Pécsi Stúdió

A politikusok bulvármédiában való szereplése ma már viszonylag gyakori jelenség. Elég, ha csak Rogán Antalt vesszük, aki szerepelt már a TV2 napi sorozatában, de avatott Blikket reklámozó rikkancs szobrot is az V. kerületben. Vagy Hajdú Péter műsorát, ahová időnként Majka papa, Cicciolina és L.L. Junior közé beékelődik egy Gyurcsány Ferenc, vagy egy Orbán Viktor. A jelenség részben érthető is, hiszen ezeken a felületeken olyan célközönséget is el lehet érni a mondanivalóval, aki a hírműsorokra amúgy nem annyira vevő.

Ezzel a műfajjal kísérletezett a 80-as évek végén Friderikusz Sándor is. Az "Ez van" című "élő folyóiratot" a Debreceni Művelődési Központban vették fel minden hónapban, az anyagot pedig a városi televíziók, többek között a Közösségi Televízió is műsorára tűzte. A riportalany pedig nem volt más, mint Grósz Károly, az ország akkori miniszterelnöke, akivel szóba kerülnek a városi mendemondák, és a vadászatok is. Grósz elvtárs saját bevallása szerint igen rosszul lőtt repülő fácánra. Kérdés, ma fel lehetne-e hívni Lázár Jánost hasonló kérdéssel, egy hasonló színházteremből. Friderikusznak egészen biztosan nem. :)

Grósz Károly egyébként nem tapasztalta, hogy viszonylag népszerű lenne az országban. Nem is volt az. Grósz a keményvonalas kommunisták közé tartozott, 1987 nyarán lett miniszterelnök, 1988 novemberében pedig már váltotta is őt a Kádár-korszak utolsó miniszterelnöke, Németh Miklós.

A felvétel 1988. február 26-án készült.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1988.03.28.)

Magyarországon a szocialista ellenőrzés legfőbb szerveként 1957-ben hozták létre a Központi Népi Ellenőrző Bizottságot. A szervezet 1958 és 1989 között működött, feladatkörébe tartozott "az állami és állampolgári fegyelem megszilárdítása, a nép vagyonának védelme és a visszaélések leleplezése, a feltárt hibák megszüntetésében való közreműködés."

A népi ellenőrök gyakorlatilag mindenfélébe beleütötték az orrukat, és bárhol felbukkanhattak. Tevékenységi körük nemcsak az államigazgatás, hanem a gazdasági és kulturális élet, valamint a szolgáltatások területét is magába foglalta. A vizsgálatok kiterjedtek a nagyvállalatokra, kisiparosokra, oktatási intézményekre és a kórházakra is. Felügyelték a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, a közlekedést, a szórakoztatást és a szolgáltatásokat. A vizsgálatok túlnyomó részét előzetesen meghatározott munkatervek alapján végezték, a lakossági bejelentések és panaszok munkájuk elenyésző részét adták.

Naponta 500 diák étkezik a Szabadság úti központi menzán

Népi ellenőrök vizsgálták - Közétkeztetés menzán, üzemben, étteremben

A Pécs városi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata a 900 adagos középiskolai központi menza és a majd 200 tanulóra főző Asztalos János fiúkollégium konyhájának anyagi, személyi és technikai feltételeiben nem talált kifogásolnivalót, ám észrevételeik elgondolkodtatóak. Például: máig sincs forgalomban receptkönyv a 14-18 éveseknek; kevés az előkészített, mélyhűtött áru; a központi menzán egész hónapra csak 45 kiló túrót használnak fel, egy diákra havi másfél tojással számolnak, kevés a gyümölcs... Ugyanakkor: a legtöbb étel akkor kerül moslékba, mikor sajtos- vagy sonkástészta, netán spenót kerül az asztalra. (Ez az otthoni étkezési szokások maradiságára utal.)

