Pécsi Stúdió

A 90-es évek elején, gyerekként számomra Pécsen a Konzum Áruház jelentette a jelent, a FEMA pedig a jövőt, a megtestesült, nagybetűs nyugatot. A bevásárlóközpont szomorú jelenét már sokszor, sok helyen megírták, mi azonban mostani posztunkban a dicső múltra, a város akkor legkorszerűbb bevásárlóközpontjának az építésére és átadására emlékezünk.

"Négyezer négyzetméter alapterületű autós bevásárlóközpont épül Pécsett, a Lvov-Kertvárosban, az 58-as út mentén. Az alapvető élelmiszereket és iparcikkeket árusító supermarket menedzselését Fellbach városa vállalta el. Az új kereskedelmi egység létesítéséhez állami és magántőkét egyaránt felhasználnak. A Baranyaker és a Mecsek Füszért közösen hirdetett pályázatot az üzlethelyiségekre" - tudósít a Dunántúli Napló 1988. május 24-én.

Július elején már a tervek elkészültéről szóltak a hírek.

Befejezés előtt a pécsi autós bevásárlóközpont tervei - Vállalkozók kerestetnek!

Magyarországon egyedülálló kereskedelmi és szolgáltató központ nyitja meg kapuit Pécsett 1990-ben. A Harkányi, a Sarohin tábornok és a Hajdu Gyula utcák által határolt részen mintegy 5000 négyzetméter hasznos alapterületen épül föl a komplexum, amelynek tervei befejezés előtt állnak. Elkészültével megoldódik a Kertváros ellátása minden szempontból és tehermentesül a belváros, mert a bevásárlóturizmus is - valószínűleg - ide koncentrálódik majd.

Röviden arról, milyen lesz a városszéli centrum. Az elképzelések szerint galériás, tetőteres épület falait húzzák fel. A 2800 négyzetméteres földszintet egy vegyes profilú supermarket áruház foglalja el, ahol élelmiszer, háztartási, vegyi és iparcikkek, napi ruházati termékek kaphatók. Érdekessége, hogy az élelmiszerrészen üvegfallal elválasztott húselőkészítőt alakítanak ki, hogy a vevők nyomon követhessék az itt végzett műveleteket. Az 1600 négyzetméteres galérián lesznek a szolgáltatóegységek, többek között kulcsmásoló, cipőjavító, fodrász-kozmetikus, fényképész, gyorsbüfé, valamint egy utazási iroda és egy valutabolt. Várják még vésnök, üveges, optikus-látszerész, női, férfiszabó, táska- és cipzárjavító jelentkezését! Fontos tudni, hogy lesznek olyan részlegek, amelyek nonstop nyitva tartanak. Az 100 négyzetméteres alapterületű tetőtérbe kerülnek a szociális helyiségek és az irodák,illetve egy panzió, ahol 16 kétágyas szoba várja vendégeit. Ennek működtetésére szintén keresik a szakmai tapasztalattal és tőkével rendelkező vállalkozókat, társakat!

(Dunántúli Napló - 1989. július 22. - részlet)

A cikk megemlíti, hogy az új "bevásárlócentrum" neve Fellbach lesz, a tervezés mintájául ugyanis Pécs nyugatnémet testvérvárosának egy hasonló kereskedelmi-szolgáltató központja szolgált.

Beck Tamás kereskedelmi miniszter helyezi el az új bevásárlóközpont alapító levelét.

1989. május 26-án aztán a városba érkezett Beck Tamás kereskedelmi miniszter, aki részt vett az áruház ünnepélyes alapkőletételén. A miniszter elmondta: "nagy öröm számára, hogy a mai gazdasági helyzetben ilyen nagyszabású üzletközpont építésébe kezdenek Pécsett, s üdvözölte az autós bevásárlóközpont megvalósításának és működtetésének részvénytársasági formáját is, a külföldi tőke bevonását, a további bővítés lehetőségét."

