Pécsett a 80-as években az állami lakásépítés még intenzíven folyt, ám ennek ellenére az igények folyamatosan meghaladták a lehetőségeket. Az új építésű lakásokra kétféle sors várt. Ezen lakások egyik fele a tanácsnál maradt, ezeket tanácsi (nagyrészt szociális) bérlakásként utalták ki az igénylőknek, a másik felét pedig az OTP értékesítette.
Mivel a lehetőségek szűkösek voltak, így minden évben készült egy "lakáskiutalási és értékesítési névjegyzék". Aki ebbe bekerült, az már szerencsésnek érezhette magát, hiszen jó eséllyel még abban az évben lakáshoz is jutott. A videós rövidhír ennek a névjegyzéknek a jóváhagyásáról tudósít az 1988-as évre, azonban hogy a részleteket is megtudjuk, ehhez ismét fel kell lapozni a megyei napilap korabeli számát.
Az 1988-as évben megkezdődik a beköltözés a lassan kialakuló nagyárpádi városrész lakásaiba.
(DN - 1988. január 29.)
A Dunántúli Napló cikkéből pedig kiderül, hogy Pécsen 1988-ban alig 600 új lakást lehetett elosztani a 6531 lakásigénylő között. Ezek a lakások már nem a Rózsadombon, hanem a mai Szellemváros (nagyárpádi városrész) területén kerültek átadásra. Érdekesség, hogy az igénylők egynegyede simán megelégedett volna a legkisebb garzonlakással is. Az eredeti cikk sem véletlenül emeli ki ezt az adatot, a helyzet ugyanis az volt, hogy a 70-es években épült panellakások szűkössége és rossz elrendezése után a 80-as évek végén már egész nagy alapterületű panellakások is épültek, amik viszont az elszaladó infláció miatt ekkor már inkább gondot, mint lehetőséget jelentettek.
"Az áremelkedések hatására az OTP beruházásában épülő 3 és többszobás lakások - a lakásgazdálkodás keretein belül - nehezen eladhatóak. Sok gondot jelent, hogy a megemelkedett költségek miatt a családok nagy erőfeszítések árán tudják kifizetni a hiteleken és a különféle támogatásokon felül maradt összegeket. Nem egy esetben anyagi okok miatt kénytelenek lemondani a régen várt lakásról." - írja a DN 1988 augusztusában.
A Matusán Béla (ma: Csikor Kálmán) utcában a lakók megszemlélik jövendőbeli otthonukat.
(DN - 1988. augusztus 3.)
Hogy ki jut végül lakáshoz az adott évben, és ki nem, erről évente változó, kacifántos irányelvek alapján döntöttek. A leírtakból kiderül, hogy a legreménytelenebb helyzetben a gyermektelen és az egygyermekes igénylők voltak, közülük sokan már a 70-es évek vége óta várták a lakáskiutalást, de 1988-ban 229 olyan igénylő is volt még, aki már 12 éve volt a listán.
Alább tehát a Dunántúli Napló korabeli cikke következik a témában, mindenre kiterjedően, rengeteg adattal megfűszerezve. :)
Pécsett sok az igénylő, kevés a lakás - Irányelvektől a névjegyzékig
Minden évben ilyentájt szokta jóváhagyni a Pécsi Városi Tanács végrehajtó bizottsága a következő esztendőre szóló lakáselosztási irányelveket. Megtörtént ez idén is a novemberi vb-ülésen.
Az elosztás irányelveihez mellékelt kimutatás szerint a 6531 lakásigénylő közül 2169-en szociális, 218-an nem szociális - magas használatbavételi díjú - lakásra, 193-an tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakásra (ők többszöri felszólítás ellenére sem módosították még a megszűnt lakásformára vonatkozó igényüket, s félő, hogy törlik az igényüket, ha nem jelzik hamarosan: tanácsi vagy OTP-lakást kérnek), 3946-an OTP-lakásra, öten pedig nyugdíjasházi lakásra várnak. Figyelemreméltó, hogy az igénylők kétharmada OTP-lakást tüntetett fel igénylése tárgyaként. Lakáscserét 626-an kértek, fele az OTP-lakás, viszont 103-an cserélnének nyugdíjasházban lévő lakásra. Nagyon sokan - 1665-en! - vannak, akik állami garzonlakásba mennének. 335-en érnék be egyelőre szükséglakással, 137-en pedig tetőtéri lakást kérnek.
Az igénylők közül 1900-an fiatal házasok, illetve 2270-en rendelkeznek ifjúsági takarékbetéttel: 4453 a gyermektelen igénylők száma, 1445-en egy, 511-en kettő, 87-en három, 35-en pedig négy vagy több gyermekkel várnak lakásra. Látszik, hogy változatlanul a gyermektelenek és az egygyermekesek vannak a legreménytelenebb helyzetben. 1014 lakásigényt kelt még az előző évtizedben (229 az 1976. évi), az igénylések zöme - 4267 - viszont 1984 óta létezik. Érdemes megjegyezni még egy adatot: 701 olyan igénylő van, aki egyedül neveli a gyermekeit, legtöbbjük - 517 - egygyermekes.
