Pécsi Stúdió

Tekintsünk vissza együtt Pécsre és a 80-as évekre. - Riportok, videórészletek kétnaponta a Kertvárosi Közösségi Televízió és a Pécsi Városi Televízió 1986 és 1990 között készült műsoraiból. - Nyomj egy "Like"-ot, hogy a Facebookon is értesülj az új posztokról!

Címkék

100 éves kertvátosi lakos (2) 1978 (2) 1981 (1) 1983 (2) 1985 (4) 1986 (27) 1987 (25) 1988 (47) 1989 (26) 1990 (5) 2014 (1) 508-as (1) 62-es busz (3) abc (6) adásszünet (1) agroker (1) aidinger jános (1) állami biztosító (1) állatkert (2) alsószentmárton (1) ank (1) apáczai csere jános (1) aranyvasárnap (1) áremelkedés (1) áruház (1) áruhiány (1) autóbuszok (1) autós hegyiverseny (1) bakti ferenc (2) bányászdemonstráció (2) bányászok (4) bányászsztrájk (1) barkácsáruház (1) báv (2) békés sándor (2) berta jános (1) bév (1) bevásárlóturizmus (1) biztosítás (1) boldogság háza (1) bőrgyár (2) bruttósítás (1) bucsu (1) cigányok (1) címer (1) commodore 64 (2) csőtörés (1) demisz (1) diákmunka (1) diákok (2) diana tér (1) divatbemutató (1) dohányzás (1) dokumentumfilm (7) domus (2) eddy grant (1) építkezés (3) erdélyi menekültek (1) erhardt imre (1) esküvő (1) fáy andrás (1) félévi bizonyítvány (1) felvonulás (1) fema (1) filmetűd (1) főcím (1) földutak (1) fórum (1) friderikusz (1) füzi árpád (1) grósz károly (2) gyalogátkelő (1) gyerekek (1) gyermekruhák (1) gyurcsány ferenc (1) hajdú gyula (1) hajléktalanok (1) halvásárlás (1) hanghiba (1) hazafias népfront (1) hiánycikkek (1) hild-díj (1) hírgép (1) hőerőmű (2) hóhelyzet (2) hullám (1) hvg (1) ikarus (2) ilku pál úti abc (1) interjú (1) iparosház (1) játszótér (1) jelzőlámpa (1) jó estét kertváros (99) jó estét pécs (2) jó reggelt pécs (31) jugoszlávok (1) kamaz (1) karácsony (4) kárász róbert (1) katona ágnes (1) kerékpárosok (1) kereskedelem (12) kertváros (1) kínaiak (1) kisdobosok (1) kisz (2) kmk (1) kommunista szombat (1) könyvesbolt (1) konzum áruház (1) kossuth tér (1) közerület-felügyelők (1) közlekedés (19) kozmetika (1) ktv (101) lakásátadás (2) lakáskiutalás (1) légi felvételek (1) lila abc (1) magasház (2) magyarürög (1) május elseje (1) malomvölgyi úti abc (1) mechlabor (2) mecsek (1) mecseki kisvasút (1) melinda utca (1) melinda utcai abc (2) mérnökképzés (1) möbiusz (1) mozi (1) mtv (7) műjégpálya (2) munkásőrség (1) műszaki értelmiség (1) műszaki vizsga (1) németh károly (1) népi ellenőrzés (1) nevelési központ (9) nevkó abc (1) női szépségideál (1) oktatás (4) omega (1) orfű (1) otp (2) pályaválasztás (1) panellakások (1) panelszerelők (1) pankráció (1) pannon volán (4) parkok (1) patyolat (1) pe-ta (2) pécsi ipari vásár (2) pécsi körzeti stúdió (7) pécsi nemzeti színház (1) pedagógusnap (1) pétáv (2) piac (1) piroska presszó (1) piros abc (2) piti zoltán (1) posta (4) rába (1) reklámok (2) rendőrség (1) rózsadomb (8) sopiana gépgyár (1) sport (1) strand (2) sulivízió (2) számítástechnika (1) széchenyi istván gimnázium (1) szellemváros (2) szemetelés (1) szent istván tér (1) szja (1) szökőkút (1) születésnap (2) szűrőbusz (1) takarékbélyeg (1) takarékosság (1) takarékossági világnap (1) tanműhelyek (1) távfűtés (1) taxi (2) telefon (4) tőkés import (1) történelmi belváros (1) tudakozó (1) tünde divatház (1) tűzoltóság (2) tűzvédelem (1) tv-computer (1) újságos (1) új nemzedék (1) uránbánya (5) uránbányászok (5) uránváros (1) uszoda (1) utcaseprők (1) útkarbantartó gépek (1) úttörők (1) úttörőtábor (1) vadászkürt szálló (1) választások (1) városbejárás (1) városgondnokság (1) városi sportcsarnok (1) varsány utca (1) vásárcsarnok (1) véménd (1) verseny (1) vidámpark (1) videoklip (1) videoton (1) vízellátás (1) vtv (31) zászló (1) zöldövezetek (1) zsebpénz (1) Címkefelhő

