Pécsi Stúdió

Alsószentmártonban az 1970-es évek végén - a sokác (horvát) lakosság kivándorlása révén - először alakult ki az országban homogén, tisztán cigányok által lakott település. A Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója által készített dokumentumfilm az előállt helyzetről, annak okairól, lehetséges következményeiről, a felmerülő nehézségekről, a lehetséges kiutak kereséséről szól.

Alsószentmárton 1100 fős község. Baranya Megyében, közvetlenül a horvát határ mellett, Siklóstól 7 km-re fekszik. Az oklevelekben 1332-ben jelenik meg a neve először (S.Martino). Egykor itt állt a vaskaszentmártoni apátság. Az XVIII. században Drávaszentmártonnak hívták. A 18. században az Esterházy család, majd a vakai apátság birtoka volt. A 20. századig elsősorban sokácok (horvátok) lakták.

A filmben megszólal az 1970 és 1980 között regnáló tanácselnök asszony, a helyi iskola igazgatója, a rendőrség képviselője, a TSZ elnökhelyettese és ágazatvezetője. És megszólalnak maguk, a cigányok.

A film sajtóvisszhangjára így emlékszik Békés Sándor "Az első évtized" c. könyvében:

1981. szeptember 30. - A Debrecenben megjelenő Napló sokadik lapként foglalkozott "Az első cigányfalu" című filmünkkel. "A film kapcsán jó, ha szembenézünk tennivalóinkkal. Ebben a kérdésben se szenvelgés, se a dramatizálás nem segít. A cigányok közöttünk élnek, közénk tartoznak. Ami érték, a mi értékünk, ami rossz, az közösen irtandó. Mert nekik is, mint mindannyiunknak, a jövő a legfontosabb." - írja a kritikus. Hasonló gondolatokat megfogalmazva, és ugyancsak elismerően írt a filmről a Kelet Magyarország, a Déli Hírlap és az Esti Hírlap is.

Rengeteg dolgot lehetne idézni, kiragadni, ezt azonban most mégsem teszem. A teljes film egyben adja ki az egészet, ma is aktuális, sőt ma igazán aktuális problémákat boncolgat, és mivel 33 éve készült, ezért rendkívül tanulságos, igazi hiánypótló alkotás azoknak, akiket érdekel a téma egy picit mélyebben is.

A film 1982-ben a Miskolci TV-Fesztiválon elnyerte a Kossuth Könyvkiadó különdíját.

Az első cigányfalu (MTV Pécsi Körzeti Stúdió, 1981)

Magyarországon a két világháború között a legnagyobb ifjúsági mozgalom a cserkészmozgalom volt, aminek a fő küldetése a „talpraesett, a gyakorlati életben jártas, természetszerető, vidám és mindenekelőtt istenhívő” ifjak nevelése volt. A hatalmukat az 1940-es évek végén megszilárdító kommunisták azonban nem nézték jó szemmel a cserkészet működését, helyette létrehozták saját ifjúsági szervezetüket, a Magyar Úttörők Szövetségét. A cserkészetet végül ellehetetlenítették, 1948-ban pedig formálisan is beolvasztották azt az úttörőmozgalomba.

Az új rendszerben tehát jöttek a kék és a vörös nyakkendők. Kisdobossá az általános iskola 2–4. osztályos tanulói válhattak, a meghatározott rend szerint lefolytatott avató ünnepség után. Az avatási ceremónián a leendő kisdobosok elmondták a kisdobosok 6 pontját, majd ezt követően az avató szülő (aki egy idősebb családtag vagy barát is lehetett) kék kendőt kötött a kisdobos nyakába. A fejlődés második lépése 5. osztályban jött, ekkor váltak a kisdobosok igazi úttörőkké.

A kisdobosok hat pontja:

 

1. A kisdobos hűséges gyermeke a magyar hazának.
2. A kisdobos szereti és tiszteli szüleit, nevelőit, pajtásait.
3. A kisdobos szorgalmasan tanul és dolgozik, segíti társait.
4. A kisdobos igazat mond és igazságosan cselekszik.
5. A kisdobos edzi testét és óvja egészségét.
6. A kisdobos úgy él, hogy méltó legyen az úttörők vörös nyakkendőjére.

1987 májusában frissen avatott pécsi kisdobosok és úttörők voltak a Közösségi Televízió vendégei.

 

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.05.11.)

Az 1986/87-es év fordulóján legendásan kemény tél köszöntött az országra, amiből kijutott a pécsieknek is. A következő két videós anyag mindegyikében elhangzik, hogy noha télen nem meglepő, hogy esik a hó, mégis időről időre megoldhatatlan feladatok elé állítja a várost a "váratlan helyzet".

