok úton, több mint másfél milliós árukészlettel, a törölközőtől a műanyag edényig, a zoknitól a piperecikkekig, a fürdőköpenytől a viledáig. Az üzletet a Zöldérttől évi 1 millió forintért bérlő Berta János reméli, hogy ez a készlet gyorsan forog majd, sőt, éppen a forgalom alapján mennyisége, összetétele változni fog. Ámbár... Az első fizető vásárlónál ugyanis mindössze hét forintot ütöttek a pénztárgépbe, de a vevő jól járt: 500 forintos ajándékcsomagot nyomtak a kezébe.

A boltnak neve egyelőre nincs - s a jövője is bizonyos értelemben "homályba vész". A bérlő ugyanis nem tett le végleg eredeti szándékáról: az üzlethelyiségből fagylaltozót és kávéházat szeretne kialakítani.

(Dunántúli Napló - 1989. július 19.)

A Bertha-féle boltok vad terjeszkedéséről nemcsak a Dunántúli Napló, de a pécsi VTV is beszámolt. :)

Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1989.07.22.)

1987 után ebben az évben is a PE-TA volt a vásár legnagyobb alapterületen kiállító kisvállalkozója.

Nagy kirakattal és vásárlási lehetőséggel jelentkezik a vásáron a PE-TA Barkácsbolt. Pál László államtitkár kézfogása a cég reklámfigurájával, Petri Péter áruházvezető beöltöztetett gyermekével.
(DN - 1989. július 15.)

"A PE-TA jó szokásához híven ismét tartogat meglepetést. Erre szinte kötelezi is a legutóbbi PIV közönségdíja. A pénteki nyitást követően a szőrös lábú hölgyeknek szőrtelenítő készüléket, a műszerészeknek elemes porszívót, az autótulajdonosoknak riasztó berendezést kínál féláron, s az elektromos szúnyogriasztó is minden bizonnyal éppolyan slágercikke lesz, mint a 20 memóriás telefon, a komplett kerti locsolórendszer, vagy a különféle árnyékoló, kerti bútorai, vagy a barkácsolók álmaként a különféle felszerelési eszközei és tárgyai" - írja július 10-én a Dunántúli Napló.

A PE-TA barkácsbolt vezetőjével Müller István készített interjút az Ipari Vásáron.

Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1989.07.15.)

A Pécsi Bútorgyár új termékei a városi sportcsarnokban

Az Ipari Vásáron 1989-ben feltűnően kevés bútorgyár képviseltette magát. Az okokat is sejteni vélte a korabeli sajtó:

"Hol vannak már azok a régi szép idők, amikor a hazai bútor- és lakberendezési ipar úgyszólván teljesen megtöltötte kínálatával a városi sportcsarnokot?! A hírek szerint nagy bútorgyáraink a törülköző bedobása előtt állnak, szűkös anyagi helyzetükben nem engedhették meg maguknak a vásári szereplést. A "kicsik" viszont igényes bútoraik bemutatásával keresletet akarnak gerjeszteni, s nem is eredménytelenül. A KISZÖV különdíját elnyerő Pécsi Faipari Szövetkezet például már a vásár napján amerikai üzletféllel tárgyalt, koloniál bútoraikat szétszerelt állapotban vinné az USA-ba." (DN - 1989. július 22.)

Koloniál hálószoba - a Pécsi Faipari Szövetkezet a Komarov Gimnázium tornatermében mutatja be hagyományos és legújabb termékeit.

A vásáron sokak érdeklődését felkeltették az autóipar újdonságai, köztük a szovjet autóipar akkori csúcsterméke, az új, 5 sebességes Moszkvics. Az új gépkocsiból 300 ezret terveztek gyártani évente, amiből 1989 végéig 500-at irányoztak elő magyarországi értékesítésre.

Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1989.07.22.)

A vásár szervezői egy igazi különlegességgel is készültek az 1989-es évre. Az rendezvény utolsó napjaiban a kaposfői Heli-Coop Légi Növényvédő és Szolgáltató Közös Vállalat helikopterén a szerencsés látogatók városnéző utat tehettek Pécs fölött.

"A repülés nem olcsó mulatság velük, de az élmény mindenért kárpótol" - írja az újság. A 48 millió forintot érő amerikai helikopter egyébként az úttörőház (a mai Szivárvány Gyermekház) előtti zöld területről szállt fel.

Hangulatos sörkert a vásárban - a pécsi Elefántos ház vendéglátósai települtek ki, csináltak tegnap estig félmillió forintos forgalmat. Jobbra: a Kolibri kapálógép.

(Dunántúli Napló - 1989. július 23.)

