Pécsi Stúdió

Tekintsünk vissza együtt Pécsre és a 80-as évekre. - Riportok, videórészletek kétnaponta a Kertvárosi Közösségi Televízió és a Pécsi Városi Televízió 1986 és 1990 között készült műsoraiból. - Nyomj egy "Like"-ot, hogy a Facebookon is értesülj az új posztokról!

Címkék

100 éves kertvátosi lakos (2) 1978 (2) 1981 (1) 1983 (2) 1985 (4) 1986 (27) 1987 (25) 1988 (47) 1989 (26) 1990 (5) 2014 (1) 508-as (1) 62-es busz (3) abc (6) adásszünet (1) agroker (1) aidinger jános (1) állami biztosító (1) állatkert (2) alsószentmárton (1) ank (1) apáczai csere jános (1) aranyvasárnap (1) áremelkedés (1) áruház (1) áruhiány (1) autóbuszok (1) autós hegyiverseny (1) bakti ferenc (2) bányászdemonstráció (2) bányászok (4) bányászsztrájk (1) barkácsáruház (1) báv (2) békés sándor (2) berta jános (1) bév (1) bevásárlóturizmus (1) biztosítás (1) boldogság háza (1) bőrgyár (2) bruttósítás (1) bucsu (1) cigányok (1) címer (1) commodore 64 (2) csőtörés (1) demisz (1) diákmunka (1) diákok (2) diana tér (1) divatbemutató (1) dohányzás (1) dokumentumfilm (7) domus (2) eddy grant (1) építkezés (3) erdélyi menekültek (1) erhardt imre (1) esküvő (1) fáy andrás (1) félévi bizonyítvány (1) felvonulás (1) fema (1) filmetűd (1) főcím (1) földutak (1) fórum (1) friderikusz (1) füzi árpád (1) grósz károly (2) gyalogátkelő (1) gyerekek (1) gyermekruhák (1) gyurcsány ferenc (1) hajdú gyula (1) hajléktalanok (1) halvásárlás (1) hanghiba (1) hazafias népfront (1) hiánycikkek (1) hild-díj (1) hírgép (1) hőerőmű (2) hóhelyzet (2) hullám (1) hvg (1) ikarus (2) ilku pál úti abc (1) interjú (1) iparosház (1) játszótér (1) jelzőlámpa (1) jó estét kertváros (99) jó estét pécs (2) jó reggelt pécs (31) jugoszlávok (1) kamaz (1) karácsony (4) kárász róbert (1) katona ágnes (1) kerékpárosok (1) kereskedelem (12) kertváros (1) kínaiak (1) kisdobosok (1) kisz (2) kmk (1) kommunista szombat (1) könyvesbolt (1) konzum áruház (1) kossuth tér (1) közerület-felügyelők (1) közlekedés (19) kozmetika (1) ktv (101) lakásátadás (2) lakáskiutalás (1) légi felvételek (1) lila abc (1) magasház (2) magyarürög (1) május elseje (1) malomvölgyi úti abc (1) mechlabor (2) mecsek (1) mecseki kisvasút (1) melinda utca (1) melinda utcai abc (2) mérnökképzés (1) möbiusz (1) mozi (1) mtv (7) műjégpálya (2) munkásőrség (1) műszaki értelmiség (1) műszaki vizsga (1) németh károly (1) népi ellenőrzés (1) nevelési központ (9) nevkó abc (1) női szépségideál (1) oktatás (4) omega (1) orfű (1) otp (2) pályaválasztás (1) panellakások (1) panelszerelők (1) pankráció (1) pannon volán (4) parkok (1) patyolat (1) pe-ta (2) pécsi ipari vásár (2) pécsi körzeti stúdió (7) pécsi nemzeti színház (1) pedagógusnap (1) pétáv (2) piac (1) piroska presszó (1) piros abc (2) piti zoltán (1) posta (4) rába (1) reklámok (2) rendőrség (1) rózsadomb (8) sopiana gépgyár (1) sport (1) strand (2) sulivízió (2) számítástechnika (1) széchenyi istván gimnázium (1) szellemváros (2) szemetelés (1) szent istván tér (1) szja (1) szökőkút (1) születésnap (2) szűrőbusz (1) takarékbélyeg (1) takarékosság (1) takarékossági világnap (1) tanműhelyek (1) távfűtés (1) taxi (2) telefon (4) tőkés import (1) történelmi belváros (1) tudakozó (1) tünde divatház (1) tűzoltóság (2) tűzvédelem (1) tv-computer (1) újságos (1) új nemzedék (1) uránbánya (5) uránbányászok (5) uránváros (1) uszoda (1) utcaseprők (1) útkarbantartó gépek (1) úttörők (1) úttörőtábor (1) vadászkürt szálló (1) választások (1) városbejárás (1) városgondnokság (1) városi sportcsarnok (1) varsány utca (1) vásárcsarnok (1) véménd (1) verseny (1) vidámpark (1) videoklip (1) videoton (1) vízellátás (1) vtv (31) zászló (1) zöldövezetek (1) zsebpénz (1) Címkefelhő