(Dunántúli Napló - 1980. október 23. - részlet)

A Közösségi Televízió stábja 1988-ban kísérte el a népi ellenőröket két helyszínre, a Berek utcai Piros ABC-be, és a közvetlenül mellette található Piroska presszóba. Mai szemmel nézve a két riport néhol már igen megmosolyogtató, az viszont pozitív, hogy a Piros ABC-ben a pénztárnál "megkárosítás nem történt", tehát nem próbálták meg átvágni a mindig résen lévő ellenőröket. A szavatossági idők is rendben voltak, a vásárlók könyve viszont arról tanúskodott, hogy estefelé a pékáruk terén már gondok jelentkeztek. Hogy milyen intézkedések történtek ez ügyben, arról az "üzletvezető kartárs" ad a nézőknek felvilágosítást.

(A riportban külön figyelmet érdemelnek a precízen, a plafonig egymásra rakott konzervtornyok. Hogy ennek mi értelme volt akkoriban, azt nem tudom, de gyerekkoromból nekem is rémlik, hogy valóban sok helyen lehetett találkozni ilyen mérnöki gondossággal összerakott tornyokkal. :) )

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1988.03.28.)

Az ellenőrök aznapi másik útja pedig egy kocsmába vezetett. Ellenőrzés címén persze. A kék napszemüveges ellenőrünk megállapította, hogy a kiszolgálás ugyan lassú volt, a feles pálinka és rum viszont messzemenőkig megfelelt a mennyiségi előírásoknak. Az elmulasztott számlaadás miatt a számlaadási kötelezettségre pedig már-már baráti hangnemben hívta fel a kocsmáros figyelmét az emberünk.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1988.03.28.)

Pécsett a 80-as évek végén három mozi közül is választhattak a filmre vágyó városlakók.

Az Apolló mozi romos homlokzata. (2002)

A legrégebbi az Apolló Mozi volt, amely Károlyi Emil tervei alapján készült. A filmszínházat az Apolló Projektograph Rt. építette, amelynek alapítását 1912. január 19-én dr. Vámos Arthur, a gazdag pécsi drogériatulajdonos kezdeményezte. A részvénytársaság alapító tagjai között (Zsolnay Miklós, Jusztusz Miksa, Kiss József, Lenkei Lajos, Hamerli József, Dr. Vámos Arthur, dr. Visy Imre, Dr. Horvát István, Weiszmaier Oszkár) ott találjuk a város több köztiszteletben álló gazdag polgárát. A mozit 1912 nyarán kezdték el építeni, és 1912. decemberében nyitották meg a nagyközönség előtt.

Negyvennégy évvel ezelőtt nyílt meg az "Apollo" mozi

Ahol ma a "Három asszony" című francia filmet forgatják, negyvenegynéhány esztendővel ezelőtt még beépítetlen, üres telek volt. Abban az időben Pécs városának még alig volt számottevő szórakozóhelye. Akkor vetődött fel a gondolat, hogy a Perczel utca 22 szám alatt mozit kellene létesíteni. Rövidesen megalakult a Projectograph Részvénytársaság és az új mozi tervének elkészítésével Spiegel Sigfrid és Englert budapesti építészeket bízta meg.

Negyvennégy évvel ezelőtt, 1912 decemberében azután elkészült az "Apolló", a mai "Kossuth" mozgóképszínház, amelynek oldalfalait Gebauer Ernő pécsi festőművész festette. A mozi megnyitására 1912. december 12-én került sor. Negyvennégy évvel ezelőtt nagy esemény volt ez Pécs város kulturális életében, mert újabb lehetőség nyílott a magyar kultúra terjesztésére.

Délután 5 óra előtt már zsúfolásig megtelt a mozi látogatókkal és meghívott vendégekkel. Az egyik páholyban az "előkelőségek" foglaltak helyet: dr. Visy László főispán, Nendtvich Andor polgármester, Zsolnay Miklós, Stenge Ferenc alispán. Pontosan 5 órakor szétlibbent a mozi színpadának függönye és a fehér vetítővásznon megjelent a magyar korona. A Jogász Dalárda elénekelte a Himnuszt, majd megkezdődött a filmvetítés.

