Pécsi Stúdió

A pécsi Pannon Volán Vállalat öt 1500-as Lada gépkocsit vásárolt, amelyeket november 14-től a Volán Taxi üzemeltet. Négyet Pécsett, egyet pedig Harkányban állítanak forgalomba.

(Dunántúli Napló - 1987. november 14.)

A pécsi Volán-taxi hosszú évtizedekig egyeduralkodó taxitársaság volt a városban. A hegemóniát a 80-as évek közepén kezdték megtörni a magántaxik, később pedig a taxitársaságok. Az egykor egyeduralkodó Volán-taxi pedig ezzel együtt leszállópályára került, az anyavállalat pedig nem is nagyon törekedett a helyzet javítására, a 80-as években ugyanis már érezhetően csak púp volt a Pannon Volán hátán az egész taxis üzletág. 1989 nyarán ráadásul egyszerre több sofőr is távozott a Volántól, hogy a magánszektorban folytassa a taxizást. Az okokról ez év júliusában Pánics György kérdezett két egykori Volános taxisofőrt.

Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1989.07.08.)

1989 végére aztán nem csak a gépkocsivezetők hagyták ott a Volán-taxit, de a Volán-taxi is ott hagyta az anyacéget, hogy a Pannon Volánból kiválva önálló kft-ként kezdje meg a talpra állást. Az új kft. alakulásáról a Dunántúli Napló is beszámolt.

Új utakon a Volán-taxi - "Szabadúszokkal" köt szerződést a kft.

Hosszú-hosszú ideig egyeduralkodó volt a pécsi taxipiacon a Pannon Volán. Ám a 80-as évek közepén megjelentek a személyszállító kisiparosok, s megkezdődött a verseny. A Volán-taxi nem vette fel a tempót, ami szükségeltetett volna, és lemaradtak. A vállalat vezetői úgy látták, most már nem igazán jó üzlet a taxizás, ezért elindították a visszafejlesztést: míg 1985-ben 67 taxi járta Pécs útjait, addig ez a szám erre az évre 30-ra csökkent.

A Volán-taxi egyre mélyebb válságba került,tavaly például már négymillió forint veszteséget hozott. Kénytelenek voltak valamilyen megoldást keresni.

E veszteségekkel kapcsolatban szükséges megjegyezni, hogy a taxisok sem akkor, sem most nem értik, hogyan váltak a vállalat eltartottaivá, s azt sem, hogy milyen elszámolás alapján hozták ezt ki...

Úgy döntöttek, hogy nem számolják fel a Volán-taxit, hanem kihasználva a szabad vállalkozás kínálta tág teret, korlátolt felelősségű társaságot hoznak létre. A Volán december elsejével megalakította az egyszemélyi jogi kft-t, melybe a Volán bevitte a taxival kapcsolatos vagyonát - aportként 2,8 millió forintot -, valamint 1,2 millió forint készpénzt. A Pannon Volán Taxi Kft. önálló jogi személy saját elszámolással, a vállalat "hagyja" dolgozni a társaságot, s évente némi hozadékot remél.

Molnár István, a ktf. ügyvezető igazgatója szerint is jelenleg az a legnagyobb gondja a társaságnak, hogy a visszafejlesztés következményeként kevés a gépkocsijuk. A 30 autóból optimális esetben is csak 22 járja a várost, ugyanis a többinek a vezetője szabadnapos. Elsőrendű feladatnak tekintik a fejlesztést. Ennek első lépcsőjeként olyan "szabadúszó", egyik magántársasághoz sem kötődő taxisokkal szeretnének szerződést kötni, akik vállalják, hogy bizonyos összegért bekapcsolódnak a Volán-taxi URH-rendszerébe. A központon keresztül ők ugyanúgy kapnak munkát, mint a kft. tagjai, tehát biztos fuvarokkal rendelkeznek, a társaság pedig nem kell, hogy kicsi híján visszautasítson rendeléseket, illetve hosszú várakozásra késztesse a hívókat. Természetesen bővíteni szeretnék saját járműparkjukat is és tipizálni - Lada 1300-as személygépkocsikat vásárolnak -, valamint nagyon gyorsan lecserélni a taxizásra egyáltalán nem alkalmas Wartburgokat. Decembertől a taxivezetők úgynevezett vezénylési rendszerben dolgoznak, ami azt jelenti, hogy olyan nem fordulhat elő, hogy például hajnali 3 és 4 óra között ne legyen kint az utcán Volán-taxi. Folytatják azt a bevált módszert, hogy telefonhívásra üzletekből házhoz szállítanak különféle árucikkeket.

