Pécsi Stúdió

Tekintsünk vissza együtt Pécsre és a 80-as évekre. - Riportok, videórészletek kétnaponta a Kertvárosi Közösségi Televízió és a Pécsi Városi Televízió 1986 és 1990 között készült műsoraiból. - Nyomj egy "Like"-ot, hogy a Facebookon is értesülj az új posztokról!

Címkék

100 éves kertvátosi lakos (2) 1978 (2) 1981 (1) 1983 (2) 1985 (4) 1986 (27) 1987 (25) 1988 (47) 1989 (26) 1990 (5) 2014 (1) 508-as (1) 62-es busz (3) abc (6) adásszünet (1) agroker (1) aidinger jános (1) állami biztosító (1) állatkert (2) alsószentmárton (1) ank (1) apáczai csere jános (1) aranyvasárnap (1) áremelkedés (1) áruház (1) áruhiány (1) autóbuszok (1) autós hegyiverseny (1) bakti ferenc (2) bányászdemonstráció (2) bányászok (4) bányászsztrájk (1) barkácsáruház (1) báv (2) békés sándor (2) berta jános (1) bév (1) bevásárlóturizmus (1) biztosítás (1) boldogság háza (1) bőrgyár (2) bruttósítás (1) bucsu (1) cigányok (1) címer (1) commodore 64 (2) csőtörés (1) demisz (1) diákmunka (1) diákok (2) diana tér (1) divatbemutató (1) dohányzás (1) dokumentumfilm (7) domus (2) eddy grant (1) építkezés (3) erdélyi menekültek (1) erhardt imre (1) esküvő (1) fáy andrás (1) félévi bizonyítvány (1) felvonulás (1) fema (1) filmetűd (1) főcím (1) földutak (1) fórum (1) friderikusz (1) füzi árpád (1) grósz károly (2) gyalogátkelő (1) gyerekek (1) gyermekruhák (1) gyurcsány ferenc (1) hajdú gyula (1) hajléktalanok (1) halvásárlás (1) hanghiba (1) hazafias népfront (1) hiánycikkek (1) hild-díj (1) hírgép (1) hőerőmű (2) hóhelyzet (2) hullám (1) hvg (1) ikarus (2) ilku pál úti abc (1) interjú (1) iparosház (1) játszótér (1) jelzőlámpa (1) jó estét kertváros (99) jó estét pécs (2) jó reggelt pécs (31) jugoszlávok (1) kamaz (1) karácsony (4) kárász róbert (1) katona ágnes (1) kerékpárosok (1) kereskedelem (12) kertváros (1) kínaiak (1) kisdobosok (1) kisz (2) kmk (1) kommunista szombat (1) könyvesbolt (1) konzum áruház (1) kossuth tér (1) közerület-felügyelők (1) közlekedés (19) kozmetika (1) ktv (101) lakásátadás (2) lakáskiutalás (1) légi felvételek (1) lila abc (1) magasház (2) magyarürög (1) május elseje (1) malomvölgyi úti abc (1) mechlabor (2) mecsek (1) mecseki kisvasút (1) melinda utca (1) melinda utcai abc (2) mérnökképzés (1) möbiusz (1) mozi (1) mtv (7) műjégpálya (2) munkásőrség (1) műszaki értelmiség (1) műszaki vizsga (1) németh károly (1) népi ellenőrzés (1) nevelési központ (9) nevkó abc (1) női szépségideál (1) oktatás (4) omega (1) orfű (1) otp (2) pályaválasztás (1) panellakások (1) panelszerelők (1) pankráció (1) pannon volán (4) parkok (1) patyolat (1) pe-ta (2) pécsi ipari vásár (2) pécsi körzeti stúdió (7) pécsi nemzeti színház (1) pedagógusnap (1) pétáv (2) piac (1) piroska presszó (1) piros abc (2) piti zoltán (1) posta (4) rába (1) reklámok (2) rendőrség (1) rózsadomb (8) sopiana gépgyár (1) sport (1) strand (2) sulivízió (2) számítástechnika (1) széchenyi istván gimnázium (1) szellemváros (2) szemetelés (1) szent istván tér (1) szja (1) szökőkút (1) születésnap (2) szűrőbusz (1) takarékbélyeg (1) takarékosság (1) takarékossági világnap (1) tanműhelyek (1) távfűtés (1) taxi (2) telefon (4) tőkés import (1) történelmi belváros (1) tudakozó (1) tünde divatház (1) tűzoltóság (2) tűzvédelem (1) tv-computer (1) újságos (1) új nemzedék (1) uránbánya (5) uránbányászok (5) uránváros (1) uszoda (1) utcaseprők (1) útkarbantartó gépek (1) úttörők (1) úttörőtábor (1) vadászkürt szálló (1) választások (1) városbejárás (1) városgondnokság (1) városi sportcsarnok (1) varsány utca (1) vásárcsarnok (1) véménd (1) verseny (1) vidámpark (1) videoklip (1) videoton (1) vízellátás (1) vtv (31) zászló (1) zöldövezetek (1) zsebpénz (1) Címkefelhő

