1987. június 19 és 21 között rendezték Pécsen a 25. Mecsek-Pannon hegyiversenyt, amelynek keretében a mecseki pályán futották az Európa-bajnokság negyedik futamát. Az EB mezőnye május 10-én rajtolt a portugáliai Rampa da Falperrában, majd a spanyolországi Montseny és az ausztriai Rechberg után érkezett a mezőny Pécsre.
Az 1977-ben felavatott Pécs melletti hegyi pályát az EB-futamra felújították. A korrodált acélszalagkorlátokat a pálya alsó szakaszán (a rajttól a Remeterétig) eloxált alumíniumszalagokkal váltották fel. A rajt előtti útszakaszt kiszélesítették, és bővítették a versenyautók elhelyezésére alkalmas területet. Az EB-futam főpróbáját 1987. május 2-án tartották, amikor a magyar autós gyorsasági bajnokság első futamát rendezték Pécsen.
Az EB futam június 21-én a korabeli sajtó beszámolói szerint jó versenyt hozott, bár az idő nem volt a legjobb. "A nedves aszfaltburkolat jelezte: nemcsak a lóerők döntenek, hanem fokozottabb szerepet kap a vezetéstechnika."
Andres Vilarino. A verseny előtt kijelentette: győzni jön Pécsre. Győznie nem sikerült,
de biztosan szerezte meg a harmadik helyet.
Seiko
A Mecsek-Pannon autós hegyiverseny, a 4. Európa-bajnoki futam résztvevői SEIKO feliratú rajtszámot viseltek. A világhírű japán óragyár ugyanis jelentős támogatást adott a verseny megrendezéséhez. Biztosította a pontos időméréshez szükséges berendezést, háromszázezer forint értékű nyugati valutával járult hozzá a versenyrendezés költségeihez, azon felül a verseny győzteseinek (a magyar OB-futam, az Alpok-Duna Kupa és az EB-futam első helyezettjeinek) egy-egy értékes Seiko órát nyújtott át M. Washio, a japán világcég NSZK-beli igazgatója. M. Washio először járt kelet-európai országban, mint elmondta nagyon kedvező benyomásokat szerzett hazánkról, élvezte a pergő ritmusú versenyt, amellyel szintén itt ismerkedett meg.
Remélni lehet, hogy a SEIKO a továbbiakban is szponzorálja a pécsi autós hegyiversenyeket.
(Dunántúli Napló - 1987. június 22. - részlet)
A versenyt - amire a becslések szerint tizenöt-húszezer ember látogatott ki - végül Mauro Nesti nyerte, a hétvége abszolút sorrendje pedig az alábbiak szerint alakult:
1. Mauro Nesti (olasz, Osella PA 10) - 6:31.80
2. Walter Pedrazza (osztrák, PRC C3) - 6:39.23
3. Andres Vilarino (spanyol, Lola Repsol) - 6:40.65
4. Kesjár Csaba (Reynard X 1) - 6:41.86
...
7. Kiss Dezső (Toleman F2) - 6:49.96
Nesti, Pedrazza és Vilarino a dobogón - 1987. június 21.
Mauro Nesti
Nesti jött, látott és győzött. Éppen úgy, mint amikor legelőször járt itt. Ugyanúgy mosolyog mindenkire és adja az autogrammokat. Fekete hajában több az ezüst szál, de tudása nem kopott meg.
- Győzni jött Pécsre?
- Természetesen. Szeretem ezt a pályát és a várost. Nagyon örültem, hogy sok régi ismerőssel találkozhattam és úgy érzem a nézők sem felejtettek el. Szerettem volna visszaszerezni a pályacsúcsot is. De hát az idő közbeszólt. De majd jövőre. Si?
- Si, si Maestro!(Dunántúli Napló - 1987. június 22. - részlet)
A versenyhétvégéről közel 30 perces összeállítást készített a Közösségi Televízió stábja.
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.06.29.)