Megváltozott a gépkocsivezetők bérezése: az új rendszerben az előírt norma fölötti összegből csak az áfát és az amortizációt kell a vezetőknek befizetniük a kft. részére, tehát érdemes minél többet az utcákon járni. Eldőlt egy sokáig nyitott kérdés, nevezetesen, hogy a taxisoknak megjár-e továbbra is a volán által eddig nyújtott különféle juttatás. Azok a vezetők, akik 20 évnél régebben dolgozói a vállalatnak, megkapják az egész országra érvényes Volán szabadjegyet. A családtagjaik is. A többieknek Baranya megyére érvényes, szabadjegyet biztosítanak, - a családtagjainak nem. A vállalati orvosi rendelőt ugyancsak igénybe vehetik a gépkocsivezetők.

A kft. élén egy menedzsment típusú vezető áll, aki garancia arra, hogy helyre kerüljön a taxizás. Ahogy fogalmazott, most tényleg rajtunk múlik, hogy megélnek-e ezen a piacon, vagy sem.

(Dunántúli Napló - 1989. december 16.)

Szürke párosok - Látogatás a közterület-felügyelőknél

Mondják, a suszternak van a legrongyosabb cipője. Vonatkozik ez a pécsi közterület-felügyelőkre is, hiszen aligha lehetne a cég reklámja, amit Rákóczi úti központjuk bejáratánál látni: hetek óta üvegcserepek éktelenkednek a lépcső oldalában, eltakarítatlanul.

8 óra múlt 7 perccel. Az emeleten élénk mozgás, az utcán oly marconának ismert felügyelők vidáman pingpongoznak. Vezetőjüket, Handa Viktort a szolgálati útvonalak kijelölése közben zavarom meg.

- Ilyenkor szoktak elindulni a párosok, tanácskozási körzetenként egy-egy. Hetente általában kétszer jutnak el ugyanarra a helyre - mondja a vezető. - Egy páros itt marad ügyeletben.

- Miért járnak párosával? Ha külön-külön mennének, jobban megoszthatnák a munkát.

- Ezt jogszabály írja elő, a 3/1983-as kormányrendelet. Az egyik felügyelő intézkedik, a másik a hatósági tanú.

- A gázpisztolyt, a csukaszürke egyenruhát is a jogszabály írja elő? Ez módfelett borzolja a kedélyeket. A lakosság nem tudja eldönteni, újabb rendőrséggel, vagy az általa fizetett tisztviselőkkel van-e dolga.

- Természetesen erre is jogszabály van. Nemcsak a kormányrendelet, hanem pécsi tanácsrendelet. A gázspray a szolgálat jogszerű ellátásához szükséges, ha a felügyelőt akadályozzák az intézkedésben. Védtelen ember és 14 éven aluli gyermek ellen azonban nem alkalmazható. Az egyenruháról, az előállítási és bírságolási jogról is az említett jogszabály rendelkezik.

- Sokan nyugdíjas bácsikákat tudnának elképzelni felügyelőként, akik inkább nevelnek, mint büntetnek.

- Hosszú éveken át ez volt. Sajnos ez ma már kevés. Jöjjön el egyszer például a Pipacs utca környékére. Nézze meg, mit érnének ott a nyugdíjas bácsikák, ahová mi is, a rendőrök is csak négyesével mernek bemenni.

- Bizonyára nem tőlem hallja először, hogy a felügyelők nem túl népszerűek a városban.

- Én inkább azt mondanám, hogy a közvélemény két pártra szakadt: vannak, akik minden módon igyekeznek segíteni bennünket, de akiket megbüntettünk, időnként egész hadjáratot folytatnak ellenünk.

- Melyek a leggyakoribb szabálysértések?

- Első helyen a kutyával való veszélyeztetés áll, aztán jön a köztisztasági szabálysértés (szemetelés, illegális szemétlerakás, a síkosságmentesítés elmulasztása stb.); a harmadik helyen a közterület engedély nélküli elfoglalása áll (törmelék, bódé), aztán a közlekedési szabálysértések, majd az illegális hirdetések következnek.

