Pécsi Stúdió

Az 1974-es és az 1975-ös év demográfiai csúcsot hozott Magyarországon, részben a Ratkó-unokák, részben az évtizedben életbe léptetett születésösztönző intézkedések következtében. Ezek a gyerekek pedig a 80-as években jelentek meg az általános iskolákban. Szóval - a mai helyzettel ellentétben - a 80-as években az iskolák még nem azzal küszködtek, hogy kevés a gyerek, hanem azzal, hogy sok. A Nevkóban sem volt ez másképp, bővíteni kellett.

Tíz tanműhellyel bővül a Nevelési Központ

Gyakran okoz fejtörést az órarend és a terembeosztás összeállítása az Apáczai Csere János Nevelési Központ tanárainak. Az intézmény ugyanis nagyságánál, összetettségénél fogva a város legmodernebb, de egyben a legnagyobb létszámú oktatási központja is. A tanteremhiányt szülő zsúfoltság kényszermegoldásaként például Málomban tartották a technikai foglalkozásokat. Nem csak ennek a problémának átmeneti megoldásaként, hanem az elkövetkező 5-10 év demográfiai hullámára felkészülve vállalkoztak új tantermek létesítésére.

Az iskolától mintegy 100 méterre, az egykori BÉV étterem és raktár épületében 10 tanműhelyt alakítanak ki a Nevelési Központ és a PIK szakemberei. Az augusztusban megkezdett bontási és átalakítási munkáknak lassan a végére érnek, és kezdik a közművesítést, a villany- és vízvezetékszerelést. Várhatóan október 15-re rendezik be és adják át az új iskolarészt, mellyel 6 technikai és 4 nyelvi tanműhelyt, tanári szobákat, hozzátartozó szociális blokkokat kap az intézmény, és végre végleges helyre kerül a tmk-műhely, az úttörőgárda, az MHSZ, a modellező és a háztartási szakkör.

(Dunántúli Napló - 1986. szeptember 19. - részlet)

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.11.10.)

A kertvárosi ABC túránkat ma a Melinda utcai és a Nevkó ABC-ben folytatjuk. Mindkettő régi áruház, előbbit 1978-ban, utóbbit 1979-ben adták át.

Titokzatos női nevek Kertvárosban

Az egykori Lvov-Kertváros északi tömbjében (a jelenlegi Maléter Pál út - Nagy Imre út - Keszüi út - Málomi út által határolt területen) tizenhét közterület nevében szerepel női keresztnév. Ezek: Anikó, Diána, Dóra, Erika, Etelka, Éva, Izabella, Júlia, Kamilla, Karola, Krisztina, Lívia, Olga, Regina, Sarolta, Viktória, Zsuzsanna. "Tekintélyes névbokor jó hangzású, szép női nevekből" - írja Pesti János a Pécs utcanevei című könyvében.

Zala, olasz, soproni felvágott minden mennyiségben. Sok mindent már nem is tennék hozzá, maximum a "mikulásáru" szóra, mint fogalomra hívnám fel a figyelmet, meg arra, hogy Berta János elvtárs láthatóan nem a szavak embere. :) Még mindig 1986-ban járunk, íme:

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.11.24.)

Magyarországon november 7-e (a nagy októberi szocialista forradalom évfordulója) 1950 és 1988 között állami ünnep volt. Ebből az alkalomból a Baranya Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács 1986-ban is meghirdette a "Tehergépkocsival a közlekedés biztonságáért" című versenyt. A helyszín a Magyar Posta Diósi úti járműtelepe volt, ahol különböző feladatokat kellett megoldaniuk a nagy gépkocsiparkkal rendelkező, fuvarozással foglalkozó vállalatok dolgozóinak. Volt itt videós verseny, de a kor modernitásának szimbóluma, a Commodore 64 is feltűnik a riportban. A gyakorlati feladatokban a Posta akkori mindenes szállítójárművével, a Barkas B1000-el lehetett csapatni a Szikra Nyomdáig és vissza, valamint azt is meg lehetett nézni, hogy boldogul az ember az összkerekes IFA W50 LA/Z típusú monstrummal a földutas akadálypályán.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.11.24.)

A Magyar Urbanisztikai Társaság 1968 óta Hild János-díjjal ismeri el a településfejlesztésben, illetve a településrendezésben kiemelkedő eredményt elérő települések, illetve személyek munkáját. 1986-ban a települések közül Pécs kapta meg ezt a rangos elismerést. Ennek apropójából készült a következő filmetűd, amelynek eredeti felkonferálása 1986 novemberében így hangzott:

"Ünnepi hétre fordult ma a naptár. November 29-én lesz 42 esztendeje, hogy Pécs felszabadult. Városunk - számtalan visszaemlékezés tanúskodik erről - szinte példátlan módon, jelentősebb háborús károk nélkül, a nyugalom és béke szigeteként lépte át a történelmi korszakhatárt. Több évszázados építészeti és kulturális értékeink csorbítatlan hagyatékként maradtak ránk, ámbár megőrzésükre az ország- és városépítés évtizedeinek kezdetén kevés figyelem és energia jutott. Értékteremtő és megélhetést nyújtó munkahelyeket, 32 ezer új lakást, iskolákat, üzleteket, korszerű életfeltételeket kívánt a létszámában kétszeresére duzzadt város. Az utóbbi évek lassú, de kiegyensúlyozottabb fejlődése tette lehetővé, hogy régi városrészeinkre ismét több gondot fordítsunk, hogy létrejöjjön egy új harmónia történelmi örökségünk és napjaink teremtő munkája között. Ennek első eredményeit ismerték el azzal, hogy az idén Pécs kapta a magyar városok szépségdíját, a Hild-érmet. Ez a megtiszteltetés és az ünnepi évforduló ihlette most következő filmetűdünk alkotóit."

Ki kicsoda - Hild János (~1760-1811)

Építőmester, Hild József építőmester apja, az első ismert magyar várostervező. Tanulmányait Bécsben folytatta, majd Itáliában járt tanulmányúton. József nádor megbízásából, nagyrészt az ő korábban megfogalmazott városfejlesztési elképzeléseit keretbe foglalva 1805-ben elkészítette Pest város szabályozási tervét, amely az első ismert magyar városrendezési tervnek tekinthető, 1807-től pedig részt vett a terv megvalósítását előmozdítani hivatott Szépítő Bizottság munkájában is.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.11.24.)