Blogajánló

Facebook

Kérdez a holnap - Véménd (MTV Pécs, 1978)

2014.01.19. 12:09 tomikgb

Véménd 1400 fős kisközség Baranya keleti részén, közvetlenül Tolna megye határán. Az MTV Pécsi Stúdiójának munkatársai 1978-ban jártak a településen, ekkor forgattak dokumentumfilmet a település helyzetéről. Szóba került többek között a fiatalok nagy arányú elvándorlása, a falu elöregedése, a munkahelyek megszűnésének víziója, a falu lakosságának az "átrétegződéséből" adódó kérdések. (A véméndi általános iskolában 1955-ben összesen három cigány tanuló volt, 1978-ban - a tanulólétszám felére esése mellett - harmincnyolcra nőtt a számuk.) Végeredményben csupa olyan probléma, ami általánosságban is jellemző sok vidéki kistelepülésre, azóta is.

1911-ben adták át a forgalomnak a Pécs-Pécsvárad-Bátaszék vasútvonalat, amelynek az egyik legfontosabb állomásaként épült meg Véménd vasútállomása. Itt kezdettől fogva jelentős teherforgalom bonyolódott, és a vasút fénykorában Véméndről egészen Kiskunfélegyházáig, sőt Szegedig is el lehetett jutni. A vasúti közlekedés a pálya kritikus állapota miatt 1997-ben Véménd állomáson már "ideiglenesen szünetelt", 2003-ban pedig végleg megszűnt a forgalom a Pécsvárad-Bátaszék szakaszon. Azóta pedig a természet veszi vissza az utalmat az egykor szebb napokat látott vasútállomáson...

A film elég őszintére sikerült, emiatt kisebb vihart is kavart az elvtársak körében, a bemutató utáni eseményekre így emlékszik vissza Békés Sándor, az MTV Pécsi Stúdiójának akkori vezetője az 1986-ban megjelent, "Az első évtized - Tények, adatok, események a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának történetéből" c. könyvében:

"1978. július 18. Horváth Lajos, Baranya megye tanácsának elnöke megküldte címemre a Mohácsi Járási Hivatal elnökének és a Véméndi Községi Tanács elnökének levelét, melyben a Véménden készült filmünkkel kapcsolatban mondják el bíráló megjegyzéseiket. Valamennyiünket megdöbbentett ez a levél, hisz filmünkkel segíteni akartunk. Mi azt mutattuk be, hogy mennyit dolgoznak a véméndi emberek, a megkeresett pénzt azonban másutt, többnyire a városokban használják fel új házak építésére a fiatalok. Ők ugyanakkor azt értették ki a filmből, hogy az elöregedés, a lepusztulás képeivel megszégyenítettük őket... Elhatároztuk, hogy falugyűlés keretében újravetítjük a filmet, lehetőséget kérve és adva a félreértések megbeszélésére."



Kérdez a holnap - Véménd (MTV Pécsi Körzeti Stúdió, 1978)

Szólj hozzá!

Címkék: mtv 1978 dokumentumfilm véménd pécsi körzeti stúdió

Az Ilku Pál utcai ABC áruház átadása - 1986. február

2014.01.18. 09:00 tomikgb

Az országos önkiszolgáló bolthálózat terve először állítólag az 1949-ben elfogadott első ötéves tervben merült fel. 1961-ben aztán egy miniszteri rendelet előírta, hogy minden 500 lakosnál nagyobb lakótelepen lennie kell ilyen üzletnek. Ez után, a 60-as évek közepén kezdtek el gombamód szaporodni a klasszikus ABC áruházak, amelyekből 1988-ig nagyjából 1400 épült, azonban rend szerint csak a lakótelepek átadása után évekkel készültek el. Így történt ez kertvárosban a Malomvölgyi úti és a Rózsadombi városrészen is, csak úgy, mint az Ilku Pál (jelenleg: Tildy Zoltán) utca környékén, ahol 1986-ban nyílt meg az ABC áruház. Jelenleg már nem üzemel, az épületében a PVSK Küzdősport Centruma működik.