- KRESZ-ről jut eszembe: miért foglalkoznak önök annyit a tilosban várakozó autókkal? Ez nem a rendőrség dolga?

- A rendőrség már nem győzi. Tavaly május óta felhatalmazásunk van a tilosban várakozók megbírságolására. A tanács elnöke a belvárosra különösen felhívta a figyelmünket. A járdára felálló teherautósokat ezután nem bírságoljuk meg, hanem följelentjük. A vállalatuk majd kifizeti a járdajavítást.

- Igaz, hogy érdekeltek a bírságolásban? Mennyit keres egy felügyelő?

- A bírságból egy fillért sem látunk. Tavaly egymillió-nyolcvanezer forint jött be, s ment nyomban a Városgondnokságra. Az átlagkereset nálunk 5200-5800 forint között van, plusz a 13. havi fizetés. Az országos átlag alatt vagyunk, emiatt már hagytak itt bennünket emberek.

- Ment-e előre a közterület-felügyelet által Pécs köztisztasága?

- Nézze, a tizennégy felügyelő nem tud csodát tenni.

(Dunántúli Napló - 1988. február 20.)

Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1989.07.08.)

Íme, ilyen lesz a gépjárművek új rendszámtáblája. A három betűből és három számból, valamint az országot jelző kiegészítőből álló tábla megfelel az európai szabványoknak. A gyártást a jövő év második felében kezdi meg a Győri Autójavító Vállalat: évente mintegy 2 millió darabot készítenek az NSZK gépsorokon. Az új rendszámtáblára való "átállás" várhatóan 1990 végén kezdődik.

(Dunántúli Napló - 1989. szeptember 13.)

Rendszámvédő, műanyag lámpavédő, fényvisszaverős rendszámtartó, zászlók a szélvédőn, Trabant kisipari ajtózár. Aki ezekkel a felszerelésekkel felvértezve vitte a kocsiját 1989-ben műszakira, az bizony rosszul tette. 1989 júniusában a Városi Televízió annak járt utána, milyen autós kiegészítők mennek át a műszaki vizsgán, és mik azok, amiket azonnali hatállyal leszereltetnek az autóról a marcona vizsgabiztosok. Íme:

Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1989.06.24.)

Életképek - Zsolti, a taxis

Nekem Uránváros most is "ifjú lakótelep", pedig már szépen túl van a harmincon és mert másfél évtizedig voltam lakója - nem tudom, miért, de mintha meglepődnék, hogy a hajdani uránvárosi kisgyerekek egyszerűen megnőttek és korosodnak. Közülük kevesen még fa- vagy széntüzelésű lakásokban kezdték életüket, a zöme viszont távfűtéses otthonokban csodálkozott rá a televíziós, autós, műholdas, modern világunkra. Kértem a VOLÁN "30"-as kocsiját, amelyet a huszonhárom éves Táskai Zsolt vezet, s menet közben kérdem tőle, hol született. Azt mondja "...hát az Uránvárosban..." Életrajza eddig olyan szemtelenül rövid, hogy nevetnem kell. Legkorábbra úgy emlékszik vissza, hogy akkor már épült a 17 emeletes bérház a Kaszinó-presszóval szemben. Az Építők útjára járt suliba, azután autószerelést tanult az ÉPFU-nál és az MTH-intézetben. Egy évig szerelő szakmunkás volt, majd bekerült a taxihoz és taxizik azóta is. Megnősült, van egy csöppnyi kislányuk, akinek gyönyörű neve van: "Eszter". Ilyen egyszerű. Próbálok kötözködni vele, az idősek fájdalmas nosztalgiájával: "De ti nem is tudjátok, mi az a "grund", ami régen ... a peremvárosok srácainak kitűnő játéktere volt, bokrokkal, gödrökkel ... rongylabdás focik ... meg pandúrozás ... meg minden!"

- Miért ne tudnám? A tizenhétemeletessel szemben, amely most egy szép part, akkoriban igazi grund volt, de nem messzebb, ahol most a 6-os út vezet, szintén. Igaz, a kiserdőbe nem nagyon merészkedtünk, ott mindig történt valami...

Most is elhaladunk a kiserdő előtt, ami az évek során elkeskenyedett és egyforma garázs-sorok foglalták el a helyét. Amióta taxizik, nyilván bejárta az egész várost, ismerheti talán minden utcáját, zugát.