Blogajánló

Facebook

Másfél kilométerre a föld alatt - Dokumentumfilm az uránbányászokról - 1987

2014.03.29. 18:09 tomikgb

A Mecsek hegység nyugati részén, a homokköves típusba sorolt mecseki uránérc-lelőhelyen 1953-ban indult meg az uránérc-kutatás. A kutatások és bányabeli feltárások megteremtették és megalapozottá tették a Minisztertanács 061/1955 sz. határozata alapján 1955. július 1-jei hatállyal, a titkosságra való tekintettel Bauxitbánya Vállalat elnevezéssel új állami vállalat alapítását. Székhelyeként a Pécs, Siklósi út 80-at, tevékenységi köreként "bauxitbányászatot" jelölték meg.

Ezen időponttól kezdve a vállalat minden adata titkossá vált, és ez a titkosság - bár jelentős enyhítéssel, de - egészen a rendszerváltásig megmaradt.

uran_1a.jpg

A vállalat első névváltoztatására a forradalom hatására 1956. december 1-jei hatállyal került sor, a vállalat új neve: Pécsi Uránbánya Vállalat. A második névváltoztatás 1963-ban következett be, ekkortól a vállalat Mecseki Ércbányászati Vállalat (MÉV) néven működött egészen 1992-ig.

A vállalat működése során az öt bányaüzemen kívül megépült az Ércosztályozó és Ércdúsító üzem, a Szolgáltató, a Kutatómélyfúró, a Kísérleti-Kutatási és Automatizálási üzem, a Raktárbázis, valamint az Öntöde.

uranbanya_ercdusito_uzem.jpg
Az ércdúsító üzem látképe

A fejlődés időbeni sorrendje

1956: Megindul az I. és a II. bányaüzem új szállítóaknáinak mélyítése. Bár az optimális aknamélység a 120 métert jóval meghaladta volna, a mielőbbi termelés beindítása nem hagyott időt a nagyobb mélységű főfeltárásra.

uranbanya_epulo_I_uzem_1956.jpg
Az épülő I. bányaüzem 1956-ban

1958: Befejeződik az I. bányaüzem és a II. bányaüzem beruházása, megindul az új aknákon keresztül a szállítás. Kialakul a radiometrikus osztályozás, melynek eredményeként elindul az első áruércet szállító vonatszerelvény a Szovjetunióba.

1959: A III. bányaüzem beruházása befejeződik, elkészül az Északi táró (8400 folyóméter), amely a későbbiekben a koncentrált bányaszállítás fő útvonala lesz.

uranbanya_III_uzem.jpg
A III. üzem látképe

1964: Megépül a vegyidúsító üzem a zagytározóval. Ezzel véget ér az áruérc-export, és kezdetét vette a sokkal gazdaságosabb vegyi dúsítmány formában történő dúsított urán (sárgapor) exportja.

