Fáy András (1786-1864) író, politikus, a magyar reformkor irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legtevékenyebb alakja. Gyermekéveit Gálszécsen töltötte, majd Sárospatakon és Pozsonyban tanult. Mint író lépett először a nyilvánosság elé, de miután 1823-ban Pestre költözött, figyelme mindinkább a közélet és a politika felé terelődött. Fáy előbb Pest vármegye gyűlésein, majd 1835-ben követté választva, az ellenzék egyik tekintélyes tagjaként az országgyűlésben szolgálta a gazdasági és társadalmi reformok ügyét. Részt vett a Védegylet megalapításában és a Nemzeti Kör munkájában, legnevezetesebb tette azonban a Pesti Hazai Első Takarékpénztár megalapítása volt, ami 1840. január 11-én kezdte meg a működését. Fáy a fontolva haladás híve volt, és Széchenyihez hasonlóan egyszerre idegenkedett a forradalomtól és a forradalom ellenségeitől. 1849 után életét főleg az irodalomnak és családjának szentelte.
Október utolsó munkanapja minden évben a takarékosság világnapja. A dátum az 1924-es milánói nemzetközi pénzügyi konferenciának állít emléket, ahol három földrész takarékpénztárainak küldöttei két fő témában folytattak szakmai eszmecserét: egyrészt számot adtak a pénzintézetek működésének jellemző tapasztalatairól, céljairól és terveiről, másrészt azokról a hatósági és takarékpénztári feladatokról esett szó, amelyek a betétesek érdekeinek és jogainak fokozottabb védelmét szolgálják.
Magyarország legnagyobb pénzintézete, az OTP Bank 1964-ben csatlakozott a mozgalomhoz.
1987-ben az OTP - a Pesti Hazai Első Takarékpénztár jogutódjaként - a takarékossági világnapra időzítve avatta fel Fáy András emléktábláját a Rózsadombon, a róla elnevezett utca egyik panelházának a falán.
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.11.06.)