- Melyik városrész tetszik legjobban?

- Az Uránváros. Sok az ismerős, ha arra megyek, hol egyik, hol másik régi iskolatársam int a járdáról, vagy éppen kocsiból. Sokan megnősültek, a kislányok férjhez mentek, de vannak néhányan, akik elkeveredtek, évek óta nem találkoztam velük.

- Feleséged?

- Vendéglátós. Ő is szakmunkás és éppen úgy szereti a szakmáját, mint én a taxizást. Mondhatnám azt is, hogy gyerekkori vágyamat elértem. Anyai nagybátyám, a Markó Pisti szintén taxis, annak idején én is arra gondoltam, milyen jó lenne olyan munka, mint a nagybvátyámé: egész nap autót vezet.

- Valóban ilyen könnyű?

- Szép, de nem olyan könnyű. Ha meg akar az ember élni, sokat kell hajtania. A havi kötelező munkaidő 182 óra, de jóval többet kell dolgozni. Nyáron a nagy forróság, télen a hideg és nagyjából napi tizenkét órán át... Szóval...

Természetesen a pénzről beszélgetünk:

- A bevételnek egy részét havonta kétszer fizetjük be a VOLÁN-nak. Ami marad, abból veszem a benzint és az olajat, alkatrészt, abból fedezem a javítási költségeket. Amihez nem kell különösebb szerszám, vagy berendezés, azt megjavítom, de mindent nem lehet. Nagy a rezsi. És akkor azt is számításba kell venni, hogy a kocsi már háromszázezret lefutott, egyre több a javítani való, elöregedik. A háromszázezer kilométert persze a váltótársammal gyötörtük le, de ez a tényeken nem változtat.

- Melyik időszak a kedvezőbb a taxisoknak?

- Ha havas lett volna a tél, jobban ment volna a bolt. Általában a tavasz több forgalmat hoz, főleg hétvégeken, amikor az emberek kitódulnak a kertekbe, szőlőkbe. Ha délután, amikor mindenki igyekszik valahová munkából jövet és zuhog az eső, akkor szintén van munka elég.

- És az éjszakák?

- Az nagyon érdekes: éjjel kettő után olyan csendes a város, de még a belváros is, hogy szinte hihetetlen. Aztán úgy három óra után hajnalban már van mozgás: jönnek a kenyeres és tejes kocsik, aztán megindulnak korai munkahelyükre a takarítónők, aztán a kereskedők és már reggel van, hirtelen zajos lesz a város.

- Utasok?

- Van, aki beszélget, mert gondja van, vagy mert örül valaminek, vagy éppen hallgat. De a legjobb utas az, aki úgy köszön el, hogy "jó munkát, jó éjszakát..." Ezt hallani jó érzés...

(Dunántúli Napló - 1988. február 15.)

Magyarországon 1988 végén megjelent egy kormányrendelet, ami előírta, hogy minden, a fuvarozásban részt vevő magánvállalkozónak kötelező továbbképzésre kell jelentkeznie, aki pedig ekkor állt volna taxisnak, az e-nélkül a vizsga nélkül meg se kapta az iparengedélyt. A képzés célja az lett volna, hogy a fuvarozó szakma minőségét emelje. A dolog azonban keltett némi felzúdulást, köztudott ugyanis, hogy a taxisok nem igazán szeretik, ha ilyesmivel stresszelik őket. :)

Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1989.06.24.)

Az árufuvarozók élete se volt játék és mese 1989-ben. A fent említett kormányrendelet ugyanis azt is kimondta, hogy 1989 július elsejét követően a magánkézben lévő teherautók esetén telephelyet kell biztosítani ezeknek a gépjárműveknek. Az történt ugyanis, hogy - főként a szűkössé váló lakótelepi parkolókban - elkezdtek össze-vissza parkolni mindenfelé a platós IFÁ-k, amik kezdték zavarni a normális forgalmat országszerte. Jó magyarországi szokás szerint azonban a részletekről senki nem tudott semmit, ahogy ez az alábbi riportból mindjárt ki is derül.

Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1989.06.24.)

