2014.03.12. 09:00
tomikgb
A pécsi panel története igen hosszú, és rendkívül szerteágazó, aminek kifejtésére itt sajnos nincs lehetőség. Akit részletesen érdekel a téma, az utánanézhet az egykori Pécsi Szemle c. folyóiratban, ahol Rozvány György írt egy három részes tanulmányt a témáról.
Panelszerelő munkások Pécsett, a kertvárosi építkezésen - 1987. június
Mi viszont maradunk eredeti tematikánknál, és felidézünk egy újságcikket 1980 elejéről, amikor is a Kertvárosban átadták a 15 ezredik pécsi panellakást.
A tizenötezredik pécsi panellakás
Az élet indításának szinte alapvető feltétele a lakás. Erről álmodnak az albérletben lakók, az ifjú és kevésbé ifjú házasok. S míg a városképért aggódók, a kertvárosi zsúfoltság miatt panaszkodók, a lakótelepi életet ellenzők egymást győzködik, van, aki az építőket lesi - tudva, hogy a második emelet 7-es lakás lesz előbb-utóbb az otthona - s naponta felmegy a malteros-festékcsöppös lépcsőkön a kulcsos-asszony mögött, hogy benézzen az ajtón.
A Sarohin tábornok út legtávolabbi végében áll a kétlépcsőházas tízemeletes. A 102-es, a 103-as - ahogy az építők mondják. Százhúsz lakása közül az egyik a paneles technológiával Pécsett épült lakások tizenötezredike.
Nemeskéri László, a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója:
- Tudtuk, a hagyományos technológiával nem jutunk messzire. Nem tudtak annyi téglát kiégetni a környéken, amit ne vettünk volna át. De nem csak ez volt az oka. Kellett a lakás, egyre több és több. Kaput nyitott az uránbánya is. Az első út Csehszlovákiába vezetett. Még ötvenhatban. Az ottani Priemstav Vállalat már gyártott panelokat, a keramzit-panelt. Úgy látszott, ez lesz a jövő útja.
Nágovics Lajosék két és fél szobásban, a Dobó István utca 60-ban laknak. Illetve laktak. A tv-dobozok ott sorakoznak már a nagyszoba közepén; becsomagolva. A feleség a konyhába invitál; szabadkozik a rendetlenség miatt.
- Már alig várjuk, hogy mehessünk. Csodálatosan szép helyen van az a tízemeletes. Fűtés, melegvíz, meg minden...
Így mondja: csodálatos Kertváros. Az arcára van írva: boldog ember.
A férj az előnyöket sorolja: beépített szekrények, távfűtés, meleg víz, tapéta - s lenéztem már az ablakból - lent az ABC. Kell-e ennél több?
Nézem a képeket: az első panelszerelés. Hát ez is volt. Érdemes számolgatni: csak panelből Pécsett 15 000 lakás, ez ugyanennyi lakásszentelő... Lakásonként legalább 4 lakó, s ez legalább 60 ezer ember. A kényelmes, összkomfortos jelenben.
Ez Pécs lakosainak egyharmada.
(Dunántúli Napló - 1980. január 20. - részlet)
Loggia térelemek a pécsi panelgyár udvarán a 80-as években.
"Ahogy sok más szép hagyományú pécsi gyár, üzem, ipari létesítmény már csak az emlékekben él, úgy él a pécsi panel is, letagadhatatlanul, mert a szemünk előtt van, hisz Pécsett és Baranyában 100 ezer embernek az otthona. Lehet sokféle negatívumot felsorolni ellene, de a 35 ezer lakás itt van, utcákat, városrészeket alkotnak, nélkülük Pécs és sok más magyar város nem lenne az, aminek ma látható. A paneles városrészek éppúgy élnek, mint a történelmi városmagok, vagy a villanegyedek. Összeolvad a belváros a külvárossal, és az életről, az élni akarásról vallanak."
(Rozvány György - A pécsi panel története)
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.06.15.)
2014.03.10. 09:00
tomikgb
A pécsi Domus áruház 1981 végén.
Mai utunk ismét az egykori Domusba vezet. Az áruházba, ahol - a Dunántúli Napló korabeli cikke szerint - "a nyitás napján szinte egész Pécs randevúzott, s ahol estére a legtöbb bútorra (a 62 ezerbe kerülő osztrák ülőgarnitúrára is!) kikerült az "eladva" tábla. Azon az első napon kerek 5 millió forint forgalma volt a Domusnak."
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.03.10.)
Az áruházat egyébként majdnem a Magyarországon igencsak rosszul csengő IMS technológiával építették meg. Szintén a korabeli sajtó írja: 1976-ban még az volt a kérdés, lesz-e egyáltalán Domus Pécsett? "Pénz ugyan volt már, de nem volt hely, sem terv. IMS-ből kínálták a szerkezetet, s a bútorkereskedelem vezérkara elborzadt: a hatalmas tér egyetlen pillérerdő lenne, ahol hogyan is mutathatnának be bútorokat. Az oly sok mindenre kiváló IMS itt nem rúghatott labdába és örüljünk neki. Mert az a két szál pillér, ami most tartja a felső szintet elvész a térben. Tillal Ernőt dícséri, hogy a kiválasztott szerkezetet ilyennek öltöztette fel, s egy igazán rangos építménnyel örvendeztette meg a pécsieket."
