"Új üzletekkel, szolgáltató létesítményekkel gazdagodik Pécsett a Siklósi városrész. A Sarohin tábornok úton folytatják az üzletsor építését, illetve néhány helyiséget hamarosan átadnak az építők a leendő üzemeltetőknek" - így kezdődik a Dunántúli Napló cikke 1981. november 25-én, amelyben az új üzletsor építéséről számolnak be az olvasóknak.

Az épülő Sarohin tábornok úti üzletsor 1981 novemberében.

A Baranya megyei Állami Építőipari vállalat a tízemeletesekhez kapcsolva építette ekkor a belvárosból már jól ismert üzlethelyiségeket, amelyeket a Pécsi Tervező Vállalat tervezett. Ekkor már előkészítés alatt volt a Patyolat-szalon, valamint a Kertvárosi Lakásszövetkezet leendő helyiségeinek műszaki átadása.

A lakásszövetkezet irodája nem sokat változott a 30 év alatt...

"Egy hónap múlva tervezik a műszaki átadását a Bizományi Áruház Vállalat második pécsi boltjának, szintén a Sarohin Tábornok úton. Az üzlet a Bem utcaihoz hasonlóan vegyes profillal üzemel majd, és a jövő év közepétől várja az eladni szándékozókat és a vásárlókat egyaránt." - folytatódik az 1981-es tudósítás.

"Az épülő üzletsor a Hajdú Gyula utcába kanyarodik. Itt építi a BÁÉV az OFOTÉRT harmadik pécsi boltját. Az épület már tető alatt van, hamarosan nekiállnak a szigetelésnek, és tavasszal végeznek a belső szakipari munkákkal. Nem az üzlet méretei, hanem az egyre növekvő igények miatt a boltot már most miniüzletnek nevezik a szakemberek, mert csak enyhíteni lesz képes az OFOTÉRT baranyai ellátási gondjait."

Az egykori OFOTÉRT üzlet 2012. januárjában. (Forrás: Google Street View)

Az üzletek 1982 tavaszán elkészültek, és be is lakták azokat a bérlők, üzemeltetők. 1982 nyarán újra terepszemlét tartott a környéken Hársfai István, a Dunántúli Napló újságírója, aki terjedelmes cikkben próbálta feltérképezni, mik az első tapasztalatok az új boltokkal kapcsolatban. Ebből közlök most részleteket, mert az egész tényleg nagyon hosszú.

Üzletek a "város szélén"

Lvov-Kertváros - Sarohin tábornok útja - üzletsor. Ha úgy megyek, hogy véletlenül se pillantsak a másik oldal felé, határozottan nagyvárosi benyomást kelt az utcasor. Tízemeletes lakóházak, előttük a hozzájuk ragasztott üzletekkel, és még előttük a rengeteg gépkocsi. Csak valahogy az emberek nyüzsgése hiányzik...

Ez az utcasor itt most Pécs déli vége. Az üzletekből az eladók a szántóföldre néznek, Málomra látnak. Az a terület a terjeszkedő városrész szakmai szóhasználata szerint az 5. tömb, ahol az építkezések előkészítése a közeljövőben kezdődik. De mire ott házak fognak állni, azokban meg emberek - azaz a jelen témánk szempontjából: vásárlók - fognak élni... Nos, az még odébb van. Majd akkor délebbre csúszik a "város széle". Én azonban a mostani helyzetre vagyok kíváncsi.

Délelőtt 9-10 körül, a nyitás idején jártam végig az üzleteket. Az egy papírbolt kivételével bizony alig láttam vevőt. Az eladók rendezgetéssel ütötték agyon az időt. Vajon nem korai-e ez a nyitás itt a "város szélén", ahol az üzletek elsősorban csak a helyben lakókra számíthatnak; azokra, akiknek a többsége ilyenkor a város különböző helyein dolgozik, és olyankor tér amikor ezek az üzletek már a záráshoz készülődnek. A vásárlás tehát marad a munkahely közelében, vagy a belvárosban. De mit mondanak az üzletekben? Azt hiszem, Simon Józsefnének, a bébiruházati bolt vezetőjének a véleményét elfogadhatjuk mérvadónak: "Azért kezdünk ilyen korán, hogy ki legyen a heti 42 óra. Mi azonban benne lennénk a későbbi nyitvatartásban is, mondjuk este 7-ig. Előbb-utóbb a forgalmon is érződne a hatása..." Benyovszky Jánosné, a könyv-, papír-, írószer- és játékbolt vezetője viszont - az üzlet jellegére hivatkozva - így vélekedik: "A nevelési központ közelsége miatt késő a fél 10-es nyitás. Korai - 7 óra körüli - nyitásra lenne szükség, egy esetleg hosszabb dél körüli "ebédszünettel" az 5-6 óráig tartó nyitvatartás érdekében." 