Megbénult a tömegközlekedés Pécsett

Nagyon vártuk már a tavaszt, majdnem elfelejtettük a telet - legalábbis ezt jelzi a Baranyában és Dél-Dunántúlon a tegnapi havazás nyomán kialakult helyzetkép.

A Pannon Volán ügyeletén este könnyebb volt a még közlekedő 2-es, 3-as, 6-os, 7-es, 20-as, 21-es, 41-es és 42-es járatok számát felsorolni, mint az összes többiét, azok ugyanis nem indultak útnak, kivéve a Budai állomás bányászjáratait.

A menetrend semmiféle támpontot nem jelentett, a rendesen 36 perc alatt célba jutó 3-as például egy óra alatt sem tudta végigcsúszkálni útvonalát. A BZ-11-48-as rendszámú 1-es járat vezetőjének munkáját viszont többen köszönték: bár az autómentő segítségére kétszer is szükség volt, másfél óra alatt mégis hazavitte a kertvárosi utasokat. Ez a fajta felelősségérzet nem tükröződött viszont azoknak a munkájában, akiknek a pécsi utak tisztántartása volna a feladata.

A távolsági buszjáratok is Pécsen belül "szedték össze" 20-40 perces késésüket, a városon kívül tartani tudták a menetidőt. Nem voltak késések a MÁV-nál, pontosan jött végig a pályán a miskolci gyors is. Nehezen jártak ugyanakkor a taxik, egy-másfél órába telt, míg a rendelés helyére jutottak.

(Dunántúli Napló - 1987. március 1. - részlet)

A cikkben vázoltakhoz képest március másodikán sem javult sokat a helyzet. "Az autóbuszok amellett, hogy nem járnak, sajnos még közlekedési akadályt is képeznek" - vázolta a nem túl biztató helyzetet Németh Károly a Közösségi Televízió adásának első perceiben.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.03.02.)

A hóhelyzet még februárban téma volt a városi tanács ülésén is, ahol a tanácstagok a lehetőségekhez mérten ütötték is az asztalt azzal kapcsolatban, hogy miért nem tud a város rendese felkészülni a téli havazásokra.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1987.02.02.)

De mi is az a tanács?

Magyarországon az önkormányzati rendszert 1950-ben váltotta fel a tanácsrendszer. Az 1950. évi I. törvény, szemben a korábbi önkormányzati autonómiákkal, a tanácsokat szovjet mintára az egységes és központosított államhatalom helyi szerveiként határozta meg. Maga a tanács szó is a Szovjetunió helyi és központi államhatalmi szervei nevének (szovjetek) egyszerű fordítása. A településeknek polgármester helyett tanácselnöke lett, a helyi igazgatás élén pedig a végrehajtó bizottság állt. A későbbiekben valamennyit lazul a központi irányítás közvetlensége. Az 1954-es második tanácstörvény egyéni választókerületi rendszert vezetett be, és létrehozza a tanácsok saját fejlesztési, illetve tartalékalapját. Az 1971. évi harmadik tanácstörvény már népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szervekként határozza meg a tanácsokat, 1983-tól pedig a helyi tanácsok önállósága tovább növekedett. Az önkormányzati rendszert végül a rendszerváltás során, 1990-ben állították vissza.

Biztos mindenki járt már úgy, hogy előkerültek a fiatalkorából furcsa képek, rosszabb esetben videók, amire csak annyit tudott mondani, hogy atya-úr-isten. Nem is feltétlenül azért, mert valami megbotránkoztatót rögzített a kamera, hanem egyszerűen mert 20-30 év távlatából ami akkor viccesnek, humorosnak tűnt, az ma már furcsa, megmosolyogtató.

Kárász Róbert műsorvezető, a TV2 reggeli műsorának házigazdája. Az interneten rákeresve kiderül, hogy luxusban él, hogy gerincproblémákkal küzd, ami miatt akár le is bénulhat, hogy ellopták az autóját, valamint hogy egy gyakornoklány miatt elhagyta korábbi feleségét. És kiderül az is, hogy Szigetváron született, és Pécsen járt középiskolába, a blog szempontjából pedig emberünk itt kerül a képbe. :)

Kárász Róbert ugyanis középiskolásként még humorban utazott, olyannyira, hogy "fel is fedezte őt a diákkabaré", szerepelt a Petőfi Rádió Reggeli Csúcs című műsorában, 1986. december 22-én pedig a Közösségi Televízió karácsonyi műsorának vendége volt. Ez utóbbit tudjuk megmutatni, a felvezető beszélgetés után a "maszekokat" kifigurázó harmadéves diák produkciója a hatodik perctől kezdődik.

 

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1986.12.22.)