A 300-350 milliósra tervezett beruházás megvalósítására létrejött részvénytársaság alapító tagjai a következők voltak:

• Baranyaker
• Mecsek Füszért
• Pécs Város Tanácsa
• Szelektív Rt. (Budapest)
• Tritex Kereskedelmi Vállalat
• Gutbrod GmbH (Ausztria)

És hogy mi is volt ez a bizonyos Gutbrod GmbH? Erről kérdezte a megyei napilap a Fellbach Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaság egyedüli külföldi részvényesét, Gottfried Ostermayert, aki elmondta:

"Cégem a Gutbrod Ausztria egy hasonló nevű nyugat-németországi cég leányvállalata, amely a kerti gépek egyik legnagyobb forgalmazója. Pontosabban az NSZK-ban jelenleg a második legnagyobb, de én nagyon remélem, hogy három-négy éven belül Ausztriában a legelső lesz. Határozott elképzelésem, hogy a keleti exportot növeljem, hogy segítségemmel a magyar piacot is megnyerjük magunknak. Egyébként nemcsak eladni, de vásárolni is szándékozunk Magyarországról. Ikladról például már most is veszünk különféle villanymotorokat, merülőszivattyúkat, és keressük azokat a termékeket, amelyeket exportálni tudnánk."

Ostermayer elmondta még, hogy ő személy szerint meg volt győződve arról, hogy Magyarországon semmiféle politikai konfliktussal nem kell számolni, Magyarország és Ausztria pedig - az erősödő kapcsolatok révén, amibe természetesen beletartoztak az üzleti együttműködés is - híd lehet Kelet és Nyugat között.

A leendő bevásárlóközpont alapjait tűzik ki Kertváros határában a Bázis szakemberei

Az üzletközpont építését tehát 1989 nyarán megkezdték a Bázis - a korábbi Baranyai Építőipari Vállalat -  és a kapcsolódó vállalatok szakemberei.

"Már alapozzák a Pécs határában épülő új bevásárlóközpontot." (DN - 1989. augusztus 15.)

A pécsi Lvov-Kertvárosban lakókat érdekli, mi ez a nagy munka a Hajdú Gyula úton? A DDGáz  épít gázvezetéket - zömmel a zöldterületen - az autós bevásárlóközponthoz. A közműmunka befejezési határidejéről annyit jegyzünk meg, hogy a városgondnokság október 31-ig ad ki útfelbontási engedélyeket, a télre készülve, illetve az utak védelmében.

(Dunántúli Napló - 1989. október 19.)

Egy rövid videóbejátszásunk is van 1989. szeptemberéből, amikor a Városi Televízió munkatársai jártak a FEMA építkezésén, ekkor készült az alábbi rövid tudósítás képanyaga.

Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1989.09.30.)

Az építési munkák csúsztak, így az eredetileg 1990-re tervezett átadás meghiúsult. A FEMÁ-t végül csak egy évvel később, 1991. május 16-án nyitották meg, amiről így számolt be a megyei napilap aznapi száma:

Nyitás: ma reggel - Átadták a FEMA bevásárlóközpontot

Huszonkét hónapos munka után elkészült és ünnepélyes keretek között átadták Pécsett, a Kertvárosban az ország egyik legnagyobb kereskedelmi egységét, a FEMA bevásárlóközpontot.

A FEMA átadására eljött meghívottakat, akik közt ott volt dr. Krippl Zoltán, Pécs Megyei Jogú Város polgármestere és Theodor Zens, a Németországi Szövetségi Köztársaság pécsi konzulátusának konzulja, dr. Kerner Ödön, a Fellbach Részvénytársaság elnökigazgatója köszöntötte. Magyar és német nyelven elmondott beszédében szólt egyebek közt a bevásárlóközpont létrejöttének körülményeiről, dicsérte azokat a kivitelezőket, akik erre rászolgáltak, s reményének adott hangot, hogy a FEMA nyitása csak egy állomás a vásárlókkal való kapcsolatfelvételben, mert a cég maximálisan vásárlóközpontú kereskedelmet akar megvalósítani.

Dr. Krippl Zoltán elmondta, Pécsett ez az első olyan kereskedelmi egység, amelynek a vásor is tulajdonosa. Így akik a FEMA-ban vásárolnak, növelik a részvénytársaság nyereségét, melynek egy részéből a város is részesedik. Pécs polgármestere köszönetét fejezte ki Kiel úrnak, Fellbach polgármesterének, hogy a pécsi üzletközpont a német város nevét vehette fel, majd hangsúlyozta, örömmel venné, ha Fellbachban is elneveznének Pécsről valamilyen közhasznú létesítményt.