Az 1960-as évek elején sor került a Szovjetunióval az uránérc-egyezményről kötött hosszú lejáratú szerződés meghosszabbítására. Ennek során dönteni kellett arról, hogy az eddig megépített három bányaüzem ércvagyonának leművelése után, az 1970-es évek elején megszűnik-e a hazai urántermelés, vagy tovább kell azt folytatni. Annak ellenére, hogy a termelés eddigi szinten történő továbbfolytatása nem bizonyította a hazai urántermelés gazdaságosságát, döntés született újabb ércvagyonok termelésbe vonására. Ezen újabb ércvagyonok letermelésére jött létre a IV. bányaüzem beruházási programja.

uran_2.jpg

Április hónapban megkezdődött az ország addigi legmélyebb aknájának, az 1090 méter mély IV. bányaüzem légaknájának mélyítése. Még ugyanezen év szeptemberében megkezdődött a IV. bányaüzem szállítóaknájának mélyítésére, megteremtve ezzel a bányaművelés kiterjesztését Magyarországon az 1200-1300 méteres mélységig.

1971: A kimerülő I. bányaüzem termelésének pótlására megindul a termelés a IV. üzemben. Az 1970-es évek elején újabb döntés született arról, hogy az évtized második felében kimerülő II. és III. bányaüzemek pótlására újabb termelőkapacitás épüljön.

1974: Elkészül az V. bányaüzem beruházási programja, egy évvel később pedig elkezdődött az 1118 méter mély, 7,5 méter belső átmérőjű V. bányaüzem szállítóaknájának a mélyítése. Az akna 1978-ban készült el.

uranbanya_V_uzem_80_as_evek.jpg
Az V. üzem látképe a 80-as években

1983: Megindul a termelés az V. bányaüzemben, ahol már tirisztoros vezérlésű, 16 m/s szállítási sebességgel, szállítógépész nélkül folyik a szállítás. Az V. üzemben létesítették Magyarországon az ember által bejárható legmélyebbre hatoló vakaknát. Ez az akna 1300 méter mélységig hatolt a föld mélyére, a hőmérséklet itt már elérte a +53 Celsius fokot, ezért megépítéséhez speciális klimatizálási megoldásokra is szükség volt.

uran_3.jpg

A hidegháborús évek során a világon olyan mértékben halmozódtak fel az uránkészletek, hogy a 70-es évek végén rohamosan esni kezdett a fémurán világpiaci ára. A magyar urántermelés 1968-tól államilag támogatott volt, ez a támogatás 1981-ig az árbevétel 25-35%-a között mozgott, 1982-től azonban az említett árzuhanás miatt jelentősen megnőtt.

Az állami támogatás az árbevétel százalékában

1982. 61% 669 millió Ft. 1987. 162% 1 655 millió Ft.
1983. 85% 890 millió Ft. 1988. 242% 2 321 millió Ft.
1984. 108% 1 037 millió Ft. 1989. 242% 2 381 millió Ft.
1985. 136% 1 340 millió Ft. 1990. 96% 812 millió Ft.
1986. 154% 1 610 millió Ft.

uran_4.jpg

Az urántermelés megszüntetése

Az uránbányászat felhagyásával és az ezzel kapcsolatos feladatokkal már 1988-ban foglalkozott az akkori kormány. A 3119/1994 sz. kormányhatározat úgy foglalt állást, hogy meg kell vizsgálni, hogy a 60 kg dollár/fémkiló áron a tevékenység folytatható-e, vagy az urántermelési tevékenységet meg kell szüntetni. Végül a kormány 2085/1997 (IV.3.) határozatával úgy rendelkezett, hogy 1997. december 31-ével megszünteti az uránérc termelést Magyarországon.