594 lakás
És mit lehet elosztani? Fájdalmasan keveset. 594 lakás áll rendelkezésre összesen, vagyis ennyi tanácsi és szövetkezeti lakás jöhet számításba 1988-ban. Idén 916 lakásra szólt az elosztási terv, amit idő közben 60-nal kellett csökkenteni. A vb elé két javaslat került: 72 tanácsi és 522 OTP, vagy 132 tanácsi és 462 OTP-lakás. A vb az utóbbi mellett döntött. De eszerint is a tanácsi bérlakásoknak csak a felét tudják ún. lakossági keretre felhasználni, a másik felét közérdekű célokra (szanálás, lakóház-felújítás, életveszély, lakáscsere stb.) fordítják. Az OTP-lakások közül 153-at szabad kereten értékesítenek, 50 szervezett, 86 minőségi cserére kerül, 144-et a kiemelt társadalmi rétegek programjára használnak fel. Jó tudniok a lakásra váróknak, hogy 1988-ban már nem lesz lakásátadás Lvov-Kertvárosban: a tanácsi bérlakások közül 120-at, az OTP-lakások közül pedig 390-et az új, nagyárpádi városrészben fognak átadni.
És mindezek tükrében lássuk akkor az irányelveket!
A tanácsi bérlakások esetében két főbb elvet kell érvényesíteni. Egyrészt kötelezi a vb az elsőfokú lakásügyi hatóságot, hogy juttassa lakáshoz az 1987-es névjegyzékbe felvett, de még el nem helyezett lakásigénylőket, lakáscsere-igénylőket, az életveszélyes lakásban lakókat, s felülvizsgálat alapján a leginkább rászorulókat azon három- és többgyermekesek közül, akik 1987. október 31-ig adták be az igénylésüket. Másrészt javasolja a vb, hogy a lehetőségekhez képest kell lakáshoz juttatni a lakással nem rendelkező, de 1985. december 31-ig benyújtott igénnyel rendelkező, legjobban rászoruló kétgyermekes családokat és gyermekeiket egyedül nevelő szülőket (a kiemelt társadalmi rétegek programja szerint), továbbá a leghátrányosabb helyzetű, a minőségi csereigényüket 1985. december 31-ig benyújtott kétgyermekes családokat és a legjobban rászoruló, 1984. december 31-e előtti csereigényléssel rendelkező egygyermekes házaspárokat. Az így megüresedő lakásokban kell elhelyezni azokat a lakással nem rendelkező kétgyermekes családokat, amelyek 1984. december 31-e előtti igényléssel rendelkeznek, de a második gyermek születésének az időpontja miatt eddig nem vonták be a kiemelt társadalmi rétegek programjába, valamint az 1983. december 31-e előtti igényléssel rendelkező, egygyermekes, lakással nem rendelkező legrászorultabb családokat. Ezekkel a lépésekkel próbálja a tanács - feszültségcsökkentő célzattal - bevonni a lakáshoz juttatandók körébe azokat az igénylői rétegeket, amelyek eddig nem jutottak szóhoz.
A legrászorultabb családoknak
Az OTP-lakások elosztása is a lehetőségekhez képest formula szerint történik. Szervezett csere (50) keretében a körülményeikben legrászorultabb 3 és többgyermekes igénylőket kell lakáshoz juttatni azok közül, akik 1987. október 31-ig nyújtották be igénylésüket. A következő lépcsőben kerülnek sorra az 1987. október 31-ig nyilvántartott igényléssel rendelkező kétgyermekes családok, valamint az 1984. december 31-e előtti egygyermekes csereigénylők. A lejárt ifjúsági takarékbetétesek közül elsősorban a kiemelt társadalmi rétegek programjába tartozókat kell kielégíteni. A minőségi csereként biztosított OTP-lakások (86) esetében azok élveznek előnyt, akik összkomfortos, vagy komfortos bérlakásukról lemondanak a lakásügyi hatóság javára, s ezeknek a felét az 1981. december 31-e előtti igényléssel rendelkező, gyermekét egyedül nevelő szülők elhelyezésére, másik felét tartósan beteg igénylők részére használják fel.
Többéves tapasztalatra alapozva számítanak a lakásalap bővülésére, nevezetesen 250-300 olyan lakásra, ami különböző jogcímeken kerül vissza a lakásügyi hatóság rendelkezésébe. 1988-ban is biztosít a tanács megfelelő összeget arra, hogy 4-5-szörös használatbavételi díj ellenében vásároljanak vissza bérlakásokat olyanoktól, akik arról lemondanak.
Az irányelvek birtokában a Lakásügyi Társadalmi Bizottság megtartotta más, az ilyenkor esedékes indítóértekezletét, s hozzálátott a helyszíni szemlékhez, mert az ideiglenes névjegyzéknek karácsonyig el kell készülnie,s az év vége előtt nyilvánosságra is kell hozni. A névjegyzéket idén a tanácskozási központok vezetői is észrevételezhetik.
(Dunántúli Napló - 1987. december 4.)
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1988.03.14.)
Bónusz: A videós tudósításban néhány másodpercre feltűnik az 1988 márciusában éppen átépítés alatt álló Szent István tér. Az építkezés nyárra befejeződött, júliusban pedig átadták a várva várt szökőkutat is a város polgárainak, íme:
Tegnap délutántól üzemel Pécsett, a Sétatéren a szökőkút. A kör alakú, vízlépcsős rendszerű szökőkutat a Budapesti Kőfaragó és Szobrászipari Vállalat, valamint a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat szakemberei készítették el. Kisebb hiányosságok még vannak, például a vízköpőfejek nem készültek el határidőre, de már így is gyönyörködhetünk a két méter magasra szökellő vízsugárban. (Dunántúli Napló - 1988. július 27.)