A 12. Pécsi Ipari Vásár látogatói minden öt lottó vagy totó megvásárlásakor tombolát kaptak, amelynek sorsolását szintén a vásár utolsó napjaiban sorsoltak. Aki pedig úgy érzi, hogy 89-ben elfelejtette átvenni a nyereményét, de a jegyét azóta is tartogatja :), azoknak álljanak itt a nyertes szelvények sorszámai:

Ezer forint értékű totó-lottószelvényt nyert a 087404 szám, bőráru csomagot a 139811, fejhallgatót a 098959, Unitra kisrádiót a 098828 és a 098978, három rúd szalámit a 087364 számú tombolajegy tulajdonosa.

(Dunántúli Napló - 1989. július 23.)

1989. július 23-án, vasárnap eljött a vásár utolsó napja, este 7-kor a 12. Pécsi Ipari Vásár bezárta kapuit. Az utolsó nap került sor a közönségdíjak átadására és a vásár százezredik látogatójának fogadására, amiről így számolt be a megyei napilap:

Kétezer-kétszáz márkás olasz robogó a 100 000. látogatónak

Délelőtt 11 óra körül lépett be a vásárba a százezredik látogató, a geresdlaki Auth Jakab és neje, akik igazán nagyszerű fogadtatásban részesültek. A meglepetéstől alig tudtak szóhoz jutni, amikor a Gondos Kisszövetkezet képviselője közölte velül, az általuk kínált, "mindössze" 2200 márkát érő robogó a cég ajándékaként az övéké. A feleségnek a Garancia még egy hatalmas virágcsokrot is átnyújtott, majd az Avtoexport pécsi városnézésre vitte őket az új Moszkviccsal. Auth Jakab villanyszerelő technikus, a geresdlaki termelőszövetkezetben számítógép-kezelőként dolgozik.

(Dunántúli Napló - 1989. július 24.)

És hogy hogy teljesített 1989-ben a Pécsi Ipari Vásár? Moldván László vásárigazgató már a zárónapon megvonta a rendezvény gyorsmérlegét:

"Sikerült bemutatni a dél-dunántúli térség - és egy kicsit az egész ország - újszerű gazdasági, üzleti törekvéseit, feltűnő volt a kisebb, újonnan alakult gazdasági szervezetek, a fiatal magyar-külföldi vegyesvállalatok jelentkezése és a vásáron tanúsított mozgékonysága, élénk üzleti tevékenysége. A számok ugyan nem véglegesek, de a megkötött és körvonalazott, a későbbiekben rögzítendő üzletek 70 millió forintra tehetők, ezenkívül a jugoszlávokkal, a németekkel, a bolgárokkal 4 millió dollár, és 200 000 rubel értékű áruszállítási megállapodás jött létre. A Pécsi Garancia Szövetkezet által kínált - nyugati valutáért árusított - gépkocsikra, elsősorban a jugoszláv Yugo-Skálára és Yugo-Floridára 250 000 márka értékben jeleztek érdeklődést a hazai keményvaluta-tulajdonosok. Moldován László megköszönte a kiállítóknak a színvonalas szereplést, egyben megígérte, a két év múlva esedékes vásárt igyekeznek az igényeket még teljesebben kielégítve megrendezni."

A 12. Pécsi Ipari Vásáron tett túránknak ezzel a végére értünk, nem marad más, mint a búcsú, amit - stílszerűen - átengedek Müller Istvánnak, a Pécsi VTV riporterének. :)

Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1989.07.15.)

"Soha ilyen jól még nem álltunk a vásárépítéssel" - újságolta az örömhírt a Dunántúli Naplónak 1989. július 6-án Moldván László, a 12. Pécsi Ipari Vásár igazgatója, a rendező Mecsek-Tourist hivatalvezető-helyettese. A kiállítást ebben az évben az újmecsekaljai szabadidőközpontban, az úttörőházban, a sportiskolában, a Komarov Gimnáziumban, a városi sportcsarnokban és az ezek közötti szabad területen rendezték meg, ahol ekkor már javában zajlottak az építési munkálatok.

Készül az AgroBank pavilonja az Ipari Vásáron

A vásárra az ország minden részéből több mint 200 vállalat, szövetkezet, társaság, kisiparos és kiskereskedő állította ki termékeit, kínálta szolgáltatásait. Minden addiginál jelentősebb volt ebben az évben a külföldi részvétel, csaknem 80 cég mutatkozott be, főként Pécs testvérvárosaiból, a németországi (akkor NSZK-beli) Fellbachból, Eszékről, a bulgáriai Szlivenből, és - ekkor első ízben - a törökországi Kütahyából érkeztek a külföldi kiállítók.

