Pécsi Stúdió

Tekintsünk vissza együtt Pécsre és a 80-as évekre. - Riportok, videórészletek kétnaponta a Kertvárosi Közösségi Televízió és a Pécsi Városi Televízió 1986 és 1990 között készült műsoraiból. - Nyomj egy "Like"-ot, hogy a Facebookon is értesülj az új posztokról!

Címkék

100 éves kertvátosi lakos (2) 1978 (2) 1981 (1) 1983 (2) 1985 (4) 1986 (27) 1987 (25) 1988 (47) 1989 (26) 1990 (5) 2014 (1) 508-as (1) 62-es busz (3) abc (6) adásszünet (1) agroker (1) aidinger jános (1) állami biztosító (1) állatkert (2) alsószentmárton (1) ank (1) apáczai csere jános (1) aranyvasárnap (1) áremelkedés (1) áruház (1) áruhiány (1) autóbuszok (1) autós hegyiverseny (1) bakti ferenc (2) bányászdemonstráció (2) bányászok (4) bányászsztrájk (1) barkácsáruház (1) báv (2) békés sándor (2) berta jános (1) bév (1) bevásárlóturizmus (1) biztosítás (1) boldogság háza (1) bőrgyár (2) bruttósítás (1) bucsu (1) cigányok (1) címer (1) commodore 64 (2) csőtörés (1) demisz (1) diákmunka (1) diákok (2) diana tér (1) divatbemutató (1) dohányzás (1) dokumentumfilm (7) domus (2) eddy grant (1) építkezés (3) erdélyi menekültek (1) erhardt imre (1) esküvő (1) fáy andrás (1) félévi bizonyítvány (1) felvonulás (1) fema (1) filmetűd (1) főcím (1) földutak (1) fórum (1) friderikusz (1) füzi árpád (1) grósz károly (2) gyalogátkelő (1) gyerekek (1) gyermekruhák (1) gyurcsány ferenc (1) hajdú gyula (1) hajléktalanok (1) halvásárlás (1) hanghiba (1) hazafias népfront (1) hiánycikkek (1) hild-díj (1) hírgép (1) hőerőmű (2) hóhelyzet (2) hullám (1) hvg (1) ikarus (2) ilku pál úti abc (1) interjú (1) iparosház (1) játszótér (1) jelzőlámpa (1) jó estét kertváros (99) jó estét pécs (2) jó reggelt pécs (31) jugoszlávok (1) kamaz (1) karácsony (4) kárász róbert (1) katona ágnes (1) kerékpárosok (1) kereskedelem (12) kertváros (1) kínaiak (1) kisdobosok (1) kisz (2) kmk (1) kommunista szombat (1) könyvesbolt (1) konzum áruház (1) kossuth tér (1) közerület-felügyelők (1) közlekedés (19) kozmetika (1) ktv (101) lakásátadás (2) lakáskiutalás (1) légi felvételek (1) lila abc (1) magasház (2) magyarürög (1) május elseje (1) malomvölgyi úti abc (1) mechlabor (2) mecsek (1) mecseki kisvasút (1) melinda utca (1) melinda utcai abc (2) mérnökképzés (1) möbiusz (1) mozi (1) mtv (7) műjégpálya (2) munkásőrség (1) műszaki értelmiség (1) műszaki vizsga (1) németh károly (1) népi ellenőrzés (1) nevelési központ (9) nevkó abc (1) női szépségideál (1) oktatás (4) omega (1) orfű (1) otp (2) pályaválasztás (1) panellakások (1) panelszerelők (1) pankráció (1) pannon volán (4) parkok (1) patyolat (1) pe-ta (2) pécsi ipari vásár (2) pécsi körzeti stúdió (7) pécsi nemzeti színház (1) pedagógusnap (1) pétáv (2) piac (1) piroska presszó (1) piros abc (2) piti zoltán (1) posta (4) rába (1) reklámok (2) rendőrség (1) rózsadomb (8) sopiana gépgyár (1) sport (1) strand (2) sulivízió (2) számítástechnika (1) széchenyi istván gimnázium (1) szellemváros (2) szemetelés (1) szent istván tér (1) szja (1) szökőkút (1) születésnap (2) szűrőbusz (1) takarékbélyeg (1) takarékosság (1) takarékossági világnap (1) tanműhelyek (1) távfűtés (1) taxi (2) telefon (4) tőkés import (1) történelmi belváros (1) tudakozó (1) tünde divatház (1) tűzoltóság (2) tűzvédelem (1) tv-computer (1) újságos (1) új nemzedék (1) uránbánya (5) uránbányászok (5) uránváros (1) uszoda (1) utcaseprők (1) útkarbantartó gépek (1) úttörők (1) úttörőtábor (1) vadászkürt szálló (1) választások (1) városbejárás (1) városgondnokság (1) városi sportcsarnok (1) varsány utca (1) vásárcsarnok (1) véménd (1) verseny (1) vidámpark (1) videoklip (1) videoton (1) vízellátás (1) vtv (31) zászló (1) zöldövezetek (1) zsebpénz (1) Címkefelhő