A város közönsége örömmel fogadta az előadást s Pécs polgárai büszkék voltak arra, hogy városuk újabb szórakozóhellyel gyarapodott.

(Dunántúli Napló - 1956. december 16.)

A város második mozija a Park mozi volt. A mozi építését az első világháborús békekötés után, 1920. szeptemberében kezdte el építeni az Apolló Projectográf Rt. a mai Búza tér és a Felsőmalom utca közötti, akkor még házak karéja nélküli területen. Az építkezést erősen hátráltatta a háború utáni vas- és építőanyag hiány, emiatt a mozi a tervezettnél jóval később, csak 1921. decemberére készült el. A Pilch Andor tervezte, korának kiemelkedő építészeti alkotását jelentő filmszínház méreteiben meghaladta az 1912-ben épült Apollót. A nézőtérre 680 ülőhelyet rögzítettek, a várakozó látogatók kényelmét pedig nagyméretű előcsarnokkal biztosították. Központi fűtés és tetőbe épített szellőzőkészülék gondoskodott a megfelelő klímáról és a levegőcseréről.

A Park Mozi ünnepélyes megnyitójára 1921. december 25-én került sor, ettől kezdve vasárnap öt, hétköznapokon három előadást tartottak a filmszínházban. A hangosfilm megjelenéséig - mint általában akkor a mozikban - zongorista, később különféle zenekarok szolgáltatták a zenei aláfestést. A régi mozizenészeket különleges nimbusz övezte. Pécsen még a 60-as években is felemlegették a kortársak Hajsinek Rezsőt és szalonzenekarát, akik 1931-ben, a némafilmmel együtt léptek le a mozi pódiumáról. A Park Mozi 1930-ban egyébként 730 előadást tartott, és közel 270 ezer néző előtt 285 filmet mutatott be.

A mozi a II. világháború alatt egészen a szovjet front megérkezéséig működött. A szovjet hadsereg 1944. november 28-án érte el Pécset. Aznap a mozi még két előadást tartott, Honthy Hanna Régi Nyár című filmoperettjét tűzték műsorra. A mozi a front elvonulása után, decembertől már újra játszott. 1946-ban a filmszínház a Magyar Kommunista Párt, majd 1948. márciusában a teljes filmiparral együtt az állam kezelésébe került. Utolsó korszerűsítésre 1980-ban került sor. A Park Mozi végül a 90-es évek végén zárta be kapuit.

1935-ben Weichinger Károly tervei alapján, bauhaus stílusban felépült a város harmadik filmszínháza, az Uránia is. A korabeli újságok így írtak a moziról:

Impozáns a vörös téglából épült színház külső frontja. Tökéletesen modern, sima egyszerűségében is lenyűgöző. Középen magas rizaliton belátás nyílik az emeleti várócsarnokba. E fölött neongázcsövekből a filmszínház neve: „Uránia”. Este a kivilágított betűk kék fénye már az utcán világvárosi látványban fogja a járókelőket részesíteni. Fokozzák azonban a fényhatást a kétoldalt felszerelt hatalmas reflektorok, amelyek az épület felső részét fogják megvilágítani.

(Pécsi Újság - 1935)

Az akkori sajtó nem felejtkezett meg azokról az iparosokról sem, akik munkájukkal hozzájárultak az új mozi felépítéséhez.

