Pécsi Stúdió

"Természetesnek tartjuk ma már, hogy a nyolc általános az alapvető műveltséghez meglegyen. [...] Sajnos a gyakorlati tapasztalatom az, hogy a dolgozó nem igényli, hogy neki a nyolc általánosa meglegyen. Furcsa helyzet állt elő, de ezek az emberek azt mondják, hogy betanított munkásként, segédmunkásként az ember öt általánossal is megkeresi azt, amit más érettségivel. Akkor ő minek törje magát? Szóval nem látják azt, hogy a nyolc általános nem azért kell, mert több lesz a fizetés, hanem egyszerűen azért kell, mert az embernek az alapvető igényeihez tartozik" - mondta el Fekete Istvánné, a Pécsi Bőrgyár üzemi szociológusa.

A mai magyar munkaerőpiacnak is az egyik alapvető problémája, hogy mit tud kezdeni a 8 általánossal, vagy még azzal sem rendelkező rétegekkel. Ma is sokszor látni, hogy a gyerekeknek nyűg az iskola, fásultak, motiválatlanok, nem látják a célját a dolognak. A probléma pedig nem újkeletű. 1978-ban - országos viszonylatban - a 8 általánost csak a gyerekek 82%-a végezte el időben, ez az adat azonban Baranyában csak 75% volt, ami kirívóan rossz eredménynek számított már akkor is, sajnos. A helyzetről, az okokról, a lehetséges kiutakról forgatott filmet 1978-ban a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója. A bemutatóra így emlékszik vissza Békés Sándor akkori stúdióvezető "Az első évtized" c. könyvében:

"1978. december 12. Baranya megye oktatási szakemberei előtt - Bárdi László iskolai csoportvezető szervezésében - a pécsi Kossuth Klubmoziban levetítettük Pánics György "Iskolai végzettsége nincs" című filmjét. Baranya megyében 16 éves korukig csak a tankötelesek 87-88%-a fejezi be a nyolc általánost. A film néhány jellemző okra is rámutat. A vetítést követő őszinte és szenvedélyes vita ismét igazolta: mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy tartalmas és hosszú legyen legközérdekűbb műsoraink utóélete."

(A film vége sajnos az eredeti, könyvtári állományban is hiányzik, ezzel együtt úgy gondoltam, hogy a műsort érdemes ebben a töredékes formájában is közzétenni, ezen a blogon is.)

Iskolai végzettsége nincs (MTV Pécsi Körzeti Stúdió, 1978)

A kertvárosi lakótelep-építkezés hatodik szerkezeti egységeként épült meg 1983 és 1985 között a Malomvölgyi úti lakótelep, a hetedik, és egyben utolsó nagy ütem pedig a Rózsadombi lakótelep építése volt 1986 és 1989 között. Az akkor málomi dombtetőként emlegetett városrészbe 1986 őszén költözhettek be az első lakók. A kulcsátvételnél természetesen ott volt a Közösségi Televízió stábja is.

A Baranya Megyei Építőipari Vállalat által épített lakások számának alakulása a 80-as évek második felében:

1985: 1375 lakás 1986: 1257 lakás

1987: 1034 lakás 1988: 962 lakás

1989: 1132 lakás

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.11.10.)

Valójában azonban a lakásokon túl még semmi nem volt kész a Rózsadombon, se bolt, se út, se busz. A legégetőbb igény tehát az egykori 62-es buszjárat elindítása volt, aminek az előkészületeiről Gyuris Gábor, a Pannon Volán személyforgalmi osztályvezetője számolt be a lakóknak szintén ebben a műsorban, íme:

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.11.10.)

A 80-as években a pécsi lakótelepépítés elérte Málom falut, kelet felől a Malomvölgyi úti városrész, nyugatról pedig a Rózsadombi városrész "telepedett" a kis falu köré. A Malomvölgyi úti városrészhez egyetlen szolgáltató egységet terveztek, egy ABC áruházat, ami 1986. novemberében el is készült, az átadón pedig természetesen ott volt a Közösségi Televízió stábja is.

Málom Árpád kori falu, nevét egyes iratokban már 1200 körül említik. A falu a török megszállás alatt sem néptelenedett el. Noha 1800 körül németek is betelepültek, de a lakossága többségében magyar nemzetiségű maradt.  A málomi határ mentén az 1860-as években még nyolc malom működött. 1955-ben a falut Pécshez csatolták, azóta közigazgatásilag is a város egyik külső városrésze. 

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.11.10.)

Mai videónkban a Kertváros két ABC áruházába látogatunk. Először az Ilku Pál úti ABC mutatkozik be, ami ezidőtájt a lakótelep legfiatalabb ABC áruháza volt. A másik üzlet pedig, ahová betérünk, a Piros ABC, ami a lakótelep legrégebbi élelmiszer-áruháza, 1977-ben adták át a lakótelep lakóinak.

A magyarországi élelmiszer-kereskedelem tervgazdaságban kialakult rendszere igen merev volt. A kiskereskedelemre vidéken a megyei elkülönültség volt jellemző, a megye városaiban egy tanácsi alapítású, többnyire csak élelmiszerrel és vegyi cikkekkel foglalkozó kiskereskedelmi vállalat, a községekben pedig a területen működő ÁFÉSZ üzemeltette a boltokat. Csak a Csemege volt országos kiskereskedelmi vállalat. Budapesten 11 közért működött, egy – a Budapesti Közért – kivételével szigorúan meghatározott két-három kerületben. Az élelmiszer és vegyi áru nagykereskedelmével 10 úgynevezett füszértvállalat foglalkozott, ugyancsak területileg elkülönülten. Emellett néhány speciális profilú – hallal, baromfival, déligyümölccsel foglalkozó – élelmiszer-nagykereskedelmi vállalat működött a szocializmus évtizedeiben Magyarországon.

Aki kalauzol minket, ő pedig nem más, mint Földényi Ildikó, a Baranya Megyei Élelmiszer-kereskedelmi Vállalat képviselője. Íme:

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.09.29.)