Pécsi Stúdió

Tekintsünk vissza együtt Pécsre és a 80-as évekre. - Riportok, videórészletek kétnaponta a Kertvárosi Közösségi Televízió és a Pécsi Városi Televízió 1986 és 1990 között készült műsoraiból. - Nyomj egy "Like"-ot, hogy a Facebookon is értesülj az új posztokról!

Címkék

100 éves kertvátosi lakos (2) 1978 (2) 1981 (1) 1983 (2) 1985 (4) 1986 (27) 1987 (25) 1988 (47) 1989 (26) 1990 (5) 2014 (1) 508-as (1) 62-es busz (3) abc (6) adásszünet (1) agroker (1) aidinger jános (1) állami biztosító (1) állatkert (2) alsószentmárton (1) ank (1) apáczai csere jános (1) aranyvasárnap (1) áremelkedés (1) áruház (1) áruhiány (1) autóbuszok (1) autós hegyiverseny (1) bakti ferenc (2) bányászdemonstráció (2) bányászok (4) bányászsztrájk (1) barkácsáruház (1) báv (2) békés sándor (2) berta jános (1) bév (1) bevásárlóturizmus (1) biztosítás (1) boldogság háza (1) bőrgyár (2) bruttósítás (1) bucsu (1) cigányok (1) címer (1) commodore 64 (2) csőtörés (1) demisz (1) diákmunka (1) diákok (2) diana tér (1) divatbemutató (1) dohányzás (1) dokumentumfilm (7) domus (2) eddy grant (1) építkezés (3) erdélyi menekültek (1) erhardt imre (1) esküvő (1) fáy andrás (1) félévi bizonyítvány (1) felvonulás (1) fema (1) filmetűd (1) főcím (1) földutak (1) fórum (1) friderikusz (1) füzi árpád (1) grósz károly (2) gyalogátkelő (1) gyerekek (1) gyermekruhák (1) gyurcsány ferenc (1) hajdú gyula (1) hajléktalanok (1) halvásárlás (1) hanghiba (1) hazafias népfront (1) hiánycikkek (1) hild-díj (1) hírgép (1) hőerőmű (2) hóhelyzet (2) hullám (1) hvg (1) ikarus (2) ilku pál úti abc (1) interjú (1) iparosház (1) játszótér (1) jelzőlámpa (1) jó estét kertváros (99) jó estét pécs (2) jó reggelt pécs (31) jugoszlávok (1) kamaz (1) karácsony (4) kárász róbert (1) katona ágnes (1) kerékpárosok (1) kereskedelem (12) kertváros (1) kínaiak (1) kisdobosok (1) kisz (2) kmk (1) kommunista szombat (1) könyvesbolt (1) konzum áruház (1) kossuth tér (1) közerület-felügyelők (1) közlekedés (19) kozmetika (1) ktv (101) lakásátadás (2) lakáskiutalás (1) légi felvételek (1) lila abc (1) magasház (2) magyarürög (1) május elseje (1) malomvölgyi úti abc (1) mechlabor (2) mecsek (1) mecseki kisvasút (1) melinda utca (1) melinda utcai abc (2) mérnökképzés (1) möbiusz (1) mozi (1) mtv (7) műjégpálya (2) munkásőrség (1) műszaki értelmiség (1) műszaki vizsga (1) németh károly (1) népi ellenőrzés (1) nevelési központ (9) nevkó abc (1) női szépségideál (1) oktatás (4) omega (1) orfű (1) otp (2) pályaválasztás (1) panellakások (1) panelszerelők (1) pankráció (1) pannon volán (4) parkok (1) patyolat (1) pe-ta (2) pécsi ipari vásár (2) pécsi körzeti stúdió (7) pécsi nemzeti színház (1) pedagógusnap (1) pétáv (2) piac (1) piroska presszó (1) piros abc (2) piti zoltán (1) posta (4) rába (1) reklámok (2) rendőrség (1) rózsadomb (8) sopiana gépgyár (1) sport (1) strand (2) sulivízió (2) számítástechnika (1) széchenyi istván gimnázium (1) szellemváros (2) szemetelés (1) szent istván tér (1) szja (1) szökőkút (1) születésnap (2) szűrőbusz (1) takarékbélyeg (1) takarékosság (1) takarékossági világnap (1) tanműhelyek (1) távfűtés (1) taxi (2) telefon (4) tőkés import (1) történelmi belváros (1) tudakozó (1) tünde divatház (1) tűzoltóság (2) tűzvédelem (1) tv-computer (1) újságos (1) új nemzedék (1) uránbánya (5) uránbányászok (5) uránváros (1) uszoda (1) utcaseprők (1) útkarbantartó gépek (1) úttörők (1) úttörőtábor (1) vadászkürt szálló (1) választások (1) városbejárás (1) városgondnokság (1) városi sportcsarnok (1) varsány utca (1) vásárcsarnok (1) véménd (1) verseny (1) vidámpark (1) videoklip (1) videoton (1) vízellátás (1) vtv (31) zászló (1) zöldövezetek (1) zsebpénz (1) Címkefelhő

