Pécsi Stúdió

Tekintsünk vissza együtt Pécsre és a 80-as évekre. - Riportok, videórészletek kétnaponta a Kertvárosi Közösségi Televízió és a Pécsi Városi Televízió 1986 és 1990 között készült műsoraiból. - Nyomj egy "Like"-ot, hogy a Facebookon is értesülj az új posztokról!

Címkék

100 éves kertvátosi lakos (2) 1978 (2) 1981 (1) 1983 (2) 1985 (4) 1986 (27) 1987 (25) 1988 (47) 1989 (26) 1990 (5) 2014 (1) 508-as (1) 62-es busz (3) abc (6) adásszünet (1) agroker (1) aidinger jános (1) állami biztosító (1) állatkert (2) alsószentmárton (1) ank (1) apáczai csere jános (1) aranyvasárnap (1) áremelkedés (1) áruház (1) áruhiány (1) autóbuszok (1) autós hegyiverseny (1) bakti ferenc (2) bányászdemonstráció (2) bányászok (4) bányászsztrájk (1) barkácsáruház (1) báv (2) békés sándor (2) berta jános (1) bév (1) bevásárlóturizmus (1) biztosítás (1) boldogság háza (1) bőrgyár (2) bruttósítás (1) bucsu (1) cigányok (1) címer (1) commodore 64 (2) csőtörés (1) demisz (1) diákmunka (1) diákok (2) diana tér (1) divatbemutató (1) dohányzás (1) dokumentumfilm (7) domus (2) eddy grant (1) építkezés (3) erdélyi menekültek (1) erhardt imre (1) esküvő (1) fáy andrás (1) félévi bizonyítvány (1) felvonulás (1) fema (1) filmetűd (1) főcím (1) földutak (1) fórum (1) friderikusz (1) füzi árpád (1) grósz károly (2) gyalogátkelő (1) gyerekek (1) gyermekruhák (1) gyurcsány ferenc (1) hajdú gyula (1) hajléktalanok (1) halvásárlás (1) hanghiba (1) hazafias népfront (1) hiánycikkek (1) hild-díj (1) hírgép (1) hőerőmű (2) hóhelyzet (2) hullám (1) hvg (1) ikarus (2) ilku pál úti abc (1) interjú (1) iparosház (1) játszótér (1) jelzőlámpa (1) jó estét kertváros (99) jó estét pécs (2) jó reggelt pécs (31) jugoszlávok (1) kamaz (1) karácsony (4) kárász róbert (1) katona ágnes (1) kerékpárosok (1) kereskedelem (12) kertváros (1) kínaiak (1) kisdobosok (1) kisz (2) kmk (1) kommunista szombat (1) könyvesbolt (1) konzum áruház (1) kossuth tér (1) közerület-felügyelők (1) közlekedés (19) kozmetika (1) ktv (101) lakásátadás (2) lakáskiutalás (1) légi felvételek (1) lila abc (1) magasház (2) magyarürög (1) május elseje (1) malomvölgyi úti abc (1) mechlabor (2) mecsek (1) mecseki kisvasút (1) melinda utca (1) melinda utcai abc (2) mérnökképzés (1) möbiusz (1) mozi (1) mtv (7) műjégpálya (2) munkásőrség (1) műszaki értelmiség (1) műszaki vizsga (1) németh károly (1) népi ellenőrzés (1) nevelési központ (9) nevkó abc (1) női szépségideál (1) oktatás (4) omega (1) orfű (1) otp (2) pályaválasztás (1) panellakások (1) panelszerelők (1) pankráció (1) pannon volán (4) parkok (1) patyolat (1) pe-ta (2) pécsi ipari vásár (2) pécsi körzeti stúdió (7) pécsi nemzeti színház (1) pedagógusnap (1) pétáv (2) piac (1) piroska presszó (1) piros abc (2) piti zoltán (1) posta (4) rába (1) reklámok (2) rendőrség (1) rózsadomb (8) sopiana gépgyár (1) sport (1) strand (2) sulivízió (2) számítástechnika (1) széchenyi istván gimnázium (1) szellemváros (2) szemetelés (1) szent istván tér (1) szja (1) szökőkút (1) születésnap (2) szűrőbusz (1) takarékbélyeg (1) takarékosság (1) takarékossági világnap (1) tanműhelyek (1) távfűtés (1) taxi (2) telefon (4) tőkés import (1) történelmi belváros (1) tudakozó (1) tünde divatház (1) tűzoltóság (2) tűzvédelem (1) tv-computer (1) újságos (1) új nemzedék (1) uránbánya (5) uránbányászok (5) uránváros (1) uszoda (1) utcaseprők (1) útkarbantartó gépek (1) úttörők (1) úttörőtábor (1) vadászkürt szálló (1) választások (1) városbejárás (1) városgondnokság (1) városi sportcsarnok (1) varsány utca (1) vásárcsarnok (1) véménd (1) verseny (1) vidámpark (1) videoklip (1) videoton (1) vízellátás (1) vtv (31) zászló (1) zöldövezetek (1) zsebpénz (1) Címkefelhő

Blogajánló

Facebook

"Én kínai vagyok, és a kedves feleségemnek a férje" - 1990. január

2014.10.24. 12:07 tomikgb

Az alábbi riportot a karácsonyi műsorában adta le a Pécsi Városi Televízió. 1989 decemberében a stáb épp Pécs utcáit járta, ahol az "utca emberét" kérdezgette a karácsonyról, a saját szokásaikról, hagyományaikról. Ez alatt futottak össze a riportunk főszereplőivel, egy kínai fiatalemberrel és magyar feleségével. És ha már így összefutottak meg is állították őket egy riportra. 