Blogajánló

Facebook


"Ön tudja, mi az a töredékszavazat?" - Választásokra készül az ország - 1990. március

2014.11.03. 09:00 tomikgb

1990 tavaszán hosszú idő után az első szabad országgyűlési választás megrendezésére készült az ország. A Városi Televízió is készült, többek között egy olyan riporttal, amelyben az utca emberét kérdezte, vajon tisztába van-e azzal, kire, mire és hogy is kell szavaznia pontosan. A legzseniálisabb kérdés azonban az volt:

"Ön tudja-e, hogy mit jelent pontosan az, hogy töredékszavazat?"

És Ön tudja? :) Kopogtatócédulák, egyéni jelöltek, programok. A választásra készülő városban, a Kossuth téren kérdezősködött a VTV stábja. Az időpont: 1990 márciusának eleje.



Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1990.03.04.)

Szólj hozzá!

Címkék: választások 1990 vtv jó reggelt pécs

Szíjjártó Zoltán szakmunkástanuló nyerte a szakmunkásképzők számítástechnikai versenyének megyei döntőjét - 1990. március

2014.10.30. 09:00 tomikgb

Pécsett 1990 tavaszán rendezték meg a szakmunkásképző intézetek számítástechnikai versenyének megyei döntőjét. A versenyen 12 diák indult, a győztes pedig Szíjjártó Zoltán, az 508-as szakmunkásképző iskola harmadikos tanulója lett, aki ekkoriban vízvezeték-szerelőnek tanult. Nem mellesleg pedig ügyesen bánt a számítógépekkel, így mehetett a számtech. verseny országos döntőjére.

A megyei döntőben a nyereménye pedig egy - akkor már igen elavultnak számító - Videoton TV Computer volt.

tvc_kataloguslap_1987.jpg


A Videoton TV-Computer katalóguslapja egy 1987-es prospektusban.
(Kattintásra nagyítható - Forrás: tvc.homeserver.hu)

 

A Videoton TV-Computert (TVC) magyar otthoni számítógép volt, amit a 80-as évek végén, mindössze három évig gyártottak Székesfehérváron. A gép nem teljesen magyar fejlesztés, a kiinduló alapot az Enterprise-t is gyártó cég egy korábbi licence adta, amelyet 1984-ben vásárolt meg a Videoton. A TVC lelke egy 3,125 MHz-en üzemelő Z80-as processzor volt, ugyanaz, ami az 1982-ben kiadott ZX Spektrumokban is ketyegett. A gépbe 32 vagy 64 KByte RAM-ot építettek.

 

tvc_reklam_1985.jpg
Reklámfotón a Videoton TV-Computer. (1985)

 

A TVC sosem vált igazán népszerű otthoni számítógéppé, Magyarországon a 80-as évek végén már a Commodore 64 terjed viharsebesen, köszönhetően a TVC magas árának és annak, hogy C64-re akkor már rengeteg program, játék elérhető volt, a Videoton gépre meg kis túlzással semmi. A Videoton TVC-t tehát bátran nevezhetjük kudarcnak is, állami megrendelésre azonban (az iskolaszámítógép program keretében) sikerült értékesíteni több ezer darabot, az üzlet tehát - a piaci bukás ellenére - emiatt akár még rentábilis is lehetett. Az ezután megmaradt készleteket meg ilyen-olyan formán a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján elosztogatták, hiszen a gép ekkor már piacképtelen volt, lényegében senkinek sem kellett.

 

tvc_piv_1989.jpg
Az 1989-es Pécsi Ipari Vásáron is TV-Computereket osztogattak ajándékba.

