Bizony, 88-ban a biztosítási díjak is emelkedtek, és a konstrukciók is változtak, de még mielőtt ebbe belemennénk, nézzünk meg egy korabeli kisfilmet arról, miért is jó, ha az ember lakásán van lakásbiztosítás. :)
Az Állami Biztosító reklámfilmje - 1988.
Tehát 1988-ban járunk. Az Állami Biztosító monopolhelyzete már két éve megszűnt, a lakásbiztosítás azonban egy olyan piac volt, ahol a cég csak 88-tól kényszerült osztozni a versenytársakkal. És hogy ne legyen veszteséges a biznisz (állítólag 88-ig az volt), ezért emeltek is egy jelentékenyet a biztosítási díjakon, valamint átalakították a konstrukciókat. Ennek eredményeképpen pedig - sok más mellett - az általános lakásbiztosítási események közül kivették a vezetékes vízkárt, ami miatt volt is háborgás a lakók körében, hiszen a panellakások leggyakoribb ilyen jellegű parája, ha leáztatnak minket, vagy ha mi áztatunk le valakit. :)
És akkor ennyit a biztosításokról, és térjünk is át a mai fő videós anyagunkra, ami a fent említett biztosítási konstrukciók változását hivatott elmagyarázni. Közben pedig megjelenik benne rengeteg korabeli lakásbelső olyan - akkoriban - elengedhetetlen dolgokkal, mint a Lehel hűtő, a tapétaként funkcionáló óriás faliposzter, a reluxa (amiből működő változatot már gyerekkoromban is szökőévente egyszer lehetett csak látni), az árnyika, a Videoton távkapcsoló, vagy az a tisztán mechanikus konyhai mérleg, ami a pontos mérést leszámítva gyakorlatilag bármire alkalmas volt. De van a bejátszásban még klasszikus Hajdu 407-es centrifuga, és a felvételeken feltűnik egy Videoton faltenisz is, amit 1982-ben kezdtek el gyártani Székesfehérváron, 88-ban pedig már minden bizonnyal csak díszként funkcionált a tévé alatt.
És még két érdekes adat: a betöréses lopásokból származó kárérték 1978 és 1988 között a hússzorosára emelkedett, a biztosított lakások aránya pedig a teljes lakásállomány 84 százalékát tette ki ebben az időszakban.
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1988.11.14.)