Pécsi Stúdió

Tekintsünk vissza együtt Pécsre és a 80-as évekre. - Riportok, videórészletek kétnaponta a Kertvárosi Közösségi Televízió és a Pécsi Városi Televízió 1986 és 1990 között készült műsoraiból. - Nyomj egy "Like"-ot, hogy a Facebookon is értesülj az új posztokról!

Címkék

100 éves kertvátosi lakos (2) 1978 (2) 1981 (1) 1983 (2) 1985 (4) 1986 (27) 1987 (25) 1988 (47) 1989 (26) 1990 (5) 2014 (1) 508-as (1) 62-es busz (3) abc (6) adásszünet (1) agroker (1) aidinger jános (1) állami biztosító (1) állatkert (2) alsószentmárton (1) ank (1) apáczai csere jános (1) aranyvasárnap (1) áremelkedés (1) áruház (1) áruhiány (1) autóbuszok (1) autós hegyiverseny (1) bakti ferenc (2) bányászdemonstráció (2) bányászok (4) bányászsztrájk (1) barkácsáruház (1) báv (2) békés sándor (2) berta jános (1) bév (1) bevásárlóturizmus (1) biztosítás (1) boldogság háza (1) bőrgyár (2) bruttósítás (1) bucsu (1) cigányok (1) címer (1) commodore 64 (2) csőtörés (1) demisz (1) diákmunka (1) diákok (2) diana tér (1) divatbemutató (1) dohányzás (1) dokumentumfilm (7) domus (2) eddy grant (1) építkezés (3) erdélyi menekültek (1) erhardt imre (1) esküvő (1) fáy andrás (1) félévi bizonyítvány (1) felvonulás (1) fema (1) filmetűd (1) főcím (1) földutak (1) fórum (1) friderikusz (1) füzi árpád (1) grósz károly (2) gyalogátkelő (1) gyerekek (1) gyermekruhák (1) gyurcsány ferenc (1) hajdú gyula (1) hajléktalanok (1) halvásárlás (1) hanghiba (1) hazafias népfront (1) hiánycikkek (1) hild-díj (1) hírgép (1) hőerőmű (2) hóhelyzet (2) hullám (1) hvg (1) ikarus (2) ilku pál úti abc (1) interjú (1) iparosház (1) játszótér (1) jelzőlámpa (1) jó estét kertváros (99) jó estét pécs (2) jó reggelt pécs (31) jugoszlávok (1) kamaz (1) karácsony (4) kárász róbert (1) katona ágnes (1) kerékpárosok (1) kereskedelem (12) kertváros (1) kínaiak (1) kisdobosok (1) kisz (2) kmk (1) kommunista szombat (1) könyvesbolt (1) konzum áruház (1) kossuth tér (1) közerület-felügyelők (1) közlekedés (19) kozmetika (1) ktv (101) lakásátadás (2) lakáskiutalás (1) légi felvételek (1) lila abc (1) magasház (2) magyarürög (1) május elseje (1) malomvölgyi úti abc (1) mechlabor (2) mecsek (1) mecseki kisvasút (1) melinda utca (1) melinda utcai abc (2) mérnökképzés (1) möbiusz (1) mozi (1) mtv (7) műjégpálya (2) munkásőrség (1) műszaki értelmiség (1) műszaki vizsga (1) németh károly (1) népi ellenőrzés (1) nevelési központ (9) nevkó abc (1) női szépségideál (1) oktatás (4) omega (1) orfű (1) otp (2) pályaválasztás (1) panellakások (1) panelszerelők (1) pankráció (1) pannon volán (4) parkok (1) patyolat (1) pe-ta (2) pécsi ipari vásár (2) pécsi körzeti stúdió (7) pécsi nemzeti színház (1) pedagógusnap (1) pétáv (2) piac (1) piroska presszó (1) piros abc (2) piti zoltán (1) posta (4) rába (1) reklámok (2) rendőrség (1) rózsadomb (8) sopiana gépgyár (1) sport (1) strand (2) sulivízió (2) számítástechnika (1) széchenyi istván gimnázium (1) szellemváros (2) szemetelés (1) szent istván tér (1) szja (1) szökőkút (1) születésnap (2) szűrőbusz (1) takarékbélyeg (1) takarékosság (1) takarékossági világnap (1) tanműhelyek (1) távfűtés (1) taxi (2) telefon (4) tőkés import (1) történelmi belváros (1) tudakozó (1) tünde divatház (1) tűzoltóság (2) tűzvédelem (1) tv-computer (1) újságos (1) új nemzedék (1) uránbánya (5) uránbányászok (5) uránváros (1) uszoda (1) utcaseprők (1) útkarbantartó gépek (1) úttörők (1) úttörőtábor (1) vadászkürt szálló (1) választások (1) városbejárás (1) városgondnokság (1) városi sportcsarnok (1) varsány utca (1) vásárcsarnok (1) véménd (1) verseny (1) vidámpark (1) videoklip (1) videoton (1) vízellátás (1) vtv (31) zászló (1) zöldövezetek (1) zsebpénz (1) Címkefelhő

