Pécsi Stúdió

Véménd 1400 fős kisközség Baranya keleti részén, közvetlenül Tolna megye határán. Az MTV Pécsi Stúdiójának munkatársai 1978-ban jártak a településen, ekkor forgattak dokumentumfilmet a település helyzetéről. Szóba került többek között a fiatalok nagy arányú elvándorlása, a falu elöregedése, a munkahelyek megszűnésének víziója, a falu lakosságának az "átrétegződéséből" adódó kérdések. (A véméndi általános iskolában 1955-ben összesen három cigány tanuló volt, 1978-ban - a tanulólétszám felére esése mellett - harmincnyolcra nőtt a számuk.) Végeredményben csupa olyan probléma, ami általánosságban is jellemző sok vidéki kistelepülésre, azóta is.

1911-ben adták át a forgalomnak a Pécs-Pécsvárad-Bátaszék vasútvonalat, amelynek az egyik legfontosabb állomásaként épült meg Véménd vasútállomása. Itt kezdettől fogva jelentős teherforgalom bonyolódott, és a vasút fénykorában Véméndről egészen Kiskunfélegyházáig, sőt Szegedig is el lehetett jutni. A vasúti közlekedés a pálya kritikus állapota miatt 1997-ben Véménd állomáson már "ideiglenesen szünetelt", 2003-ban pedig végleg megszűnt a forgalom a Pécsvárad-Bátaszék szakaszon. Azóta pedig a természet veszi vissza az utalmat az egykor szebb napokat látott vasútállomáson...

A film elég őszintére sikerült, emiatt kisebb vihart is kavart az elvtársak körében, a bemutató utáni eseményekre így emlékszik vissza Békés Sándor, az MTV Pécsi Stúdiójának akkori vezetője az 1986-ban megjelent, "Az első évtized - Tények, adatok, események a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának történetéből" c. könyvében:

"1978. július 18. Horváth Lajos, Baranya megye tanácsának elnöke megküldte címemre a Mohácsi Járási Hivatal elnökének és a Véméndi Községi Tanács elnökének levelét, melyben a Véménden készült filmünkkel kapcsolatban mondják el bíráló megjegyzéseiket. Valamennyiünket megdöbbentett ez a levél, hisz filmünkkel segíteni akartunk. Mi azt mutattuk be, hogy mennyit dolgoznak a véméndi emberek, a megkeresett pénzt azonban másutt, többnyire a városokban használják fel új házak építésére a fiatalok. Ők ugyanakkor azt értették ki a filmből, hogy az elöregedés, a lepusztulás képeivel megszégyenítettük őket... Elhatároztuk, hogy falugyűlés keretében újravetítjük a filmet, lehetőséget kérve és adva a félreértések megbeszélésére."

Az országos önkiszolgáló bolthálózat terve először állítólag az 1949-ben elfogadott első ötéves tervben merült fel. 1961-ben aztán egy miniszteri rendelet előírta, hogy minden 500 lakosnál nagyobb lakótelepen lennie kell ilyen üzletnek. Ez után, a 60-as évek közepén kezdtek el gombamód szaporodni a klasszikus ABC áruházak, amelyekből 1988-ig nagyjából 1400 épült, azonban rend szerint csak a lakótelepek átadása után évekkel készültek el. Így történt ez kertvárosban a Malomvölgyi úti és a Rózsadombi városrészen is, csak úgy, mint az Ilku Pál (jelenleg: Tildy Zoltán) utca környékén, ahol 1986-ban nyílt meg az ABC áruház. Jelenleg már nem üzemel, az épületében a PVSK Küzdősport Centruma működik.

Ki Kicsoda - Ilku Pál (1912-1973)

Politikus, tanító. A második világháború idején katona volt, majd 1944-ben átszökött a partizánokhoz. 1945 után a kommunista párt beregszászi (1944-1945), majd pécsi párttitkára (1945-1948). Később a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke. 1958-1961 között a művelődésügyi miniszter helyettese, majd 1961-től haláláig művelődési miniszter volt.

Ki Kicsoda - Tildy Zoltán (1889-1961)

Lelkész, majd 1922-től politikus. 1930-ban a Független Kisgazda és Polgári Párt (FKgP) egyik alapítója, majd ügyvezető elnöke volt 1945-ig. Az FKgP választási győzelme után a koalíciós kormány miniszterelnöke (1945-1946), és Magyarország köztársasági elnöke (1946-1948). 1956-ban Nagy Imre kormányának államminisztere. 1958-ban hat év börtönre ítélték, de ennek végrehajtását 1959-ben felfüggesztették. 1989-ben rehabilitálták.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.02.27.)

Az egykori áruház 2011 decemberében. (Forrás: Google Street View)

Hogy a mai 20-as, 30-as korosztály milyen arányban fogja megélni a száz éves kort, az talányos, mindenesetre sok jóval az esélyek nem kecsegtetnek. Nem úgy Bakti Feri bátyánknál, aki 1986-ban ünnepelte a századik születésnapját. (Baranya megyében egyébként a KSH 2013-as adatai szerint 1682 kilencven éves vagy annál idősebb ember élt - a megye népességének kevesebb, mint fél százalékát adták ők -, közülük aggasztóan kevés, csak 401 férfi volt.)

"Bakti Ferenc 1886-ban született. Az első világháborúban a 12. huszároknál szolgált, a Piavei fronton esett fogságba. 1911-ben nősült, négy ükunokája közül a legkisebb hat hónapos. 1953 óta lakik Pécsen, 1973 óta kertvárosi lakos."

A műsorvezető, Katona Ágnes szerint az öreg egész életében mezőgazdasági munkával foglalkozott, ennek ellenére vígan mesél az útépítőknél eltöltött időszakról. :) Feri bácsi száz évesen is szemüveg nélkül olvasott, vacsora után pedig még ekkor is elszívott egy cigit.

A városrész legidősebb lakóját köszöntötte 28 éve a Közösségi Televízió.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.01.27.)

Pécsett 1978-ban született döntés egy komplex pedagógiai és művelődési szolgáltató központ építéséről Kertvárosban, az új lakótelep központjában. 1979. szeptember 1-jén nyitotta meg kapuit az 1. Sz. Általános Iskola, majd 1983-ig folyamatos belépéssel kapcsolódott hozzá a Nevelési Központ többi egysége. Az ANK Sportegység 1984-re készült el, a gimnáziumban pedig 1986-ban indult meg a tanítás.

A Közösségi Televízió hazai pályán, a Nevelési Központban kérdezte az általános iskolásokat a félévi bizonyítvánnyal kapcsolatos várakozásaikról. Aki esetleg a riportokban magára ismer, az egy kommentben ossza meg velünk röviden, hogy mi történt vele az elmúlt 25-30 évben. :)

Ki kicsoda - Apáczai Csere János (1625-1659)

A magyar puritánus iskolaújító mozgalom legjelentősebb képviselője. Szorgalmazta a magyar nyelvű természettudományos képzést, és vázolta az általa elgondolt egységes nemzeti iskolarendszer körvonalait. Fő műve a Magyar Enciklopédia, ami az első nemzeti nyelvű enciklopédia volt (1653). A kötet elsősorban az ifjúság számára szóló ’tankönyvnek’ készült, azzal a céllal, hogy kora tudományosságának átfogó rendszerét adja. Amint írásában olvashatjuk: „Oly könyvet adnék a magyar ifjúságnak kezébe, melyben anyai nyelvén többire minden szép és hasznos tudományokat olvashatna.”

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.01.27.)