Az alábbi riportot a karácsonyi műsorában adta le a Pécsi Városi Televízió. 1989 decemberében a stáb épp Pécs utcáit járta, ahol az "utca emberét" kérdezgette a karácsonyról, a saját szokásaikról, hagyományaikról. Ez alatt futottak össze a riportunk főszereplőivel, egy kínai fiatalemberrel és magyar feleségével. És ha már így összefutottak meg is állították őket egy riportra.
A karácsonyi műsort egyébként december 24-ére tervezték, de az 1989-es romániai események keresztülhúzták a szerkesztők számításait, így az adás csak 1990. január ötödikén került képernyőre.
Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1990.01.05.)
A kínaiak tehát ebben az időben már jöttek, az észak-koreaiak viszont épp mentek az országból. Egy érdekes cikket őriz nekünk ezzel kapcsolatban az egyik korabeli Dunántúli Napló, ahol egy rövidhírben arról tudósítanak, hogy Kim Ir Szen, az ország "Nagy Vezére" - köszönhetően a Magyarországon végbemenő politikai változásoknak - az 1989/90-es tanévre már nem engedi vissza a nálunk addig ösztöndíjjal tanuló észak-koreai diákokat.
És hát ebben az időben már az Észak-Koreáról szóló cikkek is igencsak áthallásosak voltak idehaza: "Mi is csak sajnálni tudjuk a KNDK-s diákokat, s nemcsak azért, mert a nyári szünet után nem térhettek vissza Magyarországra..." - zárul sokat sejtetően a Dunántúli Napló cikke 1989 októberében.
Kevés KNDK-s
Egy hónapja eltűntek Magyarországról az itt tanuló KNDK-beli diákok, egyetemisták és aspiránsok. A Művelődési Minisztériumban csak annyit sikerült megtudnunk, hogy a KNDK nagykövetségének egyik munkatársa ugyan bejelentette nekik, hogy a továbbiakban nem kell a volt tanítványokról gondoskodniuk, de indoklásként nem mondott semmit. Ezután hívtuk fel az észak-koreai nagykövetséget, ahol sikerült ugyan beszélnünk egy munkatárssal, de ő azt kérte, hogy véleményét név nélkül írjuk le.
- Személy szerint nagyon sajnálom, hogy így történt a dolog, tudtommal a diákok Phenjanban folytatják tanulmányaikat. Mintegy 100 emberről van szó, s azt hiszem, a közeljövőben nem is lehet szó visszatérésükről. Nyári szabadságra utaztak haza, s úgy tudom, előre megmondták nekik, hogy nem lesz lehetőségük visszajönni Magyarországra. Az okok? Az, amit említett - mármint hogy a két ország kapcsolatai nem a legjobbak az utóbbi időben - csak az egyik probléma, de kérem, a többiről ne kérdezzen. Már így is többet mondtam, mint kellene.
Mi is csak sajnálni tudjuk a KNDK-s diákokat, s nem csak azért, mert a nyári szünet után nem térhettek vissza Magyarországra...
(Dunántúli Napló - 1989. október)