Blogajánló

Facebook

"Sok az igénylő, kevés a lakás" - Lakáshelyzet Pécsen 1988-ban

2014.07.05. 09:00 tomikgb

Pécsett a 80-as években az állami lakásépítés még intenzíven folyt, ám ennek ellenére az igények folyamatosan meghaladták a lehetőségeket. Az új építésű lakásokra kétféle sors várt. Ezen lakások egyik fele a tanácsnál maradt, ezeket tanácsi (nagyrészt szociális) bérlakásként utalták ki az igénylőknek, a másik felét pedig az OTP értékesítette.

Mivel a lehetőségek szűkösek voltak, így minden évben készült egy "lakáskiutalási és értékesítési névjegyzék". Aki ebbe bekerült, az már szerencsésnek érezhette magát, hiszen jó eséllyel még abban az évben lakáshoz is jutott. A videós rövidhír ennek a névjegyzéknek a jóváhagyásáról tudósít az 1988-as évre, azonban hogy a részleteket is megtudjuk, ehhez ismét fel kell lapozni a megyei napilap korabeli számát.

szellemvaros_pecs_1988_januar.jpg
Az 1988-as évben megkezdődik a beköltözés a lassan kialakuló nagyárpádi városrész lakásaiba.
(DN - 1988. január 29.)

A Dunántúli Napló cikkéből pedig kiderül, hogy Pécsen 1988-ban alig 600 új lakást lehetett elosztani a 6531 lakásigénylő között. Ezek a lakások már nem a Rózsadombon, hanem a mai Szellemváros (nagyárpádi városrész) területén kerültek átadásra. Érdekesség, hogy az igénylők egynegyede simán megelégedett volna a legkisebb garzonlakással is. Az eredeti cikk sem véletlenül emeli ki ezt az adatot, a helyzet ugyanis az volt, hogy a 70-es években épült panellakások szűkössége és rossz elrendezése után a 80-as évek végén már egész nagy alapterületű panellakások is épültek, amik viszont az elszaladó infláció miatt ekkor már inkább gondot, mint lehetőséget jelentettek.

"Az áremelkedések hatására az OTP beruházásában épülő 3 és többszobás lakások - a lakásgazdálkodás keretein belül - nehezen eladhatóak. Sok gondot jelent, hogy a megemelkedett költségek miatt a családok nagy erőfeszítések árán tudják kifizetni a hiteleken és a különféle támogatásokon felül maradt összegeket. Nem egy esetben anyagi okok miatt kénytelenek lemondani a régen várt lakásról." - írja a DN 1988 augusztusában.

szellemvaros_pecs_1988_augusztus.jpg
A Matusán Béla (ma: Csikor Kálmán) utcában a lakók megszemlélik jövendőbeli otthonukat.
(DN - 1988. augusztus 3.)