A karácsonyi műsort egyébként december 24-ére tervezték, de az 1989-es romániai események keresztülhúzták a szerkesztők számításait, így az adás csak 1990. január ötödikén került képernyőre.



Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1990.01.05.)

A kínaiak tehát ebben az időben már jöttek, az észak-koreaiak viszont épp mentek az országból. Egy érdekes cikket őriz nekünk ezzel kapcsolatban az egyik korabeli Dunántúli Napló, ahol egy rövidhírben arról tudósítanak, hogy Kim Ir Szen, az ország "Nagy Vezére" - köszönhetően a Magyarországon végbemenő politikai változásoknak - az 1989/90-es tanévre már nem engedi vissza a nálunk addig ösztöndíjjal tanuló észak-koreai diákokat.

És hát ebben az időben már az Észak-Koreáról szóló cikkek is igencsak áthallásosak voltak idehaza: "Mi is csak sajnálni tudjuk a KNDK-s diákokat, s nemcsak azért, mert a nyári szünet után nem térhettek vissza Magyarországra..." - zárul sokat sejtetően a Dunántúli Napló cikke 1989 októberében.

Kevés KNDK-s


Egy hónapja eltűntek Magyarországról az itt tanuló KNDK-beli diákok, egyetemisták és aspiránsok. A Művelődési Minisztériumban csak annyit sikerült megtudnunk, hogy a KNDK nagykövetségének egyik munkatársa ugyan bejelentette nekik, hogy a továbbiakban nem kell a volt tanítványokról gondoskodniuk, de indoklásként nem mondott semmit. Ezután hívtuk fel az észak-koreai nagykövetséget, ahol sikerült ugyan beszélnünk egy munkatárssal, de ő azt kérte, hogy véleményét név nélkül írjuk le.


- Személy szerint nagyon sajnálom, hogy így történt a dolog, tudtommal a diákok Phenjanban folytatják tanulmányaikat. Mintegy 100 emberről van szó, s azt hiszem, a közeljövőben nem is lehet szó visszatérésükről. Nyári szabadságra utaztak haza, s úgy tudom, előre megmondták nekik, hogy nem lesz lehetőségük visszajönni Magyarországra. Az okok? Az, amit említett - mármint hogy a két ország kapcsolatai nem a legjobbak az utóbbi időben - csak az egyik probléma, de kérem, a többiről ne kérdezzen. Már így is többet mondtam, mint kellene.


Mi is csak sajnálni tudjuk a KNDK-s diákokat, s nem csak azért, mert a nyári szünet után nem térhettek vissza Magyarországra...


(Dunántúli Napló - 1989. október)

Szólj hozzá!

Címkék: karácsony 1990 kínaiak vtv jó reggelt pécs

"Miért nem áll meg a 30-as busz a Kossuth téren? Terveznek-e trolibuszt Pécsre?" - Fórum a pécsi tömegközlekedésről - 1989. október

2014.10.21. 09:00 tomikgb

A Városi Televízió 1989. október 14-i műsorában a város tömegközlekedése volt a fórum témája. Ez érthető módon érdekelte a város lakóit, így ömlöttek a telefonos kérdések a szerkesztőségbe. Ezekből gyűjtöttem össze a mai posztba egy csokorral. Akik a kérdésekre válaszolnak: Kemenes László, a Pannon Volán forgalomtechnikai főelőadója és Gyuris Gábor, a Pannon Volán Személyforgalmi Osztályvezetője.

Az első kérdező aziránt érdeklődött, a 30-as (csuklós kocsikkal kiadott) buszok miért nem állnak meg a Kossuth téri megállóban.



Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1989.10.14.)

A következő kérdés már érdekesebb. Pécsen 1989-ben csak második félhavi bérletet lehetett kapni, első félhavit nem. Hogy ez miért volt így, és hogy mi volt a Volán szerint a megoldás a problémára, azt szintén Gyuris Gábor vázolta fel válaszában.



Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1989.10.14.)

A pécsi villamos és a városba álmodott trolibusz kérdése időről időre felmerül a város lakóiban. Nem volt ez másként 89-ben sem, rá is kérdeztek, terveznek-e trolibuszjáratot Pécsre.



Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1989.10.14.)

A 6-os, 7-es buszok továbbközlekedtetése a Rózsadombig és a Malomvölgyi úti fordulóig szintén folyamatosan napirenden volt, erre vonatkozóan is érkezett kérdés a műsor szerkesztőségéhez.



Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1989.10.14.)

ik415_pecs_1992.jpg
Ikarus 415-ös tesztbusz gyári színekben Pécsett, a főpályaudvar mellett. (1992)

A poszt végére pedig jöjjön egy igen érdekes buszos cikk 1987-ből. Ebben az évben három tesztbusz is futott a pécsi utakon. Kettő IK-415-ös szólóbuszt, és az akkori igazi újdonságot, a tolócsuklós IK-284-est is a város útjain tesztelték a Pannon Volán gépkocsivezetői. A tapasztalataikról pedig be is számoltak a Dunántúli Napló 1987. április 23-i számában.

ik-284_pecs_1987.jpg
Lukács István és Békefi József gépkocsivezetők az új 284-es, tolócsuklós autóbusszal

 

Milyenek az új Ikarusok? - A gépkocsivezetők elégedettek

 

Hagyomány, hogy az Ikarus Karosszéria és Járműgyár a sorozatgyártás előtt Pécsett futtatja legújabb típusú autóbuszait, s a tapasztalatokat fegyelembe véve módosítanak a konstrukción. Jelenleg három - két 415-ös és egy 284-es - autóbusz járja a város útjait.


- A 400-as család nálunk futó két autóbuszát városi közlekedésre konstruálták, ezek a jövő autóbuszai - mondja Bátonyi Endre, a Pannon Volán Vállalat műszaki osztályának vezetője. - Külső megjelenésében, belső kiképzésében, műszaki-technikai megoldásaiban alapvetően eltér az eddigi városi típusoktól. Az autóbuszok erőforrása 144 kW-os Rába-List motor, de új a sebességváltó, s a KNORR-fékrendszer is korszerűbb a mostaniaknál, csakúgy, mint a villamos berendezések. Az egyik autóbuszt majd két éve üzemeltetjük, tapasztalataink szerint igen jók a paraméterei, s nem utolsó sorban igen kevés javítást, karbantartást igényel.


Az autóbusz befogadóképessége a korábbiakhoz képest nem bővült lényegesen, egyidőben 133 utast tud szállítani. Kalsecz Károly helyi forgalmi osztályvezető szerint azonban az ülőhelyek ésszerű kialakításának és a mélyebbre került padozatnak köszönhetően nagyon kényelmes az utazás. Ugyancsak az előnyök közé sorolható, hogy a leszállást jelző gombok gyerekek által is elérhető magasságba kerültek, az ajtók szélesebbek, s az alsó lépcsők harminc centiméterrel lejjebb kerültek, így könnyebb a fel- és leszállás.


Az autóbuszt naponta vezető Ocsenás Lászlónak is kedvezőek a tapasztalatai, de nem hallgatja el a gondokat sem.


- Nagyon kényelmes vezetni, 10-12 órai munka után sem érzi magát az ember fáradtnak, kitűnő az úttartása, lágy a rugózása. A műszerfal könnyen áttekinthető, a vezetőülésből remek a kilátás, mert a szélvédőt nem választották el bordával. Az utascsere gyorsabb a többinél, ez azt jelenti, hogy a menetidő jobban tartható. A vezetés szempontjából hátrány, hogy a busz alacsony építésű, ugyanis a megállókba való beállásnál, kanyarodásnál, tolatásnál nagyon kell figyelni, nehogy odacsapjuk az alját. Nem jó, hogy ezek a kísérleti példányok vezetőfülke nélkül készültek - télen gyakran fázunk -, s az sem, hogy a három ajtó egyszerre nyílik, zárul. Sok kritika ér bennünket, hogy nagyon füstölnek az autóbuszok: ennél a típusnál ilyen problémák nincsenek, nyugodtan lehet a gázpedált nyomni, mert jó a motor és az adagoló. Az eddigi használat során 5-6 alkalommal "robbant le" a busz, szinte kivétel nélkül az ékszíjfeszítő tárcsa miatt. Módosítására javaslatot tettünk.


A 284-es jelzésű Ikarus úgynevezett tolócsuklós autóbusz, mely a jelenlegieknek továbbfejlesztett változata. A mostaniakhoz képest eltérés, hogy két méterrel hosszabb a jármű, a motor - 183 kW-os turbófeltöltős Rába-List konstrukció - hátra került, s így a meghajtás a harmadik tengelyen történik. Ezért a csuklórészt, a zsámolyt korszerűsítették, NSZK gyártmányú elektronikus, hidraulikus rendszerrel szerelték. Az utasok szempontjából érdekesség, hogy ennél a típusnál is alacsonyabbra került a padozat, így állóhelyzetben is zavartalan a kilátás, s az ülések is kényelmesebb utazást tesznek lehetővé.


- Bár 18 méter hosszú az autóbusz, ennek ellenére könnyű vezetni, csak arra kell figyelni, hogy a kanyarodásnál, a megállókból való kiállásnál jobban számoljunk a hátsó rész mozgásával - mondja Lukács István autóbuszvezető. - Ugyanakkor megszűnt a "farokseprés", ami annak köszönhető, hogy a hajtott tengely fix, tehát a hátsó kerekek nem kanyarodnak. A busz első részén szinte nem hallani motorzajt, a műszerek szinte mindent visszajeleznek, ez a vezetőfülkében könnyen áttekinthető. Élmény járni vele, több mint 7000 kilométert mentem ezzel az autóbusszal, minden gond nélkül. Meggyőződésem, hogy ennek a típusnak van jövője.


