Pécsi Stúdió

A Magyar Televízió csatornáin egészen a 80-as évek végéig tartotta magát az a gyakorlat, mely szerint hétfőn adásszüneti nap volt. Az ötlet állítólag Aczél Györgytől származott, más hírek szerint viszont Kádár ragaszkodott hozzá még a 80-as években is. Azonban a csatornakínálat bővülése miatt mind inkább kezdte értelmét veszteni ez a dolog, hiszen a határmenti területeken a környező országok tévéadásait, a 80-as évek végén pedig már műholdas programokat is lehetett fogni szerte az országban. 1986-tól "rendkívüli adásnapok" keretében az MTV-n is mind többször enyhült a szigor, míg végül 1988. február 29-től hivatalosan is megszűnt a hétfői adásszünet.

Műszaki fejlődés és technikai nehézségek a Pécsi Stúdióban - Békés Sándor feljegyzései

 
1976. november 29. Isten tudja, hányadik telefon a Beruházási Főosztályra, Budapestre. Még mindig nincs elég székünk, íróasztalunk!

1977. január 14. Vezetői értekezletet tartunk. Napirend: technikai helyzetünk. Pontosabban technikátlanságunk... Műsorainkat a PAF-tól kölcsönzött filmfelvevőkkel készítjük. Jön a gép, megy a gép. Néhány lámpán kívül gyakorlatilag semmink sincs. Géptípusokon vitatkozunk, azon, hogy melyik számít ma igazán korszerűnek, közben - dícséretes öngúnnyal - azon viccelődünk, hogy a mi műtermünk az ország legjobban megvilágított ping-pong terme.

1977. március 25. Felhatalmaztam Bárány György operatőrt, hogy felvegye a központi raktárból azt a filmfelvevő gépet, amit számunkra az MTV elnöke kiutalt. Ez a gép lesz első "saját" eszközünk!

1977. július 13. Megérkezett stúdiónk közvetítőkocsija. A Frenseh típusú, F-1 üzemjelű közvetítőkocsi az MTV legrégebben beszerzett egysége, információink szerint azonban még mindig megbízható. A négy fekete-fehér kamera viszonylag "kistestű", az a tény pedig, hogy a rendezőnek külön kocsiban van a munkahelye, kényelmessé teszi a rendszert.

 

A Stúdió első közvetítőkocsijának érkezése. (1977)

1977. július 18. A Budapestről Pécsre telepített közvetítőkocsival megkezdtük az első stúdiófelvételek elkészítését.

1978. szeptember 4. Egyre több a keserű hang. A műszaki osztály kimutatta, hogy a közvetítőkocsi száz munkaórájára százegy meghibásodás esett.

1979. augusztus 2. Üzembe helyeztük a Stúdió központi rögzítőjét, ahol két két-zollos, Frenseh típusú, mégneses képrögzítő kapott helyet. Ugyancsak ezen a napon vettük át a filmbontót (TC), mely - sajnos csak fekete-fehér üzemmódban -, 16 és 25 miliméteres filmek mégnesszalagra történő átírását (bejátszását) teszi lehetővé.

1979. november 12. Megkezdődött a stúdió vezérlőjének szerelése. A közvetítőkocsi mellé három további, telepített kamerát kaptunk. Fiatalabbak, mint a kocsi kamerái, de ezek is fekete-fehérek. Ha így megy tovább, kitehetjük a kapura: TV-múzeum.

Folyik a "Sorstársak" című műsor felvétele. A műsorvezető: Füzes János. (1981)

1980. november 25. Befejeződött a Stúdió központi vezérlőjének és telepített kameráinak kiépítése. A közvetítőkocsi négy kamerája mellett immár három, stúdióba telepített, Marconi kameránk is van.

1981. szeptember 3. Székelyhidi Attila műszaki osztályvezető írásban jelentette, hogy közvetítőkocsink műszaki állapota tovább romlott, s ma már az egész rendszer megbízhatatlan, a felvételek egész ideje alatt folyamatos a műszaki hibaelhárítás, javítás. Egy műszakra átlagosan három komolyabb meghibásodás esik.

1982. április 14. Már csak a körzeti stúdiók műsorai fekete-fehérek az MTV-ben, s ez azt az érzetet kelti, hogy ez a dolog nem véletlen...

Tóth Károly rögzítő-technikus. (1984)

1983. július 5. Újabb BL-Aryflex hangosfilm-felvevőgépet kapott Stúdiónk.

1984. január 5. MTV főszerkesztői értekezlet. Az új év új feladatairól tárgyalunk. Az érdeklődés, a felszólalások középpontjában a műszaki-technikai fejlesztés kérdései álltak. Ez érthető is. Az azonban nehezen, miért kell nekünk, szegedieknek, pécsieknek újra meg újra bizonyítani: az MTV részei vagyunk...