A szalagátvágást követően az ünnepség résztvevői megtekintették a bevásárlóközpontot. A FEMA ékessége a 2500 négyzetméter alapterületű hipermarket, ahol a háztartási berendezésektől a diétás élelmiszerekig, a befőttektől az ágyneműgarnitúrákig több ezer árucikket kínálnak. Több látnivaló is csalogatja az embert, az egyik ilyen érdekesség, hogy a húsbontásnak a vásárló is szemtanúja lehet egy nagyméretű üvegablakon keresztül. A hipermarket fölött lévő 1500 négyzetméteres galéria üzleteiben - DÉLKER-shop, sport-játék, divatáru, Tini-shop, porcelán, konfekció, cipő-bőrruházat, híradástechnika, fotó, óra - szőnyegpadlón lépkedhet a vevő, de nem lehet panasz a kínálatra sem.

A hármas tagolású nagyon szép épület - Kistelegdi István és Szilágyi Sándor tervezői munkáját dicséri - közepe a kupola, ahol csomagmegőrzésre, farmer- és illatszer, ruhák, valamint sütemény vásárlására van lehetőség. Az innen is nyíló fedett bevásárló utcákban, a passzázsokban sok-sok üzlet, söröző várja a betérőket. Lévén, hogy a FEMA autós bevásárlóközpont, így természetesen nagy, díjtalan parkolóval - 500 autó fér el egyidőben - várják a személygépkocsival érkezőket.

Ma reggeltől tehát a FEMA bevásárlóközpont várja a vásárlókat. Gondoltak azokra is, akik nem tudnak kocsival eljutni Kertvárosba: a Konzum Áruháztól naponta tíz alkalommal autóbuszokat indít a Fellbach Részvénytársaság a Pannon Volánnal együttműködve.

(Dunántúli Napló - 1991. május 16.)

A FEMA nyitása utáni években igencsak jól ment a szekér, ahogy az az alábbi életképeken is látszik, sokszor igazi tömegek lepték el az akkor még újdonságszámba menő bevásárlóközpontot.

A FEMA bevásárlóközpont a 90-es évek közepén élte virágkorát, hanyatlása a 90-es évek végén egy tűzesettel kezdődött és a 2000-es években folytatódott (a Vásártér mellett 1999 októberében adták át az akkori legnagyobb konkurenst, a Pécs Plázát), a jelenkori állapotokat pedig már ismerjük. Mi most mégsem a jelen szomorú képeivel, hanem az egykor virágzó bevásárlóközpontról a 90-es évek elején készült fényképekkel zárjuk a posztot.

Isten veled, FEMA!

"Botrány volt tegnap a Konzum Áruházban. Délelőtt és kora délután több órára korlátozni kellett az áruházban a vásárlók szabad bejárását a jugoszláv vásárlók rohama miatt" - írja a Dunántúli napló 1989. november 9-i cikke. Mint az újság írja: "Miközben a napok egyre csak telnek, a baranyai üzletekben a helyzet változatlan. Jugoszláviai szomszédaink bevásárló rohama nemhogy csökkent volna, hanem még fokozódott. Már nemcsak személygépkocsikkal, de buszkaravánokkal is jönnek és a megye déli részein kívül például már Komlót is felfedezték, sőt Dombóvárig is eljutottak."

Furcsa színfoltja volt a város életének 1989 őszén az egyik pillanatról a másikra megjelenő jugoszláv bevásárlóturisták rohama. A jelenség kiváltó oka az volt, hogy déli szomszédunknál ebben az időben tették szabadárassá az élelmiszereket, ezáltal pedig komoly áremelkedés ment végbe Jugoszláviában ekkoriban az élelmiszerárak területén. Emiatt pedig a határ menti lakosoknak vastagon megérte Magyarországon vásárolni, a gondot azonban nem is feltétlenül ez okozta, hanem az, hogy a derék jugoszláv látogatók elkezdtek kereskedelmi mennyiségű árut kipakolni a pécsi boltokból. A jugoszláv bevásárlók rohama ezáltal a baranyai térségben jelentős áruhiányt okozott, komoly zavart okozva a kereskedelmi ellátásban, ezáltal pedig feszültséget generálva Baranya, és különösen Pécs lakossága körében. Tumultus, sorbaállás volt jellemző ekkor a belvárosi üzletekre.