Természetesen az után is érdeklődtünk, hogy az új típusú autóbuszok társai mikor közlekednek majd Pécstt. Két-három éven belül aligha, hisz sorozatgyártásukra a mostani tervidőszak második felében kerül sor. S utána? Az áraktól függ. A jelenlegi kilátások nem kedvezőek, hisz például a 415-ös 2,5-szer többe kerül, mint a mostaniak. Az biztos, hogy ez a három autóbusz a tesztelést követően is Pécsett marad.


(Dunántúli Napló - 1987. április 23.)

A 284-es Ikarusokból egyébként a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján még kettő került a városba, amelyek egészen a 2000-es évek elejéig állományban voltak. Utolsó aktív éveikben szinte kizárólag a 60-as járaton szállítottak utasokat.

afc-658_ik-284_pecs_budai_allomas.jpg
Az első pécsi tolócsuklós Ikarus pihen a Budai Állomáson a 90-es évek közepén

Az elsőként Pécsre érkezett tolócsuklós járművet 2003 szeptemberében vonták ki a forgalomból.

1 komment

Címkék: közlekedés 1989 ikarus pannon volán vtv jó reggelt pécs

A FEMA bevásárlóközpont építése és átadása - 1988-1991

2014.10.19. 09:00 tomikgb

A 90-es évek elején, gyerekként számomra Pécsen a Konzum Áruház jelentette a jelent, a FEMA pedig a jövőt, a megtestesült, nagybetűs nyugatot. A bevásárlóközpont szomorú jelenét már sokszor, sok helyen megírták, mi azonban mostani posztunkban a dicső múltra, a város akkor legkorszerűbb bevásárlóközpontjának az építésére és átadására emlékezünk.

"Négyezer négyzetméter alapterületű autós bevásárlóközpont épül Pécsett, a Lvov-Kertvárosban, az 58-as út mentén. Az alapvető élelmiszereket és iparcikkeket árusító supermarket menedzselését Fellbach városa vállalta el. Az új kereskedelmi egység létesítéséhez állami és magántőkét egyaránt felhasználnak. A Baranyaker és a Mecsek Füszért közösen hirdetett pályázatot az üzlethelyiségekre" - tudósít a Dunántúli Napló 1988. május 24-én.

Július elején már a tervek elkészültéről szóltak a hírek.

Befejezés előtt a pécsi autós bevásárlóközpont tervei - Vállalkozók kerestetnek!


Magyarországon egyedülálló kereskedelmi és szolgáltató központ nyitja meg kapuit Pécsett 1990-ben. A Harkányi, a Sarohin tábornok és a Hajdu Gyula utcák által határolt részen mintegy 5000 négyzetméter hasznos alapterületen épül föl a komplexum, amelynek tervei befejezés előtt állnak. Elkészültével megoldódik a Kertváros ellátása minden szempontból és tehermentesül a belváros, mert a bevásárlóturizmus is - valószínűleg - ide koncentrálódik majd.


Röviden arról, milyen lesz a városszéli centrum. Az elképzelések szerint galériás, tetőteres épület falait húzzák fel. A 2800 négyzetméteres földszintet egy vegyes profilú supermarket áruház foglalja el, ahol élelmiszer, háztartási, vegyi és iparcikkek, napi ruházati termékek kaphatók. Érdekessége, hogy az élelmiszerrészen üvegfallal elválasztott húselőkészítőt alakítanak ki, hogy a vevők nyomon követhessék az itt végzett műveleteket. Az 1600 négyzetméteres galérián lesznek a szolgáltatóegységek, többek között kulcsmásoló, cipőjavító, fodrász-kozmetikus, fényképész, gyorsbüfé, valamint egy utazási iroda és egy valutabolt. Várják még vésnök, üveges, optikus-látszerész, női, férfiszabó, táska- és cipzárjavító jelentkezését! Fontos tudni, hogy lesznek olyan részlegek, amelyek nonstop nyitva tartanak. Az 100 négyzetméteres alapterületű tetőtérbe kerülnek a szociális helyiségek és az irodák,illetve egy panzió, ahol 16 kétágyas szoba várja vendégeit. Ennek működtetésére szintén keresik a szakmai tapasztalattal és tőkével rendelkező vállalkozókat, társakat!


(Dunántúli Napló - 1989. július 22. - részlet)

A cikk megemlíti, hogy az új "bevásárlócentrum" neve Fellbach lesz, a tervezés mintájául ugyanis Pécs nyugatnémet testvérvárosának egy hasonló kereskedelmi-szolgáltató központja szolgált.

fema_alapkoletetel_beck_tamas_kereskedelmi_miniszter_pecs_1989.jpg
Beck Tamás kereskedelmi miniszter helyezi el az új bevásárlóközpont alapító levelét.

1989. május 26-án aztán a városba érkezett Beck Tamás kereskedelmi miniszter, aki részt vett az áruház ünnepélyes alapkőletételén. A miniszter elmondta: "nagy öröm számára, hogy a mai gazdasági helyzetben ilyen nagyszabású üzletközpont építésébe kezdenek Pécsett, s üdvözölte az autós bevásárlóközpont megvalósításának és működtetésének részvénytársasági formáját is, a külföldi tőke bevonását, a további bővítés lehetőségét."