Blogajánló

Facebook

Másfél kilométerre a föld alatt - Dokumentumfilm az uránbányászokról - 1987

2014.03.29. 18:09 tomikgb

A Mecsek hegység nyugati részén, a homokköves típusba sorolt mecseki uránérc-lelőhelyen 1953-ban indult meg az uránérc-kutatás. A kutatások és bányabeli feltárások megteremtették és megalapozottá tették a Minisztertanács 061/1955 sz. határozata alapján 1955. július 1-jei hatállyal, a titkosságra való tekintettel Bauxitbánya Vállalat elnevezéssel új állami vállalat alapítását. Székhelyeként a Pécs, Siklósi út 80-at, tevékenységi köreként "bauxitbányászatot" jelölték meg.

Ezen időponttól kezdve a vállalat minden adata titkossá vált, és ez a titkosság - bár jelentős enyhítéssel, de - egészen a rendszerváltásig megmaradt.

uran_1a.jpg

A vállalat első névváltoztatására a forradalom hatására 1956. december 1-jei hatállyal került sor, a vállalat új neve: Pécsi Uránbánya Vállalat. A második névváltoztatás 1963-ban következett be, ekkortól a vállalat Mecseki Ércbányászati Vállalat (MÉV) néven működött egészen 1992-ig.

A vállalat működése során az öt bányaüzemen kívül megépült az Ércosztályozó és Ércdúsító üzem, a Szolgáltató, a Kutatómélyfúró, a Kísérleti-Kutatási és Automatizálási üzem, a Raktárbázis, valamint az Öntöde.

uranbanya_ercdusito_uzem.jpg
Az ércdúsító üzem látképe

A fejlődés időbeni sorrendje

1956: Megindul az I. és a II. bányaüzem új szállítóaknáinak mélyítése. Bár az optimális aknamélység a 120 métert jóval meghaladta volna, a mielőbbi termelés beindítása nem hagyott időt a nagyobb mélységű főfeltárásra.

uranbanya_epulo_I_uzem_1956.jpg
Az épülő I. bányaüzem 1956-ban

1958: Befejeződik az I. bányaüzem és a II. bányaüzem beruházása, megindul az új aknákon keresztül a szállítás. Kialakul a radiometrikus osztályozás, melynek eredményeként elindul az első áruércet szállító vonatszerelvény a Szovjetunióba.

1959: A III. bányaüzem beruházása befejeződik, elkészül az Északi táró (8400 folyóméter), amely a későbbiekben a koncentrált bányaszállítás fő útvonala lesz.

uranbanya_III_uzem.jpg
A III. üzem látképe

1964: Megépül a vegyidúsító üzem a zagytározóval. Ezzel véget ér az áruérc-export, és kezdetét vette a sokkal gazdaságosabb vegyi dúsítmány formában történő dúsított urán (sárgapor) exportja.

Az 1960-as évek elején sor került a Szovjetunióval az uránérc-egyezményről kötött hosszú lejáratú szerződés meghosszabbítására. Ennek során dönteni kellett arról, hogy az eddig megépített három bányaüzem ércvagyonának leművelése után, az 1970-es évek elején megszűnik-e a hazai urántermelés, vagy tovább kell azt folytatni. Annak ellenére, hogy a termelés eddigi szinten történő továbbfolytatása nem bizonyította a hazai urántermelés gazdaságosságát, döntés született újabb ércvagyonok termelésbe vonására. Ezen újabb ércvagyonok letermelésére jött létre a IV. bányaüzem beruházási programja.

uran_2.jpg

Április hónapban megkezdődött az ország addigi legmélyebb aknájának, az 1090 méter mély IV. bányaüzem légaknájának mélyítése. Még ugyanezen év szeptemberében megkezdődött a IV. bányaüzem szállítóaknájának mélyítésére, megteremtve ezzel a bányaművelés kiterjesztését Magyarországon az 1200-1300 méteres mélységig.

1971: A kimerülő I. bányaüzem termelésének pótlására megindul a termelés a IV. üzemben. Az 1970-es évek elején újabb döntés született arról, hogy az évtized második felében kimerülő II. és III. bányaüzemek pótlására újabb termelőkapacitás épüljön.

