Tekintsünk vissza együtt Pécsre és a 80-as évekre. - Riportok, videórészletek kétnaponta a Kertvárosi Közösségi Televízió és a Pécsi Városi Televízió 1986 és 1990 között készült műsoraiból. - Nyomj egy "Like"-ot, hogy a Facebookon is értesülj az új posztokról!
Pécsen divat volt a 80-as években az áruház színével azonosítani az üzleteket. A Berek utcai ABC a köznyelvbe mint Piros ABC vonult be, és hát ott volt ugye Kertváros akkoriban legnagyobb és legjobban ellátott élelmiszer-áruháza, a Lila ABC. Ez annyira központi objektum volt akkoriban, hogy még a mellette álló buszmegálló is innen kölcsönözte a nevét. És hogy ez a kivételezett helyzet nem csak legenda, arra tanúbizonyságul álljon itt egy rövidke bejátszás:
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.02.24.)
1986 szeptemberében pedig egy itt történt csőtörésről adott hírt a Közösségi Televízió híradója:
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.09.29.)
A Lila ABC 2011 decemberében. (Forrás: Google Street View)
"A pécsi közönség lassan már hozzászokik a kiábrándító, un. hakniprodukciókhoz. Emlékezzenek csak, volt itt már lézerbalett, Lúdas Matyi diszkóváltozatban, mégis példátlan az a szemfényvesztés, aminek a múlt héten lehettünk tanúi a pécsi Városi Sportcsarnokban."
Manapság, amikor számolatlanul ömlik a mocsok ránk, bármerre is nézünk a világban, egészen hihetetlennek tűnik, hogy milyen dolgok verték ki a biztosítékot 30 éve. A felkonfban említett példátlan szemfényvesztés egy Pankráció Show volt a Városi Sportcsarnokban (jelenleg: Lauber Dezső Városi Sportcsarnok), ahol ott volt a Közösségi Televízió stábja is. A riportban megszólal az érdeklődő közönség, Wéber Árpád, az este menedzsere és szervezője, valamint Géra Nándor, a PVSK cselgáncs edzője is, aki szakmai szempontból értékeli a látottakat.
Ki kicsoda - Lauber Dezső (1879-1966)
Építész, kiváló sportember, aki számtalan sportágban nyert versenyeket és bajnoki címeket az atlétikától a golfig, a kerékpározástól a teniszig. Lauber Dezső Pécsett töltötte gyermekéveit, itt is érettségizett, majd Budapestre ment, ahol 1901-ben építészmérnöki diplomát szerzett. Ettől az évtől saját mérnöki irodája volt Pécsen. A mérnöki munka mellett Lauber aktívan sportolt. Az athéni (1906), a londoni (1908) és a stockholmi (1912) magyar olimpiai csapat vezetője lett. Az ő szervezésével született meg a budapesti Korcsolyázó Egylet és a jéghoki csapat, illetve ő alapította a Magyar Golf Klubot is. 1905-től tíz éven át a Magyar Olimpiai Bizottság titkára volt. Nevét 1997-től viseli az 1976-ban átadott pécsi Városi Sportcsarnok.
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.05.26.)
A 80-as évek közepén Magyarország külföldi - nyugati államok felé irányuló - eladósodottsága kezdett ijesztő méreteket ölteni. Ennek következtében a 70-es évek végétől sok vállalat törekvései kötözz ott volt a "tőkés import" kiváltása, vagyis az arra való törekvés, hogy minél több mindent hazai vagy KGST forrásból sikerüljön megépíteni, legyártani. Ennek a folyamatnak a részeként tartottak bemutatót a közútkezelő vállalatok Pécs mellett, ahol saját szerkesztésű, "ötletes és érdekes gépeiket" mutatták be a szakma képviselőinek és a sajtó munkatársainak.
Alekszej Koszigin (a Szovjetunió Minisztertanácsának akkori elnöke) a KGST 1978. június 27-29. között tartott XXXII. ülésszakára érkező delegációk vezetőinek szóvá tette, hogy „tőkés relációkban nyugtalanító módon folytatódik a szocialista közösség országainak eladósodása". Javasolta, hogy csökkentsék a tőkés importot, elsősorban a gépeket szocialista szállításokkal váltsák ki és a tőkés szállítókkal ne külön-külön, hanem együtt tárgyaljanak, vásároljanak, mert csak így tudják kihasználni az ebből fakadó előnyöket. Arról is tájékoztatta kollégáit, hogy a Szovjetunióban „szigorú rendszabályokat határoztak el a tőkés import korlátozására". Ezzel kimondatlanul utalt arra, hogy a „nyugtalanító" tőkés eladósodás alól a Szovjetunió sem számít kivételnek.