Jugoszláv bevásárlók zsúfolt vásárlókocsikkal a Konzum parkolójában. (1989.09.25.)

A jelenségről november 25-én már drámai hangon írt a Dunántúli Napló "Válságban a közellátás" című cikkében:

"Hetek, hónapok óta tart és egyre keményebbé válik az invázió a dél-dunántúli boltok ellen. Jugoszláv szomszédaink tonnaszámra vásárolják fel az élelmiszereket, viszik a sajtot, a vajat, az étolajat, a húst és mindent, ami kapható, nem kis ellátási feszültséget okozva ezzel. Mostanság már nem csak az a baj, hogy a baranyai üzletekben kevés az áru, hogy a boltokban elviselhetetlenné vált a zsúfoltság, de az is, hogy a helybelieknek fel kell ismerniük: nincs igazi gazdája ennek a problémának, vagy legalábbis hosszú időn át nem volt."

November végére a helyzet kezdett igen komollyá válni, az ügy pedig egészen a miniszteri szintig jutott. November 24-én a témában Beck Tamás kereskedelmi miniszter nyilatkozott a megyei napilapnak.

"Nagy valószínűséggel az lesz a döntés, hogy tilalmi listákat vezessünk be azokra az élelmiszerekre, amelyeket a jugoszláv turisták visznek ki, a vámőrség pedig a legszigorúbban ellenőrizze ezek kiviteli tilalmát. A baj az, hogy ezt nem lehet megcsinálni egy országra, ez diszkriminatív lenne, tehát körbe meg kell tennünk minden szomszédországgal. Ez pedig nem kiszámítható retorziókat is hozhat maga után" - mondta a miniszter, aki hozzátette: a hústermékek, valamint a vaj, sajt, olaj, margarin, fűszerpaprika fog szerepelni a listán, és minden más, amit a jugoszlávok nagy mennyiségben visznek ki az országból.

Az újságíró megkérdezte a minisztertől, biztos ez-e a legjobb megoldás. A válaszában Beck Tamás elmondta:

"Nem a legjobb húzás valóban, de Magyarország olyan ország, amelyik most indult el a piacgazdálkodás útján, itt olasz vagy osztrák körülményeket és viszonyokat igényelni teljesen irreális. Nincs az a kormány, nincs az a párt, nincs az a társadalom, amelyik ma ezt meg tudná valósítani. Huszonkétmillió turista fordul meg nálunk, ezek vásárolnak, ennyivel megnő az ország ellátásának a kötelezettsége. De magyar turisták is kimennek, azok is kapnak mindent, amit akarnak. Most, hogy ezt a tilalmi listát életbe léptetjük, s netán az osztrákok ugyanezt teszik az elektronikára, akkor megint lesz felháborodás"

Az osztrákok persze bolondok lettek volna korlátozó intézkedéseket hozni akkor, amikor a fél ország náluk költötte el a pénzét. :)

A bevásárlóturisták okozta nehézségekről - még szeptember végén - a Városi Televízióban Dr. Takács Józsefet, a Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokhelyettesét kérdezték, aki azonban a gondokon túl egy másik aspektusra is felhívta a nézők figyelmét. Történetesen arra, hogy a jugoszláv állampolgárok jelentős mennyiségű konvertibilis valutát hagytak a pécsi boltokban (a Konzum áruházban például augusztus hónapban 15 millió forint értékű konvertibilis valutát váltottak be), és - mint mondta - "ezért valamit adni is kell a külföldi állampolgárok számára."

Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1989.09.30.)

A telefonos ügyfélszolgálatok általában napjainkban sem lopják be magukat az ügyeket intézni akaró állampolgárok szívébe. Manapság, a digitális, "nyomógombos" menürendszerek korában már az a jellemző, hogy az ember órákig bolyong a menürendszer útvesztőjében, míg aztán dolgavégezetlenül kénytelen letenni a telefont. Élő embert találni bizonyos szolgáltatók telefonos ügyfélszolgálatán pedig sokszor megoldhatatlan kihívást jelent.