Ha már szóba került az ebédszünet, hadd említsem közbevetőleg a közös panaszt, amit - ismét csak - Simon Józsefné megfogalmazásában adok közre: "Megoldatlan az előfizetéses étkezésünk. Próbálkoztunk a nevelési központ bisztrójában, de ott ilyesmi nincs (olcsó étel sincs!), a Diana téri új étterem pedig nagyon messze van, nem fér be az ebédidőbe. Az lenne jó, ha itt étkezhetnénk..." Hát tessék, segíteni kell valahogy a gondon!

 

 

A legérdekesebb azonban a forgalom, hiszen azon mérhető le leginkább, hogyan "muzsikálnak" ezek az üzletek.

Tóth Gyulánlé, a szabóság vezetője: "Az itt lakóknak még egyéb gondjaik vannak, mint a ruhacsináltatás, a vevőkörünk jobbára más városrészekben lakókból jön össze." Schultheisz Istvánné, a Bizományi üzletvezetője: "Április elején nyitottunk, az első havi 1 milliós tervünkkel szemben 1,5 milliót hoztunk, a május azonban gyengébb volt az alacsonyabb tervnél is. A felvevő viszont - az üzletfeleinknek is köszönhetően! - 164 ill. 158 százalékot produkált. Már látjuk: ez nem Bem utca, ahová csak úgy beugrik az ember, ide el kell jönni. És jönnek a városból is. Az itt lakók inkább eladni jönnek, nem pedig venni." Simon Józsefné, bébiruházati bolt: "Másfél milliós az árukészletünk, nagy a választék, 6-10 éves korig szinte minden... Rengeteg itt a gyerek, az ember azt hinné, hogy vevő is van... A havi forgalmunk 400-500 ezer forint körül van, messze kevesebb, mint a Gólyáé. Érdekes, hogy a BÁV hétfői szünnapja érződik a mi forgalmunkon is." Ti. a lvov-kertvárosi BÁV-bolt a Bem-utcaival és az ország valamennyi BÁV-boltjával együtt hétfőn tart szünnapot. Pedig azt hihetnők: már csak üzleti érdekből is osztozik a két bolt a heti pihenőnapon.

Üzletek a "város szélén". A kereskedelem pionírjai. Meddig? Előveszem a terület rendezési tervét (amin szép számmal vannak álmok is), eszerint itt, a Sarohin tábornok útja - Hajdu Gyula út találkozása környékén lesz valamikor a városrész üzleti központja. Addig a pionírok bedolgozzák magukat.

(Dunántúli Napló - 1982. június 26. - részlet)

A kép kattintással nagyítható!

És akkor a fenti, néhány éves légifelvétel segítségével tekintsük át a cikkben szereplő környék mai állapotát. A képet átlósan a Nagy Imre út szeli át. A kép aljáról indulva balra találhatók a tízemeletesek, alattuk pedig a most már 30 éves üzletsor. Az út jobb oldalán a kertvárosi lakótelep V. üteme, a Nagy Imre út és a Tildy Zoltán út által határolt területen. Erről a területről írta a fenti cikk, hogy "az üzletekből az eladók a szántóföldre néznek". A Nagy Imre útból balra kiágazó út a mai Aidinger János utca, a kanyar után rögtön az első tízemeletes alatt volt a régi OFOTÉRT. Szembe vele áll a kertvárosi telefonközpont, mellette pedig az egykori Siklósi úti Általános Iskola (ma: Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskolában). A kép jobb felső részén a Nevelési Központ buszvégállomást kiváltó új buszvég, mellette az egykor szebb napokat látott FEMA bevásárlóközpont árválkodik,a Siklósi út túloldalán lévő gazos területen pedig ma már Tesco áll.

És akkor térjünk vissza a kertvárosi BÁV üzlethez, ami 1982-ben nyílt meg, 1988-ban pedig már meg is újult, és átalakult "lakber áruházzá", a műszaki vonal pedig a hírek szerint egy sarokba szorult vissza. :) Az megújulásról szóló riportot a KTV munkatársa, Mátyás Judit készítette.

Jó estét Kertváros! (Kertvárosi Közösségi Televízió - 1988.10.31.)