A Magyar Urbanisztikai Társaság 1968 óta Hild János-díjjal ismeri el a településfejlesztésben, illetve a településrendezésben kiemelkedő eredményt elérő települések, illetve személyek munkáját. 1986-ban a települések közül Pécs kapta meg ezt a rangos elismerést. Ennek apropójából készült a következő filmetűd, amelynek eredeti felkonferálása 1986 novemberében így hangzott:
"Ünnepi hétre fordult ma a naptár. November 29-én lesz 42 esztendeje, hogy Pécs felszabadult. Városunk - számtalan visszaemlékezés tanúskodik erről - szinte példátlan módon, jelentősebb háborús károk nélkül, a nyugalom és béke szigeteként lépte át a történelmi korszakhatárt. Több évszázados építészeti és kulturális értékeink csorbítatlan hagyatékként maradtak ránk, ámbár megőrzésükre az ország- és városépítés évtizedeinek kezdetén kevés figyelem és energia jutott. Értékteremtő és megélhetést nyújtó munkahelyeket, 32 ezer új lakást, iskolákat, üzleteket, korszerű életfeltételeket kívánt a létszámában kétszeresére duzzadt város. Az utóbbi évek lassú, de kiegyensúlyozottabb fejlődése tette lehetővé, hogy régi városrészeinkre ismét több gondot fordítsunk, hogy létrejöjjön egy új harmónia történelmi örökségünk és napjaink teremtő munkája között. Ennek első eredményeit ismerték el azzal, hogy az idén Pécs kapta a magyar városok szépségdíját, a Hild-érmet. Ez a megtiszteltetés és az ünnepi évforduló ihlette most következő filmetűdünk alkotóit."
Ki kicsoda - Hild János (~1760-1811)
Építőmester, Hild József építőmester apja, az első ismert magyar várostervező. Tanulmányait Bécsben folytatta, majd Itáliában járt tanulmányúton. József nádor megbízásából, nagyrészt az ő korábban megfogalmazott városfejlesztési elképzeléseit keretbe foglalva 1805-ben elkészítette Pest város szabályozási tervét, amely az első ismert magyar városrendezési tervnek tekinthető, 1807-től pedig részt vett a terv megvalósítását előmozdítani hivatott Szépítő Bizottság munkájában is.
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.11.24.)