A 80-as években sem volt ez másként. A telefonos tudakozót ekkoriban a 09-es telefonszámon lehetett hívni. Mondom hívni, hiszen - mint a korabeli tudósításokból kiderül - ügyintézővel beszélni ebben az időszakban sokaknak nem sikerült. Pedig a dolog nem indult rosszul. 1989 júliusában ugyanis komoly fejlesztésről számolt be a megyei sajtó a tudakozó háza tájáról.

Hívja a 09-et! - Gyors, kényelmes, pontos - lehet, hogy ez a jövő útja?

Miközben odafent a fővárosban "komoly" sajtótájékoztató keretében bejelentették, amit amúgy már mindenki tudodd: szeptembertől hétszámjegyűek lesznek a budapesti telefonszámok, idelent Pécsett is történt egy aprócska változás. Igaz minden különösebb felhajtás, kamerák, mikrofonok és zavarbaejtő vendéglátás nélkül, szépen, csendben elkezdte működését a pécsi számítógépes tudakozó.

Tolnai László, az Optimum Szervezési, Számítástechnikai és Innovációs Kisszövetkezet elnöke magyarázza az újdonság lényegét:

- A berendezés segítségével a kezelők öt szempont szerint tudnak válaszolni a kérdezőknek. Újdonság, hogy a számítógép programjába az előfizetők foglalkozását is "beszerkesztettük", tehát ha valaki például arra kíváncsi, hány gyermekorvos van Pécsett, vagy hogy mi az orfűi fuvarosok telefonszáma, azt éppúgy képesek vagyunk megmondani, mint azt, hogy Komlón a Sallai utcában hány olyan villany- vagy tévészerelő lakik, akinek telefonja van.

A számítógépen egyébként közel ötszáz különféle foglalkozást tartanak nyilván. Természetesen, akárcsak korábban név és telefonszám alapján is lehet érdeklődni. A gépek kezelői - gyakorlattól függően - szinte másodpercek alatt készek a pontos válasszal. Még a nagy tömegű számváltozás sem okoz a korábbiakhoz hasonló gondokat, hiszen a komputer memóriája állandóan bővíthető.

A pécsi számítógépes tudakozó egyelőre mintegy 35-40 ezer adatot ismer. De nem lehetetlen, hogy az itteni rendszert előbb-utóbb összekötik a már működő más hasonló rendszerekkel és ebből egy országos számítógépes tudakozóhálózat is kialakítható. Egy biztos: a mikrofilmes leolvasás, az úgynevezett Minox-gépes rendszer mindenképpen a múlté. Ez persze nem jelenti azt, hogy a régi gépeket, berendezéseket, nyilvántartásokat egyből kidobják, de tény, hogy a korábbi kartotékrendszer lassan-lassan eltűnik és átadja helyét egy sokkal gyorsabb, kényelmesebb és pontosabb postai szolgáltatásnak.

Mindezt bizonyítandó végeztünk egy kísérletet:

- Halló! Tudakozó? - Szeretném megtudni, hány Bush nevű előfizetőjük van Pécsett!

- Kis türelmet kérek - hangzik a vonal másik végéről a válasz, majd kis idő múlva a végeredmény is. - Mindössze egy ilyen szerepel a nyilvántartásban, de az illető sch-val írja a nevét, nem úgy, mint az amerikai elnök.

(Dunántúli Napló - 1989. július 11.)

Jól hangzik, ugye? Pedig a számítógépes tudakozó elindítása után nem sokkal kiderült, hogy a rendszer mégsem működik olyan olajozottan, mint ahogy kellene. A következő napokban, hetekben pedig elárasztották az újságok szerkesztőségeit a tudakozóval kapcsolatos panaszok. A hurráoptimizmus tehát gyorsan elmúlt, július 22-én pedig már az alábbi cikket hozta le a megyei napilap:

A 09-es csapdája

Mindjárt elöljáróban szeretném leszögezni: senki nem biztatott, hogy a pécsi tudakozóról írjak, kiváltképp arra nem kívánt rávenni senki, hogy a 09-nek reklámot csináljak. Pont ellenkezőleg, volt aki szeretett volna lebeszélni erről, de nyilván szakmai ártalom, az újságíró nem hagyja magát! Annál is inkább, mivel nem csupán Pécsett szereltek fel korszerű, új berendezéseket, hanem korábban már másutt is. Ugyanilyen számítógépes rendszer működik például Kaposváron...

