Pécsi Stúdió

Tekintsünk vissza együtt Pécsre és a 80-as évekre. - Riportok, videórészletek kétnaponta a Kertvárosi Közösségi Televízió és a Pécsi Városi Televízió 1986 és 1990 között készült műsoraiból. - Nyomj egy "Like"-ot, hogy a Facebookon is értesülj az új posztokról!

Címkék

100 éves kertvátosi lakos (2) 1978 (2) 1981 (1) 1983 (2) 1985 (4) 1986 (27) 1987 (25) 1988 (47) 1989 (26) 1990 (5) 2014 (1) 508-as (1) 62-es busz (3) abc (6) adásszünet (1) agroker (1) aidinger jános (1) állami biztosító (1) állatkert (2) alsószentmárton (1) ank (1) apáczai csere jános (1) aranyvasárnap (1) áremelkedés (1) áruház (1) áruhiány (1) autóbuszok (1) autós hegyiverseny (1) bakti ferenc (2) bányászdemonstráció (2) bányászok (4) bányászsztrájk (1) barkácsáruház (1) báv (2) békés sándor (2) berta jános (1) bév (1) bevásárlóturizmus (1) biztosítás (1) boldogság háza (1) bőrgyár (2) bruttósítás (1) bucsu (1) cigányok (1) címer (1) commodore 64 (2) csőtörés (1) demisz (1) diákmunka (1) diákok (2) diana tér (1) divatbemutató (1) dohányzás (1) dokumentumfilm (7) domus (2) eddy grant (1) építkezés (3) erdélyi menekültek (1) erhardt imre (1) esküvő (1) fáy andrás (1) félévi bizonyítvány (1) felvonulás (1) fema (1) filmetűd (1) főcím (1) földutak (1) fórum (1) friderikusz (1) füzi árpád (1) grósz károly (2) gyalogátkelő (1) gyerekek (1) gyermekruhák (1) gyurcsány ferenc (1) hajdú gyula (1) hajléktalanok (1) halvásárlás (1) hanghiba (1) hazafias népfront (1) hiánycikkek (1) hild-díj (1) hírgép (1) hőerőmű (2) hóhelyzet (2) hullám (1) hvg (1) ikarus (2) ilku pál úti abc (1) interjú (1) iparosház (1) játszótér (1) jelzőlámpa (1) jó estét kertváros (99) jó estét pécs (2) jó reggelt pécs (31) jugoszlávok (1) kamaz (1) karácsony (4) kárász róbert (1) katona ágnes (1) kerékpárosok (1) kereskedelem (12) kertváros (1) kínaiak (1) kisdobosok (1) kisz (2) kmk (1) kommunista szombat (1) könyvesbolt (1) konzum áruház (1) kossuth tér (1) közerület-felügyelők (1) közlekedés (19) kozmetika (1) ktv (101) lakásátadás (2) lakáskiutalás (1) légi felvételek (1) lila abc (1) magasház (2) magyarürög (1) május elseje (1) malomvölgyi úti abc (1) mechlabor (2) mecsek (1) mecseki kisvasút (1) melinda utca (1) melinda utcai abc (2) mérnökképzés (1) möbiusz (1) mozi (1) mtv (7) műjégpálya (2) munkásőrség (1) műszaki értelmiség (1) műszaki vizsga (1) németh károly (1) népi ellenőrzés (1) nevelési központ (9) nevkó abc (1) női szépségideál (1) oktatás (4) omega (1) orfű (1) otp (2) pályaválasztás (1) panellakások (1) panelszerelők (1) pankráció (1) pannon volán (4) parkok (1) patyolat (1) pe-ta (2) pécsi ipari vásár (2) pécsi körzeti stúdió (7) pécsi nemzeti színház (1) pedagógusnap (1) pétáv (2) piac (1) piroska presszó (1) piros abc (2) piti zoltán (1) posta (4) rába (1) reklámok (2) rendőrség (1) rózsadomb (8) sopiana gépgyár (1) sport (1) strand (2) sulivízió (2) számítástechnika (1) széchenyi istván gimnázium (1) szellemváros (2) szemetelés (1) szent istván tér (1) szja (1) szökőkút (1) születésnap (2) szűrőbusz (1) takarékbélyeg (1) takarékosság (1) takarékossági világnap (1) tanműhelyek (1) távfűtés (1) taxi (2) telefon (4) tőkés import (1) történelmi belváros (1) tudakozó (1) tünde divatház (1) tűzoltóság (2) tűzvédelem (1) tv-computer (1) újságos (1) új nemzedék (1) uránbánya (5) uránbányászok (5) uránváros (1) uszoda (1) utcaseprők (1) útkarbantartó gépek (1) úttörők (1) úttörőtábor (1) vadászkürt szálló (1) választások (1) városbejárás (1) városgondnokság (1) városi sportcsarnok (1) varsány utca (1) vásárcsarnok (1) véménd (1) verseny (1) vidámpark (1) videoklip (1) videoton (1) vízellátás (1) vtv (31) zászló (1) zöldövezetek (1) zsebpénz (1) Címkefelhő