Minden bizonnyal voltak itt használható fejlesztések is, nekem a legjobban mégis a Żuk kisteherautóra szerelhető bójafelszedő szerkezet tetszik. Hogy ez hatékonyabb-e, mint kézzel összeszedni a bójákat, azt nem tudom, mint ahogy azt sem, hogy a prototípuson felül készült-e ebből a vicces szerkezetből sorozatpéldány, és ha igen, akkor végül mekkora tőkés importot sikerült a találmánnyal kiváltani. :)
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.05.26.)
"Én nem akarom idegesíteni az állampolgárokat, de Baranya megyében előfordult már ez esztendőben is olyan tűzeset, amikor természetes módon otthon hagyott és üzemelő hűtőszekrény kigyulladt, és kiégett a lakás."
Ezzel a felütéssel kezdődik az alábbi riport, amelyben a kertvárosi panelházak tűzbiztonságáról van szó. A lakóházi tüzek nagy százalékáért az elektromos meghibásodás és a dohányzás a felelős, de további vezető okok az ott felejtett vasaló, valamint a felügyelet nélkül hagyott beépített tűzhely is. Fontos szabály azóta is, hogy a lépcsőház egyben menekülési útvonal is, ezért azt leszűkíteni, ott éghető anyagokat elhelyezni nem szabad.
Más városokhoz hasonlóan Pécsett is fontos, felelősségteljes feladat hárult a tűzoltást végzőkre. Az 1686 utáni időszakot tekintve az első tűzvédelmi szervezetet a város tanácsa 1723-ban hozta létre. A négy belvárosi kerület (negyed) élén álló parancsnokok felügyeltek a tűzvédelmi előírások betartására, a kútmester a tűzoltásban is rendkívül fontos közkutak, a város által megbízott kéményseprő a - sokszor tüzet okozó - kémények állapotát felügyelte. A 18. századi tűzrendészeti szabályok a céhek tagjainak kötelességeit is előírták a tűzoltásban való részvételre vonatkozóan. Még a reformkorban is nagy gondot okozott a városban a szárazságok idején fellépő vízhiány, mely végül 1845-ben enyhült a Tettye-patak vizének az oltáshoz történő felhasználásával. (Ez ugyanis korábban a vízfolyást használó iparosok ellenállásába ütközött.) A 19. század első felében a városi tűzoltó eszközök között lóvontatású vízhordó kocsikat, különböző fecskendőket, létrákat, csáklyákat, jelzőkürtöket és pirosra festett vízhordó bőrkupákat (bőrvödröket) találunk. A tűzoltóságok nagy irányú fejlődése a városban majd csak a dualizmus korában következik be...
A panellakások tűzmegelőzésével és a kertvárosi, zömében középmagas lakóépületek tűzvédelmével foglalkozik a Kertvárosi Televízió 1986. május 26-i riportja. Aki kérdez: Katona Ágnes, aki válaszol: Halász Jenő tűzoltó főhadnagy.
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.05.26.)
Apró kitérőként kapcsolódik a témához, hogy az adás napján, 1986. május 26-án történt a 80-as évek egyik legnagyobb tűzesete: ezen a napon hajnalban égett porig Budapesten a Mikroelektronikai Vállalat vadonatúj káposztásmegyeri gyártócsarnoka. Hogy valójában mi okozta a tüzet, az a mai napig rejtély. Mivel az 1983-ban létrehozott vállalat nemzetközi színvonalú tudományos kutatással és fejlesztéssel foglalkozott, mikroprocesszorokat, különféle híradástechnikai berendezések alkatrészeit, s nem mellesleg katonai eszközöket is gyártott, így rengeteg mendemonda és konteó kelt szárnyra az eset után. Akit érdekel, az itt utánaolvashat a történetnek. Egy biztos: az akkoriban kibontakozóban lévő magyar mikrochip-gyártásnak a tűzvész után már soha nem sikerült talpra állnia. A Közösségi Televízió híradója egy rövidhírben foglalkozott az esettel.
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.05.26.)
