Pécsi Stúdió

Tekintsünk vissza együtt Pécsre és a 80-as évekre. - Riportok, videórészletek kétnaponta a Kertvárosi Közösségi Televízió és a Pécsi Városi Televízió 1986 és 1990 között készült műsoraiból. - Nyomj egy "Like"-ot, hogy a Facebookon is értesülj az új posztokról!

Címkék

100 éves kertvátosi lakos (2) 1978 (2) 1981 (1) 1983 (2) 1985 (4) 1986 (27) 1987 (25) 1988 (47) 1989 (26) 1990 (5) 2014 (1) 508-as (1) 62-es busz (3) abc (6) adásszünet (1) agroker (1) aidinger jános (1) állami biztosító (1) állatkert (2) alsószentmárton (1) ank (1) apáczai csere jános (1) aranyvasárnap (1) áremelkedés (1) áruház (1) áruhiány (1) autóbuszok (1) autós hegyiverseny (1) bakti ferenc (2) bányászdemonstráció (2) bányászok (4) bányászsztrájk (1) barkácsáruház (1) báv (2) békés sándor (2) berta jános (1) bév (1) bevásárlóturizmus (1) biztosítás (1) boldogság háza (1) bőrgyár (2) bruttósítás (1) bucsu (1) cigányok (1) címer (1) commodore 64 (2) csőtörés (1) demisz (1) diákmunka (1) diákok (2) diana tér (1) divatbemutató (1) dohányzás (1) dokumentumfilm (7) domus (2) eddy grant (1) építkezés (3) erdélyi menekültek (1) erhardt imre (1) esküvő (1) fáy andrás (1) félévi bizonyítvány (1) felvonulás (1) fema (1) filmetűd (1) főcím (1) földutak (1) fórum (1) friderikusz (1) füzi árpád (1) grósz károly (2) gyalogátkelő (1) gyerekek (1) gyermekruhák (1) gyurcsány ferenc (1) hajdú gyula (1) hajléktalanok (1) halvásárlás (1) hanghiba (1) hazafias népfront (1) hiánycikkek (1) hild-díj (1) hírgép (1) hőerőmű (2) hóhelyzet (2) hullám (1) hvg (1) ikarus (2) ilku pál úti abc (1) interjú (1) iparosház (1) játszótér (1) jelzőlámpa (1) jó estét kertváros (99) jó estét pécs (2) jó reggelt pécs (31) jugoszlávok (1) kamaz (1) karácsony (4) kárász róbert (1) katona ágnes (1) kerékpárosok (1) kereskedelem (12) kertváros (1) kínaiak (1) kisdobosok (1) kisz (2) kmk (1) kommunista szombat (1) könyvesbolt (1) konzum áruház (1) kossuth tér (1) közerület-felügyelők (1) közlekedés (19) kozmetika (1) ktv (101) lakásátadás (2) lakáskiutalás (1) légi felvételek (1) lila abc (1) magasház (2) magyarürög (1) május elseje (1) malomvölgyi úti abc (1) mechlabor (2) mecsek (1) mecseki kisvasút (1) melinda utca (1) melinda utcai abc (2) mérnökképzés (1) möbiusz (1) mozi (1) mtv (7) műjégpálya (2) munkásőrség (1) műszaki értelmiség (1) műszaki vizsga (1) németh károly (1) népi ellenőrzés (1) nevelési központ (9) nevkó abc (1) női szépségideál (1) oktatás (4) omega (1) orfű (1) otp (2) pályaválasztás (1) panellakások (1) panelszerelők (1) pankráció (1) pannon volán (4) parkok (1) patyolat (1) pe-ta (2) pécsi ipari vásár (2) pécsi körzeti stúdió (7) pécsi nemzeti színház (1) pedagógusnap (1) pétáv (2) piac (1) piroska presszó (1) piros abc (2) piti zoltán (1) posta (4) rába (1) reklámok (2) rendőrség (1) rózsadomb (8) sopiana gépgyár (1) sport (1) strand (2) sulivízió (2) számítástechnika (1) széchenyi istván gimnázium (1) szellemváros (2) szemetelés (1) szent istván tér (1) szja (1) szökőkút (1) születésnap (2) szűrőbusz (1) takarékbélyeg (1) takarékosság (1) takarékossági világnap (1) tanműhelyek (1) távfűtés (1) taxi (2) telefon (4) tőkés import (1) történelmi belváros (1) tudakozó (1) tünde divatház (1) tűzoltóság (2) tűzvédelem (1) tv-computer (1) újságos (1) új nemzedék (1) uránbánya (5) uránbányászok (5) uránváros (1) uszoda (1) utcaseprők (1) útkarbantartó gépek (1) úttörők (1) úttörőtábor (1) vadászkürt szálló (1) választások (1) városbejárás (1) városgondnokság (1) városi sportcsarnok (1) varsány utca (1) vásárcsarnok (1) véménd (1) verseny (1) vidámpark (1) videoklip (1) videoton (1) vízellátás (1) vtv (31) zászló (1) zöldövezetek (1) zsebpénz (1) Címkefelhő

