Pécsi Stúdió

Magyarországon a két világháború között a legnagyobb ifjúsági mozgalom a cserkészmozgalom volt, aminek a fő küldetése a „talpraesett, a gyakorlati életben jártas, természetszerető, vidám és mindenekelőtt istenhívő” ifjak nevelése volt. A hatalmukat az 1940-es évek végén megszilárdító kommunisták azonban nem nézték jó szemmel a cserkészet működését, helyette létrehozták saját ifjúsági szervezetüket, a Magyar Úttörők Szövetségét. A cserkészetet végül ellehetetlenítették, 1948-ban pedig formálisan is beolvasztották azt az úttörőmozgalomba.

Az új rendszerben tehát jöttek a kék és a vörös nyakkendők. Kisdobossá az általános iskola 2–4. osztályos tanulói válhattak, a meghatározott rend szerint lefolytatott avató ünnepség után. Az avatási ceremónián a leendő kisdobosok elmondták a kisdobosok 6 pontját, majd ezt követően az avató szülő (aki egy idősebb családtag vagy barát is lehetett) kék kendőt kötött a kisdobos nyakába. A fejlődés második lépése 5. osztályban jött, ekkor váltak a kisdobosok igazi úttörőkké.

A kisdobosok hat pontja:

 

1. A kisdobos hűséges gyermeke a magyar hazának.
2. A kisdobos szereti és tiszteli szüleit, nevelőit, pajtásait.
3. A kisdobos szorgalmasan tanul és dolgozik, segíti társait.
4. A kisdobos igazat mond és igazságosan cselekszik.
5. A kisdobos edzi testét és óvja egészségét.
6. A kisdobos úgy él, hogy méltó legyen az úttörők vörös nyakkendőjére.

1987 májusában frissen avatott pécsi kisdobosok és úttörők voltak a Közösségi Televízió vendégei.

 

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.05.11.)

Az 1986/87-es év fordulóján legendásan kemény tél köszöntött az országra, amiből kijutott a pécsieknek is. A következő két videós anyag mindegyikében elhangzik, hogy noha télen nem meglepő, hogy esik a hó, mégis időről időre megoldhatatlan feladatok elé állítja a várost a "váratlan helyzet".

Megbénult a tömegközlekedés Pécsett

Nagyon vártuk már a tavaszt, majdnem elfelejtettük a telet - legalábbis ezt jelzi a Baranyában és Dél-Dunántúlon a tegnapi havazás nyomán kialakult helyzetkép.

A Pannon Volán ügyeletén este könnyebb volt a még közlekedő 2-es, 3-as, 6-os, 7-es, 20-as, 21-es, 41-es és 42-es járatok számát felsorolni, mint az összes többiét, azok ugyanis nem indultak útnak, kivéve a Budai állomás bányászjáratait.

A menetrend semmiféle támpontot nem jelentett, a rendesen 36 perc alatt célba jutó 3-as például egy óra alatt sem tudta végigcsúszkálni útvonalát. A BZ-11-48-as rendszámú 1-es járat vezetőjének munkáját viszont többen köszönték: bár az autómentő segítségére kétszer is szükség volt, másfél óra alatt mégis hazavitte a kertvárosi utasokat. Ez a fajta felelősségérzet nem tükröződött viszont azoknak a munkájában, akiknek a pécsi utak tisztántartása volna a feladata.

A távolsági buszjáratok is Pécsen belül "szedték össze" 20-40 perces késésüket, a városon kívül tartani tudták a menetidőt. Nem voltak késések a MÁV-nál, pontosan jött végig a pályán a miskolci gyors is. Nehezen jártak ugyanakkor a taxik, egy-másfél órába telt, míg a rendelés helyére jutottak.

(Dunántúli Napló - 1987. március 1. - részlet)

A cikkben vázoltakhoz képest március másodikán sem javult sokat a helyzet. "Az autóbuszok amellett, hogy nem járnak, sajnos még közlekedési akadályt is képeznek" - vázolta a nem túl biztató helyzetet Németh Károly a Közösségi Televízió adásának első perceiben.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.03.02.)

A hóhelyzet még februárban téma volt a városi tanács ülésén is, ahol a tanácstagok a lehetőségekhez mérten ütötték is az asztalt azzal kapcsolatban, hogy miért nem tud a város rendese felkészülni a téli havazásokra.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.02.02.)

De mi is az a tanács?

Magyarországon az önkormányzati rendszert 1950-ben váltotta fel a tanácsrendszer. Az 1950. évi I. törvény, szemben a korábbi önkormányzati autonómiákkal, a tanácsokat szovjet mintára az egységes és központosított államhatalom helyi szerveiként határozta meg. Maga a tanács szó is a Szovjetunió helyi és központi államhatalmi szervei nevének (szovjetek) egyszerű fordítása. A településeknek polgármester helyett tanácselnöke lett, a helyi igazgatás élén pedig a végrehajtó bizottság állt. A későbbiekben valamennyit lazul a központi irányítás közvetlensége. Az 1954-es második tanácstörvény egyéni választókerületi rendszert vezetett be, és létrehozza a tanácsok saját fejlesztési, illetve tartalékalapját. Az 1971. évi harmadik tanácstörvény már népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szervekként határozza meg a tanácsokat, 1983-tól pedig a helyi tanácsok önállósága tovább növekedett. Az önkormányzati rendszert végül a rendszerváltás során, 1990-ben állították vissza.

Biztos mindenki járt már úgy, hogy előkerültek a fiatalkorából furcsa képek, rosszabb esetben videók, amire csak annyit tudott mondani, hogy atya-úr-isten. Nem is feltétlenül azért, mert valami megbotránkoztatót rögzített a kamera, hanem egyszerűen mert 20-30 év távlatából ami akkor viccesnek, humorosnak tűnt, az ma már furcsa, megmosolyogtató.