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.03.02.)
Ötéves a pécsi Domus Áruház
Idén éppen öt éve, hogy megnyílt a pécsi Domus. A 72 millió forintos költséggel létrehozott épület nem csak külsejében tér el a Domus hálózat többi tagjától, de egyéb jellemzőkben is. 4600 négyzetméterével ez a legnagyobb vidéki áruház, amely forgalmát tekintve az előkelő második helyen áll.
A pécsiek öröme azonban mégsem felhőtlen, az avatás óta folyamatosan perben állnak az építőkkel. Eddig minden évben történt valami, például szétrobbant a kirakati üvegajtó, tönkrement a külső burkolat, a födém, a padló, leestek a felirat betűi. A hibák javítását késlelteti, hogy egyik-másik alvállalkozót időközben felszámolták.
A Baranya Kereskedelmi Vállalat bútorforgalmának 15 százalékát a Mecsek Áruház, 23 százalékát a vidéki üzletek, míg a legtöbbet - 62 százalékot - a Domus forgalmazza. Ennek ellenére a kereslet jóval nagyobb, mint a kínálat. Ennek oka az is, hogy minőségi kifogások miatt néhány gyártótól nem fogadnak el termékeket. A bútorok hibái miatt egyébként évente közel ezer reklamációs ügyet intéznek.
(Dunántúli Napló - 1986. szeptember 20. - részlet)
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.01.27.)
2014.03.08. 12:22
tomikgb
Alsószentmártonban az 1970-es évek végén - a sokác (horvát) lakosság kivándorlása révén - először alakult ki az országban homogén, tisztán cigányok által lakott település. A Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója által készített dokumentumfilm az előállt helyzetről, annak okairól, lehetséges következményeiről, a felmerülő nehézségekről, a lehetséges kiutak kereséséről szól.
Alsószentmárton 1100 fős község. Baranya Megyében, közvetlenül a horvát határ mellett, Siklóstól 7 km-re fekszik. Az oklevelekben 1332-ben jelenik meg a neve először (S.Martino). Egykor itt állt a vaskaszentmártoni apátság. Az XVIII. században Drávaszentmártonnak hívták. A 18. században az Esterházy család, majd a vakai apátság birtoka volt. A 20. századig elsősorban sokácok (horvátok) lakták.
A filmben megszólal az 1970 és 1980 között regnáló tanácselnök asszony, a helyi iskola igazgatója, a rendőrség képviselője, a TSZ elnökhelyettese és ágazatvezetője. És megszólalnak maguk, a cigányok.
A film sajtóvisszhangjára így emlékszik Békés Sándor "Az első évtized" c. könyvében:
1981. szeptember 30. - A Debrecenben megjelenő Napló sokadik lapként foglalkozott "Az első cigányfalu" című filmünkkel. "A film kapcsán jó, ha szembenézünk tennivalóinkkal. Ebben a kérdésben se szenvelgés, se a dramatizálás nem segít. A cigányok közöttünk élnek, közénk tartoznak. Ami érték, a mi értékünk, ami rossz, az közösen irtandó. Mert nekik is, mint mindannyiunknak, a jövő a legfontosabb." - írja a kritikus. Hasonló gondolatokat megfogalmazva, és ugyancsak elismerően írt a filmről a Kelet Magyarország, a Déli Hírlap és az Esti Hírlap is.
Rengeteg dolgot lehetne idézni, kiragadni, ezt azonban most mégsem teszem. A teljes film egyben adja ki az egészet, ma is aktuális, sőt ma igazán aktuális problémákat boncolgat, és mivel 33 éve készült, ezért rendkívül tanulságos, igazi hiánypótló alkotás azoknak, akiket érdekel a téma egy picit mélyebben is.
A film 1982-ben a Miskolci TV-Fesztiválon elnyerte a Kossuth Könyvkiadó különdíját.
Az első cigányfalu (MTV Pécsi Körzeti Stúdió, 1981)
2014.03.07. 09:00
tomikgb
Magyarországon a két világháború között a legnagyobb ifjúsági mozgalom a cserkészmozgalom volt, aminek a fő küldetése a „talpraesett, a gyakorlati életben jártas, természetszerető, vidám és mindenekelőtt istenhívő” ifjak nevelése volt. A hatalmukat az 1940-es évek végén megszilárdító kommunisták azonban nem nézték jó szemmel a cserkészet működését, helyette létrehozták saját ifjúsági szervezetüket, a Magyar Úttörők Szövetségét. A cserkészetet végül ellehetetlenítették, 1948-ban pedig formálisan is beolvasztották azt az úttörőmozgalomba.