Megérkezett a Pécsi Stúdió új közvetítőkocsija. A kamerákat Ternecz Péter és Kordik Ferenc technikusok veszik át. (1984)

1984. július 9. Stúdiónk képviselői átvették Budapesten az elnökség által számunkra kiutalt színes közvetítőkocsit. Az SZ-3-as üzemjelű közvetítőkocsi kétkamerás, és egy beépített, 2 zollos rögzítővel is rendelkezik.

A színes közvetítőkocsi - indulásra készen. (1985)

1985. július 9. Vajda György, az MTV elnökhelyettese Stúdiónkban. Megbeszélésünk középpontjában a Stúdió színes technikájának továbbfejlesztése áll, jelenleg ugyanis az SZ-3-as közvetítőkocsi kameráival kell minden feladatot megoldanunk, a helyszíni közvetítéseket és a stúdióműsorok rögzítését, sugárzását is.

1986. január 3. Megérkezett Pécsre az a Betacam rendszerű elektronikus képfelvevő és rögzítő berendezés, mely az immár hatvanperces körzeti adások hétről hétre való elkészítésének előfeltétele volt. A berendezés egy vállról is üzemeltethető kamerából, ellenőrző monitorból, valamint komplett montírozó egységből áll.

A Betacam rendszerű "hírgyűjtő". (1986)

1986. május 30. Immár két színes közvetítőkocsija van Stúdiónknak! Az MTV elnökének döntése értelmében a szegedi és a pécsi stúdió is átvett az MTV központi állományából egy-egy négykamerás színes közvetítőkocsit. A Pécsre került kocsi az SZ-2-es üzemjelet viseli.

1986. július 1. Befejeződött a Budapestről Pécsre telepített színes filmbontó berendezések szerelése.

(Békés Sándor: Az első évtized - Tények, adatok, események a Magyar
Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának történetéből - részletek)

A Békés Sándorral készült interjúban a hétfői adásszüneti nap megszüntetésén túl szó esik az új regionális műsorokról, a technikai nehézségekről, és arról is, hogy a Pécsi Stúdió egyre inkább feladatának tekinti, hogy a műsorkészítésnél figyelemmel legyen a határon túli magyarokra is.

"Nagyon sok levelet kapunk, amelyek közül egyre több jön a határainkon kívülről. Tehát nem azt mondom, hogy mi ezentúl úgy akarunk műsorokat szerkeszteni, hogy mindig arra gondolunk, hogy a határainkon kívüli magyarok is néznek bennünket, de úgy akarunk műsort szerkeszteni, hogy tudjuk ezt a tényt."

A stúdióvezetőt a bukott műsorokról is kérdezte a riporter. "A legfájdalmasabb bukásnak én az Angster Orgonagyárról készített, nagyon igényes monografikus alkotásunkat tekintem" - szólt a válasz, hiszen az akkori mérések szerint "mérhetetlenül kevesen" nézték akkor meg ezt a filmet, ami egyébként 1987-ben karácsony napján került adásba az MTV2-n. Szerencsére a Csorba Győző Könyvár ezt a filmet is megmentette, így akit érdekel ez az - egyébként szakmailag igényes - dokumentumfilm, az ide kattintva bármikor megnézheti.

Békés Sándor 1976-tól 2000-ig, 24 éven át volt az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának a vezetője. 1988-ban Zárai Tibor beszélgetett vele a Kertvárosi Közösségi Televízióban.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1988.02.15.)

A szocializmusban a vásárlók egy fogalmat egészen biztosan jól az eszükbe véshettek, ez pedig a hiánygazdálkodás. A szocialista ipar merevsége, rugalmatlansága, az importkorlátozások, valamint az igények pontatlan felmérése miatt folyamatosan állt elő az a helyzet, hogy miközben bizonyos áruk "hegyekben álltak" a boltok polcain, voltak termékek, amelyekből időlegesen komoly hiány alakult ki. És itt most ne csak bizonyos speciális cikkekre, luxuscikkekre gondoljon a kedves olvasó, olyan is rendszeresen előfordult, hogy olyan alapvető termékek voltak hiánycikkek, mint az öblítő, a festék, vagy például a WC papír.

Hiánycikkek nyomában - Még mindig nincs WC-papír

Hónapok óta hiánycikk az egészségügyi papír. Nemcsak Pécsett, az egész országban. Lesz-e és mikor? Nyomozásunk első állomásaként dr. Hamar Jánost, a Lábatlani Papírgyár főmérnökét kerestük meg:

- Teljes kapacitással dolgozunk, sőt vgmk-k szervezésével hétvégén is gyártjuk a toalettpapírt, de még így is csak a hazai igények 60 százalékát tudjuk kielégíteni. Körülbelül 28 000 tonnát kellene előállítanunk évente ahhoz, hogy mindenhová megfelelő mennyiség jusson, de csak 18 000 tonnára vagyunk képesek. Az országos problémát egy újabb gépsor beállítása oldaná meg, erre azonban nincs keretünk. A fejlesztési programunk ugyan már készen van, de a több százmillió forintos beruházás egyelőre csak álom. Az országnak az importra kell hagyatkoznia.