Szíjjártó Zoltánnal Gerner Éva készített riportot 1990 márciusában.



Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1990.03.04.)

8 komment

Címkék: 1990 videoton vtv jó reggelt pécs tv-computer 508-as

Hajléktalanok, vagy csavargók? - Lakossági fórum Pécs első hajléktalanszállójának megnyitása kapcsán - 1989. december

2014.10.28. 09:00 tomikgb

A hajléktalanság alapvetően az ipari forradalommal egyidős, ebben az időszakban kezdek el először tömegek a nagyvárosok felé áramlani. A lakáshelyzet nem tudott lépést tartani a népesség robbanásával, és - különösen a szegények körében - jellemző volt a túlzsúfoltság, a rossz lakásviszonyok. Magyarországon a hatóságok kezdetben közbiztonsági illetve közegészségügyi problémaként kezelték a jelenséget, 1876-ban azonban létrejött Budapesten az első olyan egyesület (Hajléktalanok Menhelye Egylet), amelynek menhelyek alapítása és fenntartása volt a célja.

Az első világháború után az elcsatolt országrészekből Magyarország felé áramló tömegek, majd a 30-as évek elejének gazdasági válsága tette komoly próbára az akkori ellátórendszert. A munkából ekkoriban már az egyházi, illetve egyházi kötődésű karitatív szervezetek is kivették a részüket: pályaudvari missziókat hoztak létre, ingyenkonyhákat és melegedőhelyiségeket üzemeltettek. 1936-ban országosan már mintegy 3200 férőhely állt a hajléktalanok rendelkezésére.

A második világháború után a szétbombázott hajléktalanellátó intézményeket is elkezdték rendbe hozni, de ez rövid ideig tartott: az 1950-es évektől megváltozott a hivatalos ideológia, a hajléktalan kifejezés megszűnt jogi kategória lenni. A menhelyek és szükséglakások helyett állami (tanácsi) bérlakások voltak hivatva a lakhatási gondok megoldására. Az új paradigma értelmében sem szegénység, sem hajléktalanság nem létezett többé, s csak az nem tudta megoldani a lakhatását, aki nem akarta.

Ez az álláspont pedig a 80-as évek közepéig nem is igen változott. "Mindenki munkához, vagy ha arra rászorul, egészségügyi, szociális ellátáshoz juthat, nincs tehát objektív társadalmi alapja annak, hogy emberek a társadalom perifériájára szorulva munkakerülő, csavargó életmódot folytassanak, illetve betegen, elhagyottan pályaudvarokon, búvóhelyeken tengessék életüket" - írta a BRFK 1985-ben egy, a Fővárosi Tanácsnak szóló tájékoztató jelentésében.

A hajléktalan emberek tömeges, szemet szúró ismételt felbukkanása 1989-re tehető, és a társadalom is ekkor kezdett el újra komolyabban foglalkozni a problémával, ekkoriban kezdték megnyitni az országban az első ellátópontokat, átmeneti szálláshelyeket. Pécsett sem történt ez másként. A városban a hajléktalanok számát ekkoriban 80 és 150 közé tették, az első átmeneti szállót pedig Pécsbányatelepen, egy egykori MSZMP-s épületben alakították ki.

A szálló megnyitásáról az egyik ötletgazda, Pörös Béla számolt be 1989 decemberében a sajtó - a Városi Televízió és a Dunántúli Napló - munkatársainak.



Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1990.01.05.)

Csak a tüneti kezelés része - Mi lesz a hajléktalanokkal?


Az elmúlt héten Pécsen is kialakították a hajléktalanok átmeneti szálláshelyét.


A Szabad Demokraták Szövetségének pécsi csoportja és az Ifjúságért Egyesület által kezdeményezett akció eredményeképpen 29 hajléktalan kapott szálláslehetőséget egy pécsbányatelepi volt MSZMP helyiségben.


A Pécs Városi Tanács és a honvédség támogatásával kialakított szálláshely mindenképpen csak ideiglenes megoldásnak tekinthető, hisz már az első éjszakán kiderült, hogy az itt elhelyezett 20 ágy kevés, ennél jóval többre van szükség. Kiderült az is, hogy a hajléktalanoknak nemcsak ágy kell, ahol meghúzhatják magukat éjszakánként, hanem szükségük lenne másfajta segítségre is. Egy olyan intézményre, ahol lehetőség van a velük való személyes foglalkozásra, ahol segítenek gondjaik, problémáik megoldásában, segítenek munkahelyet, albérletet, lakást keresni, ahol módjuk van olyan kapcsolatok kialakítására, amelyek hozzásegítik őket hosszabb-rövidebb ideje kisiklott életük megváltoztatására.