1974: Elkészül az V. bányaüzem beruházási programja, egy évvel később pedig elkezdődött az 1118 méter mély, 7,5 méter belső átmérőjű V. bányaüzem szállítóaknájának a mélyítése. Az akna 1978-ban készült el.

uranbanya_V_uzem_80_as_evek.jpg
Az V. üzem látképe a 80-as években

1983: Megindul a termelés az V. bányaüzemben, ahol már tirisztoros vezérlésű, 16 m/s szállítási sebességgel, szállítógépész nélkül folyik a szállítás. Az V. üzemben létesítették Magyarországon az ember által bejárható legmélyebbre hatoló vakaknát. Ez az akna 1300 méter mélységig hatolt a föld mélyére, a hőmérséklet itt már elérte a +53 Celsius fokot, ezért megépítéséhez speciális klimatizálási megoldásokra is szükség volt.

uran_3.jpg

A hidegháborús évek során a világon olyan mértékben halmozódtak fel az uránkészletek, hogy a 70-es évek végén rohamosan esni kezdett a fémurán világpiaci ára. A magyar urántermelés 1968-tól államilag támogatott volt, ez a támogatás 1981-ig az árbevétel 25-35%-a között mozgott, 1982-től azonban az említett árzuhanás miatt jelentősen megnőtt.

Az állami támogatás az árbevétel százalékában

1982. 61% 669 millió Ft. 1987. 162% 1 655 millió Ft.
1983. 85% 890 millió Ft. 1988. 242% 2 321 millió Ft.
1984. 108% 1 037 millió Ft. 1989. 242% 2 381 millió Ft.
1985. 136% 1 340 millió Ft. 1990. 96% 812 millió Ft.
1986. 154% 1 610 millió Ft.

uran_4.jpg

Az urántermelés megszüntetése

Az uránbányászat felhagyásával és az ezzel kapcsolatos feladatokkal már 1988-ban foglalkozott az akkori kormány. A 3119/1994 sz. kormányhatározat úgy foglalt állást, hogy meg kell vizsgálni, hogy a 60 kg dollár/fémkiló áron a tevékenység folytatható-e, vagy az urántermelési tevékenységet meg kell szüntetni. Végül a kormány 2085/1997 (IV.3.) határozatával úgy rendelkezett, hogy 1997. december 31-ével megszünteti az uránérc termelést Magyarországon.

Az uránbányászat megszüntetésének tehát nem a kimerülő készletek, hanem kizárólag az volt az oka, hogy a kitermelés és feldolgozás költségei nem voltak csökkenthetők az akkori piaci ár alá. Ebben nemcsak a mélységgel együtt járó költségnövekedés (hűtés, szellőztetés, szállítás, stb.) hanem a hazai uránelőfordulás gyenge minősége is szerepet játszott. A világon a kitermelt urántartalmú kőzetek urántartalma átlagosan 3%, szemben a hazai előfordulás 1,2%-ával.

uran_5.jpg

A Mecseki Ércbányászati Vállalat a 42 éves termelési ideje alatt mintegy 50 millió tonna kőzetet termelt ki, 21 000 tonna uránfémet állított elő (melynek mennyisége a Paksi Atomerőmű 40 éves fűtőelem-gyártásának nyersanyagszükségletével egyenlő) és 1200 km (!) hosszban hajtott ki vágatokat.

A Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója ezzel az 1987-ben forgatott dokumentumfilmmel - bár akkor még lehet, hogy nem tudták, de - a pécsi uránbányászoknak állított örök emléket.



Másfél kilométerre a föld alatt (MTV Pécsi Körzeti Stúdió, 1987)


A képek egy része az alábbi oldalról származik:
https://www.facebook.com/pages/Pécsi-uránbánya-fotok/475523835803071

11 komment

Címkék: mtv 1987 dokumentumfilm uránbánya pécsi körzeti stúdió uránbányászok

A bejegyzés trackback címe:

http://pecsi-studio.blog.hu/api/trackback/id/tr865884601

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Tapmancs 2014.03.31. 15:55:47

Érdekes látni hogy hogy néz ki ma műholdképen pl a dúsító üzem. A vágányok nyomait is látni.

Brix 2014.03.31. 16:03:18

Az adatokból az látszik, hogy egyáltalán nem volt rentábilis az uránérc kitermelése Magyarországnak.
A magyar állam, a magyar emberek pénzéből finanszírozta az orosz hidegháborús terveket...
Most is hasonló a helyzet: az oroszok nyakunkba varrtak egy 3000 milliárdos kölcsönt, Paks megépítésére, aminek kb 3000 milliárd ft lesz a kamata mire kifizetjük, és még kb 2x 1000 milliárd forint kiegészítő beruházást igényel. Alsó hangon, kb. 8000 mrd ft lesz a végösszeg Ehhez még hozzá jön az árfolyamkockázat és az építés csúszásának , a megnövekedő építési költségének a a kockázata is. A beruházás, a végén duplájába is kerülhet, mint amennyire előzetesen becsülték.

spacc 2014.03.31. 19:39:29

Kedves Brix!