Hogy ki jut végül lakáshoz az adott évben, és ki nem, erről évente változó, kacifántos irányelvek alapján döntöttek. A leírtakból kiderül, hogy a legreménytelenebb helyzetben a gyermektelen és az egygyermekes igénylők voltak, közülük sokan már a 70-es évek vége óta várták a lakáskiutalást, de 1988-ban 229 olyan igénylő is volt még, aki már 12 éve volt a listán.

Alább tehát a Dunántúli Napló korabeli cikke következik a témában, mindenre kiterjedően, rengeteg adattal megfűszerezve. :)

Pécsett sok az igénylő, kevés a lakás - Irányelvektől a névjegyzékig


Minden évben ilyentájt szokta jóváhagyni a Pécsi Városi Tanács végrehajtó bizottsága a következő esztendőre szóló lakáselosztási irányelveket. Megtörtént ez idén is a novemberi vb-ülésen.


Az elosztás irányelveihez mellékelt kimutatás szerint a 6531 lakásigénylő közül 2169-en szociális, 218-an nem szociális - magas használatbavételi díjú - lakásra, 193-an tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakásra (ők többszöri felszólítás ellenére sem módosították még a megszűnt lakásformára vonatkozó igényüket, s félő, hogy törlik az igényüket, ha nem jelzik hamarosan: tanácsi vagy OTP-lakást kérnek), 3946-an OTP-lakásra, öten pedig nyugdíjasházi lakásra várnak. Figyelemreméltó, hogy az igénylők kétharmada OTP-lakást tüntetett fel igénylése tárgyaként. Lakáscserét 626-an kértek, fele az OTP-lakás, viszont 103-an cserélnének nyugdíjasházban lévő lakásra. Nagyon sokan - 1665-en! - vannak, akik állami garzonlakásba mennének. 335-en érnék be egyelőre szükséglakással, 137-en pedig tetőtéri lakást kérnek.


Az igénylők közül 1900-an fiatal házasok, illetve 2270-en rendelkeznek ifjúsági takarékbetéttel: 4453 a gyermektelen igénylők száma, 1445-en egy, 511-en kettő, 87-en három, 35-en pedig négy vagy több gyermekkel várnak lakásra. Látszik, hogy változatlanul a gyermektelenek és az egygyermekesek vannak a legreménytelenebb helyzetben. 1014 lakásigényt kelt még az előző évtizedben (229 az 1976. évi), az igénylések zöme - 4267 - viszont 1984 óta létezik. Érdemes megjegyezni még egy adatot: 701 olyan igénylő van, aki egyedül neveli a gyermekeit, legtöbbjük - 517 - egygyermekes.


594 lakás


És mit lehet elosztani? Fájdalmasan keveset. 594 lakás áll rendelkezésre összesen, vagyis ennyi tanácsi és szövetkezeti lakás jöhet számításba 1988-ban. Idén 916 lakásra szólt az elosztási terv, amit idő közben 60-nal kellett csökkenteni. A vb elé két javaslat került: 72 tanácsi és 522 OTP, vagy 132 tanácsi és 462 OTP-lakás. A vb az utóbbi mellett döntött. De eszerint is a tanácsi bérlakásoknak csak a felét tudják ún. lakossági keretre felhasználni, a másik felét közérdekű célokra (szanálás, lakóház-felújítás, életveszély, lakáscsere stb.) fordítják. Az OTP-lakások közül 153-at szabad kereten értékesítenek, 50 szervezett, 86 minőségi cserére kerül, 144-et a kiemelt társadalmi rétegek programjára használnak fel. Jó tudniok a lakásra váróknak, hogy 1988-ban már nem lesz lakásátadás Lvov-Kertvárosban: a tanácsi bérlakások közül 120-at, az OTP-lakások közül pedig 390-et az új, nagyárpádi városrészben fognak átadni.


szellemvaros_pecs_1987_december.jpg


És mindezek tükrében lássuk akkor az irányelveket!