Az elmúlt hetekben az Ifjúságért Egyesület aktívái megpróbálták feltérképezni a város hajléktalanjainak helyzetét. Megdöbbenve tapasztalták helyzetük kilátástalanságát, embertelen körülményeiket. Volt köztük súlyos tüdőbeteg (aki azóta már kórházba került), egy férfi, akinek egyik lábát korábban amputálták, voltak narkósok, alkoholisták, homoszexuálisok, intézetben nevelkedett fiatalok és csak alkalmanként csövezők. Többségük munkanélküli, de akadnak köztük olyanok, akik dolgoznak és eddig a vasútállomás váróterméből indultak reggelenként munkahelyükre és délután ide tértek vissza. Volt köztük olyan nyugdíjas, akinek nyugdíját a postás egyenesen az állomásra hozta.


Becslések szerint a hajléktalanok száma Pécsett 80-130 fő között mozog. Ezek nagy része eddig a vasútállomás várótermében húzta meg magát éjszakánként, de sokan választják a 10 emeletes lakóházak lépcsőházait, alkalmi ismerősök által felajánlott 1-2 éjszakás szálláslehetőséget - gyakran nem ellenszolgáltatás nélkül. Sajnos egyre inkább meg kell tanulnunk együttélni a szegénységgel és annak következményeivel. És meg kell tanulnunk a szegénységgel kapcsolatos problémák kezelését, a kilátástalan helyzetbe került embereken való segítés intézményes és intézményeken kívüli lehetőségeit. A szociálpolitikai intézményrendszer önmagában már most is képtelen a bajok orvoslására.


Szükség van arra, hogy az egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerülő társadalmi csoportok gondjainak csökkentésére, ellensúlyozására társadalmi összefogással szülessenek konkrét cselekvési programok. Olyan programok, amelyek nemcsak a már bajba jutott emberek megsegítését célozzák, hanem gondot fordítanak a megelőzésre is, a különböző problémák megoldását önerőből biztosító egyéni hatékonyság fejlesztésére.


Ehhez arra is szükség van, hogy a szociálpolitika, oktatás és közművelődés együtt is keresse a gondok megoldásának lehetőségeit. Egy átmeneti szálláshely csak a tüneti kezelés része. A hajléktalanok megjelenése környezetünkben már nagyon komoly gondokra figyelmeztet bennünket. Ezt már nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni.


(Dunántúli Napló - Pörös Béla - 1989. december 16.)

Az ügy azonban nem maradt ennyiben, a pécsbányatelepiek ugyanis egy emberként zúdultak fel és keltek ki a szálló, és a telepre költöztetett hajléktalanok ellen. Az ügy meglepően komoly indulatokat keltett, a lakók pedig az intézkedéssel kapcsolatos kérdéseiket, véleményeiket egy lakossági fórum keretében zúdították a város vezetőinek nyakába. Aki a riport második felében a kérdésekre válaszol: Dr. Molnár Zoltán, a város akkori tanácselnöke.



Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1990.01.05.)

A Központi Statisztikai Hivatal felmérései szerint egyébként 1993-ban országosan 3578, 2006-ban 7579, 2014-ben pedig már több mint 11000 férőhely működött hajléktalan emberek szállásnyújtó intézményeiben (éjjeli menedékhelyen, átmeneti szállón és hajléktalanok otthonaiban).

Szólj hozzá!

