Magyarországon a két világháború között a legnagyobb ifjúsági mozgalom a cserkészmozgalom volt, aminek a fő küldetése a „talpraesett, a gyakorlati életben jártas, természetszerető, vidám és mindenekelőtt istenhívő” ifjak nevelése volt. A hatalmukat az 1940-es évek végén megszilárdító kommunisták azonban nem nézték jó szemmel a cserkészet működését, helyette létrehozták saját ifjúsági szervezetüket, a Magyar Úttörők Szövetségét. A cserkészetet végül ellehetetlenítették, 1948-ban pedig formálisan is beolvasztották azt az úttörőmozgalomba.
Az új rendszerben tehát jöttek a kék és a vörös nyakkendők. Kisdobossá az általános iskola 2–4. osztályos tanulói válhattak, a meghatározott rend szerint lefolytatott avató ünnepség után. Az avatási ceremónián a leendő kisdobosok elmondták a kisdobosok 6 pontját, majd ezt követően az avató szülő (aki egy idősebb családtag vagy barát is lehetett) kék kendőt kötött a kisdobos nyakába. A fejlődés második lépése 5. osztályban jött, ekkor váltak a kisdobosok igazi úttörőkké.
A kisdobosok hat pontja:
- A kisdobos hűséges gyermeke a magyar hazának.
- A kisdobos szereti és tiszteli szüleit, nevelőit, pajtásait.
- A kisdobos szorgalmasan tanul és dolgozik, segíti társait.
- A kisdobos igazat mond és igazságosan cselekszik.
- A kisdobos edzi testét és óvja egészségét.
- A kisdobos úgy él, hogy méltó legyen az úttörők vörös nyakkendőjére.
1987 májusában frissen avatott pécsi kisdobosok és úttörők voltak a Közösségi Televízió vendégei.
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.05.11.)