Mondom működik! Mert a pécsi sajnos nem ezt teszi. Hiába a szakemberekkel kidolgozott program, a jövőbe mutató elképzelések egész sora, a számításba apró kis hiba csúszott. Magam is tapasztaltam, és olvasóink is joggal panaszolják, hiába hívják a 09-et - a kitartóbban sokszor negyedórán, húsz-huszonöt percen át - a vonal másik végén senki nem jelentkezik.

Ebben persze semmi új nincs, hiszen így volt ez régebben is. Csakhogy, ha ez továbbra is így marad, a postának kár volt milliókat fejlesztésre költeni. Az előfizetőt várakoztatni, nem informálni, ezt eddig is tudták. Most valami mást is meg kellene tanulniuk: vállalkozni! Talán, ha többen ülnének az új készülékeknél, a felkészültebbek lennének, rugalmasabbak, és elfogadnák alapelvnek, hogy az apró fillérekből is lehetnek komoly forintok, és komolyan vennék ezt a szolgáltatást, nem esnének abba a hibába, amit - Joseph Heller világhírű regényére asszociálva - legszívesebben a 09-es csapdájának neveznénk.

(Dunántúli Napló - 1989. július 22.)

A szolgáltatás tehát a javulás helyett a romlás jeleit mutatta. Pedig a lakosság használta volna. A dolog téma volt a Városi Televízió reggeli magazinműsorában is, ahol 1989. szeptember 30-án a műsorvezető Müller István adott néhány jótanácsot az idegösszeomlás elkerülése érdekében azoknak, akik ekkortájt a telefonos tudakozóval próbálkoztak. :)

Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1989.09.30.)

A Kertvárosi lakótelepet a régi kertváros déli peremén az 1970-es évek elején kezdték el építeni, az első lakóházakat 1972. karácsonyán adták át az új lakótelepen. Kezdetben az épülő városrész közlekedését a vásártéri fordulóból induló autóbuszok látták el. Később, ahogy a lakótelep bővült, szükségessé vált egy új autóbusz-pályaudvar felépítése. Ez lett a régi, "3-as" autóbusz-végállomás. (Ezt nyilván azért hívtuk a 90-es években 3-as buszvégnek, mert innen indult sokáig a 3-as, és az 50-es autóbusz is, ezek végállomását nem helyezték át a Nevelési Központhoz.)

3-as busz várakozik a 3-as buszvégen a 90-es évek végén

A 3-as buszvég a mai Maléter Pál út - Nagy Imre út kereszteződése mellett 1975 októberében készült el, hivatalosan azonban csak 1976 augusztusában vehették birtokba az utasok, ekkor értek ugyanis el odáig a kapcsolódó utak, amelyeken megindulhatott az autóbusz-közlekedés.

Az egykori 3-as buszvégállomás helyén ma Tesco áll

A városrész gyors fejlődése miatt a 70-es évek végén szükségessé vált a Nevelési Központ környékén felépülő új lakótelepi egység bevonása a tömegközlekedési hálózatba. Ehhez azonban új autóbusz-végállomás kellett, amit - akkor ideiglenes jelleggel - az eredetileg a Nevelési Központ parkolójaként kijelölt helyen valósítottak meg. Az itt megépülő "nevkó" buszvégállomást 1979. december hatodikán adták át a forgalomnak, és ekkor indult - akkor még 16-os számozással - Kertváros azóta is legfontosabb buszjárata, a 6-os járat.