Címkék: 1990 hajléktalanok vtv jó reggelt pécs

Kiköltözés: március 21-ig az összes lakónak és intézménynek el kell hagynia a Magasházat! - 1990. január

2014.10.26. 09:00 tomikgb

A Magasházzal foglalkozó kétrészes poszt első felében már megemlékeztünk a 25 emeletes építéséről, valamint a 80-as évek végén felbukkanó hibák kezdeti fogadtatásáról. Akkor ott fejeztük be, hogy 1989 nyarán kiköltözésről még nem, csak felújításról volt szó a Magasházzal kapcsolatban.

magashaz_pecs_1990.jpg

1989 második felében azonban eléggé felpörögtek az események. A Dunántúli Napló 1990. január 10-én részletesen foglalkozott az épület sorsával. Itt foglalták össze az épületen addig elvégzett vizsgálatokat is:

"A Magasház átfogó épületdiagnosztikai vizsgálatának elvégzésére még 1988-ban az Építési és Minőségellenőrzési Intézet kapott megbízást. A vizsgálat egyik részeredménye jelezte, hogy az épület szerkezeti rendszerében rozsdásodás (korrózió) észlelhető az épület ügynevezett "primer tartószerkezetét feszítő pászmán". Ez a részeredmény - jellege miatt - további vizsgálatok elrendelését is szükségessé tette.

1989. derekán a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat (PIK) a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatot (FTV) kérte fel a korróziós károsodás mértékének további, részletes vizsgálatára. Ezt az FTV 1989. december 20-i határidővel, külföldi szakértő bevonásával vállalta.

A helyszíni feltáró vizsgálatok egyrészt az eddig felvetődött problémákat más megvilágításba helyezték, másrészt olyan súlyú gondokat is jeleztek, amelyek indokolttá tették statikus szakértők véleményének kikérését is.

Pécs Megyei Város Tanácsa építési és közlekedési osztálya és a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat - figyelemmel az épület méreteire - a Budapesti Műszaki Egyetem vasbetonszerkezetek tanszékét kérte fel a szakértői közreműködésre. A tanszék 1990. november 15-i határidőre vállalta el a szakmai vélemény megadását. Figyelemmel a korróziós károsodásból eredő tartószerkezeti meghibásodásokra és az ebből adódó feladatokra, a szakértő - részben a rendelkezésre álló korábbi információk alapján - 1989. december 15-én telexen előzetes szakértői információt bocsátott rendelkezésünkre. Ennek a szóbeli kiegészítésére, majd előzetes írásos rögzítésére december 18-án és 21-én került sor.

Az eddig ismert vizsgálati eredmények szerint a korróziós károsodás oka a feszített vasszerkezet pillér- és födémelemei közé elhelyezett gyorskötő, hézagkitöltő anyag (PU-paszta) korróziókeltő hatásaiban keresendő. Az eddigi vizsgálatok alapján feltehető, hogy az épület feszítő acélszerkezeteinek zömét - mindegy 70 százalékát - korróziós hatás érte. Ennek pontosabb igazolása vagy kizárása csak a tényleges további feltáró munkák után válik ismertté. Természetszerűleg e munkákat csak az épület teljes kiürítése mellett lehet elvégezni."

A vizsgálatok eredményeképpen tehát 1989 karácsonyára (egészen pontosan december 21-én) eldőlt:

"A Budapesti Műszaki Egyetem március 21-ig vállalt garanciát, felelősséget ezért az épületért, ami azt jelenti, hogy e napig az összes lakót és intézményt ki kell költöztetni."

magashaz_pecs_1990_2.jpg
Levél Németh Miklós miniszterelnök úrnak!

Pécs városában 1977-ben épült fel a város arculatát erőteljesen befolyásoló 25 emeletes, úgynevezett magasház-épület. Az utóbbi időben a műszaki szakemberek olyan elváltozásokat - beázás, korrózió - tapasztaltak, amelyek szükségessé tették külső szakértők közreműködésével az épület beható vizsgálatát.


Arról már a korábbi időszakban tudomásunk volt, hogy az épület nyílászáró szerkezetei a beázások miatt cserére szorulnak. A további vizsgálatok, korróziós feltárások indokolttá tették statikus szakemberek bevonását is. A tartószerkezetek állapota miatt - egyetértésünkkel - a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat a Budapesti Műszaki Egyetem Vasbetonszerkezetek Tanszékét kérte fel.


Az eddig rendelkezésünkre álló adatok alapján 1989. december 21-én közölték előzetes szakvéleményüket, amely a következőkben foglalható össze:


- Az épület tartószerkezete gyors megerősítésre szorul.


- A megerősítés megtervezéséhez további vizsgálatok elvégzése szükséges.


- A szakértők nem tartják szükségesnek a lakók azonnali kiköltözését, azonban a további folyamatos romlás kétségtelen bekövetkezésére kell számítani. Emiatt az épületet folyamatosan és tervszerűen ki kell üríteni, a bentlakókat ki kell költöztetni az elkövetkezendő három hónapon belül, január 15. és március 21. között.