Blogajánló

Facebook


Hajléktalanok, vagy csavargók? - Lakossági fórum Pécs első hajléktalanszállójának megnyitása kapcsán - 1989. december

2014.10.28. 09:00 tomikgb

A hajléktalanság alapvetően az ipari forradalommal egyidős, ebben az időszakban kezdek el először tömegek a nagyvárosok felé áramlani. A lakáshelyzet nem tudott lépést tartani a népesség robbanásával, és - különösen a szegények körében - jellemző volt a túlzsúfoltság, a rossz lakásviszonyok. Magyarországon a hatóságok kezdetben közbiztonsági illetve közegészségügyi problémaként kezelték a jelenséget, 1876-ban azonban létrejött Budapesten az első olyan egyesület (Hajléktalanok Menhelye Egylet), amelynek menhelyek alapítása és fenntartása volt a célja.

Az első világháború után az elcsatolt országrészekből Magyarország felé áramló tömegek, majd a 30-as évek elejének gazdasági válsága tette komoly próbára az akkori ellátórendszert. A munkából ekkoriban már az egyházi, illetve egyházi kötődésű karitatív szervezetek is kivették a részüket: pályaudvari missziókat hoztak létre, ingyenkonyhákat és melegedőhelyiségeket üzemeltettek. 1936-ban országosan már mintegy 3200 férőhely állt a hajléktalanok rendelkezésére.

A második világháború után a szétbombázott hajléktalanellátó intézményeket is elkezdték rendbe hozni, de ez rövid ideig tartott: az 1950-es évektől megváltozott a hivatalos ideológia, a hajléktalan kifejezés megszűnt jogi kategória lenni. A menhelyek és szükséglakások helyett állami (tanácsi) bérlakások voltak hivatva a lakhatási gondok megoldására. Az új paradigma értelmében sem szegénység, sem hajléktalanság nem létezett többé, s csak az nem tudta megoldani a lakhatását, aki nem akarta.

Ez az álláspont pedig a 80-as évek közepéig nem is igen változott. "Mindenki munkához, vagy ha arra rászorul, egészségügyi, szociális ellátáshoz juthat, nincs tehát objektív társadalmi alapja annak, hogy emberek a társadalom perifériájára szorulva munkakerülő, csavargó életmódot folytassanak, illetve betegen, elhagyottan pályaudvarokon, búvóhelyeken tengessék életüket" - írta a BRFK 1985-ben egy, a Fővárosi Tanácsnak szóló tájékoztató jelentésében.

A hajléktalan emberek tömeges, szemet szúró ismételt felbukkanása 1989-re tehető, és a társadalom is ekkor kezdett el újra komolyabban foglalkozni a problémával, ekkoriban kezdték megnyitni az országban az első ellátópontokat, átmeneti szálláshelyeket. Pécsett sem történt ez másként. A városban a hajléktalanok számát ekkoriban 80 és 150 közé tették, az első átmeneti szállót pedig Pécsbányatelepen, egy egykori MSZMP-s épületben alakították ki.

A szálló megnyitásáról az egyik ötletgazda, Pörös Béla számolt be 1989 decemberében a sajtó - a Városi Televízió és a Dunántúli Napló - munkatársainak.



Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1990.01.05.)

Csak a tüneti kezelés része - Mi lesz a hajléktalanokkal?


Az elmúlt héten Pécsen is kialakították a hajléktalanok átmeneti szálláshelyét.


A Szabad Demokraták Szövetségének pécsi csoportja és az Ifjúságért Egyesület által kezdeményezett akció eredményeképpen 29 hajléktalan kapott szálláslehetőséget egy pécsbányatelepi volt MSZMP helyiségben.