A Nevelési Központ buszpályaudvar a 80-as évek elején

A kertvárosi lakótelep a 80-as években is folyamatosan bővült. Az évtized elején az 5. ütemben megépítették a mai Nagy Imre út és a Tildy Zoltán út közötti lakótelepi egység házait, a 6. ütemben pedig felépült a malomvölgyi úti, a 7. ütemben pedig - 1986-87-ben - a rózsadombi lakótelep. Az új lakótelepi egységeket szintén be kellett vonni a város közlekedési hálózatába, amit a Pannon Volán az 1985-ben - kezdetben 18-as számozással - indított 61-es, és az 1986-ban elindított 62-es járattal oldott meg. Ezek a járatok sokáig ráhordó járatként működtek, az utasok a Nevelési Központnál tudtak átszállni a Konzum áruház felé induló 6-os és 7-es, valamint az Uránváros felé közlekedő 1-es járatokra.

Egy napfürdőző 61-es busz valamikor a 2000-es évek végén

A pécsi tömegközlekedés a 80-as évek végén érte el a teljesítményének csúcsát, ekkoriban szállították a város autóbuszai a legtöbb utast. A forgalom bővülésével a Nevelési Központ buszvégállomás kicsinek bizonyult (és balesetveszélyesnek is, ugyanis gyerekkoromban emlékszem, hányszor rohantunk át a parkoló buszok között a 61-62-es megállókból a szemben található 6-os-7-es induló járatok megállójába.)

A Nevelési Központ buszvégállomás 1990-ben

Ráncajtós, trilex-tárcsás 280-as Ikarus 106-osnak táblázva a Nevelési Központnál a 90-es évek közepén.

Parkoló 6-os busz szintén a Nevkónál, szintén a 90-es években. Az ablakok alján látható fehér csíkok az utastér felé néző öntapadós reklámcsíkok voltak.

A forgalmi igényeknek tehát ez a buszpályaudvar ekkoriban már nem felelt meg, így a város vezetői elkezdtek gondolkodni azon, hogy hova is kerüljön a végleges kertvárosi buszpályaudvar. A Dunántúli Napló 1989. szeptember 15-i számában a tervezett helyszínekről az alábbiakat írja:

"Az épülő Fellbach bevásárlóközponttal szembeni létesítés tulajdonképpen ideális lenne, ez azonban az autóbuszok üzemeltetése szempontjából többletköltséget jelentene. (Ezt erősítették meg a Pannon Volán képviselői is, s felmerült, hogy ezt ki fizetné meg...) Tanácsi és volános megítélés szerint - több szempontot is figyelembe véve - elsősorban a Malomvölgyi út melletti, valamint az Illyés Gyula - Ilku Pál út szomszédságában és a Lahti utca közelében lévő megoldás lenne a legalkalmasabb, ezek közül is az utóbbi kettő valamelyike. Ezek ugyanis a Rózsadombon élők tömegközlekedését is jelentősen javítanák."

Ezek voltak tehát a tervek, mi pedig most a Google Street View segítségével megnézzük, melyek is voltak ezek a tervezett létesítési területek.

Az első tervezett hely a FE-MA bevásárlóközponttal szemben található zöld terület volt, és - mint tudjuk - végül itt is valósult meg az új Kertvárosi buszpályaudvar:

Második helynek a Malomvölgyi út és az Illyés Gyula út által határolt zöld terület jött szóba, ez a mai Honfoglalás park területe:

Harmadik variációként szóba jött a Malomvölgyi út - Eszék utca által határolt terület is, közvetlenül az előző mellett, a Malomvölgyi út túloldalán:

Negyedig lehetőségként pedig felvetették a Lahti utca melletti - akkor még szintén üres - területet, nagyjából azt, ahol ma a Spar áll:

Végül a tervekből akkor semmi sem lett, a Nevelési Központ elköltöztetése pedig hosszú időre lekerült a napirendről. Tizenhét évvel a tervek elkészülte után végül a FE-MA bevásárlóközponttal szemben, a Sztáray Mihály úton valósult meg az új buszvégállomás, amit 2006. szeptember 1-én adtak át a forgalomnak, a Nevelési Központ buszvégállomás helyén pedig - autóparkoló helyett - közpark épült.

Az egykori Nevelési Központ buszvégállomás helyén kialakított park 2014 januárjában

Az új buszpályaudvar helye téma volt a Városi Televízió adásaiban is, ahol 1989. szeptember 30-án Somfai Csaba, a Városi Tanács Építési és Közlekedési osztályának vezetője mondta el a részleteket.

Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1989.09.30.)