- Az épület szükséges megerősítése műszakilag csak a teljes kiürítéssel hajtható végre, mert az épületgépészeti vezetékek (víz, csatorna, villany, fűtés) szakaszolásos üzemeltetése nem oldható meg.


- Bár a vizsgálat jelenlegi adatai szerint nincs közvetlen életveszély, az épület kiürítéséig is szükséges óvatossági rendszabályok bevezetése.


A lakók - összesen 248 család - azonnali átmeneti elhelyezéséről kell gondoskodnunk, mely feladatot saját erőből megoldani nem tudjuk.


Számolnunk kell a későbbiekben olyan feladatokkal is, hogy a korábbi lakók végleges elhelyezését másutt kell megoldani. Ismerve Pécs város lakáshelyzetét, továbbá előzetes információkkal rendelkezvén a város, és a lakóépület kezelésével megbízott Ingatlankezelő Vállalat anyagi és pénzügyi helyzetéről, az épület felújítását, valamint megerősítését saját erőből megoldani képtelenek vagyunk.


Jelen ismereteink szerint az épület szerkezeti megerősítése, megfelelő felújítása mindegy 450-500 millió forintra becsülhető.


Röviden felvázolt, de annál súlyosabb problémánk megoldásához tisztelettel kérjuk és kérem a Kormány kiemelt támogatását.


Kérjük, egyrészről szíveskedjenek bármi módon pénzügyi segítség nyújtani az épület felújításához, másrészt megfelelő számú - a későbbiekben végleges elhelyezést biztosító - lakás megépítéséhez várnánk támogatást.


A lakók későbbiekben történő végleges elhelyezéséhez szükséges lakások fél éven belül - a kivitelező vállalattól szerzett információ szerint - megépíthetők.


Egyúttal arról is tájékoztatást szeretnék adni, hogy a lakók kiköltöztetésével és ideiglenes elhelyezésével egyidőben intézkedéseket kezdeményeztünk a felelősség megállapítása tárgyában.


Ennek eredményeként a későbbiekben - a bírósági tárgyalások lezárását követően - a most felmerülő költségek egy részének visszatérülésével lehet és kell számolni.


Ismételten nagy tisztelettel kérem Miniszterelnök Urat, hogy problémánk további részletes megismerése céljából továbbá a problémák feloldására intézkedések megtétele céljában a Kormány megbízottját kijelölni szíveskedjék.


Tájékoztatom továbbá a Miniszterelnök Urat, hogy jelen levelünk másolatát megküldtük a Közlekedési, Hírközlési és Építőipari Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium és az Országos Tervhivatal vezetőinek is.


Kérjük továbbá a Baranya megyei Tanács elnökének segítő támogatását.


Az előbbiekben felvázolt - a város életében jelentős problémát okozó - ügy rendezéséhez tisztelettel kérjük a Kormány segítségét.


Pécs, 1989. december 22.


Dr. Molnár Zoltán
tanácselnök


(Dunántúli Napló - 1990. január 10.)

A Magasház lakói érthető módon aggodalommal tekintettek a várható történések elé, főleg azért, mert a hírek szerint messze nem állt rendelkezésre elég lakás a kiköltözők befogadására. A helyzet megoldásának elősegítésére a Magasház lakói felhívással fordultak a város polgáraihoz:

Magasház


Mi, a magasház közel 900 lakója segítséget kérünk Pécs város polgáraitól. Otthonunkat legkésőbb 1990. március 15-ig el kell hagynunk. A városi tanács - erőfeszítései ellenére - mindössze 140 lakást tud biztosítani. A szükséges 248 helyett. Feltételezésünk szerint az üres lakások száma városunkban lényegesen több annál a 140-nél, melyről a tanácsnak és a PIK-nek tudomása van. Kérjük önöket, ha a környezetükben üresen álló tanácsi lakásról tudnak, tájékoztassanak bennünket a 11-025-ös telefonszámon. Szívességüket köszönjük a magasház lakóinak nevében...


Abosi Tibor


(Dunántúli Napló - 1989. december 27.)