A tanácsi bérlakások esetében két főbb elvet kell érvényesíteni. Egyrészt kötelezi a vb az elsőfokú lakásügyi hatóságot, hogy juttassa lakáshoz az 1987-es névjegyzékbe felvett, de még el nem helyezett lakásigénylőket, lakáscsere-igénylőket, az életveszélyes lakásban lakókat, s felülvizsgálat alapján a leginkább rászorulókat azon három- és többgyermekesek közül, akik 1987. október 31-ig adták be az igénylésüket. Másrészt javasolja a vb, hogy a lehetőségekhez képest kell lakáshoz juttatni a lakással nem rendelkező, de 1985. december 31-ig benyújtott igénnyel rendelkező, legjobban rászoruló kétgyermekes családokat és gyermekeiket egyedül nevelő szülőket (a kiemelt társadalmi rétegek programja szerint), továbbá a leghátrányosabb helyzetű, a minőségi csereigényüket 1985. december 31-ig benyújtott kétgyermekes családokat és a legjobban rászoruló, 1984. december 31-e előtti csereigényléssel rendelkező egygyermekes házaspárokat. Az így megüresedő lakásokban kell elhelyezni azokat a lakással nem rendelkező kétgyermekes családokat, amelyek 1984. december 31-e előtti igényléssel rendelkeznek, de a második gyermek születésének az időpontja miatt eddig nem vonták be a kiemelt társadalmi rétegek programjába, valamint az 1983. december 31-e előtti igényléssel rendelkező, egygyermekes, lakással nem rendelkező legrászorultabb családokat. Ezekkel a lépésekkel próbálja a tanács - feszültségcsökkentő célzattal - bevonni a lakáshoz juttatandók körébe azokat az igénylői rétegeket, amelyek eddig nem jutottak szóhoz.


A legrászorultabb családoknak


Az OTP-lakások elosztása is a lehetőségekhez képest formula szerint történik. Szervezett csere (50) keretében a körülményeikben legrászorultabb 3 és többgyermekes igénylőket kell lakáshoz juttatni azok közül, akik 1987. október 31-ig nyújtották be igénylésüket. A következő lépcsőben kerülnek sorra az 1987. október 31-ig nyilvántartott igényléssel rendelkező kétgyermekes családok, valamint az 1984. december 31-e előtti egygyermekes csereigénylők. A lejárt ifjúsági takarékbetétesek közül elsősorban a kiemelt társadalmi rétegek programjába tartozókat kell kielégíteni. A minőségi csereként biztosított OTP-lakások (86) esetében azok élveznek előnyt, akik összkomfortos, vagy komfortos bérlakásukról lemondanak a lakásügyi hatóság javára, s ezeknek a felét az 1981. december 31-e előtti igényléssel rendelkező, gyermekét egyedül nevelő szülők elhelyezésére, másik felét tartósan beteg igénylők részére használják fel.


Többéves tapasztalatra alapozva számítanak a lakásalap bővülésére, nevezetesen 250-300 olyan lakásra, ami különböző jogcímeken kerül vissza a lakásügyi hatóság rendelkezésébe. 1988-ban is biztosít a tanács megfelelő összeget arra, hogy 4-5-szörös használatbavételi díj ellenében vásároljanak vissza bérlakásokat olyanoktól, akik arról lemondanak.


Az irányelvek birtokában a Lakásügyi Társadalmi Bizottság megtartotta más, az ilyenkor esedékes indítóértekezletét, s hozzálátott a helyszíni szemlékhez, mert az ideiglenes névjegyzéknek karácsonyig el kell készülnie,s az év vége előtt nyilvánosságra is kell hozni. A névjegyzéket idén a tanácskozási központok vezetői is észrevételezhetik.


(Dunántúli Napló - 1987. december 4.)



Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1988.03.14.)

Bónusz: A videós tudósításban néhány másodpercre feltűnik az 1988 márciusában éppen átépítés alatt álló Szent István tér. Az építkezés nyárra befejeződött, júliusban pedig átadták a várva várt szökőkutat is a város polgárainak, íme:

szent_istvan_ter_szokokut_1988_augusztus.jpg
Tegnap délutántól üzemel Pécsett, a Sétatéren a szökőkút. A kör alakú, vízlépcsős rendszerű szökőkutat a Budapesti Kőfaragó és Szobrászipari Vállalat, valamint a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat szakemberei készítették el. Kisebb hiányosságok még vannak, például a vízköpőfejek nem készültek el határidőre, de már így is gyönyörködhetünk a két méter magasra szökellő vízsugárban. (Dunántúli Napló - 1988. július 27.)