A 300-350 milliósra tervezett beruházás megvalósítására létrejött részvénytársaság alapító tagjai a következők voltak:

  • Baranyaker
  • Mecsek Füszért
  • Pécs Város Tanácsa
  • Szelektív Rt. (Budapest)
  • Tritex Kereskedelmi Vállalat
  • Gutbrod GmbH (Ausztria)

És hogy mi is volt ez a bizonyos Gutbrod GmbH? Erről kérdezte a megyei napilap a Fellbach Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaság egyedüli külföldi részvényesét, Gottfried Ostermayert, aki elmondta:

"Cégem a Gutbrod Ausztria egy hasonló nevű nyugat-németországi cég leányvállalata, amely a kerti gépek egyik legnagyobb forgalmazója. Pontosabban az NSZK-ban jelenleg a második legnagyobb, de én nagyon remélem, hogy három-négy éven belül Ausztriában a legelső lesz. Határozott elképzelésem, hogy a keleti exportot növeljem, hogy segítségemmel a magyar piacot is megnyerjük magunknak. Egyébként nemcsak eladni, de vásárolni is szándékozunk Magyarországról. Ikladról például már most is veszünk különféle villanymotorokat, merülőszivattyúkat, és keressük azokat a termékeket, amelyeket exportálni tudnánk."

Ostermayer elmondta még, hogy ő személy szerint meg volt győződve arról, hogy Magyarországon semmiféle politikai konfliktussal nem kell számolni, Magyarország és Ausztria pedig - az erősödő kapcsolatok révén, amibe természetesen beletartoztak az üzleti együttműködés is - híd lehet Kelet és Nyugat között.

fema_kituzes_bazis_pecs_1989.jpg
A leendő bevásárlóközpont alapjait tűzik ki Kertváros határában a Bázis szakemberei

Az üzletközpont építését tehát 1989 nyarán megkezdték a Bázis - a korábbi Baranyai Építőipari Vállalat -  és a kapcsolódó vállalatok szakemberei.

fema_alapozas_1989_pecs.jpg
"Már alapozzák a Pécs határában épülő új bevásárlóközpontot." (DN - 1989. augusztus 15.)

gazvezetek_fema_1989_pecs.jpg
A pécsi Lvov-Kertvárosban lakókat érdekli, mi ez a nagy munka a Hajdú Gyula úton? A DDGáz  épít gázvezetéket - zömmel a zöldterületen - az autós bevásárlóközponthoz. A közműmunka befejezési határidejéről annyit jegyzünk meg, hogy a városgondnokság október 31-ig ad ki útfelbontási engedélyeket, a télre készülve, illetve az utak védelmében.


(Dunántúli Napló - 1989. október 19.)

Egy rövid videóbejátszásunk is van 1989. szeptemberéből, amikor a Városi Televízió munkatársai jártak a FEMA építkezésén, ekkor készült az alábbi rövid tudósítás képanyaga.



Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1989.09.30.)

Az építési munkák csúsztak, így az eredetileg 1990-re tervezett átadás meghiúsult. A FEMÁ-t végül csak egy évvel később, 1991. május 16-án nyitották meg, amiről így számolt be a megyei napilap aznapi száma:

Nyitás: ma reggel - Átadták a FEMA bevásárlóközpontot


Huszonkét hónapos munka után elkészült és ünnepélyes keretek között átadták Pécsett, a Kertvárosban az ország egyik legnagyobb kereskedelmi egységét, a FEMA bevásárlóközpontot.


A FEMA átadására eljött meghívottakat, akik közt ott volt dr. Krippl Zoltán, Pécs Megyei Jogú Város polgármestere és Theodor Zens, a Németországi Szövetségi Köztársaság pécsi konzulátusának konzulja, dr. Kerner Ödön, a Fellbach Részvénytársaság elnökigazgatója köszöntötte. Magyar és német nyelven elmondott beszédében szólt egyebek közt a bevásárlóközpont létrejöttének körülményeiről, dicsérte azokat a kivitelezőket, akik erre rászolgáltak, s reményének adott hangot, hogy a FEMA nyitása csak egy állomás a vásárlókkal való kapcsolatfelvételben, mert a cég maximálisan vásárlóközpontú kereskedelmet akar megvalósítani.


Dr. Krippl Zoltán elmondta, Pécsett ez az első olyan kereskedelmi egység, amelynek a vásor is tulajdonosa. Így akik a FEMA-ban vásárolnak, növelik a részvénytársaság nyereségét, melynek egy részéből a város is részesedik. Pécs polgármestere köszönetét fejezte ki Kiel úrnak, Fellbach polgármesterének, hogy a pécsi üzletközpont a német város nevét vehette fel, majd hangsúlyozta, örömmel venné, ha Fellbachban is elneveznének Pécsről valamilyen közhasznú létesítményt.