Blogajánló

Facebook


Dokumentumfilm: Volt egyszer egy Angster orgonagyár - 1987

2014.04.20. 09:00 tomikgb

Pécs már a középkorban ismert volt haladó zenekultúrájáról, így nem meglepő, hogy az első orgonák már a XV. században megjelentek a városban. Ezek még viszonylag primitív kis hangszerek voltak, de virágzó orgonaépítéssel találkozunk a XV-XVI. századfordulón. A török megszállás ezt a nagy területre kisugárzó orgona-, illetve zenei kultúrát megsemmisítette. Közel 300 évig nyomát sem fedezzük fel az orgonaépítésnek. A várostörténetnek csak XIX. század eleji lapjaiból emelkedik ki a székesegyházi orgonaépítés kapcsán Bécsből áttelepült Focht Ferenc alakja, aki átmeneti virágkort teremtett. Orgonái eljutottak Nagyváradig és Zágrábig. A hatvanas évek közepére azonban már csak két kis műhely maradt Pécsett, egy-két panaszkodó orgonaépítővel.

A pécsi zsinagóga új orgonája 1869. március 21-én szólalt meg először, ünnepélyes külsőségek között. Tiszta és újszerű hangja, és megalkotásának színvonala csodálatba ejtette a szakértőket. Egyre szélesebb körök akarták hallani, látni. Az orgona a napi társalgás témája lett. Általa egy orgonaépítő tűnt fel az ismeretlenségből, és vált egyre híresebb mesterré: Angster József.

pecsi_zsinagoga_1900_as_evek_eleje_598.jpg
A pécsi zsinagóga az 1900-as évek elején

Angster József 1867. augusztus 21-én telepedett le Pécsett ennek az orgonának a megépítésére, és rakta le az Angster-orgonagyár alapjait. Egymás után kapta a megrendeléseket. Az üzem gyorsan fejlődött, és már az 1880-as években Pécsnek országosan, sőt a Kárpát-medence határain túl is elismert vállalatai közé tartozott - a Zsolnay-gyár mellett.

angster_jozsef.jpgAngster Józsefnek nem voltak orgonaépítő elődei. Falusi fiú­nak született 1834. július 7-én a Duna-Dráva szögletébe eső, 200 német és horvát lakost számláló Kácsfalun. Korán munkára fogták a falusi életben, majd 1850-től Eszé­ken kemény tanoncéveket töltött Haim asztalosmesternél. Angster már gyermekkorában kis hangszereket készített, és muzsikálásában egyre inkább feltűnt tehetsége. Bécsben 1856-tól öt évet töltött, és ezt elsősorban a falusi iskola hiányainak pótlásaira fordította. A Kolping-féle legényegylet ingyenes tanfolyamaira támaszkodott nagyrészt, de magántanfolyamokon eljutott az ábrázoló geometria egészen magas szintjéig, ugyanúgy szabadkézi rajzban a különféle stílusok alapos ismeretéig. Utolsó két bécsi évében már orgonakészítéssel foglalkozott Peter Titz, majd egy Ulmann nevű mesterember üzemében. Angster 1861-ben indult tovább Bécsből. Berlin, Köln és Luzem után érkezett Párizsba, ahol a híres Cavaillé-Coll orgonaüzem törekvő, érdeklődő és egyúttal megbecsült dolgozója volt 1863-tóI 1866-ig. A családi legendárium szerint az üzemtulajdonos Coll nővérétől ezekben az időkben házassági ajánlatot kapott, amihez azonban Angster állítólag nem vágott olyan jó pofát. "Amikor már végképp szorulni kezdett a hurok, akkor nagyapám úgy érezte, hogy a legjobb lesz gyorsan hazamenni" - mondja Angster unokája a filmben.