A Pécs Városi Tanács és a honvédség támogatásával kialakított szálláshely mindenképpen csak ideiglenes megoldásnak tekinthető, hisz már az első éjszakán kiderült, hogy az itt elhelyezett 20 ágy kevés, ennél jóval többre van szükség. Kiderült az is, hogy a hajléktalanoknak nemcsak ágy kell, ahol meghúzhatják magukat éjszakánként, hanem szükségük lenne másfajta segítségre is. Egy olyan intézményre, ahol lehetőség van a velük való személyes foglalkozásra, ahol segítenek gondjaik, problémáik megoldásában, segítenek munkahelyet, albérletet, lakást keresni, ahol módjuk van olyan kapcsolatok kialakítására, amelyek hozzásegítik őket hosszabb-rövidebb ideje kisiklott életük megváltoztatására.


Az elmúlt hetekben az Ifjúságért Egyesület aktívái megpróbálták feltérképezni a város hajléktalanjainak helyzetét. Megdöbbenve tapasztalták helyzetük kilátástalanságát, embertelen körülményeiket. Volt köztük súlyos tüdőbeteg (aki azóta már kórházba került), egy férfi, akinek egyik lábát korábban amputálták, voltak narkósok, alkoholisták, homoszexuálisok, intézetben nevelkedett fiatalok és csak alkalmanként csövezők. Többségük munkanélküli, de akadnak köztük olyanok, akik dolgoznak és eddig a vasútállomás váróterméből indultak reggelenként munkahelyükre és délután ide tértek vissza. Volt köztük olyan nyugdíjas, akinek nyugdíját a postás egyenesen az állomásra hozta.


Becslések szerint a hajléktalanok száma Pécsett 80-130 fő között mozog. Ezek nagy része eddig a vasútállomás várótermében húzta meg magát éjszakánként, de sokan választják a 10 emeletes lakóházak lépcsőházait, alkalmi ismerősök által felajánlott 1-2 éjszakás szálláslehetőséget - gyakran nem ellenszolgáltatás nélkül. Sajnos egyre inkább meg kell tanulnunk együttélni a szegénységgel és annak következményeivel. És meg kell tanulnunk a szegénységgel kapcsolatos problémák kezelését, a kilátástalan helyzetbe került embereken való segítés intézményes és intézményeken kívüli lehetőségeit. A szociálpolitikai intézményrendszer önmagában már most is képtelen a bajok orvoslására.


Szükség van arra, hogy az egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerülő társadalmi csoportok gondjainak csökkentésére, ellensúlyozására társadalmi összefogással szülessenek konkrét cselekvési programok. Olyan programok, amelyek nemcsak a már bajba jutott emberek megsegítését célozzák, hanem gondot fordítanak a megelőzésre is, a különböző problémák megoldását önerőből biztosító egyéni hatékonyság fejlesztésére.


Ehhez arra is szükség van, hogy a szociálpolitika, oktatás és közművelődés együtt is keresse a gondok megoldásának lehetőségeit. Egy átmeneti szálláshely csak a tüneti kezelés része. A hajléktalanok megjelenése környezetünkben már nagyon komoly gondokra figyelmeztet bennünket. Ezt már nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni.


(Dunántúli Napló - Pörös Béla - 1989. december 16.)

Az ügy azonban nem maradt ennyiben, a pécsbányatelepiek ugyanis egy emberként zúdultak fel és keltek ki a szálló, és a telepre költöztetett hajléktalanok ellen. Az ügy meglepően komoly indulatokat keltett, a lakók pedig az intézkedéssel kapcsolatos kérdéseiket, véleményeiket egy lakossági fórum keretében zúdították a város vezetőinek nyakába. Aki a riport második felében a kérdésekre válaszol: Dr. Molnár Zoltán, a város akkori tanácselnöke.



Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1990.01.05.)

A Központi Statisztikai Hivatal felmérései szerint egyébként 1993-ban országosan 3578, 2006-ban 7579, 2014-ben pedig már több mint 11000 férőhely működött hajléktalan emberek szállásnyújtó intézményeiben (éjjeli menedékhelyen, átmeneti szállón és hajléktalanok otthonaiban).

Szólj hozzá!

Címkék: 1990 hajléktalanok vtv jó reggelt pécs

süti beállítások módosítása