Blogajánló

Facebook


Pécsi hétköznapok - Bemutatkozik a Pécsi Hőerőmű - 1987. november

2014.04.06. 09:00 tomikgb

A Pécsi Hőerőművet az 50-es évek végén kezdték el építeni, az első generátort pedig 1959. december 22-én kapcsolták az országos villamosenergia-hálózatra. Az első kiépítés során összesen 3 db, 92 megawattot kitevő gőzturbina, illetve 8 db 60 tonna/óra gőztermelésű kazán létesült, amely 1964-ben egy 22,5 megawattos gőzturbinával egészült ki.

1959-ben az alaperőmű első gépegységének szerelési munkálatai még folyamatban voltak, amikor 1959. augusztus 7-én megállapodás született Magyarország és a Szovjetunió között a Pécsi Hőerőmű 2 x 50 megawattos gépegységgel és hozzá tartozó kazánokkal való bővítésére. A beruházási programot 1960. január 15-én hagyták jóvá. Ekkor a turbinákat még szovjet szállításban tervezték, azonban az oroszlányi erőműben szerzett kedvező tapasztalatok miatt később mégis magyar gyártmányú Láng turbinákra esett a választás.

A turbinákhoz tartozó két új kazánról néhány számadat: állandó teljesítményük 210 tonna/óra, a túlhevítő utáni gőz nyomása 100 bar, hőmérséklete 540 Celsius-fok. A tűztér térfogata 1220 köbméter. (Összehasonlításképp: a MÁV méltán híres 424-es gőzmozdonyának maximális kazánnyomása 14 bar volt.)

miert_fustolog_1991_DN.jpg


Miért füstölög?


Szombaton délután fekete füst szállt a Pécsi Hőerőmű két kéményéből. Olvasóinkkal együtt megkérdeztük a Hőerőmű ügyeletes mérnökét, Kiss Andrást, mi az oka a szennyezésnek? Kiss András azt válaszolta, két hatvan tonnás kazánt indítottak be a fűtéshez, s amíg a távozó füstgáz hőmérséklete nem éri el a 150 Celsius-fokot, nem lehet bekapcsolni a füstszűrő filtereket. Ez körülbelül két órát vett igénybe.

(Dunántúli Napló - 1991. december 23.)

Az erőmű első ütemének kiépítése 1966-ben zárult le, ekkor az erőmű teljesítménye 208 megawatt volt. Ezzel a fő berendezés-struktúrával üzemelt a létesítmény 1983-ig, amikor az erőmű berendezéseinek műszaki állapota, és Pécs távhőellátásának hosszútávú biztosítása miatt elkerülhetetlenné vált az erőmű rekonstrukciója, amelyet két ütemben hajtottak végre. Az I. ütemben a két szovjet gyártmányú gőzkazánt szlovák gyártmányúra, a két 50 megawattos Láng-turbinát 60 megawattosra cserélték. A II. ütem keretében négy 160 tonnás kazánt építettek be a nyolc alaperőművi kazán helyébe. A rekonstrukció során megújultak az erőmű irányítástechnikai rendszerei is, a folyamat 1992-ben zárult.