Ki Kicsoda - Ilku Pál (1912-1973)

Politikus, tanító. A második világháború idején katona volt, majd 1944-ben átszökött a partizánokhoz. 1945 után a kommunista párt beregszászi (1944-1945), majd pécsi párttitkára (1945-1948). Később a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke. 1958-1961 között a művelődésügyi miniszter helyettese, majd 1961-től haláláig művelődési miniszter volt.

Ki Kicsoda - Tildy Zoltán (1889-1961)

Lelkész, majd 1922-től politikus. 1930-ban a Független Kisgazda és Polgári Párt (FKgP) egyik alapítója, majd ügyvezető elnöke volt 1945-ig. Az FKgP választási győzelme után a koalíciós kormány miniszterelnöke (1945-1946), és Magyarország köztársasági elnöke (1946-1948). 1956-ban Nagy Imre kormányának államminisztere. 1958-ban hat év börtönre ítélték, de ennek végrehajtását 1959-ben felfüggesztették. 1989-ben rehabilitálták.



Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.02.27.)


ilku_pal_abc_598.jpg
Az egykori áruház 2011 decemberében. (Forrás: Google Street View)

Szólj hozzá!

Címkék: abc kereskedelem 1986 áruház ktv jó estét kertváros

Kertváros legidősebb lakóját köszönti a Közösségi Televízió - 1986. január

2014.01.16. 09:00 tomikgb

Hogy a mai 20-as, 30-as korosztály milyen arányban fogja megélni a száz éves kort, az talányos, mindenesetre sok jóval az esélyek nem kecsegtetnek. Nem úgy Bakti Feri bátyánknál, aki 1986-ban ünnepelte a századik születésnapját. (Baranya megyében egyébként a KSH 2013-as adatai szerint 1682 kilencven éves vagy annál idősebb ember élt - a megye népességének kevesebb, mint fél százalékát adták ők -, közülük aggasztóan kevés, csak 401 férfi volt.)

"Bakti Ferenc 1886-ban született. Az első világháborúban a 12. huszároknál szolgált, a Piavei fronton esett fogságba. 1911-ben nősült, négy ükunokája közül a legkisebb hat hónapos. 1953 óta lakik Pécsen, 1973 óta kertvárosi lakos."

A műsorvezető, Katona Ágnes szerint az öreg egész életében mezőgazdasági munkával foglalkozott, ennek ellenére vígan mesél az útépítőknél eltöltött időszakról. :) Feri bácsi száz évesen is szemüveg nélkül olvasott, vacsora után pedig még ekkor is elszívott egy cigit.

A városrész legidősebb lakóját köszöntötte 28 éve a Közösségi Televízió.



Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.01.27.)

Szólj hozzá!

Címkék: születésnap 1986 ktv jó estét kertváros 100 éves kertvátosi lakos bakti ferenc

Félévi bizonyítványosztás a Nevkóban - 1986. január

2014.01.14. 09:00 tomikgb

Pécsett 1978-ban született döntés egy komplex pedagógiai és művelődési szolgáltató központ építéséről Kertvárosban, az új lakótelep központjában. 1979. szeptember 1-jén nyitotta meg kapuit az 1. Sz. Általános Iskola, majd 1983-ig folyamatos belépéssel kapcsolódott hozzá a Nevelési Központ többi egysége. Az ANK Sportegység 1984-re készült el, a gimnáziumban pedig 1986-ban indult meg a tanítás.

A Közösségi Televízió hazai pályán, a Nevelési Központban kérdezte az általános iskolásokat a félévi bizonyítvánnyal kapcsolatos várakozásaikról. Aki esetleg a riportokban magára ismer, az egy kommentben ossza meg velünk röviden, hogy mi történt vele az elmúlt 25-30 évben. :)

Ki kicsoda - Apáczai Csere János (1625-1659)

A magyar puritánus iskolaújító mozgalom legjelentősebb képviselője. Szorgalmazta a magyar nyelvű természettudományos képzést, és vázolta az általa elgondolt egységes nemzeti iskolarendszer körvonalait. Fő műve a Magyar Enciklopédia, ami az első nemzeti nyelvű enciklopédia volt (1653). A kötet elsősorban az ifjúság számára szóló ’tankönyvnek’ készült, azzal a céllal, hogy kora tudományosságának átfogó rendszerét adja. Amint írásában olvashatjuk: „Oly könyvet adnék a magyar ifjúságnak kezébe, melyben anyai nyelvén többire minden szép és hasznos tudományokat olvashatna.”



Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.01.27.)

Szólj hozzá!

Címkék: 1986 diákok ktv nevelési központ jó estét kertváros félévi bizonyítvány apáczai csere jános

süti beállítások módosítása