Szólj hozzá!

Címkék: 1988 szökőkút szellemváros lakáskiutalás ktv lakásátadás szent istván tér jó estét kertváros

A pécsi tömegközlekedés helyzete - Gondok a belvárosi közlekedésben - 1988. március

2014.07.03. 09:00 tomikgb

Pécsen a város tömegközlekedése a 80-as évek végén (egészen pontosan 1988-ban) érte el a szállítási teljesítményének a csúcsát. Ebben az évben a Pannon Volán egy átlagos munkanapon közel 4 ezer helyi járatot indított, és ekkor még az összes bányászjárat közlekedett. A forgalmat a cég 140 autóbusszal bonyolította le, 30 busz pedig az esetleges meghibásodások esetén tartalékként várt a bevetésre. A helyzet azonban ideálisnak semmiképpen sem volt nevezhető. Mint azt a Dunántúli Napló 1988 októberében írta:

"A Pannon Volán vezetői szerint a legtöbb feszültséget a pécsi forgalmi viszonyok okozzák. Pécs sajátos városszerkezetéből adódóan ugyanis a belváros útjainak, utcáinak zöme nem kedvez a tömegközlekedésnek, s ezt tetézi, hogy a peremrészekből, így például Lvov-Kertvárosból a reggeli és a délutáni csúcsidőkben több tízezer utast kell a Pannon Volán autóbuszainak szállítani. A buszok útvonala többnyire érinti a városközpontot, ahol - ahogy a szakemberek mondják - az utak szűk áteresztőképessége miatt gyakran csak lépésben tudnak haladni a szóló, illetve a csuklós járművek, ami azt jelenti, hogy a menetidők óhatatlanul megnőnek."

buszok_pecs_rakoczi_ut_1988.jpg
A Rákóczi úton a rendőrlámpánál gyakran torlódnak egymás után az autóbuszok. (1988. május)

Pedig a járatsűrűségre nem lehetett panasz, a Kertvárosból a reggeli csúcs idején (6:30 és 7:30 között) 170 járat indult ekkoriban. azonban egy másik jelentés is megjegyzi, hogy a belvárosban az átlagos haladási sebesség 7 km/h volt, aminek következtében a járművek gyakorta torlódtak. A fejlődés ekkoriban még dinamikusnak tűnt, a 90-es évek közepére például már napi 400 ezer helyi utassal számoltak a tervek készítői. (Összehasonlításképp: manapság egy átlagos napon nagyjából 150 ezer utast szállítanak a Tükebusz járművei.)

buszok_pecs_konzum_1988.jpg
A Konzum áruháznál a nap minden szakában sokan várják mind a kertvárosi, mind az Uránváros-Meszes között közlekedő járatokat. (1988. június)

A romló közlekedési helyzet következtében pedig 1988-ban napirendre került a város hosszútávú tömegközlekedési koncepciójának kidolgozása, amit több ülésén is tárgyalt a Városi Tanács. Ezekből az anyagokból néha egész furcsa adatok is kiolvashatóak voltak, például hogy 1987-ben a légszennyező anyagok kibocsátása a városban jelentős, 23,5 tonna volt, aminek viszont mindössze 3,8 százaléka származott az autóbuszoktól.

buszok_pecs_szechenyi_ter_1988.jpg
Főleg a csuklós autóbuszok számára kritikus útvonal a Széchenyi tér, ahol az út mindkét oldalán várakoznak járművek. (1988. október)

A tervek pedig már akkor is arról szóltak, hogy a történelmi belváros útjait fokozatosan tehermentesíteni kell, a tömegközlekedést pedig más útvonalakon kell megoldani. (Emlékezzünk, ekkor még a napjainkban a közlekedés elől lényegében elzárt Széchenyi tér oldalán csuklós 30-as buszok kaptattak fel a Mecsekoldalra.) Ezen kívül a második komoly kihívás a Rákóczi út áteresztőképességének növelése volt. Tehát a város vezetői nekiláttak a koncepciók kidolgozásának, a tervek megvalósításához pénz azonban szokás szerint nem volt. Hogy akkor mi szükség volt mégis a koncepcióra, azt Novák Szilveszter, a Pécs Városi Pártbizottság titkára válaszolta meg a Magyar Rádió riporterének.