Azt írod, hogy "Most is hasonló a helyzet: az oroszok nyakunkba varrtak egy 3000 milliárdos kölcsönt, Paks megépítésére, aminek kb 3000 milliárd ft lesz a kamata mire kifizetjük, és még kb 2x 1000 milliárd forint kiegészítő beruházást igényel"
Ki vart a nyakunkba mit? Még a végén az lesz, hogy az úgy történt, hogy oldalunkba bökött AK szaporapuska hatására írtuk alá (fausztuszt írtuk! Ovi írta alá) a szerződést.
Ez skandalum, egész Európa rajtunk röhög, hogy lehet egy nép ilyen debil.

Na, akkor egy ki kitekintés hogy miért is röhelyes a dolog. Tudod a 2000-es évek elején nagyon meglódult a változtathanék vágya nyugateurópa országaiban. És ennek az lett az eredménye, hogy 2006-ra aláírtak egy szerződést az emberiség eddígi legnagyobb válalkozására. Az aláírók: Az EU, Svájc, Oroszország, Japán. A priject neve: ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor) Na ennek nézz utána, googliba bepötyögöd, és még magyar vikipédiaoldalt is találsz. A program első lépcsője 2006-2030 ig tart és 6 ezer Milliárd € a költsége, amit már bőszen költenek is a résztvevők.
Ez ugye azt jelenti, hogy 2050 táján már működő példányt kell produkálni, költőisebben mondva akkorra kell lehoznunk a napot a földre. És ez azt is jelent, hogy a 2030-ra tervezett paks 2 - aminem a megtérölését 60 évre prognosztizálta szép vezetőnk, biza ennek a 60 évnek csopán a harmadát fogja működéssel tölteni, mivel ha beindul az ITER, akkor a jelenlegi áramár drasztikusan le fog esni. Na mindegy Hát ebbe kalauzolt bele bennünket szép és bölcs vezetőnk.

Csavarhúzós · http://orankivul.blog.hu 2014.03.31. 20:44:24

>Pécs, Siklósi út 80-at, tevékenységi köreként "bauxitbányászatot" jelölték meg.
-Akkor nem Bolgár Néphadsereg útja 80 volt?

tomikgb 2014.03.31. 22:28:46

@Csavarhúzós: De, igazad van, 1945 és 1991 között Bolgár Néphadsereg útja volt.

belekotty 2014.04.01. 16:42:36

@spacc: Hmmm... az ITER qrva messze van. Először is energia mérlege negatív, másodszor qrva drága, harmadszor a plazma instabilitása tönkre bassza a divertorokat.
Paks II-t valszeg már lebontani fogják mire lesz fúziós erőmű.
Ja és egy 1 GW-oshoz kell 0.8 kg lítium naponta, amiből nincs túl sok.

spacc 2014.05.05. 20:19:57

@belekotty: ....csupa, csupa negatív kisugárzás.... de azért nem kéne temetni, van még idő, ami köztudottan nekünk dolgozik, lám a mai hír pont az egyik általad említett problémát érinti: sg.hu/cikkek/105091/fraktal-meglepetes-a-naptol (pedig még csak egy hónap telt el..)
Nem tudom, mennyi információt kapartál össze, de azért elgondolkodtató, hogy már 2006-ban az EU+Svájc + Oroszország és Japán az ITER első ütemére 6000 Milliárd € költségvetést tervezett be. (ez több mint 600 db. Paks2 költségvetés) Feltételezem, nem a levegőbe szórják a pénzt, viszont nagy a valószinüsége annak, hogy valamit még nem kötöttek az orrunkra...

Én nem itt látom az igazi problémát, hanem ott, hogy hogy oldják meg a kamra falainak a sugárzó hőtől (kb. 10 Millió Celsius fok) való védelmét.

röhögő 2014.05.07. 05:36:03

@spacc: A divertor a kamra fala. Momentán belekotty dolgozott az ITER projektnek.

belekotty 2014.05.07. 14:20:36

@spacc: Nézz utána! Rosszak a számaid. A többit röhögő leírta.

en.wikipedia.org/wiki/ITER

"Launched in 1985,[24] the ITER project was formally agreed to and funded in 2006 with a cost estimate of €10 billion ($12.8 billion) projecting the start of construction in 2008 and completion a decade later.[10]

However, as of 2013, the project has run into many delays and budget overruns. The facility is now not expected to begin operations until the year 2027 – 11 years after initially anticipated.[7]"

Flórián Oszlánci 2015.06.03. 18:29:55

én a négyes üzemben dolgoztam állítólag /ezek szerint/talpon 960-on még ennyi idő után sem tudom biztosan amennyi fórum annyi variáció...