"A konyhában nagyon szép zöldes, sárgás, virágos csempe köti össze a faliszekrényt a mosogatóval. Minden lakásba három lapos villanytűzhelyet szerelnek. A konyhák eleve úgy készültek, hogy a majdani lakók a szobában alakítsanak ki étkezősarkot. Ezt segíti az átadóablak is. A fürdőszobát hagyományos fehér csempével borítják, s egy beépített szekrény "tágítja" a teret. A ház külön hőközpontból kap melegviztet és hőt" - írja a Dunántúli Napló napokkal a Magasház átadása előtt, 1977 májusában.

A Magasház makettje. (1974)

Az épület története az 1970-es évek elejéig nyúlik vissza, a város ekkor döntött a 25 emeletes lakóépület megépítéséről, a helyét pedig az ekkoriban megújuló Szigeti városrészben jelölték ki.

A Magasház az - azóta elhíresült - IMS-technológiával épült. Ez a név napjainkban ugyan rosszul cseng, ám a 70-es évek elején ez az építési módszer újnak és korszerűnek számított. (És hozzá kell tenni, hogy a Magasház problémái nem is az eredeti jugoszláv technológia elméleti hibájára, hanem a BÉV által elkövetett kivitelezési hibákra vezethetők vissza. )

A Dunántúli Napló 1973 nyarán írt a jugoszláv feszített vázszerkezetes technológiáról, és az ezzel folytatott hazai kísérletek akkori állásáról.

A földrengésnek is ellenáll - Olcsóbb, gyorsabb a feszített vázszerkezet

Új módszerrel épül Pécs legmagasabb lakóháza

Ön évvel ezelőtt a jugoszláviai Banja Lukán a földrengés szinte eltörölte a várost a föld színéről. Összesen hat, 12-16 emeletes épület maradt meg hibátlanul, épségben. Valamennyit az akkor még nálunk ismeretlen, feszített vázszerkezettel építették.

Akik időben felfigyeltek

Újvidéken, majd Belgrádban jártak tavasszal a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei. A belgrádi IMS-ben (Tudományos Anyagvizsgáló Intézet) különös figyelemmel tanulmányozták Zsezselj professzor szabadalmát, a feszített vázszerkezetet. Jugoszláviában akkor már ebben a szerkezeti rendszerben mintegy negyvenezer lakás épült meg, Magyarországon azonban még alig hallottak erről a technológiáról.

A vállalat tárgyalásokat folytatott az intézettel. Olasz, osztrák, kubai cégek után a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat is megvásárolta a feszített vázszerkezet licencét. A szerződés értelmében a technológia magyarországi alkalmazásának kizárólagos joga a vállalaté. Ez természetesen nem valamiféle egyeduralom. Ellenkezőleg! A feszített vázszerkezet gyártási és szerelési eljárása ezentúl az IMS és a magyar építőipar közös érdeke szerint terjedhet el hazánkban. Ez pedig jó az építőknek, építtetőknek egyaránt, hiszen ez a módszer nagyon sok új lehetőséget tartogat.

Mindenekelőtt az hökkenti meg a laikusokat és az építészeket is, hogy az elemek között nincs támaszkodó kapcsolat, nincsenek tartók, gerendák. Az egész épület oszlopokon áll, ezek közé helyezik a szobanagyságú födémeket. Egy-egy födémpanel hossza hat méter, 3,6 méter széles és 23,5 centiméter vastag. Belsejében 28 meghatározott méretű üreg van.

Az összeszerelés csak első hallásra bonyolult, a valóságban azonban egyszerű, gyors és fizikai erőt alig igényel. Az elemeket ideiglenes, acél tartókeret segítségével a pillérekhez rögzítik, s a pilléreken áthúzott feszítőkábeleket egy kézi feszítőpréssel megfeszítik. A pillérekhez csatlakozó födémelem sarokpontjai ettől kezdve 40 tonnányi erővel szorulnak egymáshoz. A csatlakozó felületek közötti súrlódás az, ami összefogja az épületet. Mégpedig a magyar vasbetonszabvány előírásain felül is többszörös biztonsággal. Egy-egy födémpanel maximális terhelhetősége 22 tonna. A lakásoknál, irodáknál a terhelés általában 10-12 tonna, elemenként.

Az oszlopok 9-10,5 méter hosszúak. További magasság elérésére az oszlopokat egyszerűen egymás tetejére rakják, így ezzel a módszerrel 26 szintes házat lehet építeni.

