Az 1986/87-es év fordulóján legendásan kemény tél köszöntött az országra, amiből kijutott a pécsieknek is. A következő két videós anyag mindegyikében elhangzik, hogy noha télen nem meglepő, hogy esik a hó, mégis időről időre megoldhatatlan feladatok elé állítja a várost a "váratlan helyzet".
Megbénult a tömegközlekedés Pécsett
Nagyon vártuk már a tavaszt, majdnem elfelejtettük a telet - legalábbis ezt jelzi a Baranyában és Dél-Dunántúlon a tegnapi havazás nyomán kialakult helyzetkép.
A Pannon Volán ügyeletén este könnyebb volt a még közlekedő 2-es, 3-as, 6-os, 7-es, 20-as, 21-es, 41-es és 42-es járatok számát felsorolni, mint az összes többiét, azok ugyanis nem indultak útnak, kivéve a Budai állomás bányászjáratait.
A menetrend semmiféle támpontot nem jelentett, a rendesen 36 perc alatt célba jutó 3-as például egy óra alatt sem tudta végigcsúszkálni útvonalát. A BZ-11-48-as rendszámú 1-es járat vezetőjének munkáját viszont többen köszönték: bár az autómentő segítségére kétszer is szükség volt, másfél óra alatt mégis hazavitte a kertvárosi utasokat. Ez a fajta felelősségérzet nem tükröződött viszont azoknak a munkájában, akiknek a pécsi utak tisztántartása volna a feladata.
A távolsági buszjáratok is Pécsen belül "szedték össze" 20-40 perces késésüket, a városon kívül tartani tudták a menetidőt. Nem voltak késések a MÁV-nál, pontosan jött végig a pályán a miskolci gyors is. Nehezen jártak ugyanakkor a taxik, egy-másfél órába telt, míg a rendelés helyére jutottak.
(Dunántúli Napló - 1987. március 1. - részlet)
A cikkben vázoltakhoz képest március másodikán sem javult sokat a helyzet. "Az autóbuszok amellett, hogy nem járnak, sajnos még közlekedési akadályt is képeznek" - vázolta a nem túl biztató helyzetet Németh Károly a Közösségi Televízió adásának első perceiben.
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.03.02.)
A hóhelyzet még februárban téma volt a városi tanács ülésén is, ahol a tanácstagok a lehetőségekhez mérten ütötték is az asztalt azzal kapcsolatban, hogy miért nem tud a város rendese felkészülni a téli havazásokra.
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.02.02.)
De mi is az a tanács?
Magyarországon az önkormányzati rendszert 1950-ben váltotta fel a tanácsrendszer. Az 1950. évi I. törvény, szemben a korábbi önkormányzati autonómiákkal, a tanácsokat szovjet mintára az egységes és központosított államhatalom helyi szerveiként határozta meg. Maga a tanács szó is a Szovjetunió helyi és központi államhatalmi szervei nevének (szovjetek) egyszerű fordítása. A településeknek polgármester helyett tanácselnöke lett, a helyi igazgatás élén pedig a végrehajtó bizottság állt. A későbbiekben valamennyit lazul a központi irányítás közvetlensége. Az 1954-es második tanácstörvény egyéni választókerületi rendszert vezetett be, és létrehozza a tanácsok saját fejlesztési, illetve tartalékalapját. Az 1971. évi harmadik tanácstörvény már népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szervekként határozza meg a tanácsokat, 1983-tól pedig a helyi tanácsok önállósága tovább növekedett. Az önkormányzati rendszert végül a rendszerváltás során, 1990-ben állították vissza.