Angster az akkor elérhető legmagasabb képzettséggel tért haza szülőfalujába, Kácsfalura. Pécsett ekkoriban kezdték építeni a zsinagógát, amire Angster figyelmét a helyi boltos és kereskedő, bizonyos Weisz úr hívta fel.

- Nézze, Angster úr. Orgonára ott is szükség lesz, s mi tudjuk, hogy Ön magas fokú képzettséget szerzett külföldön. Menjen, jelentkezzék az Izraelita Hitközség vezetőjénél, majd én írok ajánlólevelet az Ön számára.

Angster 1867 nyarán fel is kereste a hitközséget, aki megbízta egy tervezet és egy költségvetés elkészítésével a műről. Alig egy hónappal később, 1867 júniusában a tervezet már nem csak hogy elkészült, de elfogadásra is került. A megrendelők így biztatták a mestert:

- Készítsen nekünk jutányosan egy jó orgonát, s mi Önnek jó reklámaivá leszünk.

a_pecsi_zsinagoga_orgonaja.jpg
A pécsi zsinagóga orgonája napjainkban

Az orgona végül valóban igen kedvezményes áron, két év alatt készült el, amivel Angster megalapozta a gyár jó hírnevét. Innentől özönleni kezdtek hozzá a megrendelések. A megrendelések szaporodása, és köztük egyre több tekintélyes orgona szereplése miatt az orgonaüzem egyre nagyobb helyiségekbe költözött. Az ötödik költözködés már a végleges telephely kialakításának első lépése: József u. 30. Itt már 1874-ben saját fémsíp-műhelyt rendezett be Angster József, és vezetésére egy volt bécsi munkatársát hívta meg. Eddig a nagy értéket képviselő sípsorokat Franciaországból hozatta, de a kalocsai székesegyházban már saját készítésű ajaksípjai szóltak.

angster_kalocsa.jpg

A további fejlődés úgyszólván töretlenül haladt a századfordulóig, majd az első világháborúig. Az Angster-orgonák fokozatosan benépesítették a Kárpát-medencét, sőt eljutottak az akkori határokon túlra is. Köztük a Budapest-Kálvin-téri református templom, a Szabadka-terézvárosi dóm, a győri és kassai székesegyházak orgonái. A 100. orgona elkészültét (amelyet a pécsi Székesegyház számára készítettek) ünnepséggel köszöntötték a gyár vezetői és dolgozói. Ekkor már bővült a területe a Mária u. 35. sz. ingatlannal, és megépült a háromszintes főépület, amelynek nagy orgona-állító terme volt az ünnepély színhelye.

angster_gyar.jpg

Ez az időszak már az Angster orgonagyár virágkora, volt olyan év, amikor 50 orgona került ki az üzemből, köztük természetesen kisebb, falusi templomok számára készült hangszerek is. Közben nagy jelentőségű technikai fejlesztés történt a gyárban. Kisebb gépesítési lépések után 1909-ben, államsegéllyel, Diesel-motoros hajtással 14 munkagép került beépítésre, jórészt speciálisan orgonaépítő munkára valók. Így az Angster-gyár ebben a tekintetben is nyugat-európai színvonalra lépett.

angster_oszkar_angster_emil_598_2.jpg
Angster Oszkár (1876-1941) és Angster Emil (1874-1939)

