Pécsi Stúdió

Az első Domus áruházat 1974-ben nyitotta meg Budapesten a Bútorértékesítő Vállalat. Nyolc évvel később az akkori Belkereskedelmi Minisztérium két részre osztotta a Bútorértékesítő Vállalatot, amelynek következtében létrejött a Domus Lakberendezési Áruház Vállalat. Ezzel önállósodott a cég, és megalakult az ország legnagyobb és legismertebb áruházlánca.

A pécsi Domus áruház 1981 végén.

A pécsi áruház építése a 70-es évek végén kezdődött, az ünnepélyes megnyitóra pedig 1981. október 29-én került sor. 4600 négyzetméteres területével ez volt a legnagyobb vidéki Domus áruház, ami az 1982-es évben 231 millió forintos bevételt termelt, 1985-ben pedig már 278 millió forintot hagytak a Domus kasszájánál a vásárlók.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.02.24.)

Holnap nyit a pécsi Domus

Tegnap délelőtt a Dunántúli Napló szerkesztőségében tartott sajtótájékoztatón mutatta be Dobos Ferenc, a Baranya Kereskedelmi Vállalat igazgatója a pécsi Domus Lakberendezési Áruházat, amelyet a tájékoztató után meg is tekinthettek a pécsi hírközlő szervek munkatársai.

A 72 millió forintos költséggel megvalósult áruház összes alapterülete 4630 négyzetméter, amiből 2760 négyzetméter az eladótér.

A holnapi nyitáskor 29 féle lakószoba, 57 féle kárpitozott garnitúra, 41 szekrénysor és 5 konyhai garnitúra - beszerzési nehézségekkel magyarázzák az alacsony számot - és sokféle kiegészítő bútor, valamit tapéta, lakástextil és más lakberendezési cikk várja a vásárlókat.

Az igazgató elmondta azt is, hogy a Domus megnyitása nem jelenti a gondok megszűnését is, elemes bútorokból változatlanul ellátási nehézségek vannak. Ezért is folynak tárgyalások a BUBIV-val (Budapesti Bútoripari Vállalat), hogy a legkeresettebb, Réka elemes szekrénysor értékesítésére szaküzletet nyissanak Pécsett.

(Dunántúli Napló - 1981. október 28. - részlet)

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.03.24.)

A Domusok a kétezres évek elején kezdtek sorra bezárni a vidéki nagyvárosokban. (A pécsi épületbe 2006-ban költöztek a kínaiak). A Domus végül csaknem három évtizedes működés után különösebb felhajtás nélkül, 2011 végén múlt ki, utolsóként az egykori zászlóshajó, az elsőnek megnyitott Budapesti Róbert Károly körúti áruház zárta be a kapuit.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.12.06.)

Az 1974-es és az 1975-ös év demográfiai csúcsot hozott Magyarországon, részben a Ratkó-unokák, részben az évtizedben életbe léptetett születésösztönző intézkedések következtében. Ezek a gyerekek pedig a 80-as években jelentek meg az általános iskolákban. Szóval - a mai helyzettel ellentétben - a 80-as években az iskolák még nem azzal küszködtek, hogy kevés a gyerek, hanem azzal, hogy sok. A Nevkóban sem volt ez másképp, bővíteni kellett.

Tíz tanműhellyel bővül a Nevelési Központ

Gyakran okoz fejtörést az órarend és a terembeosztás összeállítása az Apáczai Csere János Nevelési Központ tanárainak. Az intézmény ugyanis nagyságánál, összetettségénél fogva a város legmodernebb, de egyben a legnagyobb létszámú oktatási központja is. A tanteremhiányt szülő zsúfoltság kényszermegoldásaként például Málomban tartották a technikai foglalkozásokat. Nem csak ennek a problémának átmeneti megoldásaként, hanem az elkövetkező 5-10 év demográfiai hullámára felkészülve vállalkoztak új tantermek létesítésére.

Az iskolától mintegy 100 méterre, az egykori BÉV étterem és raktár épületében 10 tanműhelyt alakítanak ki a Nevelési Központ és a PIK szakemberei. Az augusztusban megkezdett bontási és átalakítási munkáknak lassan a végére érnek, és kezdik a közművesítést, a villany- és vízvezetékszerelést. Várhatóan október 15-re rendezik be és adják át az új iskolarészt, mellyel 6 technikai és 4 nyelvi tanműhelyt, tanári szobákat, hozzátartozó szociális blokkokat kap az intézmény, és végre végleges helyre kerül a tmk-műhely, az úttörőgárda, az MHSZ, a modellező és a háztartási szakkör.