"A városi tanács azt kéri minden érintettől, hogy bízzanak a döntések megalapozottságában. Kéri a bérlőket, hogy segítsék elő az ütemezésnek megfelelő kiköltözést, és legyenek bizalommal az intézkedő államigazgatási dolgozókhoz. A tanács tisztában van azzal, hogy nem tud olyan döntéseket hozni, amellyel minden érintett elégedett lenne, de ezeket a döntéseket meg kell hozni. Minden döntést előzetesen egyeztetünk és megbeszélünk a lakók közül létrejött bizottsággal. Csak együtt, egymás munkáját segítve, egymásban bízva tudunk sikeresen megbirkózni a nehéz feladattal" - írja a Dunántúli Napló 1990. január 10-én.

lakogyules_pecs_1990_magashaz.jpg
A Magasház lakói a városháza tanácstermében rendezett "lakógyűlésen"
(DN - 1990. január 12.)

A kiköltöztetés tehát 1990. január 22-én megkezdődött, és tervszerűen, három ütemben zajlott le. Műszaki indokok miatt a kiköltöztetést az alsó szintekkel kezdték. Elsőként az első 10 emelet lakói hagyták el az épületet, majd februárban a 11-19. emelet, március 20-ig pedig a 20-24. emelet lakói kerültek sorra.

A kiköltöztetés során sok idős ember félt attól, hogy - akarata ellenére - szociális otthonba költöztetik. Ezzel kapcsolatban így ír a megyei napilap:

"Szeretnénk az itt élő időseket megnyugtatni, akik elég sokan vannak, hogy szociális otthoni elhelyezésről nem gondolkodik senki - ettől nem kell tartaniuk."

A Városi Tanács gondolkodott a lakók vidéki elhelyezésén is, ez ellen azonban a lakók hevesen tiltakoztak. A szükséges lakások végül összejöttek, így mindenkit sikerült időben ideiglenes lakhelyre költöztetni. Mint a Dunántúli Napló korabeli száma írta:

"Lényeges dolog az is, hogy a költözködésben a lakók minden segítséget megkapnak, még csomagolóanyagot is, nem kell tartaniuk emiatt anyagi áldozattól. Az a legfontosabb, hogy a lehető legszervezettebben, szigorúan az ütemezés szerint haladjanak. Az már a lakáshatóság gondja, hogy gyorsan és lehetőleg megnyugtatóan döntsön a hirtelen megszaporodott egyedi ügyekben. Itt most az aktagyártást félre kell tenni."

magashaz_korrodalt_tarto_pecs_1990.jpg
A magasház tartópillérének egyik csomópontjában a feszítő vashuzalokat a törésig korrodálta a tömítőanyag. (DN - 1990. június 23.)

És hogy mik voltak a további tervek? Akkor még úgy gondolták, hogy megmenthető, és egy alapos felújítást követően újra használatba vehető lesz a Magasház. A Dunántúli Napló írja 1990. június 23-án:

"Augusztus elején pályázatot írnak ki a vállalkozóknak az épület tartószerkezetének megerősítésére. Ha ez kész, sor kerül a belső felújításra.

A műszaki megoldás tehát adott, és képes biztonságosan erre a magyar építőipar - mondja Rabb Péter. A gazdasági számítások azt mutatják, hogy a helyreállítás feleannyiba kerül, mint a lebontás. Ezzel nem is foglalkoztak. Sőt, vannak olyan számítások is, miszerint a helyreállított épület a következő 36 éves élettartama alatt 11 milliárdos nyereséget hoz, ha gazdaságosan hasznosítják.

A Bázis januárban bejelentette vételi szándékát, de valószínű, hogy az önkormányzatnak is lesznek a hasznosítással kapcsolatos tervei. Az nagyon biztos azonban, hogy a Magasház lakóház többé nem lesz..."

A fenti cikkben egyébként megemlítenek egy érdekes adalékot az egész Magasház-történettel kapcsolatban. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat (BÉV) már 1983-ban megbízta a Műegyetemet a ház állapotfelmérésével, ami akkor el is készült, és több helyen is beavatkozást javasolt, fő feladatnak pedig a korróziós veszély megelőzését tekintette. Tehát már 1983-ban tudni lehetett, hogy baj van, és hogy ha nem történik semmi, akkor még nagyobb baj lesz. Ennek ellenére nem foglalkozott ezzel a tanulmánnyal senki, és csak akkor kezdtek el a Magasház problémájával komolyan foglalkozni, amikor az már elkerülhetetlen volt.