Az új rendszerben tehát jöttek a kék és a vörös nyakkendők. Kisdobossá az általános iskola 2–4. osztályos tanulói válhattak, a meghatározott rend szerint lefolytatott avató ünnepség után. Az avatási ceremónián a leendő kisdobosok elmondták a kisdobosok 6 pontját, majd ezt követően az avató szülő (aki egy idősebb családtag vagy barát is lehetett) kék kendőt kötött a kisdobos nyakába. A fejlődés második lépése 5. osztályban jött, ekkor váltak a kisdobosok igazi úttörőkké.
A kisdobosok hat pontja:
- A kisdobos hűséges gyermeke a magyar hazának.
- A kisdobos szereti és tiszteli szüleit, nevelőit, pajtásait.
- A kisdobos szorgalmasan tanul és dolgozik, segíti társait.
- A kisdobos igazat mond és igazságosan cselekszik.
- A kisdobos edzi testét és óvja egészségét.
- A kisdobos úgy él, hogy méltó legyen az úttörők vörös nyakkendőjére.
1987 májusában frissen avatott pécsi kisdobosok és úttörők voltak a Közösségi Televízió vendégei.
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.05.11.)
2014.03.05. 09:00
tomikgb
Az 1986/87-es év fordulóján legendásan kemény tél köszöntött az országra, amiből kijutott a pécsieknek is. A következő két videós anyag mindegyikében elhangzik, hogy noha télen nem meglepő, hogy esik a hó, mégis időről időre megoldhatatlan feladatok elé állítja a várost a "váratlan helyzet".
Megbénult a tömegközlekedés Pécsett
Nagyon vártuk már a tavaszt, majdnem elfelejtettük a telet - legalábbis ezt jelzi a Baranyában és Dél-Dunántúlon a tegnapi havazás nyomán kialakult helyzetkép.
A Pannon Volán ügyeletén este könnyebb volt a még közlekedő 2-es, 3-as, 6-os, 7-es, 20-as, 21-es, 41-es és 42-es járatok számát felsorolni, mint az összes többiét, azok ugyanis nem indultak útnak, kivéve a Budai állomás bányászjáratait.
A menetrend semmiféle támpontot nem jelentett, a rendesen 36 perc alatt célba jutó 3-as például egy óra alatt sem tudta végigcsúszkálni útvonalát. A BZ-11-48-as rendszámú 1-es járat vezetőjének munkáját viszont többen köszönték: bár az autómentő segítségére kétszer is szükség volt, másfél óra alatt mégis hazavitte a kertvárosi utasokat. Ez a fajta felelősségérzet nem tükröződött viszont azoknak a munkájában, akiknek a pécsi utak tisztántartása volna a feladata.
A távolsági buszjáratok is Pécsen belül "szedték össze" 20-40 perces késésüket, a városon kívül tartani tudták a menetidőt. Nem voltak késések a MÁV-nál, pontosan jött végig a pályán a miskolci gyors is. Nehezen jártak ugyanakkor a taxik, egy-másfél órába telt, míg a rendelés helyére jutottak.
(Dunántúli Napló - 1987. március 1. - részlet)
A cikkben vázoltakhoz képest március másodikán sem javult sokat a helyzet. "Az autóbuszok amellett, hogy nem járnak, sajnos még közlekedési akadályt is képeznek" - vázolta a nem túl biztató helyzetet Németh Károly a Közösségi Televízió adásának első perceiben.
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.03.02.)
A hóhelyzet még februárban téma volt a városi tanács ülésén is, ahol a tanácstagok a lehetőségekhez mérten ütötték is az asztalt azzal kapcsolatban, hogy miért nem tud a város rendese felkészülni a téli havazásokra.
Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.02.02.)
De mi is az a tanács?
Magyarországon az önkormányzati rendszert 1950-ben váltotta fel a tanácsrendszer. Az 1950. évi I. törvény, szemben a korábbi önkormányzati autonómiákkal, a tanácsokat szovjet mintára az egységes és központosított államhatalom helyi szerveiként határozta meg. Maga a tanács szó is a Szovjetunió helyi és központi államhatalmi szervei nevének (szovjetek) egyszerű fordítása. A településeknek polgármester helyett tanácselnöke lett, a helyi igazgatás élén pedig a végrehajtó bizottság állt. A későbbiekben valamennyit lazul a központi irányítás közvetlensége. Az 1954-es második tanácstörvény egyéni választókerületi rendszert vezetett be, és létrehozza a tanácsok saját fejlesztési, illetve tartalékalapját. Az 1971. évi harmadik tanácstörvény már népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szervekként határozza meg a tanácsokat, 1983-tól pedig a helyi tanácsok önállósága tovább növekedett. Az önkormányzati rendszert végül a rendszerváltás során, 1990-ben állították vissza.
|