Tág lehetőség a tervezőknek

A legfeltünőbb előnye a feszített vázszerkezetnek az, hogy míg a hagyományos univáz szerkezettel csak 6-7 emeletig lehet építeni, addig ezzel a technológiával, és a hazai modulméretekkel 25 emeletes épület is megvalósítható.

A térelválasztó elemek üzemben, házgyári technológiával is elkészíthetők. A födémelemeket tükörsimára csiszolt acélsablonokban készítik, így vakolást, vagy helyszíni felületkezelést nem igényelnek. Az elemek gyártásának és összeszerelésének legnagyobb részét gépek végzik, így jelentős munkaerő és időmegtakarítást eredményez ez a módszer. A pontosságra azonban minden eddiginél jobban kell vigyázni. Egy centiméter gyártási hiba, és ugyanennyi mérettűrés az, ami még megengedhető.

A tervezők fantáziáját végre nem kötik a paneles építésmód korlátai. A födémelemeket 120-140 centiméterre lehet erkélyszerűen, konzolosan kiugratni az oszloptól, így a homlokzat kiképzése tetszés szerint variálható. Talán végre megszűnik a lakótelepek nyomasztóan egyhangú, uniformizált kocka-rengetege.

Az épület célját tekintve rendkívül sokoldalú a feszített váz alkalmazása. Ipari módszerekkel építhetők iskolák, áruházak, irodaházak, hiszen a belső tér magassága tetszés szerint alakítható, csak az oszlopokat kell az igény szerinti hosszúságnak megfelelően gyártani.

Hazai távlatok

Fél évvel ezelőtt az újvidéki szakemberek közreműködésével a panelüzemben építési bemutatót tartottak. Öt építőipari munkás nem egészen három hét alatt felépítette a háromszintes épület vázszerkezetét úgy, hogy közben megtanították a szerelés és feszítés technikáját, megmutatták a szakmai fogásokat a pécsi szakembereknek.

A kísérletezés és előkészítés után most a vállalaton a sor, hogy hasznosítsa a tapasztalatokat. Először alacsonyabb épületeken kívánnak nagyobb gyakorlatot szerezni. Idén júliusban kezdik építeni Mohácson, a Liszt Ferenc utcai tömbbelsőben az első öt- és hatszintes épületeket. Az itt felépülő 52 lakás - Magyarországon elsőként - feszített vázszerkezettel épül.

Az igazi vizsga pedig Pécsett, a Szigeti út és a Megyeri út által határolt területen felépülő 25 szintes lakóház lesz. Már készíti a terveket Mayer György építészmérnök és tervező csoportja. Mint Győri János, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatóhelyettese, a feszített vázszerkezet egyik hazai "atyja" elmondotta: a vállalat, műszaki felkészültsége alapján jogosan bizakodik abban, hogy a jövő év végére tető alá kerül az ország egyik legmagasabb lakóépülete.

(Dunántúli Napló - 1973. július 10.)

Épül a pécsi 25 emeletes lakóház. (1975. szeptember)

A Magasház építése 1974 októberében indult. Külön érdekesség, hogy az építéséről - oktató jelleggel - még kisfilmet is készítettek Pécsen, elmagyarázva, hogy is kell IMS technológiával toronyházakat építeni. :S :) Sőt, külföldi szakembereknek is büszkélkedett a BÉV az új IMS-elemgyártó gépsorával. A Dunántúli Napló írja 1974 októberében:

"Az IMS-építkezés menetéről ötvenperces színesfilm készül magyar, szerb, angol és spanyol nyelvű kísérőszöveggel. Ezzel a technológiával tizenkét éve építkeznek Jugoszláviában. Tucatnyi vállalat kb. 40 000 lakást készített eddig. Alkalmazzák már Olaszországban, Ausztriában, Kubában. Készülnek átvenni Perzsiában, Teheránban UNESCO-épület készül ezzel a módszerrel, s a jövőben további terjedésével számolnak.

Pénteken népes külföldi szakdelegációt vár a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat. Az IMS-technológiát alkalmazó 17 jugoszláv vállalat, valamint a kubai építési minisztérium hetven képviselője megtekinti a BÉV pécsi panelüzemében elkészült új IMS-elemgyártó gépsort, amelyet a volt stasa üzem helyén alakítottak ki. Jelenlegi kapacitása eléri az évi 35 000 négyzetmétert. A szakemberek a helyszínen ismerkednek meg a pécsi szabadalom alapján készült berendezésekkel és gyártmányokkal."