Magyar Rádió: - Nincs lehetőség autóbusz vásárlásokra, nincs pénz trolikra, villamosokra. Akkor miért van szükség tömegközlekedési fejlesztési koncepcióra?


Novák Szilveszter: - Valamennyi pénz mindig volt és mindig lesz, de nem mindegy, hogy mire fordítjuk. A koncepciónak az a lényege, hogy meghatározza a fő irányokat s összehangolja a mindenkori lehetőségeken belüli fejlesztéseket. Azért, hogy ne járjunk úgy 10-15 év múlva, mint most...


(Dunántúli Napló - 1988. június 18.)

Napjainkban a városi tömegközlekedést ellátó Tüke Busz Zrt. 168 darab autóbusszal, 59 nappali vonalon, 4 autóbusz-állomásról szervezi járatainak indítását. Munkanapokon - az éjszakai járatokkal együtt - 2954 indítás történik, és menetrend szerint több, mint 24 ezer km-t tesznek meg naponta az autóbuszok a város útjain. (Az összesített futásteljesítményüket nézve pedig ez azt jelenti, hogy kétnaponta megkerülhetnék a földet az Egyenlítő mentén. :P)



Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1988.03.14.)

1 komment

Címkék: közlekedés 1988 ktv jó estét kertváros

Mi újság az Állatkertben? - 1988. március

2014.07.01. 09:13 tomikgb

A Pécsi Állatkertet 1960-ban, - a Vidámparkhoz hasonlóan - jórészt társadalmi munkában építették fel a város lakói. Célja a természettudományos nevelés, pihenés, kikapcsolódás lehetőségének a megteremtése és nem utolsó sorban a város idegenforgalmának a növelése volt. Az intézmény 3,5 hektáron üzemel, területén 57 faj 250 egyede található meg. Az állatkert jelenleg felújítás alatt áll (és emiatt jövő nyárig zárva tart), a felújítás befejezése után pedig megnövelt területen, "ökoturisztikai élményparkkként" fogja szolgálni a város polgárait.

allatkert_kepeslap.jpg
Képeslap a 80-as évekből. (Forrás: egykor.hu)

Az Állatkert kezelésébe tartozik, de helyileg külön, a belváros alatt húzódó középkori pincerendszerben működik az Akvárium-Terrárium, amit 1985-ben nyitottak meg a látogatók előtt. A pincerendszerben egész évben 27-28 Celsius-fokos meleg és magas páratartalom varázsol trópusi hangulatot a látogatóknak. A pincében 138 állatfaj 800 egyede látható az apró halaktól kezdve a krokodilon át az óriáskígyóig.

Az intézményben - amely az Állatkert felújítása után a jelenlegi helyén megszűnik - 1989-ben a korabeli tudósítás szerint jugoszláv kígyók okoztak tragédiát.

A terráriumvezető tragédiája


Kígyóméreg okozott halált szombatról vasárnapra virradóra. Lippenszky Gábor, az Akvárium-terrárium fiatal vezetője, feltehetőleg az új, Jugoszláviából érkezett kígyókkal foglalkozott lakásán, amikor az egyik engedetlen állat megmarta. 27 éves volt.


(Dunántúli Napló - 1989. május 24.)

A KTV stábja 1988 tavaszán járt az állatkertben, a riport végén pedig Németh Károly is hozta a kötelezőt, és behúzta a magyar szóviccek egyik, ha nem a legrosszabbikát. :)



Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1988.03.14.)

Szólj hozzá!

Címkék: állatkert 1988 ktv jó estét kertváros

süti beállítások módosítása