Kárász Róbert műsorvezető, a TV2 reggeli műsorának házigazdája. Az interneten rákeresve kiderül, hogy luxusban él, hogy gerincproblémákkal küzd, ami miatt akár le is bénulhat, hogy ellopták az autóját, valamint hogy egy gyakornoklány miatt elhagyta korábbi feleségét. És kiderül az is, hogy Szigetváron született, és Pécsen járt középiskolába, a blog szempontjából pedig emberünk itt kerül a képbe. :)

Kárász Róbert ugyanis középiskolásként még humorban utazott, olyannyira, hogy "fel is fedezte őt a diákkabaré", szerepelt a Petőfi Rádió Reggeli Csúcs című műsorában, 1986. december 22-én pedig a Közösségi Televízió karácsonyi műsorának vendége volt. Ez utóbbit tudjuk megmutatni, a felvezető beszélgetés után a "maszekokat" kifigurázó harmadéves diák produkciója a hatodik perctől kezdődik.

 

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.12.22.)

Noha a híradásokban folyamatosan felhívták a figyelmet rá, hogy senki ne hagyja az utolsó pillanatra a karácsonyi bevásárlást, a sajtóhírek szerint 1986-ban az ünnepek előtti napokban is kiegyensúlyozott ellátással találkozhatott a karácsonyra készülődő háziasszony. Ahogy a Dunántúli Napló december 23-i cikkében írják: "A boltokba még az utolsó két napon is szállítanak árut, kedden és szerdán az üzletekbe még visznek szaloncukrot, kókuszreszeléket és margarint. Mazsolát és babérlevelet viszont hiába keres a vásárló, ez az idén hiánycikk, és déli gyümölcsből is kevesebb került az üzletekbe, mint tavaly."

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.12.06.)

Ezüstvasárnap: vásárlási láz

Ritkán látott nagy tömeg hömpölygött tegnap Pécsett a járdákon, az áruházak, üzletek előtt egymás sarkát taposták a vaskos csomagokkal megpakolt emberek, az utakon autó autót ért, parkolóhelyet csak a szerencsések találtak. Persze nem is csoda, hiszen alig tíz nap választ el bennünket a karácsonytól, s úgy látszik senki nem akarja az ünnepi bevásárlást az utolsó pillanatra halogatni.

A pécsi áruházak kivétel nélkül kinyitottak, s a boltok, üzletek zöme is megfelelő árukészlettel és kínálattal várta a vásárlókat. Rengetegen keresték fel az Aranykaput, a Bajcsy-Zsilinszky úti edényboltot, de a Konzum Áruházban sem volt hiány vevőkből. A legtöbben a műszaki és játékosztályon fordultak meg: kelendők voltak a társasjátékok, sokan vásároltak téli sporteszközöket, elektromos játékokat.

A Centrum Áruházban is a játékosztály volt a legnépszerűbb: jellemző, hogy csak percekig tartó várakozás után lehetett bejutni, igaz hogy azután lökdösődés nélkül, kényelmesen válogathattak a vásárlók az Adidas-áruk, a külföldről behozott játékbabák, Matchbox autók és motorok, különféle műanyag építőjátékok között.

Az ezüstvasárnapi vásárlási láz a kora délutáni órákban mérséklődött, két óra felé a pécsi belváros ismét nyugodt, szokásos vasárnapi képet mutatott. S addigra az elfáradt eladók is hazaértek...

(Dunántúli Napló - 1986. december 15. - részlet)

Ezzel pedig az ABC túránknak egy időre a végére is értünk. Az 1986-os év kereskedelmi riportjait a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat jókívánságaival zárjuk, hogy teljes legyen a karácsonyi hangulat. :)

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.12.22.)

A Nevelési Központ sportegységének jelentős elemeként nyílt meg 1984 szeptemberében az intézmény 25 méteres tanuszodája. A megnyitásig tartó út viszont elég rögösre sikeredett. Az uszoda műszaki átadása 1984. április 10-én megtörtént, a nyár folyamán azonban az úszni vágyók még zárva találták a létesítmény kapuit. A KÖJÁL (Közegészségügyi és Járványügyi Állomás, az ÁNTSZ elődje) ugyanis vízminőségi problémákra hivatkozva hónapokig nem adta ki a működési engedélyt.

Nyáron aztán további problémák jelentkeztek: a lábakon álló medence és az azt tartó vasbeton szerkezet közti dilatációs hézag között csöpögést észleltek. Ezt kijavították, de ezek után még a medence vízvisszaforgató és szűrőrendszerével is akadtak problémák. Mint a korabeli újságcikk írja: "A 25 x 11 méteres, 0,9 - 1,7 méter mély medence 362 köbméter vizet igényel egyszeri feltöltésre, hogy kialakuljon a feszített vízfelület. Nem kevés vízről van tehát szó, ennyit nem kifizetődő naponta elereszteni, utána kimosni, fertőtleníteni a medencét és megvárni, amíg az újra megtelik vízzel. Ezért alkalmazzák mind több helyen a vízvisszaforgató rendszert." 

A visszaforgató rendszer hibáin is sikerült végül úrrá lenni, a KÖJÁL pedig csak mért és mért, a nyár folyamán nem kevesebb, mint 79 mérést végeztek el a vízminőségre vonatkozóan. Az - akkori áron - 37 millió forintos beruházási költséggel létesített uszoda végül - a néhány nyári próbanaptól eltekintve - 1984. szeptemberétől nyílt meg a nagyközönség előtt.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.01.27.)