Pál László, az Ipari Minisztérium államtitkára tartja ünnepi beszédét a 12. Pécsi Ipari Vásár ünnepélyes megnyitóján Pécsett, az úttörőház előtt. (1989. július 14.)

"A képességet, az akarást mutatja ez a vásár a megújulásra, a vállalkozásokra, melyeknek a kormány nagyobb mozgásteret akar adni - hallottuk tegnap az úttörőház előtt, ahol Pál László, az Ipari Minisztérium államtitkára ünnepélyes keretek között megnyitotta a 12. Pécsi Ipari Vásárt." (DN - 1989. július 15.)

A vásár délután 2 órakor nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, és következő hét vasárnapig, naponta délelőtt 10-től este 7 óráig várta a látogatókat. A MÁV az egész ország területére 33 százalékos utazási kedvezményt biztosított a vásárra utazóknak. A rendezők 100 000 látogatót vártak.

Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1989.07.15.)

Új volt az 1989-es kiállítás helyszínei között az Agroker Áruház parkolója, ahol főleg mezőgazdasági termékek bemutatása zajlott. Volt itt 11 lóerős, amerikai Briggs-motorral hajtott csehszlovák gyártmányú, és 16 lóerős jugoszláv kistraktor is, de "különlegesen jó minőségű" olasz láncfűrészeket és tömítő, ragsztó, karbantartó anyagokat is kínáltak a vásár ezen új helyszínén.

Gyerekjáték a gépek vezérléstechnikája - sugallja az osztrák Festo cég kiállítása.
(DN - 1989. július 18.)

A Sportiskola tornaterme a gépeké, az elektronikáé volt.

"Itt látható a pécsi Sopiana Gépgyár, és "kiscsibéi", a magyar-olasz Somapak, a magyar-osztrák Sonet csomagológépei, valamint az osztrák partnerek, a Festo és a Kraupa vezérléstechnikája. Nagydíjas a Sopiana SP 4 gyűjtőcsomagológépe, a svéd Iwema cég licensze alapján gyártják. Az automata a sörös palacktól a napolajas flakonokig bármit kartonba dobozol, megkönnyítve az áruházi rakodók és kiszolgálók életét. Az SP 4 első példányát - melyeket további darabok követnek - a Békéscsabai Konzervgyár vette meg." (DN - 1989. július 17.)

Július 19-én jugoszláv nap volt a 12. Pécsi Ipari Vásáron.

"Déli szomszédaink hagyományos résztvevői kiállításunknak, lévén, hogy az fontos üzleti találkozóhelye és fóruma a határ menti gazdasági ügyleteknek. A jugoszlávok részvételét az eszéki Osijek Export-Import cég szervezte." - írta a megyei napilap július 20-án.

Jugoszláv kiállítók a városi sportcsarnokban (DN - 1989. július 20.)

1989-ben 33 jugoszláv cég állította ki termékeit a városi sportcsarnokban. "A határ menti árucserére hagyományosan felkínált termékeikkel jöttek el: ruházati cikkekkel, élelmiszerekkel, kozmetikumokkal és háztartásvegyipari cikkekkel, bútorokkal, építőanyagokkal, melyeket a magyar áruválaszték színesítésére szántak. [...] Hogy mikor nyitnak Pécsett jugoszláv termékek áruházát, s viszont Eszéken magyart - Grujica Djukanovic, az Osijek Export-Import cég külkereskedelmi igazgatója ezt nagyon is üdvösnek tartaná -, azt még nem tudni, de szerinte gyorsan eredményre fognak tudni jutni, föltéve, ha a kormányok is így akarják, minden korlátozás alól mentesen, külön árukeretet biztosítanának."

Fellbach város és környéke , az élen járó délnémet ipar cégeinek kiállítása a városi sportcsarnokban (DN - 1989. július 21.)

A vásár alkalmából népes fellbachi, üzletemberekből álló küldöttség is érkezett Pécsre, élükön Fellbach város főpolgármesterével, F. W. Kiellel. A megyei napilap július 21-én írja:

"Második alkalommal vesznek részt vásárunkon Pécs testvérvárosának, Fellbachnak és környékének cégei. A Városi Sportcsarnokban ízelítőt adnak a délnémet ipar magas fejlettségéről, a kis cégek főként háttéripari termékeket, alkatrészeket állítanak elő: autóalkatrészeket, motorokat, tömlőket, felületkezelő rendszereket, hajtóműveket, elektronikai, híradástechnikai alkatrészeket, rendszereket, továbbá háztartási eszközöket, mosógépeket, hűtőket. Ez utóbbiakat itt is hagyják - megvásárolta a Baranyatrade Kft."

(folytatjuk...)