A századforduló után Angster József két fia, Emil és Oszkár fokozatosan vette át idősödő apjuktól a vezetés nehezét. Apjuk 1918. június 9-én bekövetkezett halála után küzdelmes időszak várt rájuk a világháború, továbbá a későbbi világgazdasági válság következtében, az 1930-as évek elején. Közbenső időszakokban fel-fellendült az orgonaépítés, és tekintélyes művek születtek. Például a budapesti Zeneművészeti Főiskola orgonája (1925), a hatalmas és nagy hírű orgona a szegedi Fogadalmi templomban (1930-32), majd a pécsi Jézus Szíve-templom, vagy a salgótarjáni ferencesek orgonája.

angster_csoportkep.jpg

A jelentősebb családi és üzemi ünnepekben, jubileumokban osztoztak a munkások is. Így például a 100. orgona megünneplésében, a gyáralapító 80. születésnapján, az üzem fennállásának 50 éves évfordulóján, esküvők, majd később a 75 éves jubileum kapcsán 1942-ben. Az ismételten megrendezett orgonaépítő bálok, szüreti mulatságok jó hangulatú együttlétet jelentettek. Az üzemi dalárda szerenádot adott a vezetők névünnepe, stb. alkalmakkor.

angster_jozsef_angster_imre.jpg
Angster József (1917-2012) és Angster Imre (1916-1990)

1940-ben a harmadik Angster-generáció vette át a vezetést: József és Imre. Az ő háborús idejükben is megtartotta hírét az üzem, és - noha sok üzemi munkást behívtak katonának - több tekintélyes orgona épült Budapestre, és az ország minden tájára.

angster_muhely.jpg

Miután a szovjet hadsereg elfoglalta a várost (1944. november vége), a gyár épületeit egy szovjet híradós alakulat vette igénybe, így ott a munka megszűnt, komolyabb fosztogatás, rongálás viszont nem történt. A munka a front elvonultával, 1945 januárjában indult újra, rendkívül nehéz körülmények között. 1949. december 29-én végül a 100 főnél kisebb üzemek államosítását is elrendelték Magyarországon, így az orgonagyár államosításra került, ezek után pedig katonai szekrényeket, hokedliket, úttörőfurulyákat, kutyaólat, de még koporsót is gyártottak a nagy múltú üzemben. A hangszergyártást 1955-ig végleg elsorvasztották. A Baranya Megyei Levéltárnak az egykori orgonagyár műszaki rajzait és a levelezésének egy jelentős részét sikerült az államosítás után megmenteni.

A gyárat 1940 óta irányító Józsefet és Imrét különböző koholt vádak alapján 1951 áprilisában letartóztatták, majd egy módosított ítélet után az eredeti három év helyett "csak" egy évnyi időtartamra a szegedi Csillag börtönbe kerültek, ahonnan 1952 áprilisában szabadultak.

angster_emlektabla.jpg

"Én a munka szeretetét tulajdonképpen ott tanultam meg az Angster Orgonagyárban. Ott nem lehetett elképzelni azt, hogy valaki kihúzza magát a munkából. Mindig egy nagy cél volt, hogy ezt az orgonát minél előbb megcsináljuk és minél szebb legyen, és minél szebb hangja legyen. És hogy vajon ki fog oda kikerülni, mikor azt az orgonát fölállítjuk. Az egy ünnep volt, mikor egy orgona átadásra került. Utána hangverseny... Semmi nagyobb örömet nem tudok annál elképzelni, mint ha az ember arra gondol, hogy na ebbe az én kis munkám is benne van."

(Weich Péter orgonaépítő mester visszaemlékezése - 1987.)

Az Angster orgonagyár a fennállása alatt 1300 orgonát gyártott, ezekkel a kiváló minőségű hangszerekkel pedig  Pécs jó hírét vitte az országban, és a világban egyaránt. Erre a gyárra, az itt dolgozó munkásokra emlékezett a Magyar Televízió az 1987-ben készített dokumentumfilmjével.



Volt egyszer egy Angster orgonagyár (MTV Pécsi Körzeti Stúdió, 1987)

2 komment

Címkék: mtv 1987 dokumentumfilm pécsi körzeti stúdió angster orgonagyár

süti beállítások módosítása