Az uránbányászat megszüntetésének tehát nem a kimerülő készletek, hanem kizárólag az volt az oka, hogy a kitermelés és feldolgozás költségei nem voltak csökkenthetők az akkori piaci ár alá. Ebben nemcsak a mélységgel együtt járó költségnövekedés (hűtés, szellőztetés, szállítás, stb.) hanem a hazai uránelőfordulás gyenge minősége is szerepet játszott. A világon a kitermelt urántartalmú kőzetek urántartalma átlagosan 3%, szemben a hazai előfordulás 1,2%-ával.

uran_5.jpg

A Mecseki Ércbányászati Vállalat a 42 éves termelési ideje alatt mintegy 50 millió tonna kőzetet termelt ki, 21 000 tonna uránfémet állított elő (melynek mennyisége a Paksi Atomerőmű 40 éves fűtőelem-gyártásának nyersanyagszükségletével egyenlő) és 1200 km (!) hosszban hajtott ki vágatokat.

A Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója ezzel az 1987-ben forgatott dokumentumfilmmel - bár akkor még lehet, hogy nem tudták, de - a pécsi uránbányászoknak állított örök emléket.



Másfél kilométerre a föld alatt (MTV Pécsi Körzeti Stúdió, 1987)


A képek egy része az alábbi oldalról származik:
https://www.facebook.com/pages/Pécsi-uránbánya-fotok/475523835803071

11 komment

Címkék: mtv 1987 dokumentumfilm uránbánya pécsi körzeti stúdió uránbányászok

Felavatták Fáy András emléktábláját a Rózsadombon - 1987. november

2014.03.28. 09:00 tomikgb

Fáy_András.jpgFáy András (1786-1864) író, politikus, a magyar reformkor irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legtevékenyebb alakja. Gyermekéveit Gálszécsen töltötte, majd Sárospatakon és Pozsonyban tanult. Mint író lépett először a nyilvánosság elé, de miután 1823-ban Pestre költözött, figyelme mindinkább a közélet és a politika felé terelődött. Fáy előbb Pest vármegye gyűlésein, majd 1835-ben követté választva, az ellenzék egyik tekintélyes tagjaként az országgyűlésben szolgálta a gazdasági és társadalmi reformok ügyét. Részt vett a Védegylet megalapításában és a Nemzeti Kör munkájában, legnevezetesebb tette azonban a Pesti Hazai Első Takarékpénztár megalapítása volt, ami 1840. január 11-én kezdte meg a működését. Fáy a fontolva haladás híve volt, és Széchenyihez hasonlóan egyszerre idegenkedett a forradalomtól és a forradalom ellenségeitől. 1849 után életét főleg az irodalomnak és családjának szentelte.

Október utolsó munkanapja minden évben a takarékosság világnapja. A dátum az 1924-es milánói nemzetközi pénzügyi konferenciának állít emléket, ahol három földrész takarékpénztárainak küldöttei két fő témában folytattak szakmai eszmecserét: egyrészt számot adtak a pénzintézetek működésének jellemző tapasztalatairól, céljairól és terveiről, másrészt azokról a hatósági és takarékpénztári feladatokról esett szó, amelyek a betétesek érdekeinek és jogainak fokozottabb védelmét szolgálják.

Magyarország legnagyobb pénzintézete, az OTP Bank 1964-ben csatlakozott a mozgalomhoz.

1987-ben az OTP - a Pesti Hazai Első Takarékpénztár jogutódjaként - a takarékossági világnapra időzítve avatta fel Fáy András emléktábláját a Rózsadombon, a róla elnevezett utca egyik panelházának a falán.



Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.11.06.)

Szólj hozzá!

Címkék: 1987 otp rózsadomb ktv fáy andrás jó estét kertváros

Betétkönyvet kapott az OTP-től Baranya megye első újszülöttje a takarékossági világnapon - 1987. november

2014.03.26. 21:25 tomikgb

Németh Károly a Mohácsi Kórházban beszélgetett a boldog anyukával.



Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.11.06.)

Szólj hozzá!

Címkék: 1987 otp ktv takarékossági világnap jó estét kertváros

Zöldövezeti fejlesztések Pécsen - 1987. szeptember

2014.03.24. 09:00 tomikgb

Pécsett 1987-ben kereken 300 hektár (3 millió négyzetméter) parkosított területet gondozott a Kertészeti és Parképítő Vállalat. A vállalat tavaszi munkái közé tartozott a város homokozóiban a mintegy 2500 köbméter homok kicserélése, a felújított padok kihelyezése és a szökőkutak felújítása is.

parkgondozas_a_melinda_utcaban_1987_05.jpg
Parkgondozás a Melinda utcában - 1987. május

1987-ben pedig egy érdekes kezdeményezésnek is tanúi lehettek a város lakói. A parképítő Vállalat nagyobb, összefüggő területek bérbeadásával kísérletezett. Szerény anyagi juttatás (1300 forint, ez az akkori átlagfizetés kb. 20 százaléka volt) ellenében szerződést kötöttek olyan személyekkel, akik vállalták, hogy egyhektárnyi parkterületet gondoznak és tisztán tartanak a lakóhelyük közelében. A munkára kezdetben negyvenen jelentkeztek, akik közül a nyár folyamán 15-en visszaléptek, a többiekkel viszont - ahogy az az alábbi cikkből is kiderül - meg volt elégedve a vállalat.

sarohin_1987_09.jpg
A pécsi Sarohin tábornok és Ilku Pál utcák által határolt házak előtt a lakók társadalmi
munkában gondozzák a kiskerteket - 1987. szeptember

Szépítik Pécs parkjait, közterületeit

- Véleménye szerint melyek a legszebb, legápoltabb parkok, melyeket bérben gondoznak?


[Piszter Valéria, a parkfenntartási üzem vezetője:] - Szerintem mindegyik jóval ápoltabb, tisztább, mint korábban. Érthető, hisz a terület felelőse a közelben lakik, ha szabadideje úgy engedi, szemetet szedhet, locsolhat. A tapasztalat az, hogy a környezet is méltatja ezt - sokkal kevesebb a rombolás, vandálkodás. Mégis említést érdemel közöttük az Ilku Pál - Sarohin tábornok útja által közrezárt házak parkjai. Itt Turcsányi József tűzoltó nyírja a füvet és a Pintér család gondozza az udvari tömbbelsőket. A házak előtti szép, hangulatos kertecskéket pedig a lakók saját maguk alakították ki és gondozzák. Ugyanígy szépen rendben tartott terület a Kovács Antal utca és Gyenis utca által közrezárt rész: Domján Attila szakoktató és családja kezét dicsérik. A Lahti utca környékén a Kőhalmi család ápolja a zöldterületeket. Az Enyezd utcában lakó Mayer Edéné - korábban háztartásbeli - a mi kérésünkre a vállalat dolgozója lett, és már egészen a málomi garzonházak környékéig gondozza a parkokat. A Bártfa utcai szabadidőpark gondozását Szondi József vezetésével vállalták a környékbeliek, mondván, hogy ők használják a parkot, gondozni is fogják.

(Dunántúli Napló - 1987. szeptember 15. - részlet)

Németh Károly a város zöldövezeti fejlesztéséről Somfai Csabával, az Építési és Közlekedési osztály vezetőjével beszélgetett.



Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.09.21.)

Van még egy ide vonatkozó videó, ahol az Ilku Pál út lakói panaszkodtak arról, hogy a tereprendezést végző munkások "nagyon keveset dolgoznak, egész nap  csak beszélgetnek.". :) A KTV ennek a panasznak is a nyomába eredt, íme:

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.09.21.)

Szólj hozzá!

Címkék: 1987 építkezés parkok ktv jó estét kertváros zöldövezetek

süti beállítások módosítása