A Pécsi Hőerőmű 1987-ben 29 ezer pécsi lakást (ez az akkori pécsi lakásállomány közel fele), valamit 540 intézményt és 45 ipari jellegű fogyasztót látott el távhővel.

munkasorseg_logo.pngA Munkásőrség a levert 1956-os forradalom után, a szocialista hatalmi rendszer támogatására Magyarországon létrehozott, közvetlen pártirányítás alatt álló félkatonai szervezet volt. 1957-től működött, és a kezdeti 20 ezresből lassanként 60 ezer fős testületté vált. Bár éles harci helyzetben a Munkásőrséget szerencsére soha nem vetették be, tagjai árvízvédelemben, állategészségügyi kordonok fenntartásában és hasonló feladatokban aktívan részt vettek. Érdekesség, hogy nők is a tagjai lehettek a testületnek. A véget sok hasonló pártszervezettel egyetemben a Munkásőrség számára is a rendszerváltás hozta el. Az 1989-es "négyigenes" népszavazáson a választók 94,9%-a a Munkásőrség megszüntetésére szavazott, ám a dolog már korábban eldőlt, az 1989. évi XXX. törvény ugyanis a szervezetet 1989. október 20-i hatállyal jogutód nélkül feloszlatta.

A következő, a Pécsi Hőerőművet bemutató dokumentumfilmet a Munkásőrség Videóstúdiója készítette, és a Közösségi Televízió tűzte műsorra 1987-ben.

 

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.11.16.)

Szólj hozzá!

Címkék: 1987 dokumentumfilm ktv hőerőmű munkásőrség jó estét kertváros

A Pécsi Hőerőmű Vállalat ifjúsági díjas Veres Péter szocialista brigádja - 1986. április

2014.01.28. 09:00 tomikgb

hoeromu_bejarat_1987.JPG

A Pécsi Hőerőmű létesítését egy 1953-as kormányhatározat rendelte el, építése 1956-ban kezdődött. A 60-as években bővítették először, majd a 80-as években egy általános rekonstrukció során növelték tovább a teljesítményét. A filmben szereplő Veres Péter szocialista brigád az erőmű irányítástechnikai berendezéseinek működtetéséért, üzemben tartásáért felelt, de társadalmi munkában is sok helyen, sokat segédkeztek, ezért kapták a díjat.

Ki kicsoda - Veres Péter (1897-1970)


Prózaíró, publicista, politikus. 1930-tól jelentek meg a paraszti sorssal és a földkérdéssel foglalkozó írásai. A népi írók köréhez tartozik. 1945-1949 között a Nemzeti Parasztpárt elnöke, 1947-1948 között honvédelmi miniszter. Veres Péter az 1950-es években többször ellátogatott Pécsre, és színesen beszélt életútjának tanulságairól, szépírói terveiről.

"Tudom, hogy indiszkrét a kérdés, de járt-e ezzel a díjjal boríték?" - kérdezte Németh Károly a brigádvezetőtől, majd miután kiderült, hogy fejenként 10 ezer forinttal gazdagodtak a brigádtagok, gyorsan fel is tette körkérdésbe, hogy ki mire fogja költeni a váratlanul jött pénzt. :)

Összehasonlításképp: Magyarországon 1986-ban 6435 forint volt az átlagjövedelem, a 10 ezer forint tehát az akkori átlagfizetés bő másfélszeresére rúgott.



Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.04.14.)

Szólj hozzá!

Címkék: 1986 ktv hőerőmű jó estét kertváros