"Alig egy éve vásárolt fehér merluska kabátomat szemrevételezve megállapítottam, hogy nem éppen a legtisztább. Becsomagoltam, s gyanútlanul elindultam az egyik pécsi gyorstisztító szalonba. Alig fél percnyi szemrevételezés után az átvevő hölgy, a szalon dolgozója a következőket közölte velem:
- Kérem, lehet, hogy megsárgul, de előfordulhat, hogy kihull a szőre, vagyis felelősséget nem vállalunk érte...
- De én tizenkétezer forintért vettem, s mindössze egy-két hónapot használtam - próbáltam mentegetni kisbundámat.
- Sajnos - tárta szét kezét a hölgy -, s én mit tehettem mást - piszkos lévén a bunda - aláírtam a vállalási jegyet, vagyis, hogy nem vállalnak érte felelősséget, s a szolgáltatásért előre fizettem 267 forintot."
Így kezdődik egy panaszos levél, amit a Dunántúli Napló közölt 1988 októberében, "Miért vállal felelősséget a Patyolat?" című cikkében.
A Patyolatok története 1948-ig nyúlik vissza, az állam ekkor alapította "a dolgozó nők munkájának könnyítésére" a Patyolat Mosoda és Vegytisztító Nemzeti Vállalatot. A fővároson kívül vidéken is voltak Patyolatok, ezen kívül szövetkezetek is végeztek lakossági mosást. A felvevőhelyek száma 1987-ben országosan 1200 volt, ezen kívül 185 vegytisztító szalon is működött. A vállalat kezdettől rendkívül kedvezményesen nyújtotta szolgáltatásait. Az ötvenes-hatvanas években minden lakossági forinthoz 4 forint állami dotáció járult. Később a támogatás fokozatosan csökkent, majd meg is szűnt. A Patyolat vállalatok végül a 90-es évek elején szűntek meg, az általuk nyújtott szolgáltatások egy részét különböző magáncégek vették át.
A bundáját féltő pécsi polgár aggodalmára Dr. Moszlovácz Judit, a Baranya Megyei Patyolat Mosoda Vállalat jogtanácsosa válaszolt:
"A szolgáltatási díjért elvégezzük a tisztítást, a technológiai hibáért vállaljuk a felelősséget, de a rejtett hibáért nem. Nem vállalhatunk felelősséget a gyártási, konfekcionálási, az anyag természetéből adódó hibáért, illetve azért, ami használat közben keletkezett. A szemmel látható hibákra az átvételnél felhívják a megrendelő figyelmét, s közlik vele, hogy milyen károsodást szenvedhet a beadott ruhanemű, s hogy ezért felelősséget a Patyolat nem vállal. Ha így is kéri a megrendelő a tisztítást, az esetleges kárt ő viseli" - szólt a minden létező felelősséget hárító válasz a Patyolat részéről.
Sokan hiszik: könnyű munka - Kánikulában a mosodában
Kint tűz a nap. Pécsett, a Patyolat Tüzér utcai központjában a fülledt csarnokokban mosnak, vasalnak az asszonyok. Remeg a levegő. Folyik róluk a víz. A 35-45 fokos hőségben megállás nélkül dolgoznak az automata mosógépek,a kalenderek. Osztályozzák, mérik a ruhákat a mosónők. A fehérköpenyes munkásasszonyok között kevés a fiatal, de nyáron munkájukat néhány diák segíti.
- Nehéz ugyan megszokni ezt a meleget, de húsz év alatt az ember hozzáedződik- mondja Szávics Lajosné, aki a nagyteljesítményű, automata vezérlésű, úgynevezett csőmosógéppel dolgozik. Ez a berendezés mossa, öblíti, préseli és előszárítja az ágyneműt. Kézi munkával a szennyes ruha mérését és a vasalás előkészítését végzik.
- Naponta legalább két liter szódát megiszom egy műszak alatt - mondja Gáspár Jánosné, aki az ágyneműt készíti elő a vasaláshoz. - A munkaidő végére nagyon elfárad a karom, mert csak akkor keresek, ha túlteljesítem a normát. Le lehet állni pihenni, akár meg is fürödhetek, de akkor hónap végén a borítékom vékonyabb lesz.
Sokat jelent, hogy a nyári hónapokban a mosoda este hatig üzemel. Délelőtt az összes géppel dolgoznak, a délutáni műszak is tíz órakor kezd, és este hatkor végez, így a hőség is jobban elviselhető.
- Nem szívesen jönnek a nők két műszakba dolgozni - tájékoztat Sandó József termelési osztályvezető. - A dolgozók legnagyobb része családos. Nyáron gondot jelent a gyerekek elhelyezése. Van, aki több év után mégis visszatér hozzánk.
Papp Jánosné Szilvásból jár be, a Patyolattól ment el gyes-re. Aztán négy évig a szalántai iskolában volt hivatalsegéd, de a szíve visszahúzta a régi munkahelyére.
- A nyolc órát itt valóban ki kell dolgozni, amíg a 8-10 mázsa ruhát előkészítem a vasaláshoz. A nagy meleg is megviseli a szervezetemet, de itt mégis jól érzem magam. Sokan azt hiszik, hogy ez könnyű fizikai munka, hiszen a gépek minden munkát elvégeznek.
- A zsebpénzemet egészítem ki abból, amit itt két hát alatt keresek, ebből megyek nyaralni - mondja Kisbáró Emese, aki ebben az évben érettségizett a Leőwey Gimnáziumban, és ősztől a Kaposvári Tanítóképző Főiskola hallgatója lesz. - Az első hét az könnyebb volt, mert akkor órabérben dolgoztam, most viszont nedves ágyneműt hajtogatok öt napon keresztül. Este hatig nagyon elfáradok.
A raktárban már kellemesebb a hőmérséklet. Kalmár Ferencné ruhákat számol ki a szállítóknak.
- Huszonöt éve vagyok a Patyolatnál, ebből tizenhárom évig mostam. Akkor még nem volt automata gépünk, csak gumikötényünk és csizmánk. Néha most is, ha szükség van rá, helyettesítek a mosodában.
(Dunántúli Napló - 1988. július 29.)
A Patyolatok a 80-as évek végén már súlyos anyagi és működési gondokkal küzdöttek. A túlélés reményében egyrészt - mint ekkor az összes vállalat - jelentékeny áremelést hajtottak végre, másrészt pedig több régi-új szolgáltatás bevezetésével próbálták megállni a helyüket a változó helyzetben. Ezek a próbálkozások azonban - ma már tudjuk - hiábavalóak voltak, ezt azonban a riport készítésekor még nem lehetett előre látni.
Szűcs Imre, a Közösségi Televízió munkatársa készített keserédes hangvételű riportot az egyszerre dráguló és átalakuló pécsi Patyolatok helyzetéről.
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1988.11.14.)