A szalagátvágást követően az ünnepség résztvevői megtekintették a bevásárlóközpontot. A FEMA ékessége a 2500 négyzetméter alapterületű hipermarket, ahol a háztartási berendezésektől a diétás élelmiszerekig, a befőttektől az ágyneműgarnitúrákig több ezer árucikket kínálnak. Több látnivaló is csalogatja az embert, az egyik ilyen érdekesség, hogy a húsbontásnak a vásárló is szemtanúja lehet egy nagyméretű üvegablakon keresztül. A hipermarket fölött lévő 1500 négyzetméteres galéria üzleteiben - DÉLKER-shop, sport-játék, divatáru, Tini-shop, porcelán, konfekció, cipő-bőrruházat, híradástechnika, fotó, óra - szőnyegpadlón lépkedhet a vevő, de nem lehet panasz a kínálatra sem.


A hármas tagolású nagyon szép épület - Kistelegdi István és Szilágyi Sándor tervezői munkáját dicséri - közepe a kupola, ahol csomagmegőrzésre, farmer- és illatszer, ruhák, valamint sütemény vásárlására van lehetőség. Az innen is nyíló fedett bevásárló utcákban, a passzázsokban sok-sok üzlet, söröző várja a betérőket. Lévén, hogy a FEMA autós bevásárlóközpont, így természetesen nagy, díjtalan parkolóval - 500 autó fér el egyidőben - várják a személygépkocsival érkezőket.


Ma reggeltől tehát a FEMA bevásárlóközpont várja a vásárlókat. Gondoltak azokra is, akik nem tudnak kocsival eljutni Kertvárosba: a Konzum Áruháztól naponta tíz alkalommal autóbuszokat indít a Fellbach Részvénytársaság a Pannon Volánnal együttműködve.


(Dunántúli Napló - 1991. május 16.)

A FEMA nyitása utáni években igencsak jól ment a szekér, ahogy az az alábbi életképeken is látszik, sokszor igazi tömegek lepték el az akkor még újdonságszámba menő bevásárlóközpontot.

fema_eletkepek_90-es_evek_eleje_pecs_2.jpg

fema_eletkepek_90-es_evek_eleje_pecs_3.jpg

fema_eletkepek_90-es_evek_eleje_pecs_4.jpg

fema_eletkepek_90-es_evek_eleje_pecs_1.jpg

A FEMA bevásárlóközpont a 90-es évek közepén élte virágkorát, hanyatlása a 90-es évek végén egy tűzesettel kezdődött és a 2000-es években folytatódott (a Vásártér mellett 1999 októberében adták át az akkori legnagyobb konkurenst, a Pécs Plázát), a jelenkori állapotokat pedig már ismerjük. Mi most mégsem a jelen szomorú képeivel, hanem az egykor virágzó bevásárlóközpontról a 90-es évek elején készült fényképekkel zárjuk a posztot.

fema_90-es_evek_1.jpg

fema_90-es_evek_3.jpg

fema_90-es_evek_2.jpg

Isten veled, FEMA!

2 komment

Címkék: 1989 kereskedelem vtv fema jó reggelt pécs

Jugoszláv bevásárlóturisták rohama Pécsen - 1989. szeptember

2014.10.17. 09:00 tomikgb

"Botrány volt tegnap a Konzum Áruházban. Délelőtt és kora délután több órára korlátozni kellett az áruházban a vásárlók szabad bejárását a jugoszláv vásárlók rohama miatt" - írja a Dunántúli napló 1989. november 9-i cikke. Mint az újság írja: "Miközben a napok egyre csak telnek, a baranyai üzletekben a helyzet változatlan. Jugoszláviai szomszédaink bevásárló rohama nemhogy csökkent volna, hanem még fokozódott. Már nemcsak személygépkocsikkal, de buszkaravánokkal is jönnek és a megye déli részein kívül például már Komlót is felfedezték, sőt Dombóvárig is eljutottak."

jugok_2.jpg

Furcsa színfoltja volt a város életének 1989 őszén az egyik pillanatról a másikra megjelenő jugoszláv bevásárlóturisták rohama. A jelenség kiváltó oka az volt, hogy déli szomszédunknál ebben az időben tették szabadárassá az élelmiszereket, ezáltal pedig komoly áremelkedés ment végbe Jugoszláviában ekkoriban az élelmiszerárak területén. Emiatt pedig a határ menti lakosoknak vastagon megérte Magyarországon vásárolni, a gondot azonban nem is feltétlenül ez okozta, hanem az, hogy a derék jugoszláv látogatók elkezdtek kereskedelmi mennyiségű árut kipakolni a pécsi boltokból. A jugoszláv bevásárlók rohama ezáltal a baranyai térségben jelentős áruhiányt okozott, komoly zavart okozva a kereskedelmi ellátásban, ezáltal pedig feszültséget generálva Baranya, és különösen Pécs lakossága körében. Tumultus, sorbaállás volt jellemző ekkor a belvárosi üzletekre.

jugok_1.jpg
Jugoszláv bevásárlók zsúfolt vásárlókocsikkal a Konzum parkolójában. (1989.09.25.)