A Városi Televízió 1989. decemberében járt a 25 emeletes lakóházban. Az akkori helyzetről, a lakók akkori hangulatáról készült az alábbi tudósítás.



Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1990.01.05.)

A Magasházzal az elmúlt 25 évben - az épület összedőlését megakadályozó statikai megerősítésen kívül - sok minden nem történt. Tulajdonosok jöttek-mentek, hírek és álhírek keltek szárnyra időről időre, a valós helyzet azonban semmit sem változott, a monstrum jelenleg is szomorú torzóként mered a pécsiek feje fölé. Napjainkban megint az épület bontása van napirenden (a tervezett költség 1 milliárd forint), tehát a mostani helyzet szerint néhány év múlva már tényleg csak emlék lesz Közép-Európa legmagasabb lakatlan épülete.

magashaz_2007-09_Pecs.jpg

6 komment

Címkék: 1990 magasház vtv jó reggelt pécs

"Én kínai vagyok, és a kedves feleségemnek a férje" - 1990. január

2014.10.24. 12:07 tomikgb

Az alábbi riportot a karácsonyi műsorában adta le a Pécsi Városi Televízió. 1989 decemberében a stáb épp Pécs utcáit járta, ahol az "utca emberét" kérdezgette a karácsonyról, a saját szokásaikról, hagyományaikról. Ez alatt futottak össze a riportunk főszereplőivel, egy kínai fiatalemberrel és magyar feleségével. És ha már így összefutottak meg is állították őket egy riportra. 

A karácsonyi műsort egyébként december 24-ére tervezték, de az 1989-es romániai események keresztülhúzták a szerkesztők számításait, így az adás csak 1990. január ötödikén került képernyőre.



Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1990.01.05.)

A kínaiak tehát ebben az időben már jöttek, az észak-koreaiak viszont épp mentek az országból. Egy érdekes cikket őriz nekünk ezzel kapcsolatban az egyik korabeli Dunántúli Napló, ahol egy rövidhírben arról tudósítanak, hogy Kim Ir Szen, az ország "Nagy Vezére" - köszönhetően a Magyarországon végbemenő politikai változásoknak - az 1989/90-es tanévre már nem engedi vissza a nálunk addig ösztöndíjjal tanuló észak-koreai diákokat.

És hát ebben az időben már az Észak-Koreáról szóló cikkek is igencsak áthallásosak voltak idehaza: "Mi is csak sajnálni tudjuk a KNDK-s diákokat, s nemcsak azért, mert a nyári szünet után nem térhettek vissza Magyarországra..." - zárul sokat sejtetően a Dunántúli Napló cikke 1989 októberében.

Kevés KNDK-s


Egy hónapja eltűntek Magyarországról az itt tanuló KNDK-beli diákok, egyetemisták és aspiránsok. A Művelődési Minisztériumban csak annyit sikerült megtudnunk, hogy a KNDK nagykövetségének egyik munkatársa ugyan bejelentette nekik, hogy a továbbiakban nem kell a volt tanítványokról gondoskodniuk, de indoklásként nem mondott semmit. Ezután hívtuk fel az észak-koreai nagykövetséget, ahol sikerült ugyan beszélnünk egy munkatárssal, de ő azt kérte, hogy véleményét név nélkül írjuk le.


- Személy szerint nagyon sajnálom, hogy így történt a dolog, tudtommal a diákok Phenjanban folytatják tanulmányaikat. Mintegy 100 emberről van szó, s azt hiszem, a közeljövőben nem is lehet szó visszatérésükről. Nyári szabadságra utaztak haza, s úgy tudom, előre megmondták nekik, hogy nem lesz lehetőségük visszajönni Magyarországra. Az okok? Az, amit említett - mármint hogy a két ország kapcsolatai nem a legjobbak az utóbbi időben - csak az egyik probléma, de kérem, a többiről ne kérdezzen. Már így is többet mondtam, mint kellene.


Mi is csak sajnálni tudjuk a KNDK-s diákokat, s nem csak azért, mert a nyári szünet után nem térhettek vissza Magyarországra...


(Dunántúli Napló - 1989. október)

Szólj hozzá!

Címkék: karácsony 1990 kínaiak vtv jó reggelt pécs

süti beállítások módosítása