A Magasház és környéke 1981 tavaszán

A 248 cölöpön álló, 84 méter magas lakóházba 1977 májusában költözhettek be a lakók. Az épületben 84 másfél szobás és 164 egy szoba-hálófülkés lakást alakítottak ki, de csak a negyedik emelettől felfelé. Az alsó szinteken a Baranya megyei Statisztikai Hivatal és egy Postahivatal kapott helyet. Az építményre pedig ekkor még büszke volt a város és az építő vállalat egyaránt.

"Pécsi látképek a 20. emeletről." (DN - 1977. április 15.)

A ház tehát állt, ám azóta kiderült, hogy sem a tervezők, sem a kivitelezők, sem a leendő üzemeltetők nem rendelkeztek megfelelő előismeretekkel. Az ebből adódó gondok 1983-ban jelentkeztek először, amikor egy állapotfelmérés során megállapították, hogy az épületet tartó vázszerkezeten a rozsdásodás jelei mutatkoztak. 1989 tavaszán pedig már súlyosabb gondokról szóltak a hírek, ám még ekkor sem merült fel a kilakoltatás lehetősége, "csupán " az épület általános felújításán gondolkodtak a város vezetői.

Viharos hangulatú lakógyűlés - Felújítják a toronyházat

Dühös emberekkel telt meg a pécsi toronyház klubja. Elkeseredettségük nagyon is érthető, hiszen a tizenkét éve átadott pécsi huszonöt emeletes ház inkább bosszúságot, mint örömet okoz nap mint nap lakóinak. A fórumot Komlódi Józsefné, a környék tanácstagja, a pécsi városi tanács elnökhelyettese hívta össze. A beszélgetésre meghívták a PIK [Pécsi Ingatlankezelő] képviselőit is. A lakók tájékoztatást kaptak a ház felújítási tervéről, és elmondhatták panaszaikat is. Egyre-másra záporoztak a kérdések, ömlött a panasz. A lakásokban elhasználódott a szőnyegpadló. Hangosak a liftek, elviselhetetlen a kívülről beszüremlő járműzaj. Szellőzetlenek a konyhák, javíthatatlanok a villanytűzhelyek. Az ablakok beáznak, a folyosókon fellazult a padlóburkolat. Az ablakok rendszeresen beáznak, mert ugyan az akkori szabványnak megfeleltek, de a toronyházba nyílászárókra lett volna szükség. A hibák orvoslása már nem tűr halasztást.

1988 végén a PIK az Építésügyi és Minőségellenőrző Intézet pécsi kirendeltségétől szakvéleményt kért. Az ÉMI a felkérést követően komplex épületdiagnosztikai méréseket végzett. A feltárt általános hibákról készült szakértői jelentést megküldte a PIK-nek és a tanácsnak. Ezt követően a Budapesti Műszaki Egyetem munkatársai az ÉMI szakvéleményét felhasználva további méréseket és vizsgálatokat végeznek, és a kettő alapján készíti el a kijavítási kiviteli terveket 1989. július 5-ig.

A lakossági fórum összehívására azért került sor, mert ugyan a három ütemre tervezett felújítási munkák teljes tervdokumentációja még nem készült el, de az első ütem részterve már a PIK rendelkezésére áll. Ez az életveszélyt, illetve veszélyt közvetlenül előidéző hibák megszüntetésére készült. A tetőszigetelésnek, a villámhárítók javítására és az épületet borító alumínium lemezek rögzítésére. Ezeket a PIK a Bázissal [A Baranyai Építőipari Vállalat utódja] kívánja elvégeztetni még ebben az évben az esős idő beálltáig. A második ütemben - 1990-ben - kerülne sor a nyílászárók cseréjére. A BME szakemberei külön tervet készítenek a belső felújítási munkákra is. A költségeket a külső helyreállítási munkáknál nem a lakóknak kell viselniük, hanem a lakóházfelújítási alapból fizetik.

(Dunántúli Napló - 1989. május 25. - részlet)

A aktuális helyzetről 1989 júniusában Szűcs Imre kérdezte Rabb Pétert, a Pécsi Ingatlankezelő műszaki igazgatóhelyettesét.

Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1989.06.10.)

(folytatjuk...)