A jelenségről november 25-én már drámai hangon írt a Dunántúli Napló "Válságban a közellátás" című cikkében:

"Hetek, hónapok óta tart és egyre keményebbé válik az invázió a dél-dunántúli boltok ellen. Jugoszláv szomszédaink tonnaszámra vásárolják fel az élelmiszereket, viszik a sajtot, a vajat, az étolajat, a húst és mindent, ami kapható, nem kis ellátási feszültséget okozva ezzel. Mostanság már nem csak az a baj, hogy a baranyai üzletekben kevés az áru, hogy a boltokban elviselhetetlenné vált a zsúfoltság, de az is, hogy a helybelieknek fel kell ismerniük: nincs igazi gazdája ennek a problémának, vagy legalábbis hosszú időn át nem volt."

jugok_3.jpg

November végére a helyzet kezdett igen komollyá válni, az ügy pedig egészen a miniszteri szintig jutott. November 24-én a témában Beck Tamás kereskedelmi miniszter nyilatkozott a megyei napilapnak.

"Nagy valószínűséggel az lesz a döntés, hogy tilalmi listákat vezessünk be azokra az élelmiszerekre, amelyeket a jugoszláv turisták visznek ki, a vámőrség pedig a legszigorúbban ellenőrizze ezek kiviteli tilalmát. A baj az, hogy ezt nem lehet megcsinálni egy országra, ez diszkriminatív lenne, tehát körbe meg kell tennünk minden szomszédországgal. Ez pedig nem kiszámítható retorziókat is hozhat maga után" - mondta a miniszter, aki hozzátette: a hústermékek, valamint a vaj, sajt, olaj, margarin, fűszerpaprika fog szerepelni a listán, és minden más, amit a jugoszlávok nagy mennyiségben visznek ki az országból.

Az újságíró megkérdezte a minisztertől, biztos ez-e a legjobb megoldás. A válaszában Beck Tamás elmondta:

"Nem a legjobb húzás valóban, de Magyarország olyan ország, amelyik most indult el a piacgazdálkodás útján, itt olasz vagy osztrák körülményeket és viszonyokat igényelni teljesen irreális. Nincs az a kormány, nincs az a párt, nincs az a társadalom, amelyik ma ezt meg tudná valósítani. Huszonkétmillió turista fordul meg nálunk, ezek vásárolnak, ennyivel megnő az ország ellátásának a kötelezettsége. De magyar turisták is kimennek, azok is kapnak mindent, amit akarnak. Most, hogy ezt a tilalmi listát életbe léptetjük, s netán az osztrákok ugyanezt teszik az elektronikára, akkor megint lesz felháborodás"

Az osztrákok persze bolondok lettek volna korlátozó intézkedéseket hozni akkor, amikor a fél ország náluk költötte el a pénzét. :)

A bevásárlóturisták okozta nehézségekről - még szeptember végén - a Városi Televízióban Dr. Takács Józsefet, a Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokhelyettesét kérdezték, aki azonban a gondokon túl egy másik aspektusra is felhívta a nézők figyelmét. Történetesen arra, hogy a jugoszláv állampolgárok jelentős mennyiségű konvertibilis valutát hagytak a pécsi boltokban (a Konzum áruházban például augusztus hónapban 15 millió forint értékű konvertibilis valutát váltottak be), és - mint mondta - "ezért valamit adni is kell a külföldi állampolgárok számára."



Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1989.09.30.)

Szólj hozzá!

Címkék: 1989 kereskedelem bevásárlóturizmus vtv jó reggelt pécs jugoszlávok

"Ha a 09-et hívják, akkor baj van." - Gondok a telefonos tudakozó körül Pécsen - 1989. szeptember

2014.10.15. 09:00 tomikgb

A telefonos ügyfélszolgálatok általában napjainkban sem lopják be magukat az ügyeket intézni akaró állampolgárok szívébe. Manapság, a digitális, "nyomógombos" menürendszerek korában már az a jellemző, hogy az ember órákig bolyong a menürendszer útvesztőjében, míg aztán dolgavégezetlenül kénytelen letenni a telefont. Élő embert találni bizonyos szolgáltatók telefonos ügyfélszolgálatán pedig sokszor megoldhatatlan kihívást jelent.

A 80-as években sem volt ez másként. A telefonos tudakozót ekkoriban a 09-es telefonszámon lehetett hívni. Mondom hívni, hiszen - mint a korabeli tudósításokból kiderül - ügyintézővel beszélni ebben az időszakban sokaknak nem sikerült. Pedig a dolog nem indult rosszul. 1989 júliusában ugyanis komoly fejlesztésről számolt be a megyei sajtó a tudakozó háza tájáról.

telefonos_tudakozo_pecs_1989.jpg


Hívja a 09-et! - Gyors, kényelmes, pontos - lehet, hogy ez a jövő útja?


Miközben odafent a fővárosban "komoly" sajtótájékoztató keretében bejelentették, amit amúgy már mindenki tudodd: szeptembertől hétszámjegyűek lesznek a budapesti telefonszámok, idelent Pécsett is történt egy aprócska változás. Igaz minden különösebb felhajtás, kamerák, mikrofonok és zavarbaejtő vendéglátás nélkül, szépen, csendben elkezdte működését a pécsi számítógépes tudakozó.


