"Én nem akarom idegesíteni az állampolgárokat, de Baranya megyében előfordult már ez esztendőben is olyan tűzeset, amikor természetes módon otthon hagyott és üzemelő hűtőszekrény kigyulladt, és kiégett a lakás."
Ezzel a felütéssel kezdődik az alábbi riport, amelyben a kertvárosi panelházak tűzbiztonságáról van szó. A lakóházi tüzek nagy százalékáért az elektromos meghibásodás és a dohányzás a felelős, de további vezető okok az ott felejtett vasaló, valamint a felügyelet nélkül hagyott beépített tűzhely is. Fontos szabály azóta is, hogy a lépcsőház egyben menekülési útvonal is, ezért azt leszűkíteni, ott éghető anyagokat elhelyezni nem szabad.
Más városokhoz hasonlóan Pécsett is fontos, felelősségteljes feladat hárult a tűzoltást végzőkre. Az 1686 utáni időszakot tekintve az első tűzvédelmi szervezetet a város tanácsa 1723-ban hozta létre. A négy belvárosi kerület (negyed) élén álló parancsnokok felügyeltek a tűzvédelmi előírások betartására, a kútmester a tűzoltásban is rendkívül fontos közkutak, a város által megbízott kéményseprő a - sokszor tüzet okozó - kémények állapotát felügyelte. A 18. századi tűzrendészeti szabályok a céhek tagjainak kötelességeit is előírták a tűzoltásban való részvételre vonatkozóan. Még a reformkorban is nagy gondot okozott a városban a szárazságok idején fellépő vízhiány, mely végül 1845-ben enyhült a Tettye-patak vizének az oltáshoz történő felhasználásával. (Ez ugyanis korábban a vízfolyást használó iparosok ellenállásába ütközött.) A 19. század első felében a városi tűzoltó eszközök között lóvontatású vízhordó kocsikat, különböző fecskendőket, létrákat, csáklyákat, jelzőkürtöket és pirosra festett vízhordó bőrkupákat (bőrvödröket) találunk. A tűzoltóságok nagy irányú fejlődése a városban majd csak a dualizmus korában következik be...
A panellakások tűzmegelőzésével és a kertvárosi, zömében középmagas lakóépületek tűzvédelmével foglalkozik a Kertvárosi Televízió 1986. május 26-i riportja. Aki kérdez: Katona Ágnes, aki válaszol: Halász Jenő tűzoltó főhadnagy.
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.05.26.)
Apró kitérőként kapcsolódik a témához, hogy az adás napján, 1986. május 26-án történt a 80-as évek egyik legnagyobb tűzesete: ezen a napon hajnalban égett porig Budapesten a Mikroelektronikai Vállalat vadonatúj káposztásmegyeri gyártócsarnoka. Hogy valójában mi okozta a tüzet, az a mai napig rejtély. Mivel az 1983-ban létrehozott vállalat nemzetközi színvonalú tudományos kutatással és fejlesztéssel foglalkozott, mikroprocesszorokat, különféle híradástechnikai berendezések alkatrészeit, s nem mellesleg katonai eszközöket is gyártott, így rengeteg mendemonda és konteó kelt szárnyra az eset után. Akit érdekel, az itt utánaolvashat a történetnek. Egy biztos: az akkoriban kibontakozóban lévő magyar mikrochip-gyártásnak a tűzvész után már soha nem sikerült talpra állnia. A Közösségi Televízió híradója egy rövidhírben foglalkozott az esettel.
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.05.26.)