(Dunántúli Napló - 1986. szeptember 19. - részlet)

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.11.10.)

A kertvárosi ABC túránkat ma a Melinda utcai és a Nevkó ABC-ben folytatjuk. Mindkettő régi áruház, előbbit 1978-ban, utóbbit 1979-ben adták át.

Titokzatos női nevek Kertvárosban

Az egykori Lvov-Kertváros északi tömbjében (a jelenlegi Maléter Pál út - Nagy Imre út - Keszüi út - Málomi út által határolt területen) tizenhét közterület nevében szerepel női keresztnév. Ezek: Anikó, Diána, Dóra, Erika, Etelka, Éva, Izabella, Júlia, Kamilla, Karola, Krisztina, Lívia, Olga, Regina, Sarolta, Viktória, Zsuzsanna. "Tekintélyes névbokor jó hangzású, szép női nevekből" - írja Pesti János a Pécs utcanevei című könyvében.

Zala, olasz, soproni felvágott minden mennyiségben. Sok mindent már nem is tennék hozzá, maximum a "mikulásáru" szóra, mint fogalomra hívnám fel a figyelmet, meg arra, hogy Berta János elvtárs láthatóan nem a szavak embere. :) Még mindig 1986-ban járunk, íme:

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.11.24.)

Magyarországon november 7-e (a nagy októberi szocialista forradalom évfordulója) 1950 és 1988 között állami ünnep volt. Ebből az alkalomból a Baranya Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács 1986-ban is meghirdette a "Tehergépkocsival a közlekedés biztonságáért" című versenyt. A helyszín a Magyar Posta Diósi úti járműtelepe volt, ahol különböző feladatokat kellett megoldaniuk a nagy gépkocsiparkkal rendelkező, fuvarozással foglalkozó vállalatok dolgozóinak. Volt itt videós verseny, de a kor modernitásának szimbóluma, a Commodore 64 is feltűnik a riportban. A gyakorlati feladatokban a Posta akkori mindenes szállítójárművével, a Barkas B1000-el lehetett csapatni a Szikra Nyomdáig és vissza, valamint azt is meg lehetett nézni, hogy boldogul az ember az összkerekes IFA W50 LA/Z típusú monstrummal a földutas akadálypályán.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.11.24.)

A Magyar Urbanisztikai Társaság 1968 óta Hild János-díjjal ismeri el a településfejlesztésben, illetve a településrendezésben kiemelkedő eredményt elérő települések, illetve személyek munkáját. 1986-ban a települések közül Pécs kapta meg ezt a rangos elismerést. Ennek apropójából készült a következő filmetűd, amelynek eredeti felkonferálása 1986 novemberében így hangzott:

"Ünnepi hétre fordult ma a naptár. November 29-én lesz 42 esztendeje, hogy Pécs felszabadult. Városunk - számtalan visszaemlékezés tanúskodik erről - szinte példátlan módon, jelentősebb háborús károk nélkül, a nyugalom és béke szigeteként lépte át a történelmi korszakhatárt. Több évszázados építészeti és kulturális értékeink csorbítatlan hagyatékként maradtak ránk, ámbár megőrzésükre az ország- és városépítés évtizedeinek kezdetén kevés figyelem és energia jutott. Értékteremtő és megélhetést nyújtó munkahelyeket, 32 ezer új lakást, iskolákat, üzleteket, korszerű életfeltételeket kívánt a létszámában kétszeresére duzzadt város. Az utóbbi évek lassú, de kiegyensúlyozottabb fejlődése tette lehetővé, hogy régi városrészeinkre ismét több gondot fordítsunk, hogy létrejöjjön egy új harmónia történelmi örökségünk és napjaink teremtő munkája között. Ennek első eredményeit ismerték el azzal, hogy az idén Pécs kapta a magyar városok szépségdíját, a Hild-érmet. Ez a megtiszteltetés és az ünnepi évforduló ihlette most következő filmetűdünk alkotóit."

Ki kicsoda - Hild János (~1760-1811)

Építőmester, Hild József építőmester apja, az első ismert magyar várostervező. Tanulmányait Bécsben folytatta, majd Itáliában járt tanulmányúton. József nádor megbízásából, nagyrészt az ő korábban megfogalmazott városfejlesztési elképzeléseit keretbe foglalva 1805-ben elkészítette Pest város szabályozási tervét, amely az első ismert magyar városrendezési tervnek tekinthető, 1807-től pedig részt vett a terv megvalósítását előmozdítani hivatott Szépítő Bizottság munkájában is.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.11.24.)