Tolnai László, az Optimum Szervezési, Számítástechnikai és Innovációs Kisszövetkezet elnöke magyarázza az újdonság lényegét:


- A berendezés segítségével a kezelők öt szempont szerint tudnak válaszolni a kérdezőknek. Újdonság, hogy a számítógép programjába az előfizetők foglalkozását is "beszerkesztettük", tehát ha valaki például arra kíváncsi, hány gyermekorvos van Pécsett, vagy hogy mi az orfűi fuvarosok telefonszáma, azt éppúgy képesek vagyunk megmondani, mint azt, hogy Komlón a Sallai utcában hány olyan villany- vagy tévészerelő lakik, akinek telefonja van.


A számítógépen egyébként közel ötszáz különféle foglalkozást tartanak nyilván. Természetesen, akárcsak korábban név és telefonszám alapján is lehet érdeklődni. A gépek kezelői - gyakorlattól függően - szinte másodpercek alatt készek a pontos válasszal. Még a nagy tömegű számváltozás sem okoz a korábbiakhoz hasonló gondokat, hiszen a komputer memóriája állandóan bővíthető.


A pécsi számítógépes tudakozó egyelőre mintegy 35-40 ezer adatot ismer. De nem lehetetlen, hogy az itteni rendszert előbb-utóbb összekötik a már működő más hasonló rendszerekkel és ebből egy országos számítógépes tudakozóhálózat is kialakítható. Egy biztos: a mikrofilmes leolvasás, az úgynevezett Minox-gépes rendszer mindenképpen a múlté. Ez persze nem jelenti azt, hogy a régi gépeket, berendezéseket, nyilvántartásokat egyből kidobják, de tény, hogy a korábbi kartotékrendszer lassan-lassan eltűnik és átadja helyét egy sokkal gyorsabb, kényelmesebb és pontosabb postai szolgáltatásnak.


Mindezt bizonyítandó végeztünk egy kísérletet:


- Halló! Tudakozó? - Szeretném megtudni, hány Bush nevű előfizetőjük van Pécsett!


- Kis türelmet kérek - hangzik a vonal másik végéről a válasz, majd kis idő múlva a végeredmény is. - Mindössze egy ilyen szerepel a nyilvántartásban, de az illető sch-val írja a nevét, nem úgy, mint az amerikai elnök.


(Dunántúli Napló - 1989. július 11.)

Jól hangzik, ugye? Pedig a számítógépes tudakozó elindítása után nem sokkal kiderült, hogy a rendszer mégsem működik olyan olajozottan, mint ahogy kellene. A következő napokban, hetekben pedig elárasztották az újságok szerkesztőségeit a tudakozóval kapcsolatos panaszok. A hurráoptimizmus tehát gyorsan elmúlt, július 22-én pedig már az alábbi cikket hozta le a megyei napilap:

A 09-es csapdája


Mindjárt elöljáróban szeretném leszögezni: senki nem biztatott, hogy a pécsi tudakozóról írjak, kiváltképp arra nem kívánt rávenni senki, hogy a 09-nek reklámot csináljak. Pont ellenkezőleg, volt aki szeretett volna lebeszélni erről, de nyilván szakmai ártalom, az újságíró nem hagyja magát! Annál is inkább, mivel nem csupán Pécsett szereltek fel korszerű, új berendezéseket, hanem korábban már másutt is. Ugyanilyen számítógépes rendszer működik például Kaposváron...


Mondom működik! Mert a pécsi sajnos nem ezt teszi. Hiába a szakemberekkel kidolgozott program, a jövőbe mutató elképzelések egész sora, a számításba apró kis hiba csúszott. Magam is tapasztaltam, és olvasóink is joggal panaszolják, hiába hívják a 09-et - a kitartóbban sokszor negyedórán, húsz-huszonöt percen át - a vonal másik végén senki nem jelentkezik.


Ebben persze semmi új nincs, hiszen így volt ez régebben is. Csakhogy, ha ez továbbra is így marad, a postának kár volt milliókat fejlesztésre költeni. Az előfizetőt várakoztatni, nem informálni, ezt eddig is tudták. Most valami mást is meg kellene tanulniuk: vállalkozni! Talán, ha többen ülnének az új készülékeknél, a felkészültebbek lennének, rugalmasabbak, és elfogadnák alapelvnek, hogy az apró fillérekből is lehetnek komoly forintok, és komolyan vennék ezt a szolgáltatást, nem esnének abba a hibába, amit - Joseph Heller világhírű regényére asszociálva - legszívesebben a 09-es csapdájának neveznénk.


(Dunántúli Napló - 1989. július 22.)

A szolgáltatás tehát a javulás helyett a romlás jeleit mutatta. Pedig a lakosság használta volna. A dolog téma volt a Városi Televízió reggeli magazinműsorában is, ahol 1989. szeptember 30-án a műsorvezető Müller István adott néhány jótanácsot az idegösszeomlás elkerülése érdekében azoknak, akik ekkortájt a telefonos tudakozóval próbálkoztak. :)



Jó reggelt Pécs! (Pécsi VTV - 1989.09.30.)

Szólj hozzá!

Címkék: telefon 1989 posta tudakozó vtv jó reggelt pécs