Amennyit most másfél év alatt importra fordítunk, abból az összegből lehetne megvenni az új gépsort. Mi a kapacitásunknak megfelelő szállítási kötelezettségeinknek eleget tettünk és teszünk.

Takács István, a PIÉRT pécsi kirendeltségének helyettes vezetője:

- A másfél hete ígért szállítmány megérkezett, a hétszáz kartont ki is szállítottuk, rögtön el is fogyott. Ezen a héten szintén várunk 510 kartont, ami 30 600 tekercset jelent, de ez sem elég. Lényeges változás akkor lesz, ha megérkezik Kínából az a 17 vagon egészségügyi papír, ami 800 000 tekercset tesz ki. Erre azonban több, mint egy hónapig várnunk kell.

Balogh Balázs, a FÜSZÉRT pécsi fiókjának helyettes vezetője:

- Az első negyedévi hétszáz kartonos rendelésünk még nem érkezett meg, s nem is tudjuk mikorra várható.

Weisz László, az AMFORA pécsi lerakatának vezetője:

- Az első negyedévben 30 000 darab tekercset rendeltünk, ebből 14 000 darabot kaptunk meg, ezt már eljuttattuk a pécsi üzletekbe. A maradékra semmilyen ígéretet nem tudok tenni.

Amit pedig mi tehetünk: várjuk a kínai felmentő "sereget".

(Dunántúli Napló - 1987. március 8.)

Szűcs Imre, a Közösségi Televízió munkatársa 1988 februárjában a Rózsadombon működő élelmiszerüzlet vezetőjét kérdezte az aktuális állapotokról. Az üzletvezető asszony elmondta, hogy sok más dolog mellett most éppen a húsáruk csomagolásához szükséges fóliázott csomagolópapír is hiánycikk, emiatt pedig abba csomagolják a vásárlóknak a húst, a felvágottat, amibe éppen tudják. De akadt még gond ezen kívül is bőven. A KTV riportja:

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1988.02.15.)

A KTV egy újonnan nyílt könyvesbolt kapcsán látogatott el ismét a Rózsadombra. A riport azonban nem csak a könyvekről szól. A Vadászkürt söröző közelsége okán a riport furcsa párhuzamba állítja a könyvvásárlásra és az alkoholfogyasztásra költött összegeket. (A téma felvetése nem volt alaptalan, a 80-as években valóban komoly társadalmi problémává emelkedett az alkoholizmus.) 1988-ban egyébként a Rózsadombon leginkább a "könnyű olvasmányok", a krimik, és a gyermekeknek szóló mesekönyvek mentek. A riport megállapítja, hogy miközben a keresete töredékéből vásárolt könyvet, a fizetése egytizedét szeszes italokra költötte ekkoriban a magyar.

"Az alkoholizmus elleni küzdelem elősegíthető azzal is, ha a társadalmi környezet kulturális igényeket kelt, és ezeket ki is elégíti, különben fennáll a veszély, hogy a társasági szórakozás egyetlen célja a lerészegedés, az ivászat lesz" - szól a summás összegzése annak a tapasztalatnak, mely szerint az unatkozó, cél nélküli ember iszik.

A könyvesbolt sajnos - mint az a korabeli sajtó tudósításaiból kiderül - csődbe ment, a helyét pedig alighanem a szomszédos söröző vette birtokba.

A pécsi "Rózsadombról" írják

Az ősszel megnyílt könyvesbolt tavaszi bezárását ketten is szóvá tették: Bölönyi Józsefné a Csatlós utcából és Szabó Józsefné a Hajas Imre utca 14-ből. A szerény forgalmat, ami valószínűleg a bolt megszűnéséhez vezetett, mindketten összekapcsolják a környék rendkívül elhanyagolt állapotával, mert ilyen körülmények között az embereknek nincs kedvük sétálgatni, körülnézni. Szóvá teszik azt is, hogy a sokadik kereskedelmi egység működik, illetve nyílik meg ezen a területen, holott nagyobb szükség lenne az orvosi rendelőre, a gyógyszertárra.

(Dunántúli Napló - 1988. július 7. - részlet)

A KTV riportjában jóízűen sörözgető kertvárosiak, és egy szomorkodó könyvesboltos furcsa elegye. A riporter: Szűcs Imre.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1988.02.15.)