Az Uránia mozgóképszínház megépítése a nagysikerű jubiláris kiállítás után ismét ragyogó dokumentuma a pécsi ipar teljesítőképességének. Ezzel kapcsolatban elsőnek Tarján Benő építővállalkozót kell megemlítenünk, aki komoly, megbízható munkájával ismét beigazolta, hogy mennyire érdemes arra a népszerűségre, amelynek szakmájában örvend. Az ácsmunkákat Záray György, a műkő és műmárvány munkákat Stark Zsigmond, a lakatosmunkákat Balatonyi Sándor, az épület asztalos munkákat Schönberger Lajos végezte. A belső berendezés Schönberger Lajos, Hegedűs Jenő és Hammer György asztalosmesterek fejlett tudásának bizonyítéka. Hasonlóképpen rászolgáltak elismerésünkre Steiner Oszkár (üveges), Schreiber Rezső és fia (tetőfedő), Tichy Aladár (vízvezeték szerelő), Kerner János (mázoló, fényező) és Őry József (festő), akik mind méltóan reprezentálták ezúttal is a pécsi ipart.

(Pécsi Újság - 1935)

És akkor a régmúltból térjünk vissza a közelmúltba. A 80-as évek végén a pécsi mozik is átalakuló piaccal találták szemben magukat. A kábeles és a műholdas adók között megjelentek a 24 órás filmcsatornák, rohamosan terjedtek a VHS videomagnók, így a mozi addigi egyeduralma megtörni látszott. A változásokról, a mozik előtt álló feladatokról Szűcs Imre kérdezte Pozsgai Miklóst, a Baranya Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatóját.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1988.02.29.)

Az egykori 62-es busz valószínűleg még élénken él a Kertvárosiak emlékezetében. A járat a Nevelési Központot kötötte össze a Rózsadombi lakóteleppel, amolyan ráhordó járatként funkcionált a Nevelésitől a belvárosba közlekedő 6-os és 7-es buszokhoz. A járat közlekedtetésével kapcsolatban azonban - ahogy a KTV következő riportjából is kiderül - sokan, sok mindennel elégedetlenek voltak. Hiányzó menetrendi táblákról, a hétvégi ritka járatsűrűségről, a koszos buszokról panaszkodtak az utasok.

Indul a Nevelési Központnál lévő végállomásról a 62-es járat

Sűrűbben jár a 62-es autóbusz

A nyári, ideiglenesen ritkított járatsűrűséggel járó menetrendről majd két hónapja állt át az őszi-téli-tavaszi normális menetrendre Pécs tömegközlekedésében a Pannon Volán. A visszaállás óta, e hét elején következett be jelentős, s előnyös változás a menetrendben. A 62-es járat zsúfoltságát nemcsak az utasok panaszáradatából, de saját felméréseiből is felismerte a közlekedési vállalat. Menetrendi átszervezéssel október 26-tól megoldották, hogy a reggeli és a délutáni csúcs idején, 4.45-től 7.45-ig, illetve 15.45-től 18.45-ig a korábbi 15 perces időközök helyett 10 percenként járnak a 62-es járat autóbuszai a Nevelési Központ és a málomi új, s mindinkább benépesülő városrész Pataki István utcai ideiglenes buszfordulója között. A járatsűrítés mellett a zsúfoltságot jelentősen enyhítette az is, hogy szólóbuszok helyett csuklósok közlekednek a vonalon. Most a málomi városrész autótulajdonosainak kellene segíteni a tömegközlekedésnek azzal, hogy nem parkolnak szabálytalanul a buszfordulóban.

(Dunántúli Napló - 1987. október 30. - részlet)

Érdekesség, hogy már a 80-as évek végén igény mutatkozott arra, hogy a 61-es és a 62-es járatok ne csak a Nevelési Központig, hanem közvetlenül a belvárosig közlekedjenek, valamint a Nevkó buszvégállomás áthelyezése is folyamatosan napirenden volt. Ezek a törekvések mára megvalósultak, a buszvégállomás az egykori FEMA mellé költözött, a kertvárosi külső lakótelepeket pedig a 70-es buszcsalád és a 973-as éjszakai járat köti össze a belvárossal.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1988.02.29.)

Bónuszként pedig még néhány buszos hír. A bemondó: Mátyás Judit.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.10.05.)